Pár nappal az új ausztrál kormány szeptember 14-ei eskütétele előtt a The Sydney Morning Herald egy kellemetlen védelmi kérdést pedzegetett. Konkrétan, hogy a Gillard kormány leendő védelmi minisztere várhatóan igen nehéz helyzetben lesz a Collins-osztályú tengeralattjárók utódosztályának kérdése végett.
A jelenlegi 6 Collins-osztályú egységből álló ausztrál tengeralattjáró flotta 2025-tel kezdődő váltása és 12 tengeralattjáróra duzzasztása egyelőre kétségtelenül az ausztrálok legnagyobb védelmi vállalkozásának tűnik. És nem csak azért, mert az anyagi vonzatát 25 milliárd ausztrál dollárra taksálják, hanem azért is, mert a svéd Västergötland-osztály szteroidos kezelésével létrehozott Collins-osztállyal szemben nem hogy csak ausztrál hajógyárban épülnének meg az új osztály egységei, hanem egyenesen ausztrál tervezésűek lennének.
A 6 egységből álló Collins-osztály utolsó, 2003-ban, 41 hónapos késéssel hadrendbe állított egysége, a HMAS Rankin (SSK-78) 2004 augusztusában, Pearl harbor-ban. A svéd Västergötland-osztály megnagyobbításával és Rockwell rendszerek telepítésével létrehozott Collins-osztályú egységek a jelenlegi legnagyobb, hagyományos meghajtású tengeralattjárók. | Forrás ,
A kormányzat 2009-es védelmi irányvonalat megadó dokumentumát számos kritika érte, többek között azt kifogásolták egyesek, hogy a nagy védelmi projectek kapcsán megállapított irányszámok sokszor meglehetősen gyengén, nem egyértelmű módon alátámasztottak, igazoltak. Ezek egyike a sokak által a korábbi miniszterelnök, Kevin Rudd saját kis különbejáratú projectjének tekintett Collins-osztály utódlás is.
A 2009-es kormányzati védelmi dokumentumban SEA 1000 megnevezés alatt futó program tervezési szakaszának megkezdését 2007 végén hagyta jóvá az akkori védelmi miniszter, majd mindez, a tengeralattjáró flotta megduplázásával együtt megerősítésre került 2009-ben.
A menetrend szerint az új osztály terveinek első körös véglegesítése 2011-re van ütemezve. Ha akkor elfogadásra kerül a project addig összerakott része, akkor további finomhangolások után 2014-15-ben születhet meg a végső jóváhagyás és kerülhet sor az építésről szóló szerződések megkötésére. Az első egység tengeri tesztjei 2024-ben kezdődhetnének meg, épp időben, hogy a rá következő évben váltani tudja a Collins-osztály elsőként nyugdíjba vonuló egységét.
Ezek a tervek… Ugyanis nem mindenki ért egyet azzal, hogy ez a program az adófizetők pénzének leghatékonyabb felhasználása. Hovatovább védelmi szektorból származó források szerint már a Haditengerészet berkein belül is felütötte a fejét, miszerint esetlegesen hatékonyabban is el lehetne költeni az erre a programra szánt nem kevés pénzmagot.
A védelmi szektorban mozgó elemzők szerint, most, hogy Kevin Rudd az egyes tippek szerint mégsem a védelmi minisztériumot, hanem a külügyet kapta „kárpótlásul” párton belül (is) elvesztett vezetői szerepért esetleg még könnyebb is lehetne a programot egy kevésbé radikális változattá alakítani.
„Akárki is lesz a Gillard kormány védelmi minisztere, az egyik nagy problémája lesz, hogy újraírják-e a 2009-es védelmi dokumentumot és ha igen, milyen hamar tegyék azt. A 2009-es dokumentum egy sor kérdést hagyott megválaszolatlanul amellett, hogy nagy pénzösszegeket biztosít olyan, nagyon komoly képességek kiépítésére, melyeket nem támasztott alá megfelelő stratégiai érvekkel.” – nyilatkozta Hugh White az Ausztrál Állami Egyetem stratégiai tanulmányok tanszékének egyik professzora.
A Gillard kormány ellenzékkel szembeni hajszálnyi, 1 fős többsége is csak a zöldek és független jelöltek támogatása által valósult meg, így ez egy további bizonytalansági tényező lesz vélhetően a kérdésben. Főleg azt figyelembe véve, hogy a Munkáspárt kisegítői közül nincs is mindegyik feltétlenül elkötelezve a project iránt.
A Zöldek vezetője, Bob Brown úgy nyilatkozott, hogy pártjának jelenleg nincs konkrét állásfoglalása a kérdésben, ám támogatják a nagy védelmi projectek felülvizsgálatának, az új védelmi miniszter kinevezése utáni mielőbbi elkezdését.
„Tisztán láthatóan szembenálló vélemények vannak arról, hogy ezen nagy projectek egyértelműen a legjobb módjai-e a védelmi költségvetés elköltésének.” – nyilatkozta Brown szenátor. „Úgy vélem, ennek megvitatása az egész parlament feladata, beleértve az ellenzéket is.”
A szintén a Munkáspártot támogató függetlenek egyike, Andrew Wilkie, az ausztrál szárazföldi erők egykori alezredese úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy a tengeralattjáró beszerzéssel kapcsolatos véleményformálása előtt tanulmányoznia kellene a dokumentumot, ám szintén teljes mértékben támogatja a felülvizsgálást.
„… egyértelműen kérdőjelek merülnek fel a dokumentummal kapcsolatban. Például a meglévő tengeralattjárónkat sem tudjuk legénységgel feltölteni, így vitatható, hogy szükségünk van-e a jelenlegi 6 Collins-osztályú egységből álló arzenál megduplázására.”
(A RAN évtizedes problémája a Collins-osztályú egységek legénységgel való feltöltése. Részben a tengeralattjárósok megtartásával kapcsolatos problémák oda vezettek, hogy időnként csak a tengeralattjáró mennyiség által megkövetelt személyi állomány 40 százaléka állt rendelkezésre. A problémára való ismételt rástartolás oda vezetett, hogy 2010-ben a 6-ból 3 Collins-osztályú egységhez van 1-1 teljes legénység, illetve képzés alatt áll a negyedik. 1-1 Collins-osztályú egység legénysége 45 főből áll.)
Tengó vonalra kihegyezett RAN toborzóanyag
Igen !
Most nálunk áll a bál. Csattognak az érvek pengéi itt is ott is. Nem tudni mi lesz. Azonban egy érdekes dologra felhívnám a figyelmet. A felülvizsgálat az összeg elköltésének módjára és nem az összeg nagyságára vonatkozik. Az az mit vegyünk belőle.
A tengeralatjáró flottánál a létszámhiány valóban adott. Azonban egy fél éve megfordult a tendencia és sokkal többen jelentkeztek mind három haderőnemhez. Jelenleg úgy néz ki hogy éves szinten egy egy új tengónyi személyzet kiképzése biztosított. Az az 2013 ra mind a hatra lesz hadrafogható személyzet.
Szóba került a Collins-ok utódjaként ( minden nuki ellenesség ellenére ) hogy az Astute osztály egységeivel váltsák le őket.
De ez csak zuhanyhiradó szintű egyelőre.
Kuruc
A megoldás:
Vegyetek orosz tengeralattjáró személyzettel és nem is lesz több gondotok:D
@Kuruc71:
Nem világos nekem, hogy kerül a képbe az Astute osztály. Méregdrága, és még ha távoli hadműveleteknél előnyben is van, ár/érték arányban az U214 vagy egy hasonló AIP tengó azért odaver neki…
BTW, jó pár éve volt egy komolyabb botrány az Aussie tengósoknál az újonc tengerészek beavatásával kapcsolatban, arról tud valaki valamit? Pár napig hír volt, csámcsogtak rajta a médiában, aztán nyomtalanul elsüllyedt, sehol sem említették, hogy mi lett az eset vége.
De azért mégis gáz hogy épp Ausztráliában ahol pénz is van meg technika is koldulni meg kaparászni kell a tengerészeket…a végén tényleg lasszóval fogják fogni őket…:)
Cifu
A NAVY vezérkar csak és kizárólag olyan tengót tud elképzelni amivel szárazföldi célpontok is támadhatók.
Cifu
A beavatás söt több féle avatás ma is megvan. Ezek nagy része évtizedes vagy a RN visszanyúlva évszázados tradíciók.
Pl tengó jelvény rumos pohárból való „kiivása” avatáskor
Egyenlítő átlépési avatás a maga hülyeségeivel
Tengós avatás ( a fenti jelvény viselésekor )
stb
stb
stb
Ezek egy észe hivatalos egy része tűrt de alapvetően ma is megvannak. Ami tabu az a vallási szexuális cseszegetés söt célozgatás is.
Egy jobb haditengerészetben a ceremóniák tradíciók igen szép számmal lelhetők fel.
novara
Ahogy mondtam cca fél éve megfordult a trend és már folyamatos tervezhető a létszámfejlesztés. Ami viszont korlátozza a dolgot az a RN nél és a RAN nél is elindúlt ” New Generation Navy” koncepció. Ennek lényege hogy gyakorlatilag a fedélzeten csak képzett szakemberek vannak és egyszerű tengerész aki csak kötelet dob meg takarít már nincs. Persze ezen melőkat is el kell végezni csak éppen ez a képesség már kevés hogy haditengerész lehess.
Az az a megkövetelt tudásszint vagy elérendő tudásszint igen magas és nem mindenki hajlandó törni magát. Lusák.
Mire meglesznek az uj tengoitok, kinanak mar 4 hordozoja lesz.
Jöhetnek. Partközelben az SH-al meg a tervezett F-35 kel karöltve alulról fölülről meg lesznek fúrva.
De mondok mást. A jlenlegi Collins-ok képesek 6perc alatt 22 torpedót indítani. Mindegyik vezetékes , önirányításal rendelkező.
Fejlesztett zavarvédelemmel és „jet impact” gerinroppantó gyújtással.
Mire meglesznek az uj tengoitok, kinanak mar 4 hordozoja lesz.
Ezek szerint szerinted kb. 2025-ig elhúzzák? Kb. addigra lesz valamiféle saját hordozója. Egy jenki szintenz képest elég elmaradott és öreg hajóval szöszölnek évek óta, pedig csak felújítani kéne valamit és nem öállóan alkotni, gondolkodni és végül legyártani…
Jó ha 2025-ig egyet össze tudnak rakni.
