Egy hónapja sincs, hogy egy ausztrál napilap cikkének apropóján kicsit foglalkoztunk a déliek egyik aktuális védelmi kérdésével, nevezetesen a Collins-osztályú tengeralattjárók utódlásának problémájával.
A svéd Västergötland-osztály szteroidos kezelésével létrehozott Collins-osztállyal szemben nem hogy csak ausztrál hajógyárban épülnének meg az új osztály egységei, hanem egyenesen ausztrál tervezésűek lennének. Mely ugyan vélhetően nem megoldhatatlan feladat a tengeralattjáró tervezési tapasztalatokkal egyébként nem kifejezetten rendelkező ausztrálok számára, ám az anyagi vonzat tekintélyesnek ígérkezik – különösképpen, hogy az Ausztrál Királyi Haditengerészet tengeralattjárós erejét az új egységek érkezésével a század 20-as éveinek közepétől a mostani hatról 12 egységre bővítenék.
Komoly ellentétek feszülnek egymásnak, melyben az egyik oldal határozottan megkérdőjelezi a program létjogosultságát, felvetve, hogy a tervek szerint az erre fordítandó 25 milliárd ausztrál dollárnak nem-e lenne jobb helye egyéb védelmi programokban.
Az ügyben a legutóbbi szösszenet magas rangú ex-tengeralattjárósók egy csoportjától érkezett, melyben az egykori tisztek hibásnak és unrealisztikusnak titulálják a kormányzat tervét, mely a remények szerint a világ legmodernebb, hagyományos meghajtású tengeralattjáróit eredményezné.
Egyben egy radikális javaslattal álltak elő, mely szerint a lehető leggyorsabban ki kéne vonni 2 Collinst és helyettük 4 európai tengeralattjárót kéne építeni – licenceben természetesen. Véleményük szerint ugyanis Ausztrália nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy 2025-ig várjon az új tengeralattjáró osztály megérkezésére, mikor a régióban gombamód kezdenek megjelenni a modern tengeralattjárók.
„Ausztráliának helybeni építéssel sürgősen be kéne szerezni 4 db, készen rendelkezésre álló (technológiájú) tengeralattjárót az ausztrál tengeralattjárók rendelkezésére állásának javítása és a Collins-osztály és a régióban terjedőben lévő modern tengeralattjárók közti képességbeli rés növekedésének meggátolása érdekében.” – állítja a javaslat szerzője, a haditengerészetnél a vízalatti hadviselés oktatásában tevékenykedő egykori tengeralattjárós, bizonyos Rex Patrick.
„A Collins-osztályú tengeralattjárók programja egy bukás, két egységet (HMAS Rankin és a HMAS Collins) pedig azonnal ki kéne vonni – egyébként sem állnak rendelkezésre, hiszen nincs is hozzájuk személyzet és így csak egyre növekvő anyagi terhet jelentenek a haditengerészet számára.”
Az Ausztrál Királyi Haditengerészetnél nem új keletű jelenség a tengeralattjárósok megtartásának problémája, ami végett (is) a Collins-osztályú tengeralattjárók bevethetősége kritikán aluli szintre esett az elmúlt években. Ugyanakkor az ausztrál tengeralattjárósok kezdenek ismét magukra találni és immáron a 6-ból 3 Collins-osztályú egységhez van 1-1 teljes legénység, illetve képzés alatt áll a negyedik. Helyi információk alapján várhatóan a közeljövőben várhatóan be is fejeződik ezen 4. csapat kiképzése.
Ezen fentebb ecsetelt javaslat, melyben egyszerűbbnek és olcsóbbnak nevezik meg a készen rendelkezésre álló technológia átvételét azután került bedobásra, miután az ausztrál államkincstár pontosan ilyen technológiák arányának növelését javasolta a kormányzatnak a védelmi jellegű beszerzések kapcsán.
A javaslat szerint a német Type 214, vagy például a francia Scorpene beszerzése töredékáron biztosíthatná Ausztrália szükségleteit, hovatovább lényegesen hamarabb rendelkezésre állnának – az első egység akár 5 éven, a további 3 db pedig 8 éven belül. Ráadásul a későbbiekben továbbfejlesztett változatokból 2 újabb szériát lehetne megépíteni.
Nos, őszintén megvalljuk, nem szívesen lennénk azok helyében, akiknek végül pontot kell majd tenniük az ügy végére… Mindenesetre a az ausztrál kormányzat egyelőre kitart a heves vitákat szító eredeti elképzelése mellett, ám ismételten csak megjegyeznénk, hogy a védelmi szektor berkeiben – beleértve a haditengerészet is – megosztottság uralkodik a program stratégiai és gazdasági létjogosultsága kapcsán.
Természetesen minden hír infó vélemény mögött van valami. Ha azt a „valamit” megtudjuk, megértjük akkor tudjuk valós helyiértéken kezelni akijelentést.
Kezdjük azzal hogy valóban erre felé boldog bodogtalan most tengeralattjárókat vesz. Vietnám 6 db Kilo, Malajzia 2 db Scorpone, India nuki tengó meg a kilók felújjítás alatt. Indonézia is fel akarja újjítani 2 db tengóját és ujat is akar venni. Kína meg egy külön kategória. Azonban ami igazából ténylegesen gondot okoz az nem a technológiai különbség mert ezen a területen még messze állnak Au hoz képest ( meg még sok mindenben mint kiképzés, karbantartás, hálózat alapú hadviselés, stb st ) hanem a puszta számuk és a HIRTELEN növekedés ad okot az aggodalomra. A kérdés úgy viszhangzik a katonai és politikai vezetők fejében hogy „mire ez a hirtelen nagy tengófejlesztés minden felé?”
