|

A cseheket is érdekli a KC-390

Az Embraer talán a legvadabb álmaiban sem remélte, hogy a “partnerek kerestetnek” bejelentés után ilyen rövid időn belül ekkora érdeklődés fog mutatkozni a fejlesztés alatt álló KC-390-es iránt. Lassan minden hétre jut a KC-390 körüli fejleményekből. Az új brazil sugárhajtású teherszállító repülőgép szekere látványosan egyre inkább robogni látszik, hiszen pár röpke hónapon belül immáron számos külföldi partnert (és megrendelőt) zsebeltek be – főleg az utóbbi hetekben volt mindez látványos.

A júliusban bejelentett hazai megrendelés után egy hónapra Chile, majd hetekkel később Kolumbia döntött a KC-390 rendszeresítéséről, valamint a típus létrehozásában történő részvételről.

A trióhoz a napokban, a korábbi pletykákat megerősítve ugyebár csatlakozott Portugália is, illetve az Embraer részéről bejelentették, hogy Argentína és Dél-Afrika becserkészése is folyamatban van.

A friss hír azonban az, hogy a portugálok mellett újabb európai náció mutat érdeklődést a fejlesztésbe és a gyártásba való bekapcsolódás, valamint a rendszeresítés iránt: a cseh és a brazil fél hétfőn, Prágában írt alá szándéknyilatkozatot, melyet a brazil védelmi miniszter, Nelson Jobim és cseh kollégája Alexandr Vondra látott el kézjegyével.

“Ezen új megállapodás megerősíti a KC-390-es potenciálját a sikerre.” – nyilatkozta az ünnepélyes ceremónián Orlando Jose Ferreira Neto, az Embraer igazgatóhelyettese. “Nagyon lelkesek vagyunk a Cseh Köztársaság nagy múltú repülőgépiparával való együttműködés kapcsán és úgy véljük, hogy ez egy hosszútávú kapcsolat kezdete lehet.”

Ez természetesen egyelőre csak az egyeztetési szakasz kezdetét jelenti, ám ha minden a felek terveinek megfelelően alakul, akkor a Cseh Légierő arzenálja a jövőben 2 KC-390-essel bővülhet majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy immáron 54 KC-390-esre van igénybejelentés.

30 hozzászólás “A cseheket is érdekli a KC-390”

  1. Az amerikai repülőgépipar az európai A-400 as szerencsétlenkedést gyakorlatilag tétlenül nézte. Ennek az oka a “szerencsétlenkedés” és az hogy a C-130J képében van egy hasonló piacképes repgépük.

    Viszont a KC-390 re nincs válaszuk és látva a rohamos piaci sikert biztos vagyok hogy lépni fognak és a kutatási anyagi erejüket kihasználva hamarosan ők is jelentkeznek egy hasonló géppel.

  2. KC-390 21-23 tonna kapacitás. (Bár ahány helyen néztem annyit írt, de jellemzően 19-23 t közötti)
    Kb kétszer annyit visz el mint a C27J,nagyobb sebesség, viszont sugárhajtóműves- tehát nagyobb fogyasztás, ezért mondom hogy 2 példány.
    Mellette még más is kellene, akár C27-j is.

  3. A C-27J C27-j-nek írása Freudi elírás volt, de tény hogy a relatíve nagyobb gép(ek) mellett, relatíve kisebb gépek is kellenének.
    Csak azok a fránya árak (és üzemeltetési költségek).
    Mindegy, álmodozni még lehet.

  4. KB. 3-5 C-27J elegendő lenne nekünk az Ancsák felváltására, sőt még kapacitásnövekedés lenne.
    A KC-390 csak akkor lenne jó, ha nagy távolságú külföldi “missziókba” járnánk folyamatosan, de az afganisztáni bevetés valószínűleg néhány éven belül véget ér számunkra.(Én max. 2-3 évet jósolok, de lehet, hogy csak 1 lesz.)
    Ha mégis szükség lenne vmi oknál fogva váratlanul kapacitásra, akkor a HAW C-17-i bőven elegendőek.