Saját fejlesztésű ausztrál tengó? Már itt el van kefélve a dolog! Megsúgom, hogy miközben ti ezen erőlködtök, a U.S. Navy kivon a hadrendből kb. ötven darab (!) Los Angeles class SSN tengót, ahogy folyamatosan érkeznek a helyükre az új Virginia osztály egységei. Ezek a tengók még 20 évesen is ezerszer jobbak, mint azok a diesel szutykok, amiket tervezni tudtok, a komoly tengófejlesztési múlt hiányában! Kéne venni az L.A. osztályból két tucatot, jöhet a reaktor újratöltés + nagyjavítás, és meg is van az ütőképes tengóflotta, ohne fejlesztési kockázat és malőrök…
„Jöhetnek. Partközelben az SH-al meg a tervezett F-35 kel karöltve alulról fölülről meg lesznek fúrva.”
Jobban jártok, ha beengeditek őket, legalább lesz óccó zokni, póló és frottir törölköző. Ha meg elsűllyesztitek a hajókáikat, akkor kaptok a nyakatokba néhány x megatonnás „Hosszú Menetelés” rakétát, és akkor mindenkinek szar napja lesz nálatok, aki nem az Ayers Rock belsejében lakik… :-))
Killer Clown
A nukleáris meghajtású tengóit az amik nem adják el senkinek már az is csodaszámba megy,hogy az Oroszország bérbe adja az Indiának.
Biztos láma kérdés, de mi a francot keresnének a kínaiak a kenguruk földjén? Életteret?
Janaj
A világ azon felén az a meggyőződés,hogy a sárga veszedelem rájuk csap le legelőször.Ezért a biztonságpolitikai prioritás ennek megakadályozása és nem a terrorizmus elleni harc mint ahogyan azt Sam bácsi szeretné.A többiről kérdezd Kuruc71-et majd ír egy féloldalnyi okot(tegyük hozzá én vele értek egyet nem pedig azokkal akik ezeket a lehetőségeket Szibériában látják)).
Janaj, dudi: Ausztráliának egyszer már meggyűlt a baja a sárgákkal, a II. vh-ban a japánok már a keleti – északkeleti partot támadták és Pápua Új-Guineát is elkezdték megszállni. Aztán ott van Indonézia is északon, mondhatni egy köpésnyire. Ausztráliának pedig van valamilye ami a környékbelieknek nincs: nyersanyaga (természeti erőforrása) és területe, mind a kettő kellően bőven.
A Csendes óceán térsége is eléggé kezd hasonlítani egy lőporos hordóra.
Ausztráliának sikerül-e majd kordában tartani a kínaiakat.Elvégre a kínai ipar többmindent tud majd legyártani,ha bepörög.
„A nukleáris meghajtású tengóit az amik nem adják el senkinek.”
Ezt konkrétan deklarálták valahol, vagy csak feltételezed? Van három komoly ellenérv is: egyrészt 50 darab, igen sikeres konstrukciójú nuki vadásztengót bűn lenne bontóba küldeni, márpedig ez lenne a sorsuk, ha nem adják el őket. Néhány darab esetleg megúszhatja, és lehet belőle múzeumhajó Norfolkban vagy San Diego-ban, de a 90%-uk mehetne a MÉH-be. Másrészt, Ausztrália az egyik legszorosabb szövetségese az USA-nak, ezért nem kellene attól tartaniuk, hogy „rossz helyre” is kerülne a nukleáris technológiából. Harmadrészt, az Atomsorompó Egyezmény csak kifejezetten a nukleáris FEGYVEREK eladását tiltja, a katonai célú eszközök, járművek meghajtásáról nem rendelkezik, így az atomtengó eladása is teljesen legális, ha tömegpusztító fegyverekkel nincs felszerelve…
A nukleáris tengó stratégiai fegyver.Az meg,hogy Ausztrália nagyon fontos szövetséges nem jelent semmit,Izrael még fontosabb szövetséges mégsem kapták meg az F-117-t.Pedig van különbség egy egyfeladatos korlátozott kapacitású(egy Los Angeles SSN-hez képest)gép és egy nukleáris vadász tengeralattjáró között.
KC
A nuki technológia még áramtermelésre is „fúj fúj csúnya dolog” erre felé. A környezetvédelem igen nagy priorítással esik latba az országban. Csak abba gondolj bele hogy a kontinensnyi ország cca 10 % van védetté nyílvánítva.
Éppen ezért nuki tengó idáig nem került még csak a kívánságok listájára sem. Van pár admirális akik írtak már a témában cikket hogy szerintük miért is kéne mégis csa nuki tengó de eddig semmi egyébb nem történt.
nuki tengó vs „szutyok D/E
Ha védekezésre kerül a sor pláne sekély vizekben egy D/E tengó ( feltételezve hogy korszerű és a legénysége képzett ) bizony életveszélyes ellenfél a nukinak. Nem is szeretnek velük babrálni, és még a tengóvadász hajók kapitányaiknak is feláll a hátukon a szőr egy ilyen feladattól.
Az Ausztrál hadiipar elég fejlett, és ami fontos eszméletlen ütemben fejlesztik . Mára több területen a világszínvonalat hozza amiz az is mutat hogy az Amerikai haderő valamely tagja is rendszeresíti őket.
A Collinsok is kooperációban készültek és a következő tengó is a tervek szerint így készülne. Egymáskezébe adják a kilincset a jövőbeni partnerek . A Franciák ( Thales ) Britek ( BAE ) Amerikaiak ( több cég is ) állandó vendégek az ASC-nél ( Australian Submarine Corporation ) Magyarán igen komoly szakmai háttérrel vágnánk neki.
Amit én kicsit ( nagyon ) rázósnak tartok az a körvonalazódó követelményrendszer mert ez egy nukinak is a becsületére válna nem hogy egy energiaszegényebb D/E nek.
Majd meglátjuk.
A környezetvédelem igen nagy priorítással esik latba az országban.
‘Oszt mégis Ausztrália a világ egyik legnagyobb szénexportőre és felhasználója is. Esetleg szólhatnál ott a helyi sötétzöldeknek, hogy ha komolyan gondolják a környezetvédelmet, akkor ne ilyen hozzáállás legyen, mert az értelmesebb ember csak röhög és /vagy dühöng ezen..
„Ha védekezésre kerül a sor pláne sekély vizekben egy D/E tengó ( feltételezve hogy korszerű és a legénysége képzett ) bizony életveszélyes ellenfél a nukinak. Nem is szeretnek velük babrálni, és még a tengóvadász hajók kapitányaiknak is feláll a hátukon a szőr egy ilyen feladattól.”
Ez bullshit! Miért, az ausztrálok csakis partközelben akarják majd használni a tengóikat? Mert „blue water” szituációban a D/E tengó előnyei eltűnnek. Ráadásul az USA-nak több ezer mérföld hosszúságú tengerpartja van, és mégsem érzik úgy, hogy stratégiai hátrány lenne a számukra, hogy csak SSN egységek vannak náluk hadrendben. Pedig ők is tesztelték az egyik svéd D/E tengót, mégsem lett belőle rendelés sem külföldi, sem amerikai cégeknek. Holott az amerikaiak sohasem sajnálják a pénzt, ha úgy érzik, hogy valahol „rés van a pajzson”…
„környezetvédelem igen nagy priorítással esik latba az országban. Csak abba gondolj bele hogy a kontinensnyi ország cca 10 % van védetté nyílvánítva.”
Na, ezt kár volt felhoznod! Pár hete volt a National Geographic csatornán, hogy a „környezetvédő ausztrálok” éjszakánként nagy teljesítményű reflektorokkal felszerelt terepjárókkal mászkálnak a sivatagban, és halomra gyilkolják a szerencsétlen ártatlan kenguruk ezreit, akiket elvakít a reflektor, így még menekülni sem tudnak. Biztos óriási sportértéke van nálatok egy ilyen vadászatnak. :-(( Talán be kellene vezetni a móka kedvéért egy olyan változatot is, hogy Sidney, Perth, vagy Brisbane utcáit járva egy refis autóval, mindenkit lelőni, akit megvilágit a fénysugár…
Sziasztok…
Én inkább Kuruccal értenék egyet és az ausztrál védelmi stratégiával. Mi a helyzet? Egyre több a környéken a kínai vagy egyéb vágott szemű. (ezt nem rasszista értelemben használom). Biztosan hallottatok az „ötödik hadoszlop” elméletről. Tehát ergo Ausztrális a sárga veszedelemtől fél – jogosan. Most a stratégiáról. A kellően modern D/E (de inkább üzemanyagcellás) tengók NEM önálló hadviselők, mint általában a nukik. Szorosan együttműködnek a felszíni és a légi erőkkel, valamint az óceánba telepített ézékelő rendszerekkel. Talán nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy a légierő és a felszíni/felszín alatti erők kiegyensúlyozott fejlesztése hatékonyabb VÉDELEM, mint a nuki tengó. Ugyanis a védelmen van a hangsúly és nem a támadáson.
@Killer Clown
A környezetvédelemet ne keverd össze az állatvédelemmel. Szezon és fazon esete…
KC
A nuki meghajtásnak abban van az előnye hogy akár mikor tudsz vágtatni ha úgy adódik. Gykorlatilag ennyi.
Ha Ausztráliát meg akarja valaki támadni annak ide kell jönnie. Itt pedig sekély vizek vannak. Nem véletlen hogy az Au tengók nincsenek vezényelve sehová csak Au körül járőröznek. Kivételt csak egy két gyakorlat és udvariassági látogatások tesznek.
Az US NAVY nem használ hagyománys tengót. Azt gondolták meg vannak nélkülük. Azonban kénytelenek voltak kibérelni egy Svéd tengót mert pár gyakorlaton úgy lealázták a hipi szupi nukijaikat ( még csak nem is csúcs tengókkal ) hogy csak néztek ki a periszkópon.
Kuruc71
Tudsz valamit azokról a gyakorlatokról amikor CVN kötelékeket támadnak D/E tengókkal???
D/E tengóval akkor tudsz CVBG-t támadni ha ismred a járőr vagy felvonulási útvonalát. Azon egyszerű okból kifolyólag hogy a D/E tengók max sebessége 20-24 csomó vízalatt akukról cca 2-4 órán keresztül. Utánna töltés. Lehet menni snorkellel de az csak 10 csomót tud.
Az az egy D/E vel nem lehet üldözni. Azzal bevárni meglapulni lehet.
Ezen gyakorlatok mindegyike arról szólt hogy vagy fel kellett deríteni és megsemmisíteni a tengót a felszíni erőknek vagy pedi meg volt adva a járőrútvonal úgy nagyjából ( 400×400 km kocekában ) és az volt a cél a tengóknak hogy meglepjék a CVBG-t.