Az Au tengóflotta most izmosodik.Jelentkezőkből nincs hiány annyira nincs hogy már most a friss tengóra jelentkezőket is csak jövő március áprilisban tudják beiskolázni ( havonta indulnak tanfolyamok ) holott még fél évvel ezelött is aki tengóra kérte magát egy hónapon belül be tudott vonulni. Szóval izmosodik a tengó legénység annyira hogya negyedik hajó is biztosan meglesz hamarosan és már az ötödiket tervezgetik.
Az hogy két hajó ( HMAS COLLINS, HMAS RANKIN) alkalmatlan lenne a bevetésre hát így önmagában túlzás. Annyira túlzás hogy itt egy friss egy hetes hír http://www.navy.gov.au/HMAS_Collins_arrives_in_Sydney miszerint a HMAS COLLINS PERTH ből átruccant Sydney be ( meg a többi nagy városba megmutatni a lakosságnak a tengeralatttjárót amit a pénzükön vettek.
Technikailag három tengó azonnal harcrakész és nem csak harcrakész de a legmodernebb fedélzeti rendszerekkel van felszerelve illetve felfegyverezve. Két hajót kiképzésre fognak megtartani a tervek szerint és ezek nem lesznek ultra modern tengók de így is megoldják akár a Kilo akár a Scorpone kérdést. A negyediket szintén modernizálják és így lesz négy tengó hipi szupi állapotban.
A tengók cseréje napirenden van illetve nagy harcok dúlnak körülötte. Ha megismerjük a csoportokat akkor rögtön rájövünk ki ki , hová tartozik és miért nyilatkozza azt amit.
1. Csoport MINDENT GYÁRTSUNK MAGUNK.
2. Csoport VEGYÜNK EURÓPAI TENGÓKAT.
3. Csoport NUKI TENGÓ KELL NEKÜNK.
A harcok most kezdődtek és hogy ki áll nyerésre azt nem tudni csak azt lehet hallani hogy aktuálisan ki a hangosabb. Az tuti hogy amilyen hirtelen növekedésnek indúltak a környék katonai erői azt az Ausztrál kormányzat nem hagyja válasz nélkül mivel tudják hogy egy olyan kincsesládán ülnek amiért több ország szinte bármire hajlandó lenne. A sok sok ásványkincs ( legutóbb egy hatalmas földgázmezőt találtak Newcastle-től 50 km re a tengeren ) a hatalmas mezőgazdasági és halászati területek melett akié Ausztrália azé a XXI. század nagy ígéretének és egy esetleges globális felmelegedés esetén a legjobb helynk ígérkező Antarktisz egy negyede is.
Kína éppen a napokban kezdte el pedzegetni a második „ötletét” miszerint neki talán több járna az Antarktiszból annál a pár kutatóbázison kívül amit engedélyeztek neki.
Melegszik a leves rendesen.
akié Ausztrália azé a XXI. század nagy ígéretének és egy esetleges globális felmelegedés esetén a legjobb helynk ígérkező Antarktisz egy negyede is.
Ez elég pofátlan kijelentés. Miért is lenne az Anktartisz 1/4-e az ausziké? Azért, mert azt mondják? Mellesleg mitől lenne olyan jó hely? Azért elég délen van, nincs ott semmi infrastruktúra.
http://en.wikipedia.org/wiki/Antarctic_Treaty_System
Jól látom, hogy aláríva van a szerződés csak ratifikálva nincs?
molni
Idáig még senki nem kérdőjelezte meg ezt a szerződést, „csak” kína kezdte emlegetni a tortát meg valami nagyobb szeletet.
és főleg kevés ez a 4 (+2 „kiképző rotfl”) tengo a méretek miatt. Meg jó, hogy a Scorpion nem egy U212 de azért a „megoldják” kicsit erősnek tűnik, kérdés mennyire modernizált/új az a Scorpione (Kilo).
Amúgy vhol eszményi fegyver egy AUSnak ezek a tengok, ha vmi jön tengeren jön, ha jön az utánpótlás 90%+a tengeren. Csak legyen rajtuk elég akna, meg torpedó. :)
A 4 valóban kevés. Nem hiába egyeznek meg a „csapatok” egy kérdésben. Az új tengók HAMAR kellenek. Ezért is agyalnak ezerrel. Szinte hetente röppen fel valami hír. Volt már szó egy rövidített Virginia megvételéről amibe spec D/E meghajtást ( meg persze AIP -et ) raknának mert az gyorsan meg van.
Szerintem ami most várható az a következő :
Az F-35 ös rendelés eléri ( visszamegy a 50+ ról ) 100 db-ra.
2015-től itt lesz valamilyen új tengó.
Az F-18 E/F ek mindegyike át lesz építve EW-re.
Az SM-6 os rakéták rendszeresítését nem kell gyorsítani mert éppen most kezdték meg a Low Level Production-t.
Fade
Amúgy valamennyi AUS tengón csak és kizárólag irányított torpedók vannak. Az átlag konfiguráció az 2-4 Harpoon és a többi MK-48 as valamilyen változata. Ez a szokásos publikált. Ha azt vesszük hogy van rajta 22 torpedó az azt jelenti hogy egy tengó 30 kts sebességű cél esetén 25, ennél lassabb esetén meg akár 50 km SUGARÚ körön belül képes úgy támadni hogy a cél ha megfordul és maxigázon is evez akkor sem tudja elkerülni hogy a torpedók utolérjék.