  5. Kuruc ez elég téves gondolat. Ez a gép szinte hajszál pontosan a Herkules kategóriája, 10%-os eltérés van max. kapacitásban, csak a jet miatt gyorsabb, ellenben kisebb hatótávú.

    Ellenben az A400M sokkal nagyobb (majdnem kétszer akkora a szállítási kapacitása), gyorsabb, és a hatótávja is nagyobb. Nem egy kategória a kettő, az amcsiknak nincs ekkora szállítógépük, csak kisebb, vagy nagyobb, pont ezért ilyet fejleszt az Airbus.

    Nekünk nem ez a megfelelő gép. Belföldre inkább helikopter/közúti fuvar a praktikus, mert
    1. kicsi az ország 2. nincsen túl sok használható repterünk. 3. a légi szállítmányozás a szállítás legdrágább módja.
    A sugárhajtás miatti magasabb sebesség szerintem nem akkora előny, mint az általuk okozott nagyobb fogyasztás. Ha szükségünk van egyáltalán ekkora gépre, a herki jobb választás.
    De leginkább legyen Spartan, pont megfelel az igényeinknek, és nagyon jól bevált kis gép. Az antonovok túl picik, Ha nem lenne válság, már tuti megrendeltük volna, de így se kell szerintem sokáig várni.
    Még az AN72/74 érdemes szerintem megfontolásra, hátha az alacsonyabb vételár van annyival alacsonyabb, hogy ellensúlyozza a magasabb üzemeltetési költségeket, és az STOL képesség is jól jöhet, mert egyből megnő a használható repterek száma. Utóbbi gépről ti mit gondoltok?

  6. AN72/74 Kb 20 millió USA dollár.
    Az ár/érték aránya tűrhető.
    Kis felszállótáv.
    A karbantartó személyzetet egyszerűbb lenne átképezni az Ancsákról.
    “Igénytelenebb” mint a nyugati gépek- tehát Magyarországnak ideális.

    Lehet hogy értelmes választás lenne, de nem fogják megvenni, mert jelenleg még mindig nem szeretjük Ivánt. (bár mostanában már ez sem olyan egyértelmű…)

  7. Az AN-72/74-es technikailag nem biztos, hogy nyerő, mert a hajtómű forró gázsugara mindenféle hővédelem ellenére szerkezeti problémákat okoz csökkentve a szárnyszerkezet üzemidejét.

    Természetesen a legolcsóbb megoldást fogjuk választani és meglepő lenne, ha 2-3 darab gépnél többet szereznének be.

    Normál körülmények között értelmes döntés lenne a csehekhez hasonlóan beszerezni 2db brazil gépet 4db könnyebb típusú mellé. Hiszen légi utántöltő kapacitást is jelentene, ami hasznosítható (lenne) a jövőbeli magyar AEW&C gépek számára is. (aha, álmodik a nyomor…)

  8. Üdv!

    1. Az An-26-osok ’75-től vannak nálunk, azaz most 35 évesek.
    Most nem fogom megtalálni a forrást, de Antonovék örömmel tolnák ki a naptári időt 45 évre. évi átlag 400 óra alatt repülnek, azaz olyan 12000-nél járhatnak, vagyis van még bennük 8000 óra.
    Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy ha nincs elhatározás, akkor akár még 10 évig is szolgálhatnak.

    2. An-74: Az ukránok neten is hirdetik, cakompakk ötösével árulják őket, darabját 7-8 millió USD körül közvetítői jutalékkal, meg ilyenekkel. Igaz, majd mindegyik évek óta áll, úgyhogy talpra állítani is drága mulatság lenne, gondolom. ( természetesen mind használt, újat már nem lehet kapni 92-93-as gyártásúak a legfiatalabbak )
    De azt mondják az okosok, hogy a Coanda-hatás miatt a szárnyakkal bajok lehetnek.