Az első esetben 90-10 arányban voltak sikeresek a tengók, míg a másodikban 30 % siker 50 % eredménytelen 20% vereség volt az arány.
Nem véletlen hogy a 2 évente megrendezésre kerülő a világ legnagyobb haditengerészeti gyakorlatán a RIMPAC-on mindíg külön tartanak egy kis fogócskát az USA Ausszi erők.
Ha DE támadástól tartasz akkor legjobb esélyt a nagysebességű haladás adja, mert ha csak nem az orr 45 fokos területén belül van a tengó akkor neki is rá kellene kéne kapcsolnia. Az meg zajjal jár úgy hogy csak vész esetén alkalmazzák.
Azt gondolták meg vannak nélkülük. Azonban kénytelenek voltak kibérelni egy Svéd tengót mert pár gyakorlaton úgy lealázták a hipi szupi nukijaikat ( még csak nem is csúcs tengókkal ) hogy csak néztek ki a periszkópon.
Milyen körülmények között? Az esetről meg honnan tudsz?
Az esetet a szaksajtó de ha jól emlékszem még a magyar Top Gun is megírta érintőlegesen.
Amit az akkori esetről tudok hogy szoroson való átkelést gyakoroltak és először a tengók minden megkötés nélkül manőverezhettek a kapitányuk belátása szerint. Ekkor unalomba csapott át a dolog mert nem tudták a felszíniek meg sem közelíteni a szorost mert mindíg elkapták őket. Aztán a harmadik naptól minden féle korlátozásokat vezettek be de ezek is csak félsikeret hoztak mert áttörni nem csak közelebb kerülni sikerült a szoroshoz illetve annak fenekéhez.
Még arra is volt példa hogy a tengók „leszedtek” egy tengóvadász helit. A szárföldel a hátuk mögött egy kereskedelmi hajóval párhuzamosan ( a kettő között) haladtak radarárnyékban és mikor a besugárzásjelző majd vizuális kontaktus alapján a helit azonosították akkor Stingerrel „leszedték”.
A tengón lévő döntnöknek nem akarta elhinni a helipilcsi hogy lelötték, mert még ekkor sem látta tudta hogy honnan jött a rakéta.
Sekély vízben pláne légifedezettel egy jó DE több mint életveszély.
Egyetlen veszélyes ellenfelük van még pedig az ő járőrútvonalukon lesben álló másik DE.
Jaaaaa, hát akkor ez ezer éves eset, erre kár alapozni főleg, ha egyszeri volt. Gondolod, hogy 10 év alatt nem léptek semmit? Mert a Top Gun utolsó száma 2001 október táján volt…
Kuruc
Nagyon ausztrál vagy te…Ez nagyon nincsen így jól:)
molni
Az volt az ELSŐ ! A legutolsó amiről valami anyag kiszivárgott az 206 os RIMPAC volt ahol egy szem Collins class ( HMAS Rankin ) kapta el az egyik „Nimitz”-et. Úgy hogy a védőgyűrű SEMMIT nem észlet és amikor találatot majd „rohamosan sűlyedek” et jelzett az anyahajó akkor indultak csak el szűkítve a kört de nem találták meg.
Az idein nem volt tengó ,mert egy bevetésen egy mid life update-en volt míg a harmadik hadrafoghatónak egy karbantartó hülyesége miatt leégett az elektromotorja az indulás elött egy héttel. Így lett elküldve egy ANZAC fregatt meg egy partraszálló hajó. Idén nem volt Ausszi tengó a RIMPAC-on. De lehet hogy a következőt már személyesen látom.
:-)))
Emberek!
Szavazást követelek az ügyben hogy Kuruc lopja el az egyik ausztrál tengót és hozza el Szolnokra.
Az USA SSN-ek alapvető feladata a szovjet/orosz SSBN-ek és a nukleáris fejjel szerelt cirkálórakéta hordozó tengeralattjárók levadászása és a Hordozókötelék védelme.
Mindkét esetben eléggé távol vannak az USA partjaitól, ezért kell a nukleáris meghajtás, meg SSBN vadászat közben akár hónapokig is a víz alatt tud maradni, anélkül, hogy feljönne levegőért. Ekkor jellemzően az Orosz/régen szovjet partok közelében tevékenykednek.
„A környezetvédelemet ne keverd össze az állatvédelemmel. Szezon és fazon esete…”
Tudom, de azért „némi” köze van az egyiknek a másikhoz. Halmaz vs. részhalmaz, rémlik az iskolából?
„D/E tengóval akkor tudsz CVBG-t támadni ha ismred a járőr vagy felvonulási útvonalát. Azon egyszerű okból kifolyólag hogy a D/E tengók max sebessége 20-24 csomó vízalatt akukról cca 2-4 órán keresztül. Utánna töltés. Lehet menni snorkellel de az csak 10 csomót tud. Az az egy D/E vel nem lehet üldözni. Azzal bevárni meglapulni lehet.”
Ez nagyjából igaz, ( bár az új Lada SSK osztály 28 csomót tud ) de azt ne felejtsd el, hogy a karaván sebességét mindig a leglassabb teve határozza meg. Vagyis hiába tudna 30 csomó felett hasítani a CVN és a kísérő rombolók és cirkálók, ha pl. a tanker vagy ellátóhajó nem bírja az iramot. Úgyhogy a CVBG átlag tempója nemigen haladja meg a 20 csomót…
Tavaly vagy tavalyelőtt meg asszem a németek szupi kis Type 214-es (vagy 212-es) üzemanyagcellás tengeralattjárója „irtotta ki” egy gyakorlaton az összes rá küldött tengeralattjáró-vadászt, minden különösebb erőlködés nélkül. Ráadásul a gyakorlat csak a tengóvadászatról szólt. :)
KC
Ez a „kenguru vadászat” egy nagy nagy médiabaromság. Balesetek előfordulnak, és barmok itt is vannak az emberek között de ez nem hogy nem általános hanem éppen kirívó.
Annyira ellentétes az Ausszi kultúrális értékekkel hogy csak egy példával tudom ezt leírni. Még pedig egy mai friss cikkel ami azt itteni egyik legnagyobb országos lapban jelent meg. Arról szól hogy három tini vasrúddal agyonvert egy kengurut a táborozásuk alatt. Ebből pedig komoly rendőrségi ügy lett, és országos botrány.
http://www.heraldsun.com.au/news/victoria/teens-roo-kill-horror/story-e6frf7kx-1225925580357
Szóval ne higyj el mindent a NetGeo-nak vagy akárminek.
„Az US NAVY nem használ hagyománys tengót. Azt gondolták meg vannak nélkülük. Azonban kénytelenek voltak kibérelni egy Svéd tengót mert pár gyakorlaton úgy lealázták a hipi szupi nukijaikat ( még csak nem is csúcs tengókkal ) hogy csak néztek ki a periszkópon.”
Erről az esetről írtam én is feljebb. Pont azért bérelték ki a svéd diesel tengót, hogy kiderüljön, mennyire van szükségük nekik ilyenre is, kell-e rendelniük vagy gyártaniuk. A konklúzió végül az lett, hogy nem kell, maradnak a csak nuki tengók mellett. Annyiban mégis befolyásolta a stratégiát ez a teszt, hogy az egyébként egészen kiváló Seawolf osztályhoz képest a Virginia tervezésénél nagyobb hangsúlyt fektettek a sekély, part közeli vizekben végrehajtott manőverezési képességekre…
KC
Hadműveleti területen ( az az háborúban ) a CVBG csak hadihajókból áll amelyek mindegyike tudja tartani a laza 24-27 csomós sebességet ami több mint sok egy DE nek.
A Lada 28 csomót csak meredek vízesésben tud azt csak rövid ideig.
„Az volt az ELSŐ ! A legutolsó amiről valami anyag kiszivárgott az 206 os RIMPAC volt ahol egy szem Collins class ( HMAS Rankin ) kapta el az egyik “Nimitz”-et. Úgy hogy a védőgyűrű SEMMIT nem észlet és amikor találatot majd “rohamosan sűlyedek” et jelzett az anyahajó akkor indultak csak el szűkítve a kört de nem találták meg.”
Ez két okból is marhaság! Egyrészt, éles helyzetben nem csak a kísérő hajókról figyelnek, hanem a CVN és a rombolók helikopterei szórják kifelé az aktív szonárbójákat. Azokat hogy cselezi ki a D/E tengó? A másik hülyeség, ez a „rohamosan sűllyedek” vészjelzés. Egy CVN-t csak egy közvetlen nukleáris találattal tudsz elsűllyeszteni, 1-2 torpedó még csak meg sem izzasztja a havaria egységet a hajón…
A Type 212 és 214 is csak 20 csomóval (37 km/h) tud víz alatt menni. :(
mr extrem
Azok a Dél Afrikaiak voltak. A dologban az az érdekes hogy a Dél Afrikaiak seregéből már szinte minden jelentősebb szakember elment ( légierő pilcsik műszakiak, stb )
Viszont a tengósok és úgy általában a haditengerészetük még egyben van. Állítólag az nyom sokat a latba hogy a kikötők környékén gyakorlatilag saját miniállamokat építettek ki ahol fegyverhasználati joguk van és nem szaroznak. Nincs is bűnözés a kikötöik környékén.
Jól megszívták a nagy demokratizálódással, kivétel nélkül minden téren. Sikeresen átestek a ló túloldalára.
Az összes hagyományos tengók ezt a sebességet tudják. Már ha korszerűek.
A sebességgel négyzetesen arányos a hozzá való energia zabálása. Így érthető hogy ez nem járható út. Nem is a száguldás a feladatuk.
Nállunk gyakorlatilag három „folyosón” jöhet az ellen.
Mehet Darwinnak vagy a Keleti-Nyugati partoknak . A műholdakkal illetve a Wedgetail-kel időben tudni lehet melyik flottacsoport merre jár hová tart. Van idő egy kicsit megritkítani a levegőből illetve a tengókordont felállítani.
A demokráciában mindenki egyenlő.Ott ez alapján nincs demokrácia mert a multra való hivatkozással a fekete lakosság pozitív diszkriminációban részesül.
A seregbe is be akarták nyomniőket de valahogy nem volt sikeres ( általában ) ha technika is társult a dologhoz. Egy két kivétel akadt.