A floták ha tisztán támadó flották akkor a nagy sebességűek és irányukat gyakran változtatják hogy a tengóknek esélyük se legyen ellenük felálni. Ha meg rákaopcsolnak akkor meg ugye tudjuk mi a szitu. Éppen ezért tiszta hadihajó flotta ellen alégierő és a felszíni flotta veszi fel a harcot plusz ha mázli van akkor egy két tengónak becsúszik.
Most a RIMPAC 2010 en volt egy spec gyakorlat ahol a hálózat alapú hadviselés egyik nagy előnyét kihasználva gyakorloták a csoportos HARPOON támadást a volt USS New Orleans ellen.
A dolog lényege az volt hogy P3C Orionok, F-18 sokfelszíni hajók egyszerre indítottak rakétát több irányból és távolságból és ezeknek a becsapódási célbaérkezési ideje 18 mp en belül volt.
Természetesen az egyszerre indítást képletesen kell érteni.
Mondjuk akkor az első körben azt a 2 „kiképző” Collinsot kéne rendbevágni.
+ a 2500-4000tonna pont jó AUSnak, ettől a Virginia a maga ~8000tonnájával nagyon messze van. Inkább + két darab AIPvel felszerelt (akár otthon is félig legyártható) „régi” Collins. Mennyiség is kell.
Eközben meg összerakni az új subot, én még mindig 2020tól várom a „problémákat” az még 10év… Egyelőre nem látom, akár egy Kínától is, hogy tudna érdemben nekimenni AUSnak. szvsz.
Kuruc: őőő mondtam én, hogy „támadó flottával” kéne a tengónak harcolni? Nem mindha nem lehetne belefutni, az indonéz szitgetvilág nem egy olyan hely ahonnan nem lehet leadni drotot, nem nehéz levegőből, müholdról…. infot szerezni, hogy a kínai flotta, csilliárd csapatszállító hajó…. elindult lefele….
Ez itt nem Iraq. a háború nem úgy indul, hogy elindul x száz tank a határrol, kétszázezer ember a határrol, ott van mögöttük 1kmre az utánpótlás…. Azok a tankok a tengeren vannak, az a 2százezer katona hajón van. A tengók elsődleges feladata ezen csapatszállító hajók elpusztítása. Ezek pedig béna kacsák sebességben is. 22torpedó az olyan pusztítást tud végezni olyan hatékony tud a tengó lenni ami vmi elképzelhetetlen.
És anno az Iraqi felvonulás tartott 1+hónapig. Ha partra is száll akárki, hetekig kell a pozicióját tartani és várni az utánpótlást. Újfent tengó.
A két régi Collins nak az a problémája hogy a pletyik szerint a test nem éppen megbízható „X” méter alatt. Kiképzésre jó meg „szarvanbabám” esetén de amúgy nagy pénzeket nem fognak beleőlni. Viszont kiképzésnek ideális.
Sub területén csak a proféták tudják mi lesz akkora a kavarás ( nagy üzlet, nagy pénz )
Ami megnyugtató hogy semelyik politikai erő eddig sem és remeélhetőleg ezután sem hoz döntést , választást a sereg érintett részének nyilvános támogatása nélkül.
Többek között ezér majdnem biztos hogy nem NH-90 es lesz a NAVY új haditengerészeti helije hanem Sikorsky. A sereg nagyon nem szereti az új európai csodákat. Szállításra jók de eddig a harci tulajdonságaik nem túl fényesek.
Fade
Pontosan ! Ezért van akkora hangsúly itt lent a tengókon. Viszont ha kinézted a partszakaszt aholmajd szeretnél partraszálni akkor az ellenség légifölényét majdnem ignorálva ha odaküldesz pár hazai tengót hogy levadásszák az ellenséges tengókat akkor sokat lendítettél az ügyön.No eért tartunk minden féle tengófejlesztéstől a térségben. Ami jó hír hogy a kínaiaknak a nagy békeszerető és mosojgós álarcot sikerült letépniük magukról a napokban mikor a japókkal akadt némi konfliktus. Japán pedig ott van a szomszédban igen erős és motivált sereggel.
Jó szövetségesek.
@Kuruc71:
India nuki tengó meg a kilók felújjítás alatt.
Plusz 6db(+6 opció) Scorpéne és plusz 6 AIP tengó jelenleg futó tendereztetése.
Volt már szó egy rövidített Virginia megvételéről amibe spec D/E meghajtást ( meg persze AIP -et ) raknának mert az gyorsan meg van.
Úgy, hogy az amerikaiknak nincs tapasztalatuk sem a hagyományos meghajtással, sem az AIP rendszerekkel… Ez nem tűnik túl bölcs megoldásnak…
@Fade:
+ a 2500-4000tonna pont jó AUSnak, ettől a Virginia a maga ~8000tonnájával nagyon messze van.
A Virginia alapvetően amerikai felfogású tengó, ha megnézed, nem véletlen, hogy az amerikai SSN-ek a mai napig 100+ fős legénységgel bírnak, míg az angol, francia SSN-ek két harmad annyi, a modern SSK-k meg negyed akkora személyzettel elvannak…
Nem hinném, hogy a Type-212-nél vagy a Type-214-nél jobbat tudnának csinálni. És ennyiből (25 mrd) a wikis ár alapján tudnának venni 75-öt. Ráadásul a németek eddig is sokaknak megengedték, hogy maguk gyártsák le, szóval még az iparfejlesztés se maradna el.
Nos, szerintem nem kérdés, hogy melyik megoldás a jobb, furcsa, hogy egyáltalán felmerül a másik alternatíva.
Cifu: Írnál erről az „amerikai felfogásról” személyzet tekintetében?
Kuruc: Mondjuk vmi van Kolumbusz hszeben.
