„Film-front” című sorozatunk segítségével a katonai eszközöket, használóikat, valamint azok mindennapjait és bemutatóit tárjuk néhány naponként Olvasóink elé egy-egy hosszabb, rövidebb videóanyag segítségével.
A cím ugyan koreai harckocsikat említ, ám videóanyag vonalon érdemlegesen csak a dél-koreai páncélosok szerepelnek majd, lévén az észak-koreai harckocsikról nem igen akad értékelhető anyag.
Azért pár gondolat erejéig csak térjünk ki az észak-koreai harckocsikra is. Tény, hogy a Phenjan által felsorakoztatható harckocsi erő igen jelentős része minden bizonnyal továbbra is a hamisítatlan kohószökevény T-54/55, illetve a kínai kópia, a Type 59 egy nagyobb adag T-62-vel és származékaival fűszerezve.
Dél-Korához hasonlóan a lehetőségeihez mérten, azaz egy más szinten természetesen Észak-Korea is fejlesztgeti harckocsijait, melyről azonban Észak-Korea berendezkedéséből adódóan sajnos nem sokat lehet tudni, nemhogy konkrétumokat. Elvileg 2 fejlesztési program fut/futott, amiknek biztos közös vonása, hogy a T-62 toldozgatásai az időközben „fű alatt” megszerzett T-72-ből (és állítólag 1 db T-90S-ből) reverse engineering-gel összelapátolt ismeretekre alapozó megoldásokkal.
A saját erőből történő próbálkozások közül az első eredményezte a Chonma-ho nevezetű harckocsit, melynek elvileg az 5. reinkarnációjánál tartanak. A T-62-esen alapú harckocsit a feltételezések szerint nagyobbrészt minden vonatkozásában önerőből állítják elő. Elvileg kapott ERA-t, meg 125-ös löveget, bár utóbbi nem megerősített. Ahogy az sem, hogy a IV és V-ös változatok T-72 szintjének környékére lettek-e felhúzva, avagy tartalmaznak-e elemeket az állítólagosan beszerzett 1 db T-90S-ből.
A második vonal a szintén T-62 alapúnak vélt Pokpung-ho, mely ugyan állítólagosan 1992-ben már megvolt valamilyen formában, ám csak 2002-ben kezdte meg tesztjeit. A szintén az újabb orosz és kínai harckocsikból összelapátolt ismeretekből táplálkozó megoldásokkal megfejelt T-62 utódnak szánt szerep a Dél-Koreai K1/K1A1 és az észak-koreai harckocsik között tátongó gigászi szakadék csökkentése.
No ezen kis észak-koreai kitérő után térjünk rá ezen bejegyzés videóanyagát adó Dél-Koreára.
Akikről elmondható, hogy manapság ugyan már nagyon jól állnak „konzervnyitók” terén (is), azonban a 70-es években ez még nem egészen volt így. Akkortájt Szöül számára az a kellemtelen vonatkozása volt az északi T-62-eseknek, hogy ellenük csak az M47 és M48-as párost tudták felvonultatni. Valami komolyabbra vágytak.
Felmerült az M60A1, ami viszont nem adta volna meg azt a plusz fölényt a T-62-vel szemben amire Szöül vágyott. Szóba került az M48-asok M48A3K, illetve M48A5K változatra felhozása, illetve mellette a Leopard 1 licencben történő gyártása. Az M48 modernizálás megvalósult, a német nagymacska azonban nem költözött be a Koreai-félszigetre, köszönhetően annak, hogy Dél-Korea végül – megjegyezzük, helyesen – az épp akkoriban véglegesedő, következő generációs harckocsik, az M1 és a Leopard 2 felé kezdett kacsingatni, azokkal párban lévő harckocsit képzelt el – saját erőből.