Killer Clown
„Annyiban mégis befolyásolta a stratégiát ez a teszt, hogy az egyébként egészen kiváló Seawolf osztályhoz képest a Virginia tervezésénél nagyobb hangsúlyt fektettek a sekély, part közeli vizekben végrehajtott manőverezési képességekre…”
Ezzel az a baj,hogy soha nem fogsz úgy manőverezni egy 119m hosszú 7800 tonnás tengeralattjáróval(Virginia osztály) mint egy 3000tonnás 77méter hosszú D/E tengóval (Collins class a legnagyobb D/E tengó) érthető okokból.Ezenkívül nincs az az atom tengó ami halkabb lenne egy D/E tengeralattjárónál bármit is mondjanak az amik a saját hajóikról(egy D/E tengó 10km/h alatt gyakorlatilag tökéletesen hallhatatlan a ma létező passzív szonárokkal).
„Ez a “kenguru vadászat” egy nagy nagy médiabaromság. Balesetek előfordulnak, és barmok itt is vannak az emberek között de ez nem hogy nem általános hanem éppen kirívó….Szóval ne higyj el mindent a NetGeo-nak vagy akárminek.”
Pedig ez sajnos tény. Gondolod, hogy a NatGeo fizetett színészeket alkamazott, akik vaktölténnyel lövöldöztek kenguru alakú bábokra? :-(( Állítólag több százezret mészárolnak le minden évben, ami azért is gáz, mert a kenguru Ausztrália címerállata, még a Quantas gépekre is fel vannak festve. Képzeld el, milyen felháborodás lenne abból, ha Kínában pandamacikat, vagy az USA-ban fehérfejű rétisasokat ( bald eagle ) lövöldöznének agyon. Az általad belinkelt eset is csak azért verte ki a biztosítékot, mert kvázi agyonverték a kengurut. Ha vakító reflektort és puskát használsz, az mindjárt más, akkor már „sport” lesz belőle… :-((
Én úgy tudta, a dél-afrikai tengók a kikötőkben rohadnak…
Vannak területek ahol a kenguruk túlszaporodnak. Annyira hogy a városokba bemennek. Tavaly Melbourne Keleti részeibe mentek be ami miatt több baleset volt. De a lényeg vidéken a mezőgazdaság. Kegyetlenül tudnak pusztítani ha már sokan vannak és nem lehet megvárni a populáció természetes visszaesését. Ezért vannak ritkítások is de hogy úgy mondjam természetes.
A NatGeo meg ugyan úgy a nézettségből él mint pl Frei Tamás. Ha nincs hír botrány akkor csinálunk.
Gondolod hogy ez egy elfogadott dolog lenne ha így felháborodtak és rendőrségi ügyet csináltak EGY kengurú elpusztításából ???
Ami viszont groteszk hogy Ausztrália az egyetlen ország a földön amelyik megeszi a címerállatát. Kenguru hús steak pöri kapható. A skandinávoknak is sok megy exportra.
Ezen viszont kiakadtam.
„Ez két okból is marhaság! Egyrészt, éles helyzetben nem csak a kísérő hajókról figyelnek, hanem a CVN és a rombolók helikopterei szórják kifelé az aktív szonárbójákat. Azokat hogy cselezi ki a D/E tengó?”
1.
Ez nem róható fel annak,hogy a tengó milyen meghajtású aktív szonárbója elől nem lehet elmenekülni csak nagyon szerencsés esetben.
2.
Azt ne hidd,hogy azok a tengóvadász helik folyamatosan megállás nélkül szórják a bójákat(gondolj bele annyi bója a világon nincs amennyi akár csak 1 napra kéne).
3.
Szerinted egy gyakorlaton nincsenek helik szonárbójával??? :)
„Egy CVN-t csak egy közvetlen nukleáris találattal tudsz elsűllyeszteni, 1-2 torpedó még csak meg sem izzasztja a havaria egységet a hajón…”
Ez nem komoly felvetés volt ugye?? Ki az a hülye aki ha indítási helyzetbe kerül akkor csak két torpedót lő egy CVN-re,hátalap,hogy minden vetőcsőből kilövöd rá a torpedót és az átlagosan 6-8 darabot jelent annyi meg bőven elég bárminek ami a vízen úszik manapság.
Kuruc most mit vagy kiakadva 1 szigeten lévő néptől amely még az angoloknál is rosszabb?:)
Angoloknál rosszabb ????
Ezt hogy érted ?
Amúgy az Angoloknak itt sincs túl nagy szimpatizáns táboruk.
„Ki az a hülye aki ha indítási helyzetbe kerül akkor csak két torpedót lő egy CVN-re,hátalap,hogy minden vetőcsőből kilövöd rá a torpedót és az átlagosan 6-8 darabot jelent annyi meg bőven elég bárminek ami a vízen úszik manapság.”
Ha nincs atomfej a torpedón ( de olyan úgyis csak az oroszoknak és az amerikaiaknak van ) akkor te belelőhetsz 8 torpedót is, hidd el vizen marad. Van, amire nem úgy hat a fizika, mint általában. Többek közt ilyen egy százezer tonnás hajótest, amely sok-sok, egyenként is tűz-, és vízzáró rekeszekből áll, valamint a világ legfejlettebb technikájú és legfelkészültebb havaria egységei vannak a fedélzetén. Egyébként ezt még anno az oroszok állapították meg, hogy egy Nimitz class CVN elsűllyesztéséhez közvetlen atomcsapás kell. Pedig ők enyhén szólva nem abban voltak érdekeltek, hogy hype-olják az amerikai technikát. De hogy mennyire komolyan gondolták, az abból is látszik, hogy az Oscar-II. SSGN tengókat direkt arra a célra fejlesztették ki, hogy jó 500 km távolságból nuki fejű Shipwreck rakétákat zúdítsanak a CVN-re. És ezért van az Akulákon is 2-2 atomfejű torpedó a hagyományosok mellett. A konvencionális torpedók csak a festéket karcolják le, azt is a merülési vonal alatt, ahol úgysem látja senki… :-))
„Kuruc most mit vagy kiakadva 1 szigeten lévő néptől amely még az angoloknál is rosszabb?”
Story: Egyszeri angol turista nyaralni megy Ausztráliába. A reptéren kérdezi tőle az auszi útlevélkezelő: Uram, ön büntetett előéletű? Mire az angol: nem vagyok az! Viszont nem tudtam, hogy ez maguknál még most is követelmény a belépéshez… :-))
KC
Szerintem hárommodern torpedó már ocskavassá teszi. Olyanná ami soha többé nemlesz hajó.
Szerencsés esetben kettő is elintézi.
Ne felejsd el hogy az összes hadihajó tele van fontos és gyúlékony részekkel. Majd hogy nem mindegy hol találod el tuti a zsufoltság miatt fontos részt találsz.
A 100 000 tonnás vízkiszorításnak meg van az a hátránya hogy hatalmas erők indúlhatnak el benne. Egy a gerinc alatt robbano ( jet hatású ) torpedó szép nyílást vág rajta és ott már jönnek a nyomatékok a harmónikázás.
Egy „Nimitz” annyira elsűlyeszthetetlen mint a Titanic vagy a Bismark volt.
Urban legend a story. De jól hangzik. Ma is elszokták még sütögetni aztán vagy legyintenek rá vagy ha nem túl fáradt a személyzet akkor egy részletes és alapos vizsgálatot kap jutalmúl a vicces tag.
A sebességgel négyzetesen arányos a hozzá való energia zabálása.
Azonos ellenállási tényezőnél a súrlódási erő nőne négyzetesen. Az ehhez szükséges erő legyőzéséhez előállított erő amit a hajtómű lead a hajócsavar tengelyén viszont inkább köbös… Alap áramlástannal levezetehető. (Szivattyúknál vannak ilyen levezetések.)
Akit nagyon érdekelnek a hordozók, azoknak ajánlom a Viasat Exploreren a Super Tools nevű műsort. Ebben a sorozatban egy rész, amiben megmutatják milyen szerszámokat használnak A rephordozó építéséhez. Pl a hajtást átadó tengelyt(ami a reaktor meg a hajócsavar között van) egy 50-60 éves géppel esztergálják. A tengely maga több 10 méter hosszú, és 90cm átmérőjű, amit 3 század mm pontossággal forgácsolnak.
Killer Clown
A mai torpedók nem becsapódnak hanem a gerinc alatt robbannak és a vízben keletkező lökéshullámok és az azt megelőző depresszió többszörösére növeli a pusztító hatást.
http://www.youtube.com/watch?v=vYAWrkvyYdc
Killer Clown: Az USA-ban a fehérfejű réti sasokat még helikopterről is lőtték, röptében, egészen a kihalás széléig. A musztángokat és a bölényeket is szitává lőtték, mind a kettő csak tehetős magánemberek miatt maradt meg.
Killer Clown: Egy repülőgéphordozó az nem olyan mint amilyen a Bismark volt, 1 meg 2 méter vastag acélból építve, hogy olyan bomba se volt hozzá a világon évekig ami behorpasztotta volna a páncélját.
Egy amcsi MK48-as torpedóban 295 kilónyi robbanóanyag van, egy német DM2A4-ben
260 kg PBX. Ez önmagában szép nagy lyukat vágna a hajó oldalán (lásd motorcsónakos terroristák vs Cole romboló, 2000). Csakhogy a torpedó több méterrel a víz alatt robban, méterekre a hajótesttől (ideális esetben talán épp a gerinc alatt ? ), a víz lökéshulláma pedig nagyságrendekkel pusztítóbb mint a gázoké, mint az a videón is látható. Ha meg az anyahajó hátulját kapja el akkor lepattintja a hajócsavarokat, aztán a vízen hánykódó
béna kiskacsáthajót meg akkor torpedózzák szitává amikor akarják.Annyi bizonyos hogy azt én sem tudom elképzelni hogy egy-két hagyományos torpedótól képes elsülyedni egy Nimitz osztályú lapostetejű.Már a II.Vh-ban sem volt egyszerű elsülyeszteni az akkori mágneses torpedókkal sem pedig azok hatóereje sem volt sokkal kevesebb.
OFF
mr_extreme
Nem volt az azért olyan vastag.Itt egy SZERINTEM kiváló cikk a Biscmarkról az oldalon pedig több VH-s csatahajóról.
http://www.freeweb.hu/olli/bismarck.html
A repülőgéphordozónak nem is kell feltétlenül elsüllyednie, elég, ha mozgásképtelenné válik, onnantól kezdve csak forgószárnyas eszközök indulhatnak róla, és ha mégsem indul ellene légitámadás akkor is hetekig, hónapokig tarthat, mire elvontatják és működőképessé teszik.
Az is elég, ha csak annyira billen meg, hogy ballaszttal sem tudják szintbe hozni. Innentől kezdve semmi nem száll fel róla, vagy le rá. Még helikopterrel is necces.