Kedves Kuruc….
Először is, szia.
Másodszor: tényleg, össze lehet hozni a szezont a fazonnal. A fiammal beszéltem, szerinte a svábok szívesen adnák a Type-akárhányast, hogy nálatok gyárthassák. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Bár… a Type-212 és 214 a sekélky vizekre van optimalizálva. Ha a Collinsok „testével” nyomásgondok vannak, akkor talán el lehetne gondolkodni a brit Alstute classon… Igaz, az nuki….de nagyon jó… főleg a kínai partok előtt :-) Apropó, a Collinsok miért Mark-48-at használnak? Az angoloknak van jobb is…
„…akié Ausztrália azé a XXI. század nagy ígéretének és egy esetleges globális felmelegedés esetén a legjobb helynk ígérkező Antarktisz egy negyede is.”
Azért én a helyedben erre nem vennék mérget! Ha – mégegyszer: HA – a globális felmelegedés tényleg eljut arra a szintre, hogy már csak az Antarktisz és környéke marad lakható, akkor ott az ausztrálok már nem fognak labdába rúgni. A pályát át kell engedni a sokkal nagyobb fiúknak, akiknek van olyan nagy piros nyomógombjuk, a hozzá tartozó több száz termonukleáris töltettel… :-))
Na ja a Spearfish igen potens cucc…
Én sem értem hogy Ausztrália a brit nemzetközösség részeként miért nem az Astute osztályban gondolkodik és miért nem vesz eurofightert?
„…a kínai flotta, csilliárd csapatszállító hajó…. elindult lefele….
Ez itt nem Iraq. a háború nem úgy indul, hogy elindul x száz tank a határrol, kétszázezer ember a határrol, ott van mögöttük 1kmre az utánpótlás…. Azok a tankok a tengeren vannak, az a 2százezer katona hajón van. A tengók elsődleges feladata ezen csapatszállító hajók elpusztítása. Ezek pedig béna kacsák sebességben is. 22torpedó az olyan pusztítást tud végezni olyan hatékony tud a tengó lenni ami vmi elképzelhetetlen.”
Nem feltétlenül ez az invázió egyetlen módja, pont a tengeri út sérülékenysége miatt. Lehet először ICBM/SLBM rakétákkal legyalulni mindent, ami az ausziknál fontos. Ne felejtsd el, hogy az ország legfontosabb nagyvárosai és infrastrukturája gyakorlatilag a part menti övezetre korlátozódik, a belső részeken nincs más, mint az Ayers Rock, a sivatag, meg százmillió félőrült kenguru… :-)) A hadászati rakétacsapás után ( ami értelemszerűen csak konvencionális lehet, különben túl sokat kellene várni a kincsükre a felezési idő miatt ) meg a levegőből jönne annyi légidesszant, hogy elsötétítse az eget. Persze rengeteg szállítógép, tanker, és védővadász kellene hozzá, de ha a húzottszemű kínai Specnaz-osok elfoglalnák a fontos kikötőket, és repülőtereket, már háborítatlanul jöhetne az inváziós flotta. Persze ez csak egy eősen teoretikus scenario…
@Fade:
Cifu: Írnál erről az “amerikai felfogásról” személyzet tekintetében?
Az amerikai haditengerészet nem hisz a túlzott automatizáltságban, alapvetően úgy véli, hogy egy megsérült (akár harcban, akár más okból) hajó fedélzetén az emberre kell építeni, ő képes a problémákat elhárítani, legyen szó egy csővezetékre való takarómodul felszereléséről, vagy egy tűz eloltásáról. Az amerikai hadihajókon alapvetően minden úgy készül, hogy a legénység lehetőleg jól hozzáférjen, és el tudja hárítani a felmerülhető problémákat.
Ezzel szemben a többi nyugati haditengerészet a nagy fokú automatizáltságra helyezi a hangsúlyt, és úgy vélik, hogy a felmerülő problémákat az „off-duty” személyzet segítségével el lehet hárítani, illetve úgy kell kialakítani a hajót, hogy a felléphető meghibásodásokat automatikusan vagy fél-automatikusan (emberi beavatkozás – megnyom egy gombot) el lehet hárítani.
Az USN-nél most a Zumwalt osztályú rombolónál bevezetik a kis létszámú (~140 fős, ami a hajó ~16’000 tonnás vízkiszorítását tekintve meglehetősen kevés) személyzet / nagy fokú automatizáltságot, tehát úgy tűnik, változások ott is vannak.
Viszonyításképpen pár SSN tengó személyzeti adatai:
Seawolf-osztály (USA): 140 fő
Virgina-osztály (USA): 130 fő
Astute-osztály (Anglia): 84 fő
Akula-osztály (Oroszország): 73 fő
Barracuda-osztály (Franciaország, építés alatt): 60 fő
Jaszen-osztály (Oroszország, átadás alatt): 50 fő
Littlejohn:
Bár… a Type-212 és 214 a sekélky vizekre van optimalizálva.
Ki tudod nekem fejteni, mit jelent az, hogy „sekély vizekre van optimalizálva”? Oké, a tervezésnél figyelembe vették, hogy sekély vizekben is működnie kell – de a Virginia-osztálynál is folyton ezt hangoztatják (aztán csináltak egy SSN osztályt, amely hosszabb, mint a Seawolf, és a merülése kb. akkora, mint a Los Angeles osztálynak).
