|

Júniusban átadják a Nerpa-t Indiának

Jó rég írtunk a Nerpa-ról, egyik olvasónk részéről fel is merült nemrégiben a kérdés, hogy konkrétan hogyan is áll a dolog, India dörzsölheti-e már végre a markát? Nos, jelentjük igen, lévén friss bejelentés szerint júniusban sor kerül a szóban forgó Project 971A / Akula II-es támadó tengeralattjáró átadására.

A 650 millió dollárért 10 évre lízingszerződés keretében Indiának adandó nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró 2008-ban, tengeri tesztelése közben balesetet szenvedett, azóta pedig az átadásig zajló eseményeket Vlagyimir Putyin személyesen felügyeli. Neki tett jelentést a Fekete-tengeri menti Szocsiban az állami tulajdonú United Shipbuilding Corporation vezérigazgatója, Roman Trocsenko, aki elmondta, hogy minden a menetrend szerint zajlik, a tesztelési szakasz utolsó mozzanatainál tartanak, június folyamán sor kerülhet a hajó átadására.

Nerpa

A Nyerpa ,

Legutóbb 2009 augusztusában számoltunk be a Nerpa körüli fejleményekről, így jogos lehet az olvasói felvetés, miszerint hogy-hogy csak most kerül minderre sor, mikor 2009 végi átadásról volt szó? Nos igen, valóban úgy volt akkoriban, azonban 2009 végén a K-152 még csak az Orosz Haditengerészet állományába került, az Indiának történő kölcsönadás idén nyár elejére tolódott ki.

httpv://www.youtube.com/watch?v=SUVcaSwOJh8

Egy kis Project 971A / Akula II bemutató

Az Indiai Haditengerészet legújabb orosz szerzeményét az 1988-1991 között lízingelt Project 670 / Charlie I-osztályú SSN-hez hasonlóan INS Chakra néven állítja majd hadrendbe 10 év erejéig, segítve ezzel kitölteni azt az időszakot, míg az orosz technikára alapozó, ámde saját fejlesztésű nukleáris meghajtású tengeralattjárói a tervek szerint nagyobb számban elérhetőek lesznek.

Az orosz K-43, 1988 január – 1991 január között állt hadrendben Indiában, mint mint az Indiai Haditengerészet INS Chackra (S71) nevezetű tengeralattjárója | Forrás ,

28 hozzászólás “Júniusban átadják a Nerpa-t Indiának”

  1. Milyen szép kerek az orra, hogy nem váltak még le róla a hangszigetelő lapok. :) Amúgy valaki meg tudná mondani, hogy mi az a nagy valami a “függőleges vezérsíkján”?

    Igaz nem ide tartozik, de a sea gripen az nem jobb mint a sima gripen? Mivel hordozóra lett tervezve, erősebb a futóműve, itt olvastam ha jól emlékszem hogy az egész sárkányszerkezetet megerősítették, jobb teherbírásúak a szárnyai, erősebb a hajtóműje, és valami olyan is rémlik, hogy nagyobbak az üzemanyagtartájai. Ha így nézzük akor sokkal jobban megéri, nem?

  2. “Amúgy valaki meg tudná mondani, hogy mi az a nagy valami a “függőleges vezérsíkján”?”

    amikor elkészült az első Akula azt hitték a nyugati szakértők hogy az egy valami csodahajtómű ami nagyon halk haladást biztosít… de nagyot tévedtek mivel az csak a vontatott szonár “dobozza”:)

    http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://en.wikipedia.org/wiki/Akula_class_submarine&ei=IbbhS5fzGYHknAPFo71I&sa=X&oi=translate&ct=result&resnum=1&ved=0CBIQ7gEwAA&prev=/search%3Fq%3Dakula%26hl%3Dhu%26client%3Dfirefox-a%26hs%3Dhlj%26rls%3Dorg.mozilla:hu:official

  3. DrStrangelove

    Üdv I

    Ha már erre járok, bár nagyon nem vagyok szakértő… de végül is, miért ne?

    Az Alfa modernizált változatainál (Akula – cápa – II. azt hiszem) hogy a “dudor” a hátsó kormánylapát foglalat tetején a Sonar-t tartalmazza. Logikus magyarázat van rá, de hogy mi azt nem tudom – hogy ti. miért került ODA. Elvégre, ott elvileg közel van a propellerhez, aminek azért van hangja.

    Ami a haditengerészeti Gripeneket illeti: érdekes kérdés. Én is gondolkodtam már sokat, főleg, hogy ugye F-18as-a több olyan országnak is van, ahol nagyon nincs CVN, amire ugye építették, hogy iskola példát mondjak: Finnország. Szerintem triviális okai vannak: magasabb ár, alacsonyabb terhelhetőség, magasabb üzemeltetési költségek? Nem tudom… erre én is kíváncsi vagyok.