@Killer Clown:
„Erről az esetről írtam én is feljebb. Pont azért bérelték ki a svéd diesel tengót, hogy kiderüljön, mennyire van szükségük nekik ilyenre is, kell-e rendelniük vagy gyártaniuk. A konklúzió végül az lett, hogy nem kell, maradnak a csak nuki tengók mellett.”
Nem ezért. Azért, hogy gyakoroljanak ellenük, mert az USA-nak nincs ilyenje, és csak a nemzetközi hadgyakorlatokon tudnak az amerikai tengósok D/E ellen gyakorlatozni. No ezért volt a svéd tengó bérlés.
Továbbá az US NAVY-nek azért nem kell D/E tengó, mert olyan elvárásai vannak, amit egy D/E nehezen tud teljesíteni. Az USN hozzá van szokva, hogy a hazai kikötőből kifut a tengó, elrobog a világ másik felébe, ott járőrözik három-hat hónapot, majd hazarobog, és személyzetet vált. A D/E tengónak ebből a robogás és a három-hat hónap nem megy. Egy, megfelelő méreteknél a két hónap menne, de három-hat hónap egyszerűen nem. A nukleáris reaktorokkal elérhető energiasűrűséget mással nem lehet pótolni.
[b]Csakhogy![/b]
A probléma az, hogy szemtől-szemben a D/E AIP tengó olyan előnyben van a nukival szemben, amit nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. A nukleáris meghajtás rákfenéje, hogy a gőzturbináknak folyamatosan forognia kell, hogy áramot termeljenek. A reaktor második hűtőkörében folyamatosan keringtetni kell a tengervizet, különben az első hűtőkör túlmelegszik -> ha nincs vészleállítás, akkor reaktor leolvadás. Ezek pedig zajforrások, amiket nem lehet lekapcsolni, vagyis ha a tengó egyhelyben lebeg, akkor is zajt csapnak. Na most ehhez képest egy D/E tengó ha leállítja a hajógépeit (márpedig az elektromotor ugye alapból is csendesebb, mint a gőzturbina), akkor zéró zajforrás van a fedélzetén. Passzív szonárral az életben nem találod meg, amíg zajt nem csap. Ezért verik folyton hülyére a D/E AIP tengók a nukikat.
Továbbá szép a 30 csomós végsebesség, csak éppen úgy 10-12 csomó felett már olyan zajos kezd lenni, hogy messzebbről lehet meghallani, mint amennyiről ő észlelne téged. 20 csomó felett pedig a tengó megsüketül, a hajótest körül áramló víz zaja használhatatlanná teszi a szonárt.
Szóval maradjunk annyiban, hogy a nuki addig jó, amíg a világ másik végére akarsz elküldeni egy tengót. Ha viszont két tengó harcol egymással, ahol az egyik nuki, a másik egy modern AIP-s D/E, akkor ott a D/E fog nyerni…
„Annyiban mégis befolyásolta a stratégiát ez a teszt, hogy az egyébként egészen kiváló Seawolf osztályhoz képest a Virginia tervezésénél nagyobb hangsúlyt fektettek a sekély, part közeli vizekben végrehajtott manőverezési képességekre…”
??? Tessék?
Az USN 2004-ben kérte meg a svédeket, hogy kölcsönözzék neki a Gotlandot. A Virginia-osztály első egysége ebben az évben állt rendszerbe! Mi köze lett volna ehhez?!?!
Amúgy az meg szép reklámszöveg, hogy a Virginia jobb sekély vízbe, mint a Seawolf, csak alapja nem nagyon van. A vízkiszorítása alig valamivel kisebb (és nagyobb, mint a Los Angeles-é), tehát itt kezdődik a gond, a merülése mindössze 1,6 méterrel kisebb (a Los Angelesé ha jól rémlik egy-két hüvelykkel még kisebb is), viszont 8 méterrel hosszabb… Mitől manőverezne jobban, mint a Seawolf? A meghajtás azonos elvű (csőházba helyezett soklapátos hajócsavar), az irányítófelületek szintén azonos elhelyezésűek…
„Az USN 2004-ben kérte meg a svédeket, hogy kölcsönözzék neki a Gotlandot. A Virginia-osztály első egysége ebben az évben állt rendszerbe! Mi köze lett volna ehhez?!?!”
Rendben,lehet hogy én tévesztettem el az ok-okozatok időrendjét. Az minden esetre tény, hogy a teszt után sem merült fel egy pillanatig sem, hogy a Navy D/E tengót vásároljon, holott akkoriban még a Jane’s is azt írta, hogy 4-6 ilyen tengó exportjában bizakodtak a németek és a svédek is…
„Amúgy az meg szép reklámszöveg, hogy a Virginia jobb sekély vízbe, mint a Seawolf, csak alapja nem nagyon van…..Mitől manőverezne jobban, mint a Seawolf?”
Nem hinném, hogy reklámszöveg lenne, különben is, minek reklámoznák, ha úgysem hajlandók eladni belőle senkinek? És azt sem nagyon hiszem hogy túloztak volna, mert sok helyen külön kitértek erre a Virginia osztályról szóló ismertetőben, hogy a „barna vizekben” sokkal jobban alkalmazható lesz, mint a Seawolf. ( pl. a Stars and Stripes, Naval Technology, stb. ) Hogy ez műszakilag hogyan lehetséges, azt én nem tudom, mert erről sehol nem írtak részleteket…
Killer Clown
Attól,hogy jobb a Seawolfnál még klasszisokkal rosszabb mint egy D/E tengó.Az amiknak meg azért nem kell D/E tengó mert az nem alkalmas arra amire ők a tengóikat használják azaz flottakísérés és a az ellenség kikötői „őrszolgálat” a D/E tengó védekező fegyver míg az SSN támadó.
„a D/E tengó védekező fegyver míg az SSN támadó.”
Akkor az oroszoknak minek kell az Akula mellé a Kilo, majd Lada class SSK? Csak nem ők a békeszerető jófiúk, akik nem akarnak támadni? :-))
Killer Clown
Ezt most nem értem!Hol itt az ellentmondás?
Pedig egyszerű. A tengeralattjáró hadviselés szempontjából az orosz és az amerikai stratégia eléggé hasonló, ellentétben a felszíni flottáikkal. Mindkettőnek van kb. egytucat boomer tengója, és az SSN egységek elsődleges célja, feladata mindkét oldalon ezek követése, semlegesítése, stb. Emellett, nyilván vannak más feladataik is, pl.felszíni hadihajók, civil konvojok támadása, speciális kommandók ( pl. Navy Seals ) szállítása, stb. De az alapfeladat ugyanaz. Ennek ellenére, az oroszok mégis szükségesnek érzik az SSK tengók kifejlesztését és hadrendben tartását is, míg az USA nem. Te azt írtad, hogy az SSN támadófegyver, az SSK pedig védekező. Erre írtam azt, hogy ha így van, akkor ezek szerint az oroszok a békés szándékú jófiúk, akik nem akarnak támadni, csak védekezni… :-))
Nem nem békés szándékúak(vagyis semmivel sem rosszabbak mint az amik).Viszont nekik nagyon hosszú partszakasz van ami sekély tengerek határolnak(gondolj csak a Fekete-tengernek nevezett pocsolyára) és ezeket meg kell védeniük,na erre tartják ők a D/E tengóikat,nem pedig arra használják őket mint az SSN tengókat.És az sem elhanyagolható,hogy sokkal kevesebb SSN áll rendelkezésükre mint az amikna,ezért a meglévőket nem „pocsékolják el” a sekély vízben történő alkalmazásra.
Nincsenek megatonnás robbanófejek sehol szolgálatban. Ugyanis fölöslegesek.
Itt lenn, ennek arepülőnek szétesett az ágyúja.
Kurvára túl vannak misztifikálva a CWBG képességei, a nyilvánosan tudható dolgok ellenére. Élesben meg nem is próbálta ki őket senki. Gyanítom nagyot szívnának az amik, ha sor kerülne valami komoly ellenfél elleni akcióra. Persze nem fog. Ezek max Irán riogatására jók.
Kuruc, ezt a műholdas ügyet 20. kérésemre se fejtetted ki. Milyen felderítő műholdjai is vannak Ausztráliának?
Én annyit tuok hogy mindíg a nagyok úgy nyilatkoznak hogy a „műholdjaink által….” De hogy pontosan ez mit jelent hááát őszintén nem tudom.
A csatahajók sem voltak a víz alatt páncélozva. 3 centi hajóacél, és kész.
KC
A dízel tengó a hazai vizek védelmére kell, és jobb is erre a célra. A nukik feladata, hogy áthajókázzanak mondjuk a Csendes – óceánon, és az ami partok előtt dolgozzanak.
@Killer Clown:
Az minden esetre tény, hogy a teszt után sem merült fel egy pillanatig sem, hogy a Navy D/E tengót vásároljon, holott akkoriban még a Jane’s is azt írta, hogy 4-6 ilyen tengó exportjában bizakodtak a németek és a svédek is…
Őőőő… szerintem itt keversz két dolgot.
Először is az USN már az 1960-as évek óta eldöntötte, hogy kizárólag nukleáris meghajtású tengókban gondolkozik. A doktrína, a kiképzés, a harceljárások mind-mind e köré épültek. Az indok a nukleáris meghajtás által nyújtott előnyök. A hátrányokat igyekeznek technikai megoldásokkal csökkenteni (gumibakokra helyezik a hajógépeket, hogy a rezonancia minél kevésbé legyen átadva a hajótestnek, stb.), de áttörés e téren továbbra nincs. Az USN megoldhatná adott esetben nagy méretű AIP D/E tengókkal a feladatokat, de az komoly doktrínaváltást igényelne (például vissza kellene hozni a jó öreg Submarine Tendereket, hogy adott esetben a tengeren lehessen feltöltetni üzemanyaggal a tengókat), és nekik ez snassz.