Az U-212 valóban elvi 250 méteres biztonságos merülési mélységgel rendelkezik – de azért, mert ezt várta el a német haditengerészet, amely a viszonylag sekély helyi tengerekre szánja, viszont ezt a verziót nem nagyon exportálják, igaz az olaszok aztán mégis eladták. Az U-214 az exportverzió hivatalosan, ez hagyományos hajótesttel készül (az U-212 nem mágnesezhető acélból készült), viszont nagyobb biztonságos merülési mélységgel rendelkezik (forrásfüggően 400m méter, de egyes helyeken 400+ métert adnak meg). Szóval még mélyebbre is tud merülni (legalábbis a hivatalos adatok alapján), mint a Virginia-osztály…
@Chimera:
Én sem értem hogy Ausztrália a brit nemzetközösség részeként miért nem az Astute osztályban gondolkodik és miért nem vesz eurofightert?
Az Astute osztály SSN, tehát nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró. Az ilyeneket különféle okok miatt nem nagyon szokták eladogatni, nagy visszhangja volt anno annak, hogy az oroszok egy Charlie osztályú SSGN-t kölcsön adtak az Indiaiaknak tapasztalatgyűjtésre (a saját nukleáris meghajtású tengójukhoz), illetve végül lizingelnek két Akula II.-es osztályt nekik.
A másik ok az ár. Egy Astute osztályú SSN ára hozzávetőleg 2 milliárd dollár (ez a korrigált ár, az első egység 2,41 milliárd dollárba került az angolok), ebből a pénzből legalább 4 darab AIP-vel felszerelt U-214-est lehet venni (Pakisztán állítólag 350 milliót fizetett darabjáért, de egyes elemzők az AIP verzió árát inkább 500 millióra taksálják – a Portugálok például ennyiért kapják a sajátjukat). Namost mi ér többet? Egy Astute vagy 4db U-214 AIP? Aligha vitatható a válasz – természetesen a négy U-214, csaknem minden szempontból (az egyetlen kivétel a hatótávolság és az elérhető végsebesség, de azt már korábban kifejtettem, hogy ennek miért nincs akkora jelentősége).
Mire az Antarktisz betelepülési és kitermelési célponttá válik úgysem fog sokat érni semmilyen jelenlegi szerződés.
Azok kapják, akik közel lesznek/oda tudnak jutni.
Mivel addig még eltelik jó pár évtized, nem lehet megjósolni, hogy kik lesznek, hiszen teljesen át fognak alakulni a viszonyok. Eleve valószínű, hogy az olajalapú ipari civilizáció addigra globális méretekben kifingik, legfeljebb szigetszerű technológiai központok maradnak meg. Az ausztrálok mindenesetre közel lesznek.
Azt most hagyjuk, hogy mi van, ha tömegesen atomot kezdenek dobálni, mert akkor roló, arra nem lehet fölkészülni.
Egyébként nem lennék meglepve, ha Törökországhoz hasonlóan Ausztráliában is tárolnának nukleáris robbanófejeket Nagy Testvérék, hiszen annak idején pedzegették alkalmazását szükség esetén az F-111-eseken.
Ha ez így van, akkor Ausztália de-facto atomhatalomnak tekinthető.
Talán a japán Sōryū-osztály lenne legjobb választás (4200 t lemerülve, 65 fő személyzet), de ha jól tudom, a japik törvénye szerint nem exportálhatnak haditechnikát. Ja, a Sōryū saját fejlesztésük eredménye.
Ezek a legnagyobb hagyományos meghajtású tengók, utána mindjárt az ausztrálok jönnek. Általában 2000 t-nál megáll a hajók mérete, csak a spanyolok építenek 2500 t körül. Gondolom azért akarják az ausztrálok maguk tervezni a hajót, hogy ne járjanak úgy, mint az első két Collins-nál. Ha fölhizlalnak valami más típust, lehet, hogy megint problémák lesznek a hajótesttel.
Ha atomhajtást vesznek – bár már van olyan reaktor, amiben az élettartam során nem kell fűtőelemet cserélni – bármiért javítani kell a reaktort, nem tudják megcsinálni hazai üzemben.
Jó fogós probléma, szerencsére nem nekem kell döntenem.
killer: Tömeges ICBM indításnak vannak hátulütői, pl nehogy mikorra elrepült már érkezzen orosz/ami/indiai… oldalról párezer amin viszont nem konvencionális fej van.
aztán tengó ellen pl nem jó az ICBM, itt akár az egész inváziós terv elbukhat. ár/értékre se épp tökéletes egy ICMB egy trident 60m$. Egy 1tonnas preciziós bomba meg max 0.1m$. és az ICMB nincs target fölött, mint egy repülő.
aztán bunker ellen szintén necces az ICMB. Legyen benne F35 vagy baka. légidesszant problémás ha az adott országnak müködő légvédelme van, nem beszélve arról a 8000kmről ami oda vissza az út.
amúgy meg aus vegyen/csináljon nukit.
Batka:
Talán a japán Sōryū-osztály lenne legjobb választás (4200 t lemerülve, 65 fő személyzet), de ha jól tudom, a japik törvénye szerint nem exportálhatnak haditechnikát. Ja, a Sōryū saját fejlesztésük eredménye.
A Soryu-osztály bár tényleg impresszív, azért nem 100%-ig saját fejlesztés, az AIP rendszere a svéd Kockums Stirling-motoros rendszerének licence. :)
Gondolom azért akarják az ausztrálok maguk tervezni a hajót, hogy ne járjanak úgy, mint az első két Collins-nál. Ha fölhizlalnak valami más típust, lehet, hogy megint problémák lesznek a hajótesttel.