    De ezekre majd jóval szakszerűbb, kimerítőbb választ ad valaki innen, pl Molnibalage, az ő olvasottsága ezekben a kérdésekben vitán felül áll úgy hiszem…

    Legjobbakat,

    Strlv

  4. DrStrangelove

    az egy vontatott szonár ami kb azt jelenti h egy kurva hosszú kábel aminek végén van a szonár nem pedig a “doboz” maga a szonár az csak arra van h ha nem használják a berendezést akkor legyen hova behúzni és ne cibálja maga után fölöslegesen

  5. mondjuk olvastam olyat is h nem csak az általam fent leírt vontatott szonár létezik hanem van olyan is aminél maga a lecsévélt kábel a szonár erről tud valaki valamit??? meg h melyik van az akulákon (sztem az előbbi mert annak van hely a kis “dobozban”)

  6. DrStrangelove

    Dudi: köszönöm, így már valóban logikussá vált az elhelyezése

    A SeaGripen papíron létezik, valóban, de a kérdés az, hogy a robusztusabb, nagyobb terhelésre tervezett hajófedélzeti gépeket miért nem alkalmazzák a szárazföldi légierőknél, ha már strapabíróbbak (ha jól értelmezem I kérdését)? Én írtam 3 dolgot, de szerintem az baromság, és sokkal konkrétabb válasz létezik rá.

    Vagy megint tévedek…

  7. DrStrangelove

    “de a kérdés az, hogy a robusztusabb, nagyobb terhelésre tervezett hajófedélzeti gépeket miért nem alkalmazzák a szárazföldi légierőknél, ha már strapabíróbbak”

    a szakértők arról vitatkoznak h az ak csalá-e a legjobb karabély a világon de akik fegyvereket használják azt mondják h annál jobb nem kell!!!!!

    van az az elv h szükséges és elégséges márpedig szárazföldi használatra egy haditengerészeti gép nem szükséges + a szárazföldre tervezett változat elégséges és ebből az elégségesből következik h fölösleges pénzkidobás egy hajófedélzeti típust rendszeresíteni főleg a mai gazdasági helyzet tükrében.

    a strapabírással kapcsolatban meg a megnövekedett strapabírás amivel egy hajófedélzeti gép rendelkezik csak a hajófedélzeti üzemhez kellő dolgokra összpontosul ez természetesen kihat a gép egészére de de nem akkora mértékben h megérné a többletköltségeket és bizonyos esetekben teljesen feleslegesek is mint pl az extra korrózióvédelem.

  8. tcat

    utánna néztem/kérdeztem a pulyka jelzőt mint gúnynevet használták az alakja illetve amiatt amit “légibalettként” művelt a levegőben (ezzel utalva a nem túl acélos manőverezőképességre és arra h nagyon nehézkesen mozgott leszállás közben ha valami gebasz történt)

  9. is mint pl az extra korrózióvédelem.

    Ez az egy asszem kivétel. Ha minden gép mindenhol ugyanazt a babusgatást kapja, az még olcsobbó is lehet összességében, mint eltérő elveket valló karabantartán fenntartása. Ami jó egy navalizált gépnek, az jó a többinek is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy szárazföldi gépek is lehetnek tengerhez közel levő támaszponton. Lásd a balesetet szenvedett MiG-29-est, ami sokáig Szevasztopol közelébe állomásozott élete során. Kiderült, hogy a függőleges vezérsík főtartói nem szuperálnak jól, de erre még rátett egy lapáttal a környezet.

    Az F-15E 16 ezer (!) órás tervezett élettartama gondolom az igen magas korrózióvédelemnek köszönhető.

  10. molni

    az extra korrózióvédelem csak 1 példa volt bele lehet kötni de azt be kell látni h az esetek döntő többségében felesleges egy navyzált gépet rendszerben tartani csak szárazföldi üzemeltetésre

  11. Nem tudom, hogy a finnek, svájciak, spanyolok vagy más nem US Navy alkalmazó milyen más filozófia szerint védi az eredetileg hajófedélzeti üzemre tervezett gépeket.