A másik dolog, hogy az USA már több, mint egy évtizede lebegteti a Tajvannak szánt hagyományos meghajtású tengók ügyét. Ezt az USA katonai segélyként biztosítaná, de mivel az USA nem gyárt ilyen tengót, így vagy külső segítségre szorulna technológia terén, vagy kvázi a nulláról kellene kifejleszteniük egy hagyományos tengót az amerikai cégeknek. Ugyebár Tajvannak a hagyományos tengókat gyártó francia, német, svéd cégek a kínai nyomásgyakorlás miatt nem adhatnak el…
[i]Nem hinném, hogy reklámszöveg lenne, különben is, minek reklámoznák, ha úgysem hajlandók eladni belőle senkinek?[/i]
Mert a Kapitoliumban azért el kell adniuk a programot, hogy a szenátus kiadja rá a pénzt. :)))
[i]És azt sem nagyon hiszem hogy túloztak volna, mert sok helyen külön kitértek erre a Virginia osztályról szóló ismertetőben, hogy a “barna vizekben” sokkal jobban alkalmazható lesz, mint a Seawolf. ( pl. a Stars and Stripes, Naval Technology, stb. ) Hogy ez műszakilag hogyan lehetséges, azt én nem tudom, mert erről sehol nem írtak részleteket… [/i]
Amire te utaltál, hogy jobb a sekély vízbe való manőverezése. Én erre írtam, hogy ez marhaság (már elnézést). A sekély vízi alkalmazás a szonárrendszer felkészítésére vonatkozik, mivel a korábbi LA és Seawolf tengóknál a szonárrendszer a blue sea (mélytengeri) bevetésekre készült, nem vették figyelembe a sekély vízekben jelentkező, zavaró visszhangokat, amelyeket a tengerfenékről visszaverődő hanghullámok okoznak. Erről itt írnak például:
http://www.globalsecurity.org/military/systems/ship/ssn-774-mission.htm
@Dudi:
Az amiknak meg azért nem kell D/E tengó mert az nem alkalmas arra amire ők a tengóikat használják azaz flottakísérés és a az ellenség kikötői “őrszolgálat” a D/E tengó védekező fegyver míg az SSN támadó.
Pardon, de miért lenne a D/E tengó védekező fegyyver? Az is rendelkezik sokezer tengeri mérföldes hatótávval, a fegyverei is azonosak az nukleáris meghajtású testvéreikkal, még szárazföldi célok elleni robotrepülőgépekkel is (Popeye Turbo robotrepülőgép az Izraeli Dolphin-osztályon, vagy az Indiai Kilo-k pedig megkapták a 3M-14 Klub-Sz robotrepülőgépek indításának lehetőségét, stb.). Amiben nem tudnak versenyezni a nukleáris tengókkal, hogy nincs több hónapnyi készletük, tehát nem tudnak hosszú időtartamú járőr utakra indulni… De ettől még ugyanarra képesek…
Kicsit parttalan a vita. :-)
„Ez nagyjából igaz, ( bár az új Lada SSK osztály 28 csomót tud ) de azt ne felejtsd el, hogy a karaván sebességét mindig a leglassabb teve határozza meg. Vagyis hiába tudna 30 csomó felett hasítani a CVN és a kísérő rombolók és cirkálók, ha pl. a tanker vagy ellátóhajó nem bírja az iramot.”
A nuki meghajtásos hordozó egyik hanem legföbb előnye, hogy a cbg számára tankerként funkcionálhat és funkicionál is. Egy US CBG nincs béna kacsa tankerekhez kötve mint a legtöbb „cbg”. 30+csomoval vígan rohangál.
28csomó és felette nuki tengók sajátossága, amúgy hírek szerint Ladaval komoly gondok vannak. magyar forrásnak ott a haditechnika. Nem tudom meglepődnék e vagy sem ha 214eket vennének/licenszelnének. :)
cifu: Oroszok elé elmasírozni majd, ott őrjáratozni, várni majd fogocskázni… szvsz nem lehet DEvel. Hordozót se követsz DE tengóval. Innnen nincs sok opció…
Szóval maradjunk annyiban, hogy a nuki addig jó, amíg a világ másik végére akarsz elküldeni egy tengót. Ha viszont két tengó harcol egymással, ahol az egyik nuki, a másik egy modern AIP-s D/E, akkor ott a D/E fog nyerni…
Amennyiben éppen véletlenül a diesel elé kerül, ha meg menekülni kell akkor a másik az életben nem éri utol. Szerintem nagyon nem ennyire egyszerű a helyzet…
Ugyebár Tajvannak a hagyományos tengókat gyártó francia, német, svéd cégek a kínai nyomásgyakorlás miatt nem adhatnak el…
Jenkim meg öregebb F-16 gépeket sem mertek eladni politikai okokból. Akkor tengó mitől menne főleg fejleszétssel?
molni
Egy tengeralattjáró nem nagyon tud elmenekülni egy másik elől,ha az már észrevette mert az azonnal torpedót indít és annál gyorsabb tengeralattjáró meg nincs.
Csak a torpedó is olyan, mint a légiharc rakéta. Annak is van megsemmisítési zónája. Ha viszonylag távolról indították, akkor a nuki megfordul és 30+ csomós sebességével – amit igen hamar elér – elég rendesen lefaragja a mai is csak 45-50 csomóra képes torpedókat. Azok viszon, ha ezt a sebességet tartják, akkor igen rövid futási idejük van…
Tudommal nagyon kevés van, ami ennél gyorsabb. 8-9 ezer méteres táv esetén a 10-15 csomós sebességfölény azt jelenti, hogy a 8-9 ezer méteres távolság legküzdése eltart 20 percig is. Ennyit meg nem megy a torp…
molni
„Tudommal nagyon kevés van, ami ennél gyorsabb. 8-9 ezer méteres táv esetén a 10-15 csomós sebességfölény azt jelenti, hogy a 8-9 ezer méteres távolság legküzdése eltart 20 percig is. Ennyit meg nem megy a torp…”
Egy MK-48 torpedó hatótávolsága 28-50km között van valahol (hivatalosan 5 km-nél nagyobb,de ez nyilván parasztvakítás)ez gondolom tudod mit jelent.Ezenkívül ezek a marha nagy tengók iszonyat rosszul manővereznek nem vadászgépek,ha torpedót lőnek rájuk akkor azonnal valamilyen ellentevékenységbe kezdenek és megpróbálnak indítási helyzetbe kerülni mert esélytelen egy torpedót kimanőverezni/lehagyni.
Egy MK-48 torpedó hatótávolsága 28-50km között van valahol (hivatalosan 5 km-nél nagyobb,de ez nyilván parasztvakítás)ez gondolom tudod mit jelent.
Szerintem te összekevered a max. futási távot a leggazdaságosabb teljesítménnyel az indítási távolsággal. Tipikus hiba, mint a légiharc rakátáknál. Attól, hogy pl. az F-14 ey közeledő nagy magasságú célra 204 km távból indított nem annyi a rakéta hatótávolsága. Ilyen nem is igazán értelmezhető. Hatótáv esetén mindig indítási táv a pontos. A célig a rakéta „csak” 134 km-et repült nem 204-et. Viszont, ha a cél menőverezik, akkor az indítási és lerepült távlság is elég érdekesen alakulhat…
Tehát szép, ha a futási távolság 28-50 km – az utóbbiban erősen kételkedek – de ha 8 km a távolság indításkor és 3 perc alatt eszik meg egy km-t távot csúcssebesség esetén, akkor a futási táv elég hamar elfogy…
Ahogy mát írtam, a sebesség kb. 3 hatvánnyal arányos teljesítmény kell az előrehaladáshoz. Ha a torp csendben és halkan közeledik mit sem sejtő (?) áldozata felé, akkor mehet 20-25 csomóval is akár. Amint a cél meghalotta és gyorsít, a torpot is csak akkor kell felgyorsítani. Csak éppen 25 és 50 csomós sebesség tartásához szükséget teljesítmény kb. 8-szeres eltérésben van. Ezek szerint, ha te 50 km / 50 csomóban gondolkodsz, akkor gazaságos üzemben elmegy mondjuk 150-re? Frászt. A leggazdaságosabb üzemben fut mondjuk 50-et, de ezzel max. egy közeledő vak teherhajót találnál el…
Ezenkívül ezek a marha nagy tengók iszonyat rosszul manővereznek
A 110 méter hosszú LA osztály 35-40 fokos szögben tört már ki az óceán felszínére. Van errő videó. Ha 440 méterről jön fel, akkor a saját hossz négyszeres alatt átmegy ebbe a helyzetbe úgy, hogy emelkedés megkezdése közben emelkedik is elég rendesen. Bocs, de ez szerintem a villámgyors kategória a hajó méretéhez képest.
@Fade:
cifu: Oroszok elé elmasírozni majd, ott őrjáratozni, várni majd fogocskázni… szvsz nem lehet DEvel. Hordozót se követsz DE tengóval. Innnen nincs sok opció…
Miért ne lehetne őrjáratozni? Egy-másfél hónapos járőrözési időtartamot a mostani AIP D/E tengók is tudnak. A fogócskát nem értem, mire gondolsz? Ha harcra, akkor azt már fent említettem. Hordozót követni max. sebességen tud egy nukleráis tengó is, akkor meg (mint említettem) olyan hangos, hogy jóóó messziről meghallják. Akkor meg mi értelme? Egy hordozót nem követni fog egy tengó, hanem az feltételezett útvonalának közelében várakozni – már ha az elpusztításról van szó.
@Molnibalage:
Amennyiben éppen véletlenül a diesel elé kerül, ha meg menekülni kell akkor a másik az életben nem éri utol. Szerintem nagyon nem ennyire egyszerű a helyzet…
A „véletlenül” elég kínos szituáció. A D/E sokkal halkabb – tehát a D/E egy jó kapitánnyal bizony nem csak „véletlenül” tűzheti horogra a nukit.
A menekülni kell megint rossz megközelítés, először is, ahogy már említették, a nehéz torpedók még 35 csomós sebességgel is bírnak olyan 40-50km-es hatótávot, nagyobb, 45-50 csomós sebességgel is jó 20km-essel.
Másodszor, oké, elmenekültél, mivel ehhez a csúcssebességedre van szükség, „megsüketülsz” nem leszel képes követni az indító járművet, ő viszont a nagy zaj miatt végig tudja, hogy merre jársz. Az előny továbbra is nála marad…
[i]Jenkim meg öregebb F-16 gépeket sem mertek eladni politikai okokból. Akkor tengó mitől menne főleg fejleszétssel?[/i]
Bush még 2001-ben ígért nyolc D/E tengót Tajvannak. Ez időről időre előkerül, de a technikai nehézségek és a várható költségek miatt nem túl népszerű a költségvetési vitákon. 2003-ban azt találták ki, hogy nyolc olasz Sauro-osztályú tengót adnak át, ez egyébként azért „mókás”, mert a nyolc egységből négy még a mai napig rendszerben van az olaszoknál (három már akkor is ki volt vonva), az üzlet értéke 2 milliárd dollár, az olaszok pedig a pénzből új hajókat építettek volna maguknak. A Tajvaniak ezt nem fogadták el, új, modern hajókat akartak. A vége úgy tudom az lett, hogy tavaly a Tajvaniak megunták a várakozást, és nekiálltak egy saját D/E tengó programnak…
Ha viszonylag távolról indították, akkor a nuki megfordul és 30+ csomós sebességével – amit igen hamar elér – elég rendesen lefaragja a mai is csak 45-50 csomóra képes torpedókat. Azok viszon, ha ezt a sebességet tartják, akkor igen rövid futási idejük van…
Ez innentől harcászati kérdés. Milyen körülmények adottak, milyen támadási metódust használ a D/E tengó, stb. A német U-212/214 például nagyon csendesen tud torpedót indítani, mivel a vetőcsőből nem sűrített levegővel, hanem vízzel lökik ki a torpedót. Sekély vízben azt a harceljárást is alkalmazhatja, hogy lefekszik a tengerfenékre, kidobja a torpedót, amelyet lassú járatban a cél várható útjába kormányoz, majd akkor szabadítja rá, amikor az kellő közelségbe ér.