A fő gond a Collins esetén is az volt, hogy mind a tervezés, mind a gyártás alatt történtek változtatások az igénylistában (nagyobb szonárrendszer, más gyártástechnológia, stb.), ami a szűkre szabott határidő miatt kapkodva próbáltak kezelni. A végeredmény az lett, hogy mind a rendszerbe állítás jelentősen csúszott, mind a költségek jelentősen nőttek, és a végső eredmény nem felelt meg az eredetileg támasztott igényeknek.
Chimera
„Na ja a Spearfish igen potens cucc…
Én sem értem hogy Ausztrália a brit nemzetközösség részeként miért nem az Astute osztályban gondolkodik és miért nem vesz eurofightert? ”
A Brit torpedókról a prosik adatain kívül nem tudunk semmit. Anno igazából szóba sem jöttek mert a Collinsokhoz nagyon sok technológiát az USA-tól kaptunk. Az MK-48 as továbbfejlesztésébe pedig bevonták Ausztráliát is így a legutolsó változat a MK-48 CBASS ( Common Broadband Advanced Sonar System ) már közös termék.
Piszkosúl elégedettek vele a tengósok.
„Egyébként nem lennék meglepve, ha Törökországhoz hasonlóan Ausztráliában is tárolnának nukleáris robbanófejeket Nagy Testvérék, hiszen annak idején pedzegették alkalmazását szükség esetén az F-111-eseken. Ha ez így van, akkor Ausztália de-facto atomhatalomnak tekinthető.”
Ez mekkora hülyeség már! Ilyen alapon Németország is atomhatalom, sőt, Magyarország is az volt évtizedeken át, az itt tárolt szovjet nukleáris tölteteknek köszönhetően. Valójában a „vendéglátó” ország nem hogy nem rendelkezik ezekkel a fegyverekkel, de még abba sincs beleszólása, hogy a nála vendégeskedő nagyhatalom ki ellen kívánja felhasználni az atomtölteteket. Csak annyi a szerepe hogy területet biztosít nekik, amiért – jobb esetben – bérleti díjat kap, rosszabb esetben csak a válaszcsapásból részesül…
Cifu wrote:
„A másik ok az ár. Egy Astute osztályú SSN ára hozzávetőleg 2 milliárd dollár (ez a korrigált ár, az első egység 2,41 milliárd dollárba került az angolok)”
Ez nagyon durva! Ezek szerint SOKKAL többe került, mint az új Borey osztály, ( 1,3 milliárd USD / egység ) pedig az egy rakétahordozó SSBN!
@Killer Clown:
Ez nagyon durva! Ezek szerint SOKKAL többe került, mint az új Borey osztály, ( 1,3 milliárd USD / egység ) pedig az egy rakétahordozó SSBN!
Egy kicsit mások a járulékos költségek azért a két országban (munkabér, szállítási díjak, nyersanyagárak, stb.).
Egyetértek, az aszui atom + F-111 egy hatalmas városi legendának tűnik nekem.
Az ausztrál atom csak az én elképzelésem.
De például Törökország esetében tudjuk, hogy vannak állomásoztatott atombombák, kiképzik a Török Légierőt a bevetésére és vannak alkalmas hordozóeszközeik. Vagyis rendelkeznek minden szükséges képességgel.
Súlyosan szélsőséges helyzetben a helyükben nem haboznék lefoglalni a fegyvereket.
Az élesítéshez szükséges kódok megszerzése másik szervezet feladata…
Biztos vagyok benne, hogy Törökország környezetében számolnak ilyen fordulattal. Tehát az állomásoztatás önmagában hozzájárul az ország biztonságának erősítéséhez. Természetesen ehhez szükséges nemzeti érdekű török politika, amiről adott esetben ezt el lehet hinni, hogy képesek meglépni.
A jelenlegi magyar politikától például nem lenne hihető ilyen lépés.
„Súlyosan szélsőséges helyzetben a helyükben nem haboznék lefoglalni a fegyvereket.”
Ha te megtámadod egy atomhatalom katonáit, akik az atomfegyvereket őrzik, akkor neked véged van! Nincs olyan nagyhatalom, amelyik ezt tolerálná. Ráadásul szart sem érsz vele, mert az atomfegyvereket őrző parancsnokságon mindig ott van az a kód, amellyel _véglegesen_ lehet hatástalanítani ezeket a fegyvereket, néhány perc alatt. Attól kezdve csak egy darab vas, nem veszélyesebb, mint egy plüssmaci a gyerekszobában…
„Az élesítéshez szükséges kódok megszerzése másik szervezet feladata.”
Aha, tényleg! A világ legegyszerűbb feladata… lol
Asszem egy kicsit eltértünk a tárgytól! Már megint atomháborút vivtok! :P
közben utánanéztem a Kínai tengóknak a sinodefence.com-on.
8 nuki és 58 D/E (összesen 4 AIP – Yuan osztály)
Mondjuk ha hozzávesszük, hogy ezekkel az ócskaságokkal már kétszer is a szívbajt hozták az Amcsi hordozócsoportokra elég jól képzettek lehetnek.
@Snakeye:
Mondjuk ha hozzávesszük, hogy ezekkel az ócskaságokkal már kétszer is a szívbajt hozták az Amcsi hordozócsoportokra elég jól képzettek lehetnek.
Mindkét USN hordozócsoport elleni „támadást” Song-osztályú SSK hajtotta végre, ezek azért nem éppen ócskaságok, kb. a Kilo-osztály szintjén mozognak…
Killer Clown: maradjunk annyiban, hogy megoldható…
De történhet a lefoglalás a tulajdonos hallgatólagos jóváhagyásával is.
„Song-osztályú SSK hajtotta végre, ezek azért nem éppen ócskaságok, kb. a Kilo-osztály szintjén mozognak…”
Én úgy tudom,hogy a Kilo az fogalom tengeralattjáróséknál ezért nem hiszem,hogy a kínaiak összedobtak egy ilyet főleg nem az új gyártásúakkal egy szinten levőt.