    Igazából abban sem vagyok biztos, hogy teljesen megegyeznek a Navy gépeivel. Eddig sosem töprengetem el azon, hogy vajon pl. a USMC gépei vagy már Hornet alkalmazók gépei landolhatnak -e rephordozón. Jópofa kérdés. :)

  12. Mintha olvastam volna valahol hogy a finnek és a svájciak alkalmazzák a fékezőköteles megoldást hogy kis távon megálljon a gép.Gondolom a svájciak bunkerrendszere miatt van ez pl.
    Ebből következően sztem anyahajós képzést kapott pilóta leszállhat vele .
    Amúgy ha van vkinek fotója svájci gépről hamar kiderül de most nincs kedvem aranysast lapozgatni :)

  13. Molni. Az biztos, hogy az USMC gépei mehetnek CVN-ről is. Egyrészt mikor anno itt voltak Taszáron a 332-esek és az 533-asok, az egyik bőrnyakú is említete a hordozóról való repülést. http://www.pbase.com/galleries?view=popular

    Amúgy meg talán Svájcban a bunkerek miatt, finneknél meg a autóútra kitelepítéses repülés miatt előny lehet a felhajtott szárny, talán rövidebb starthossz, a robosztusabb futómű is mind pozitív, ha a gép erdő mellett útról startol, vagy a hegyek közt a kisebb repterekről dolgozik.

  14. A vontatott szonárt az hozta életre hogy a tengó személyzete szeretne mindent de mindent tudni a környezetéről. Ez az orr és oldal szonárokkal megoldható azonban a hajócsavar és a meghajtás által gerjesztett zajok a finom hangok gyűjtését és elemzését lehetetlenné teszik. Erre találták ki hogy egy kábelen kiengedik a hajócsavar mögé és így árnyékból hallgatózhat.

    Így ebben a formában teljes körkörös figyelés valósítható meg.

    Ma már minden korszerű tengónál alapfelszerelés, és különböző változatai vannak. Van amelyik egy kábelből meg a végén egy “BEAG” mikrofonból áll. Vannak olyanok amik meg a hosszuk egy részénél a kábelben végig vannak mikrofonozva. És a legujabbak pedig már aktív torpedók elleni technikát rejtenek.

  15. A Top Gun egykori cikksorozata alapján (a címére még így kb. 10 év után is emlékszem: Helvéciai darázsfészek :)) úgy emlékszem, hogy Svájc kimondottan a hegyvidéki reptereinek adottságai miatt vett F-18-at, ott néha előfordulhat az anyahajós stílusú „leszállás”. És én is úgy tudom, hogy a tengerészgyalogság Hornet-jei is üzemelhetnek hordozóról, és a pilóták kapnak is rá kiképzést.

  16. Kuruc71

    “Vannak olyanok amik meg a hosszuk egy részénél a kábelben végig vannak mikrofonozva.”

    beszélj nekem erről a cuccról légyszíves és az sem hat meg ha hadititkot árulsz el:) habár nem tudom milyen vontatott szonárt használ a te imádott teknőd :-)

  17. Na, előkerestem a „Helvéciai „darázsfészek” cikket (1. rész), Top Gun, 1998 / 7.szám / 12. – 15. old.:
    Arra azonban – szégyellem – de nem emlékeztem, hogy nem csak egyszerűen „vett”, hanem Svájc maga gyártotta a Lódarazsait (pedig pont azért emlékeztem rá, mert akkor „nem kaptam szikrát” attól, hogy milyen pikk-pakk tankönyvbe illő módon történt ott minden a tenderrel és a rendszeresítéssel kapcsolatban! A mintaértékű tenderen az első körben a Lavi, a Gripen, a Mirage-2000, az F-20 Tigershark, az F/A-18 és az F-16 voltak versenyben, a döntőre csak az F-16 és a Hornet maradt. A svájciak a gyártók által biztosított lehetőségeken túlmenően + 70 millió frankot költöttek a jelentkezők minél alaposabb tesztelésére! – Ja, hogy nem skótok, hanem svájciak :) De aki a bunkerekre tippelt, az is nyert!:

    „… Svájcnak különleges topográfiai viszonyai miatt voltak rendkívüli igényei az új harci géppel szemben. A fedélzeti lokátoroknak pld. a lehető legnehezebb a meredek hegyek között bujkáló ellenséges légi célok felderítése, de ebben a Hornet APG-65-öse bizonyult a legjobbnak. A rendszeresítésre kerülő gépekbe pedig ennek a továbbfejlesztett, nagyobb teljesítményű változata, az APG-73-as került. A Hornet felhajtható szárnyvégei ideálissá teszik a hegyek gyomrában létesített bunkerekben történő tárolásra, az átlagosnál erősebb futóművek pedig alkalmasak a meredek siklópályán megközelíthető repülőtereken végzett pontleszálláshoz.
    A vadász-, bombázó- és felderítő képességeken kívül a lehető legalaposabban végezték el a gépek költségeinek összehasonlítását, ami azt mutatta, hogy a Hornet teljes rendszerköltségei, a két hajtómű és a nagyobb üzemanyag-fogyasztás ellenére is csak 15%-al haladták meg az F-16-osét…”

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.