  9. néhány an-32 végülis maradhatna. Gondolom a mostani flotta alapján a fajlagos kihasználtság “jobban” alakulna Spartannal mint Herkivel, bár ez előre megjósolhatatlan.
    Csehek nagyon gyorsan lecsaptak a lehetőségre – nektek is feltűnt? Svejk, a latino -új rész .
    Bámulattal adózom minden ország milyen attraktív fejlesztésekbe invesztál, tkp.rajtunk kivüll – hajrá Magyarország, hajrá magyarok :) hujj-hujj

  10. kicsit ironizáltam, remélem senki sem gurult be.
    Persze, hogy fontos a szállítókapacitás, honvédelemnél pedig csak a pénztárca szab határt, nem a józan ész, meg persze létezik egy jóérzésű minimum kapacitás, de jövőre 3000 milliárd forintnyi törlesztőrészlet vár a kormányra és az országra, nem tudom honnan fogják előszedni ezt a summát, de a honvédelmen biztos spórolás lesz még jövőre

  11. hát ha lenne pénz, seperc alatt be lehetne szerezni szállítógépet, akár már létező típust is bármely méretben, akár An-225-öst is :)
    reméljük nem lesz világméretű konfliktus egyhamar, addig is NATO besegít az afganisztáni repüléseknél és persze mindehol máshol is

  12. Nem szállítógépre van égetően szüksége az országnak hanem szállító helikopterekre.Ugyan is abból lassan csak URAL típusú lesz üzemképes. Nem csak a Honvédségről beszélek hisz a szállítóhelikopterek megléte/hiánya túlmutat a Honvédségen(lásd árvizek,kutató-mentő szolgálat)annak ellenére,hogy Honvédségi állományban vannak.

  13. Akkor vetítek kicsit én is, hogy látom :
    – bár lassan kifut a cikk és úgyse olvassa holnap már senki – tehát:
    Adott a téma Kc-390, azt írják a csehek megállapodtak a prodzsekt brazil tulajdonosával hogy előkészítenek kb.5 évre! előre egy beruházást, és egy együttműködési megállapodást. Ez nekem, másnak nem tudom hogy azért fájt kiváltképp mert a tegnapelőtti cikknél pont azt tárgyaltuk hogy MO szegényes eszközeivel is, de ha rendelnénk mi is, esély lehetne részt venni a gyártásfejlesztésben. Nem tudok, legalábbis soha nem hallottam róla, hogy hasonló elképzelés helikopterekkel kapcsolatban is felmerült volna bárkinek a fejében, de az tény hogy sorrendben sürgetőbb lenne kishazánknak.
    Ami ennél az esetnél is tükröződik hogy techológiai lemaradásban vagyunk sok téren(ipari-üzemi, gyártás, know-how) erre véleményem szerint nem lehet az az orvosság hogy azt mondjuk – ráérünk amúgyis, dobjunk még rá, majd valami következő generációsat majd megcsípünk 10 év múlva. Ez nem megoldás, ez ellenkezője mindannak amit ipari beruházásnak neveznek, amit viszont a csehek aktívan művelnek /1 hét alatt léptek?/. Nekünk egy hasonló lehetőség megragadásához mennyi idő kell még? Azon kívül hogy pénzt -beruházót- kerítenek rá? Persze rendbe kell tenni a gazdaságot, de ettől még lehet rövid és közép távra is látni és tervezni. Szervezni megállapodást kötni stb., mint amiről a cikk is szólt..
    Egészséges önérzet mindennek az alapja :P

  14. Szerintem a cseh bejelentés alapja semmi más, mint az egykor híres cseh repipar önmagához képest a porban van. Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag komoly repülőgépet nem gyártott. Lezsugorodott, (a javító üzemeket nem számítva) gyakorlatilag már csak az Aero Vodochody létezik ha jól emlékszem 1000 maximum 2000 alkalmazottal amelyek az L-39 gépcsalád javításával illetve néhány más repülőgépgyárnak egy-egy szerkezeti elem gyártójaként, beszállítóként tengődik (ha még igen, hiszen ezekből aztán végül is nem rendeltek a csehek C-27 szárnyközép, F-18 szerelőnyílás ajtó stb). Tulajdon képen a cseheknek tulajdon képen a C-295 után nem igazán van szükségük és pénzük erre a gépre, viszont szeretnének egy kis munkát szerezni. Majd meglátjuk sikerül-e nekik, szerintem az eddigiek ismeretében van esélyük rá, és nem is kevés.

    TG

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.