@Batka:
1.: A nukleáris fegyverekre nagyon-nagyon szigorú előírások vonatkoznak, legalábbis a nyugati országokban (és legalábbis eddig úgy tűnik, hogy nincs semmi alapja azoknak a rémhíreknek, hogy az orosz kiskatonák két üveg vodkáért termonukleáris robbanófejeket adtak-vettek volna). Csak úgy nem adják senkinek oda, már csak azért sem, mert ha éppen vannak is termonukleáris fegyverek egy külföldi ország légibázisán, azt szigorúan őrzik az USAF katonái. Emlékeztetőileg, ugye volt 2007-ben egy eset, hogy egy B-52-esen fent felejtettek négy nukleáris fegyvert. Az eset után több tisztet elbocsátottak a légierőtől, és a 5th Bomb Wing-től az eset után egyből megvonták az arra vonatkozó engedélyeket, hogy nukleáris fegyvereket kezelhessenek (azt hiszem fél év után többszörös ellenőrzések és tesztek után kapták vissza ezt a jogosítványt).
Szóval amerikai termonukleáris fegyverekhez más nem juthat, „csak” úgy, hogy lefoglalja.
2.: Az USA-nak jelenleg (most fejből mondom, de azt hiszem 2000 óta) nincsenek a határain kívül nukleáris fegyverei. Sem Törökországban, sem Ausztráliában…
@Dudi:
A Kilo egy fogalom volt az 1980-as években. Akkoriban messze mindennél csendesebb volt, így aztán nem véletlen, hogy mindenki tartott tőle. Aztán az 1990-es években új megoldások jelentek meg, kedvezőbb áramlástani megoldásokkal jelentkeztek a svéd, német és francia SSK gyártók, és a Kilo a mai modern SSK-nál már hangosabb bizony. Nem véletlen, hogy az oroszok is a „feljavításukon” dolgoznak, lásd a gyűrűsházba helyezett meghajtással.
http://warfare.ru/image.aspx?img=0702ey70/update/january2009/2/1/8851.jpg
A Song osztály elég decens kis hajó, és bizony közel egy szinten van a nyugati elemzők szerint a Kilo osztállyal..
Cifu: a külföldön állomásoztatott nukleáris tölteteknek az volt a célja, hogy ne akarjanak a szóban forgó államok saját atomfegyvert fejleszteni.
Mondjuk a németek úgyis agyon vannak nyomva politikailag, de a törökök…
Hol van erről szó, hogy visszavitték? Tudomásom szerint 50-körüli töltet van ott. Visszavitték például Diego-Garcia-ról is?
Az, hogy milyen eljárások vannak a töltetek kezelésére, békeidőben érvényes. Most minősített helyzetről beszélünk, amikor minden kötél szakad. (Létezik az a pénz, amiért korpásodik a hajad…)
@Batka:
Elkezdtem utána nézni, és kiderült, hogy tévedtem. Csak szó volt róla, de végül is csak pár bázist számoltak fel, mondjuk Diego Garciát éppenséggel felszámolták. Ám Törökországot nem.
A feltételezett nukleáris bázisok (piros):
http://www.fas.org/programs/ssp/nukes/images/globaled.jpg
Az USA a határain kívül 5 európai országban tárol nukleáris fegyvert (Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Törökország), a becsült mennyiségek:
http://www.fas.org/programs/ssp/nukes/images/natonukes2009.jpg
A fene a vége lemaradt. Szóval látható, hogy a törökországban lévő fegyvereket amerikai gépekre függesztenék (a többi országban viszont a „befogadó” ország légiereje lenne a célba juttató eszköz).
Au qrwa messze van. Amig jóba vannak az USÁval, addig nem lehet mexálni. 3-4 atombomba a partraszállási körzetekre, és el is van intézve.
A csapatszállító hajók meg nagyon is gyorsak.
KC
Nem nagyon vannak termonukleáris töltetek. Kimentek a divatból. Úgy tudom, a legnagyobb hadrendben levő bamba 400kt-s.
A németek 1x már rábasztak a nem mágnesezhető acéllal. Igaz, az 50 éve volt. A tengeralattjárót 3 évesen selejtezni kellett.
@Gacsat:
Hogy a fenébe ne lennének. Pont, hogy a sima, egyfokozatú nukleáris fegyverek azok, amelyek ritkák, és inkább a kevésbé fejlett atomprogrammal bíró országokra jellemző (India, Pakisztán). Szinte az összes jelenlegi stratégi atomfegyver kétfokozatú termonukleáris fegyver.
Erről az SG-n írtam egy nyúlfarknyit még:
http://www.sg.hu/cikkek/43034/masodik_atomfegyverkezesi_verseny_ii_resz
Cifu
Az aussiknak — ha vállalni akarnak 1 részt a nyugat védelméből —
akkor előbb – utóbb a kínai partok előtt kell majd járőrözniük. Ehez meg nuki kell.
Igen termosok, csak KC hszé-ből az jött le nekem, hogy hatalmas pusztítóerőről fantáziál. Miután elküldtem, és újra elolvastam, rájöttem, hogy árnyékra lőttem. Bocs.