[i]Tehát szép, ha a futási távolság 28-50 km – az utóbbiban erősen kételkedek – de ha 8 km a távolság indításkor és 3 perc alatt eszik meg egy km-t távot csúcssebesség esetén, akkor a futási táv elég hamar elfogy…[/i]
Erre a DM2A4-el kapcsolatos anyagból idéznék:
The DM2A4 is powered by a 300 kW high-frequency permanent magnet electric motor that, according to Atlas, has an efficiency of 90 per cent. Power for the motor and the on-board electronics is provided by modular silver-zinc batteries. The modular torpedo can be configured with one, two, three or four of these batteries, also called energy packages. The highest-performing DM2A4 configuration is the one with four battery stacks, reportedly providing a top speed of over 50 kt (90 km/h) and a range of up to 90 km (although in a typical medium-speed transit/high-speed intercept scenario the range would be around 50 km).
„In a scenario where the weapon is fired head-on against a frigate-type target that is 20 km away, and that immediately changes course by 180º to run away at a speed of 30 kt, the torpedo’s performance is such that it will hit the fleeing target within half an hour,” German Navy sources claim.
molni !
Az MK-48 as már eedig is képes BVR képességre az az amit a katalógusok állítanak a hatótávjáról az igaz. Azonban az előző változatok ilyen távolságon nem rendelkeztek megfelelő hatékonysággal mert az irányító réndszerük ezt nem tette lehetővé. Ezt küzöbölték ki a legujabb MK48mod7 CBASS verziónál
A tesztlövészeten igaz álló cél volt de 30 km + ról löttek rá úgy hogy a célpontnak nem volt zajkibocsájtása de a környékén több zavaró is működött. A torpedó saját maga vizsgált meg mindent célt és azonosította be a ténylegest.
Hm…. Akkor nagyot fordult a világ az elmúlt 20 évben.
Ráadásúl erősen tartja magát az a pletyi hogy az US NAVY saját torpedóiban egy extra hajtómű verzió van. Többször „lebuktak” alkatrész utánrendeléskor amikor „furcsa” darabok jöttek majd közölték odaátról hogy „véletlen ” egy kísérleti darab alkatrészét csomizták be.
Az adatok szigorúan titkosak de szerintem a legfejletteb MK48 as 50-55 kts sebességnél 50-60 Km tud, míg a US NAVY-s verzió plusz 15-20% ot tudhat.
A tengó hadviselésben ez a fegyver ( MK-48 mod7 CBASS ) egy forradalmat hozott mivel lehetőség van arra hogy egy tengó 20-30 km ről támadjon flottacsoportot úgy hogy önmagát ne veszélyeztesse.
Jelenleg nállunk is csak 3 db tengó van ezzel a fegyver rendszerrel illetve a legújabb felderítő és tűzvezető rendszerrel felszerelve. Ez még egy igen friss cucc.
Nekem csak az böki a csőrömet, hogy szép a nagy torp hatótáv, de hall célokat is ilyen messziről a tengó?
molni
Egy tengó nem tud csak úgy megfordulni nem vadászgép mire megfordul ott a torpedó.
„Nekem csak az böki a csőrömet, hogy szép a nagy torp hatótáv, de hall célokat is ilyen messziről a tengó?”
Ha nem hall azzal sincs baj,hisz amint meghallja a célt indíthatja a torpedót mert tuti megsemmisítési zónán belül van.
cifu: „Miért ne lehetne őrjáratozni?” Hát nem sok ami d/e tengot őrjáratozott Szu partoknál, és sok Szu d/e tengo ami partoknál. Vmi oka csak volt, hogy a nukit preferálták mindketten. :)
Ladaval se akartak a csendes óceán másik felén kommandózni… jut eszembe anno amikor delfinre olyat írtam, hogy vörös tengerről áthajózik akár a perzsa öbölbe ott van 2-3+hetet majd vissza kvázi le lettem hülyézve. :)
jut eszembe radarral, hogy pásztáz egy repülő víz alatti célpontokat keresve? Nimrd hírből: „A gép radarjának félelmetes a teljesítménye, egy Nagy-Britannia méretű területet 10 másodperc alatt pásztáz végig ellenséges tengeralattjárók vagy vízfelszíni célok után kutatva.”
amúgy vicces az egész. Mindha arról vitatkoznánk, hogy az ami F22t le tudja lőni az ami F35.
Van az oroszoknak is hasonló paraméterekkel bíró szivarjuk:
http://en.wikipedia.org/wiki/Type_65_torpedo
http://en.wikipedia.org/wiki/53-65_torpedo
@Kuruc71:
Ráadásúl erősen tartja magát az a pletyi hogy az US NAVY saját torpedóiban egy extra hajtómű verzió van. Többször “lebuktak” alkatrész utánrendeléskor amikor “furcsa” darabok jöttek majd közölték odaátról hogy “véletlen ” egy kísérleti darab alkatrészét csomizták be.
Egyfelől akkor logisztika terén „picit” lazák.
Másfelől meg egy újabb nem igazán hangoztatott dolog, hogy az amerikai fegyverek exportverziói ugyanúgy butított változatok, mint ahogy az orosz fegyverek esetén.
A tengó hadviselésben ez a fegyver ( MK-48 mod7 CBASS ) egy forradalmat hozott mivel lehetőség van arra hogy egy tengó 20-30 km ről támadjon flottacsoportot úgy hogy önmagát ne veszélyeztesse.
No offense, de szvsz erre minden modern nehéz torpi képes, DM2A4, Torpedo 2000, BlackShark, stb.
@Molnibalage:
Nekem csak az böki a csőrömet, hogy szép a nagy torp hatótáv, de hall célokat is ilyen messziről a tengó?
Szerinted miért hangoztatom, hogy még egy nuki tengó is normálisan csak legfejlebb 10-12 csomóval kavirnyál? :)
A kérdés egyfelől a cél zajszintje. Egy 20+ csomóval teperő CVBG-t simán lehet hallani akár 50km-ről (de megkockáztatom, hogy akár 100km-ről) is nyílt tengeren. Egy lassan haladó tengót persze nehéz meghallani ilyen távolságból, de amennyire én tudom követni a dolgokat, reálisan egy modern nuki tengót átlagos zajszinttel 10-15km-ről már lehet észlelni kellően érzékeny szonárral – és itt a szonárrendszer maga lép be a képbe. Nem véletlen, hogy a modern nuki tengókon (Seawolf, Virginia, Astute, Szeverodvinszk, de például már az Akula II.-esek is) van oldalra néző szonárrendszer is.
Sekély tengerben, nagy civil forgalom mellett kiszúrni a célpontot – na az viszont már művészet. :)
Egy tengó nem tud csak úgy megfordulni nem vadászgép mire megfordul ott a torpedó.
Most írtam, 450 méter hosszon 35-40 fokot fordul a hajó az egyik tengely körül. Tény, hogy nem vadászgép fürgeségűek, de kb. 1 perc alatt meg tudnak fordulni szeritnem. Ez alatt kb. 1-1,5 km-et halad a torp.
@Fade:
Inkább az, hogy egy Eurofighter vagy egy Gripen le-e tud lőni egy F-35-öst. A Torpedo 2000, DM2A4, Blackshark és társai kapós exportcikkek (Szingapúr, Pakisztán, Malajzia, India, Chile, stb…).
Ahogy pedig Dudi is rámutatott, Oroszországban és Kínában se álltak le a fejlesztések…
@Fade:
Hát nem sok ami d/e tengot őrjáratozott Szu partoknál, és sok Szu d/e tengo ami partoknál. Vmi oka csak volt, hogy a nukit preferálták mindketten.
Alapvetően a járőrözési időtartam.
Azt amúgy például nem értettem sose, hogy erre mi szükség, amikor az Ex-Szovjet Csendes-oceáni flotta környékén tele vannak kikötőkkel (Japán, Dél-Korea), úgy az Északi flotta sincs messze az angol és norvég kikötőktől…
[i]jut eszembe anno amikor delfinre olyat írtam, hogy vörös tengerről áthajózik akár a perzsa öbölbe ott van 2-3+hetet majd vissza kvázi le lettem hülyézve. :) [/i]
Hát a Vörös-tengerről a Perzsa-öbölbe még 12-14 csomóval sincs messzebb a Perzsa-öböl 2-3 napnál. :)
[i]jut eszembe radarral, hogy pásztáz egy repülő víz alatti célpontokat keresve? Nimrd hírből: [/i]
Max. ha felszínen halad a tengó. Amúgy nem túl esélyes, még snorkelezés közben sem.
off
Megkérhetek mindenkit,hogy a dudit kisbetűvel írja ne naggyal köszönöm.
Nem véletlen írtam kicsivel amikor regisztráltam és azért maradt úgy mert nem tudom megváltoztatni :)
Köszönöm
Ááááá… megőrülök ettől az UBB / HTML kód keveréstől. :D
Megkérhetek mindenkit,hogy a dudit kisbetűvel írja ne naggyal köszönöm.
Megkérdezhetem miért kisbetűvel írod a dudit akkor? :D
Semmi extra,csak mindenhol kisbetűvel van írva.Amikor 1000 éve freemaiem lett akkor nagy betűvel akartam írni csak már foglalt volt ezért maradt a kicsi és azóta is kicsi mindenhol.Na kb ennyi életem története.
Hogyan észlel egy MK-48 as egy 50 km re lévő hajót ? Egyszerre könnyedén és sehogyan. Ahogyan itt már írták ha a célhajó valami zajosan teperő akármi akkor nm 50 de 150 km-ről is !!!!! hallható TISZTÁN. Természetesen ez függ a víztől és a forgalomtól.