Nos, a célkitűzés ugyan jó volt, azonban a harckocsi fejlesztés terén akkoriban meglévő nagyjából zéró tapasztalat miatt egy kissé túlzottan ambiciózusnak bizonyult a dolog. Erre igen gyorsan rá is döbbentek, így esett a választás az M1 prototípusára, az XM1-re, melyből a General Dynamics Land Systems terelgető figyelme mellett az XK1 program keretében kialakították a K1 harckocsit. Mely ugyan az M1 sok tulajdonságát magán viselte, mégis több lényeges ponton nem egy egyszerű másolat volt.
Megemlítendő például a hibrid hidropneumatikus/torziós rudas felfüggesztés és a parancsnoki panoráma periszkóp, mely a korai Abrams-nél kedvezőbb tulajdonságokkal ruházta fel a koreai harckocsit. A K1-esek az M1-esekhez hasonlóan a 105 mm-es, huzagolt M68-as löveggel dörgölt le a gyártósorról.
A K1A1 változat első példánya 1996-ban készült el és 2001 óta áll hadrendben. A módosítások közül néhányat kiemelve: a lövege a 120 mm-es simacsövű KM256-ös licencegyártott változata (a jenki löveg meg a Rheinmetall L44 licencegyártott, egyszerűsített változata), továbbfejlesztet elektronika, házilag továbbfejlesztett páncélzat.
A Hyundai 1985-1998 között összesen 1 027 K1-est adott át, majd 1999-2010 484 K1A1 került legyártásra, illetve az összes K1 át lett építve a K1A1 változatra. Ez 1 511 darabot jelent a Koreában állomásozó amerikai erők által „Baby Abrams”-nek is nevezett harckocsiból.
Ám kezd sok lenni a rizsa, ennek a bejegyzésnek a videókról kéne szólnia, tehát akkor most a K1A1-é a szerep! :)
http://www.youtube.com/watch?v=bx73F3HRoAM
A fenti 2 videóból részben visszaköszönő képsorok, ám zenei aláfestés nélkül
http://www.youtube.com/watch?v=UdjdEDeDeDA
http://www.youtube.com/watch?v=m89vMIjpRQ0
http://www.youtube.com/watch?v=wn6yWqhcViw
Végül egy kis történeti áttekintés és vendégeskedés a Hyundai Rotem üzemében és tesztpályáján
http://www.youtube.com/watch?v=9YE_tljPOX8
Persze Szöulnak a K1A1 nem volt elég, 1995-ben beindult az XK2 fejlesztési programja, melynek mára már kézzelfogható eredménye a K2 Black Panther. Az M48A5K leváltója és a K1A1 arzenál kiegészítője nevéhez hasonlóan igazi fenevadra sikeredett.
A K2 már a Rheinmetall L55-ös löveget kapta meg, az ismételten továbbfejlesztett belsőségek kiegészülnek az offenzív és defenzív célokra is alkalmazható milliméteres hullámsávon operáló radarral. A felfüggesztés immáron teljes mértékben hidropneumatikus aminek lehetőségeit kialakításából adódóan igen széles skálán képes kihasználni a K2. A hasmagasság növelése és csökkentése mellett oldalra, illetve előre és hátra is tud „bólogatni”, ami kedvező kihatással van a löveg kitérítési szögtartományára – és így például a magaslatról történő lefelé tüzelésre.
A 2007 tavaszán megkezdett gyártású K2-nek a manapság egyre inkább középpontba kerülő aktív védelem vonalán sem kell szégyenkeznie: a jelenlegi, a bejövő lövedék szenzorainak „megvakításából” álló aktív védelmi rendszere tovább bővül majd – a közeledő lövedék fizikai megsemmisítésére is fel lesz készítve. A szintén a harckocsi radarja által érzékelt lövedék semlegesítése a szükséges lőelemszámítások elvégzése után aktiválódó rendszer által kilőtt robbanótöltet feladata lesz. A lenti videókon ennek a prototípusa is demonstrálva van.
http://www.youtube.com/watch?v=VyhiHabmpOg
http://www.youtube.com/watch?v=Ob9MAVcesfE
