Két, az orosz atom-tengeralattjárókhoz kapcsolódó szösszenetet gyúrtunk egybe, melyek egyike szegről-végről Oroszország sarkköri érdekeinek érvényesítéséhez köthető, míg a másik vonatkozásában India az érintett.
Az Északi-sark egyelőre kiaknázatlan kincseinek minél nagyobb hányadának megkaparintása érdekében a sarkkör mentén elterülő államok mindegyike igyekszik (magára nézve) jobbnál-jobbnál ötletekkel előállni a felosztást illetően. Mindezek mellett nagyban folyik a területi hovatartozás tudományos bizonyítása, olyan, természetesen csak hangulatkeltésre jó kis akciókkal fűszerezve, mint a tengerfenékre történő zászlótűzés.
A kérdésben az egyik legutóbbi fejlemény Oroszországhoz köthető: Szergej Lavrov kanadai kollégájával folytatott egyeztetések után még szeptember közepének magasságában kommunikálta Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország ellenzi a sarkkör militarizálását és továbbra is a tudományos vizsgálatokra alapozott egyezkedést favorizálja. Ez persze nem azt jelenti, hogy határai és a hajózási útvonalak biztonságáról nem fog kellőképpen gondoskodni. (Azért emlékezzünk csak a sarkkörön bevethető gyorsreagálású erők felállításának szorgalmazására…)
Mindenesetre Lavrov határozottan amellett foglalt állást, hogy a kérdést összhangban az ENSZ tengerjogi konvenciójával, a tárgyalóasztal mellett és nem a harcmezőn kell megoldani. Mindemellett kommunikálta Moszkva elutasító álláspontját is a NATO esetleges bevonásáról.
Mindezek után a RIA Novosztyi pénteki, az Orosz Haditengerészettől származó értesülése azt tartalmazza, hogy a terület biztonságának szavatolása érdekében az orosz atom-tengeralattjárókat kizavarják egykori játszóterükre, a sarki jég alá.
Az állami hírügynökség magas rangú forrása állítólagosan úgy nyilatkozott, hogy a területen a katonai jelenlét nélkülözhetetlen Oroszország külpolitikai prioritásainak érvényesítése érdekében.
A fagyos vizekről most pedig evezzünk egy délre – egyelőre csak egy kicsit, hiszen a K-152 Nyerpa egyelőre még szintén nem megy annyira délre. India ugyebár mintegy 900 millió zöldhasút adott bele az Akula II-es típusú SSN sorsának alakításába. Ennek egy része a tengeralattjáró befejezésére ment el, míg egy másik része a 10 éve lízing költségeit fedezi.
India jó fakír módjára már minden bizonnyal tűkön ülve várja (többek között) a Nyerpa érkezését, ám úgy tűnik jövő tavaszig még várniuk kell.
A Habarovszki határterület kormányzója pénteken úgy nyilatkozott, hogy India 2011 márciusában kapja meg lízingelt atom-tengeralattjáróját.
„A tengeralattjáró átadásra került. (Az Orosz haditengerészetnek). A megállapodás értelmében 2011 márciusában kerül Indiába.” – nyilatkozta újságíróknak Vjacseszlav Shport.
A 2004-ben megkötött szerződés értelmében India egyébként már 2008 közepén ismét rendelkezett volna lízingelt orosz atom-tengeralattjáróval, ám a határidők csak tolódtak kifelé. Idén májusban még júniust rebesgettek, illetve ennek elmaradása után augusztus vége felé is felrebbentek pletykák a tengeralattjáró útnak indulásáról. Ezek falsnak bizonyultak, lévén a Nyerpa, fedélzetén indiai személyzettel csak egy újabb kiképzési célzatú útra hajózott ki orosz kikötőből.
A K-152 Nyerpa |
„Orosz Haditengerészettől származó értesülése azt tartalmazza, hogy a terület biztonságának szavatolása érdekében az orosz atom-tengeralattjárókat kizavarják egykori játszóterükre, a sarki jég alá.”
Ebben nagyon jók! Pár éve a „Nizhny Novgorod” ( egy Sierra-II. osztályú SSN ) 110 napot töltött a sarki jég alatt. Mivel az atomtengók kb. 90 napra elegendő ellátmányt szoktak magukkal vinni, a mission végére már elég erősen a küszöböt rághatták szegények! :-)) Mellesleg állítólag hidrogeográfiai megfigyeléseket végeztek. Na persze…