@Gacsat:
Az U-201 osztály első három egységéről beszélsz, és igen, akkor és ott befürödtek a nem-mágnesezhető acéllal, mert nem tesztelték elég alaposan – ám hozzá kell tenni, hogy ezek voltak a II.Vh után épített első német tengók. Azért manapság már nem olyan ritkák a nem-mágnesezhető acélból készült hajótestek, és nem mellesleg az U-212-nél elég alaposan tesztelték is az acél gyártástechnológiáját. :)
KC
A lengyelek konkrétan megkapták az orosz gyártmányú atomfegyvereket. Saját tulajdonba, oszt méllyen hallgattak. Ezt simán el tudom képzelni az aukról is. A japcsikról is.
@Gacsat:
z aussiknak — ha vállalni akarnak 1 részt a nyugat védelméből —
akkor előbb – utóbb a kínai partok előtt kell majd járőrözniük. Ehez meg nuki kell.
Ostoba fajankó vagyok, aki csak kapirgálja a katonapolitika felszínét, de „jó poén”, hogy SSN-eket rendszeresítsenek, hogy aztán bő 5000km-et hajózzanak a Kínai tengerig, járőrözzenek X ideig, majd megint 5000km-et hajózzanak haza?
Ha a „nyugat” védelméről van szó, ott vannak a Dél-Koreai U-214-esek, meg a Japán Sōryū-osztály. Ha Ausztrália be akar szállni, akkor telepítsen D/E AIP tengókat Japán és/vagy Dél-Koreai kikötőkbe…
Miért mindig a nehezebb oldalról akarjátok megközelíteni a problémát. Az USN se véletlenül tartja fent az Okinawai haditengerészeti bázisát. Pár napja éppen az USS Michigen (SSGN-727) kötött ki Jokoszuka kikötőjében, mintegy válaszul a nemrégi végrehajtott kínai hadgyakorlatra…
@Gacsat:
A lengyelek konkrétan megkapták az orosz gyártmányú atomfegyvereket. Saját tulajdonba, oszt méllyen hallgattak. Ezt simán el tudom képzelni az aukról is. A japcsikról is.
Lehet én vagyok vaskalapos, de especiel én ezt nem igazán tudom elképzelni. Egyfelől hogy az USA kiadja a kezéből nukleáris arzenálját, másfelől hogy ezen országok kormánya úgy döntsön, hogy birtokoljon ilyesmiket.
Ezt (hogy az auk tartsanak jappán kikötőben…) már én is felvetettem 1x régebben.
Azért hosszú távra általában mégiscsak jobb a nuki meghajtás. Ki tudja, mit hoz még a jövő. 1915ben, ugye a saját szövetségesünk támadott meg minket.
Miért mindig a nehezebb oldalról akarjátok megközelíteni a problémát.
Nemcsakhogy nehezebb, de sokszor inkább már hajmeresztően ostoba feltételezések alapján.
vicces beleolvasni a 4éves hszekbe… :)
Vajon amiket most írunk hogy fognak hangozni 4 év múlva? :D
Miért vállalnának ezúton részt „a nyugat” védelméből?!
Az ausztrál kontinens védelméről van szó, nem harapnak ennél nagyobb falatot és helyesen teszik! A japánokkal erősítik a szövetséget.
Másrészt pedig a kínai partok előtti járőrözés mennyiben erősíti „a nyugat” biztonságát?
„Miért vállalnának ezúton részt “a nyugat” védelméből?!”
Ha a „NY” és itt fogalmam sincs mit értett NY betű alatt (UFOk?) megvédi AUSt mért ne….
Amúgy nagyon izgiez a Kína, India, ROK, Japán, AUS, Vietnam kapcsolatrendszer.
Batka
„Miért vállalnának ezúton részt “a nyugat” védelméből?!
Az ausztrál kontinens védelméről van szó, nem harapnak ennél nagyobb falatot és helyesen teszik! A japánokkal erősítik a szövetséget.”
Én megfordítanám a kérdést, illetve a kijelentést.
Szerintem az Ausztrál kontinens védelme egyenértékű a nyugat védelmével. No nem azért mert itt valami fantasztikusan unikális nyugati kultúra alakult volna ki amelyikért érdemes lenne amerikai német brit vagy mittudom én milyen életeket feláldozni, hanem azért mert ezekkel, az itt fel lelhető erőforrásokkal kína szimplán a világ ( pofátlan, beképzelt , despota ) ura lenne .
Ez meg nem hiányzik senkinek. Az elmult pár évtizedes ténykedése alapján sajna sok jót nem lehet várni tőle ha valóban korlátlan hatalomhoz jutna.
Fade
„Amúgy nagyon izgiez a Kína, India, ROK, Japán, AUS, Vietnam kapcsolatrendszer. ”
Valóban ! Egy közös nevező van a felekben. Minenki komolyan tart kínától. Éppen ezért a ROK JAPÁN AUS kaocsolatok igen erősek. pl mikor az Ausi NAVY erők mennek a kétévente megrendezendő RIMPAC gyakorlatra Hawai szigetekhez akkor mindíg beugranak Jokoszukába egy kis extra privát együttműködésre gyakorlatra. Ugyan ez ROK-al is.
India per pillanat még úgy gondolja hogy maga képes megoldani a problémát és Vietnám sem fordult külső segítségért eddig..
India bízik az amcsi kapcsolatokban, Vietnám meg komunista ország révén kivel is haverkodhatna? Nem hinném, hogy japán vagy az auszik a kebelbarátjukként fogadnák őket.
India nem bízik senkiben. Erősnek gondolja magát. Bár mostanság azért igen erősen elmozdult az USA felé.
Vietnám tojik magasról a komunizmusra. A vezetésnek számít csak hogy megtartsa a hatalmát. Lásd a komunista kínával való verekedésüket. Ami nagyon erőss nálluk az a hazaszeretet és a honvédelem.
Inkább kétszer keresztül kínán mint egyszer vietnámon.