Ugyan akkor pedig lehetnek olyan célok amik nem vagy alig bocsájtanak ki hangot mégis el kell kapni őket. No nem tengórol beszélek mert a tengó vs tengó hadviselés egy külön téma és ráadásúl ezer ismeretlenes egyenlet. Azonban ha pl egy kikötő környékén vagy partraszállás helyén várakozik cammog az ellenséges flottacsoport akkor nagy zajt nem bocsájt ki. Valszeg tengó elhárító ernyőt is von a terület fölé. Ilyenkor lép elő a hálózat alapú hadviselés. A támadó Collins-nak 200-300 km re a céltól időnként feldugja a EW antennáját és ha nincs besugárzás utánna kidugja a SatCom -ot és lehívja a céladatokat. Innen tovább cammog és a cél elött cca 100 km rel még egyszer eljátsza ezt hogy frissítse a célkoordinátákat. Ezután cca 80 km ről a torpedókat poroszkálósra állítva ( 30 knots ) elengedi mind a 22 db ot vagy amennyi kell ezen számon belül. A torpedóknak az ucsó adatok alapján meg van adva melyik célt kell támadniuk. Ezt hanglenyomat, mágneses térerősség és fizikai méret alapján is egyezeteti majd azt támadja ami a legvalószínübben fedi a célleírást.
Hiába a zajkeltők, vagy a vontatott csalik vagy a mágneses zavarók mert nem egy céladat alapján választ hanem pl megméri a céltest vízbe nyúló mélységét hosszát. Tehát ha kicsi a cél de zajos akkor otthagyja és inkább egy hangnélküli de mélymerülésű alá úszik be hogy pontosan a gerinc alatt robbanjon.
Közben a Collins meg már régen megfordúlt és szépen csendben igyeksuik eltünni.
Az egy dolog, hogy hallasz valamit, de mit? Azért az azonosítás problémáját ne kezeljük már ilyen nagyvonalúan. Egy dolog hallani egy zajt és egy másik megmondani, hogy MIT hallassz…
Azt is megkérdezném, hogy ha ma olyan frankók a torpedók, akkor nem lehetséges ellen torpedót indítani annak elfogására? Sokkal kisebb is elég, mint a hajó ellen. Nem is kell telitealálat. A közeledő torp elé meg és kellő távolságban robbantva úgy kettétöri, mint a szél, de minimum a szonarját és egyéb szenzorait hazavágja…
A légharc rakétákat is kikiáltották már sokszor zavarhatatlannak, de a kor szintjén potens IRCCM-mel rendelkező AIM-9M8 és 9 változatokat is hazavágta kb. egy tucat flare úgy, hogy a cél hátsó légteréből volt indítva és utánégetőt használt a cél. (F-15C vs. MiG-25 a Sivatagi Vihar alatt.)
Merülést hogyan mér? A hajók mágnese terét is lehet imitálni ám. Nem viccből tettek ennyi szenzort rá, mert külön külön is zavarhatóak. Abban lehet reménykedni, hogy a többszörös redundáns mérés és matamatikai bűvésztrükkökkel kiszűrhető a sok zavar. Viszont minden rendszernek megvannak a határai.
Kezdem azt éretni, amit egy izraeli sráccal folyatott beszélegtés során. Ő kerek perec kijelentette, hogy a modern légiharc rakéta zavarhatatlan…
Közben a Collins meg már régen megfordúlt és szépen csendben igyeksuik eltünni.
Még valami. Ha hallasz 22 torpot közeledni, akkor 22 irányadatod van, jó kis szórásképpel. Mennyi ideig tart megsaccolni, hogy milyen irányból jöttek? Nem túl sokba. Egy helikopter 20-30 perc alatt a helyszínen lehet, egy P-3 kategóriájú gépnek még annyi sem kellhet, ha jó helyen van. Ezekből mehet több is egyszerre.
A tengó támadás igazi nehézsége szerintem az indítás utáni túlélés…
no igen az egyik legzártabb területről beszélünk. Ki tudja ami, orosz… oldalon milyen eszközök és komplett rendszerek vannak tengo vs tengo, tengo vs cbg, cbg vs tengo ellen.
Ami tuti anno ruszkik nem véletlenül a 100dbos P700ban látták a CBGk ellenszerét és nem a torpedókban. De ez is már ugye 30éves dolog…
A vízalatti zajok illetve egyes hajók, söt hajócsavarok zaja mind mind egyedi. A helyzet olyan mint a harci gépeknél az EW könyvtár. Itt is van ilyen könyvár ami alapján nagy bizonyossággal meg tudod állapítani hogy hány csavaros, milyen fordszámon, sebességgel forog ( ebből már le lehet szűkíteni a dolgot, mert pl 20 + al ritkán mennek civíl hajók, és 6 knots alatt is ritkán poroszkálnak. Azonban a legfontosabb hogy a hanglenyomat alapján a hajóosuztály szinte biztosan és ha friss a könyvtárad akkor az adott osztályon belüli hajóegységet is meg tudod állapítani.
Merülés mérése :
Aktív rendszerrel ami méri a cél távolságát, a céltávolságon a vízfelület és a test alsó pontjának szögkülönbségét és ebből számol.
Természetesen ahogy írtad minden rendszernek meg vannak a határai és nincs tökéletes 100% os fegyver. Azonban jelenleg ez a verziója a torpedóknak valami teljesen újat képvisel.
Torpedó elleni torpedó ? Igen ! Többek között ezért rendszeresítette a RAN az EUROTORP MU-90 et mivel jelenleg még nem képes rá de a gyártó ígérete szerint hamarosan elkészül a szoftver hozzá mert hardvert nem igényel.
Egyértelmű hogy a tengó miután elindította a torpedókat onnan már vad lett a vadászból. Azonban még ma sem olyan egyszerű a dolog. Akár aktív akár passzív bójákat is dobálnak az ASW erők azért nem olyan egyszerű megtalálni a tengót. A DélAfrikai gyakorlatnál amikor sorba külde a tenger fenekére a tengóvadász hajókat akkor volt egy könnyítés. A vadászheliknek nem kellett az „anyahajó” kilövése után a szárazföld felé húzni hanem megtarthatták újratöltésnek a hajókat. ( amik már a gyakorlat szeroint elsűlyedtek ) ennek ellenére nem találták meg.
Ha tudod nagyjából merre keresd akkor cca 50% esélyed van hogy megtaláld mély vízbe. Sekély vízbe ez cca 10-20% ra csökken.
Amúgy a tengóhadviselés olyan mint a harckocsi hadviselés. A légifölény sokat számít. Söt létfontosságú. Nem véletlen megy az őrült és agyamentbb kisérletezés a tengó FEDÉLZETI légvédelmi rakéták kifejlesztésre.
A vízalatti zajok illetve egyes hajók, söt hajócsavarok zaja mind mind egyedi. A helyzet olyan mint a harci gépeknél az EW könyvtár.
Tényleg? Nem mondod? Bocs a szarkazmusért, de nem tudtam kihagyni. Gondolod, hogy pont én nem tudom ezt? :)
molni
Mivel te légierős vagy így simán kinézzük belöled hogy nem vágod:)
molni
És azt tudod hogy másnak is van akusztikus könyvtára a tengók világában és ha lehet ilyet mondani akkor ez még fontosabb is a hajócsavarok könyvtáránál ?
Csak a radar és auksztikus elvek döbbenetsen közel vannak egymáshoz.
Az még nem említettem, hogy az áramlástechnika irányon picit a „zajos” irányban is tevékenykedtem? :)
molni
Jah woll herr general!:)
Az ön szives engedelmével én most mennék vissza vadászni az angolokra a Silent Hunter 3 nevezetű játékban.
Látogató van nállunk : http://www.sinodefence.com/navy/surface/type053h3-jiangwei-ii.asp
Sydney Garden Island kikötőben horgonyoz egy ellátóhajó kíséretében. „Barátkozni” jött.
Mondjuk elég udvariatlan barátkozást mutatott be. Az egy dolog hogy a kikötést követően azonnal körbe kellett úszófalazni mert olajos víz kezdett terjedni körülötte, de amikor befelé jött a kikötőbe akkor rendszeresen használta az aknakutató szonárját is.
Ezek olyan szemtelenek hogy az eszméletlen. És még nagy betükkel ki is írták a hajóra hogy ők aztán most annyira de annyira barátkozni jöttek hogy csak na.
És csak hogy érdekes legyen a dolog , a fregatt kísérate egy ilyen : http://www.sinodefence.com/navy/support/type648.asp
Tengó ellátó hajó.
Szia Kuruc…..
Először a második: Honnan tudod, hogy tengó nem jött, csak kint maradt a „lavór”-ban…. Akkor kell az ellátó :-) :-)
Másodszor az első: :-) úgy látszik, az olaj a kínaiaknál ugyanaz, mint a prairie-masker….hangszigetel :-) :-)
kuruc: Nem kötelező beebgedni. Amúgy sztem a jelenlegi japános viszi pofátlanságban a primet. Még a Kínaiak höbörögnek röhely.
Fade, mi ez a pofátlanágos eset? mire gondolsz?
Kína Japán most melegszik de nagyon. Tajvantól északra de Okinavához közel van egy gázban olajban gazdag terület. Mind két ország magáénak mondja. Korábban megállapodtak abban hogy ameddig nem tisztázzák a kérdést addig nem tesznek semmit kölcsönösen . Szeptember elején érdekes módon egy kínai halászhajó kezdett pecázni és amikor feltüntek a japó őrhajók akkor neki akart menni az egyiknek. Neki is ment de csak megkarcolta mind magát mind a japó hajót. Ezután menekülöre fogta azonban feltünt egy másik japó őrhajó és irányt változtatva annak is neki akart és ment is. Itt sem történt komolyabb kár és a kapitányt elkapták hajót lefoglalták.
Olybá tünt a dolog mint ha a kínai bárka mindenképpen egy áldozat szerepét szerette volna magának kieszközölni,
Ezután jelezték a japánok a nemzetközi sajtóban és a kínaiaknak is hogy „TUDJUK” hogy olajfúró kutató egységet hoztatok a térségbe és azt tervezitek hogy kész tények elé állítotok minket. Kijelentették hogy ha kína fúrni kezd akkor közvetlen mellettük egy japán torony is elkezdi a munkát. Amennyiben katonai erőt vonultat fel kína akkor japán is ezt fogja tenni.
molni
Mi volt a pofátlanság ? Az olajszivárgás csak ciki nekik de az aknakereső szonárnak van egy olyan tulajdonsága hogy remekül fel lehet térképezni a kikötő medrét ami egy esetleges spec ops feladathoz elengedhetetlen. Az az lefilmezte kína a Sydney öböl azon részét engedély nélkül.
No ez a pofátlanság lényege.
Én az első esetre voltam kíváncsi. A második evidens volt.