|

Villámokkal a ballisztikus rakéták ellen

A Northrop Grumman által kifejlesztett és gyártott AN/AAQ-37 EO-DAS eszköz figyelemreméltó képességet demonstrált, mellyel akár a ballisztikus rakéták elleni harcban is szerepet kaphat.

Az EO-DAS (Electro-Optical Distributed Aperture System) vagy DAIRS (Distributed Aperture InfraRed System) elnevezésű berendezés hat szenzorból kapja a jeleket, melyekből kettőt az orr és bal oldalán, egyet a pilótafülke előtt, egyet mögötte, míg kettőt a törzs alsó részére helyeztek el, ezek infravörös tartományban, 360°-ban éjjel-nappal pásztázzák a gép körüli légteret. Sőt, lehetséges a több szenzor felvételének összedolgozása is, így tökéletesebb kép hozható létre.

A rendszer érzékeli a közeledő rakétákat, meghatározza, hogy honnan indult útjára az adott fegyver. “Látja” a közelben lévő repülőgépeket, és lehetővé teszi a rakéták indítását azokra, még akkor is, ha a cél a gép mögött helyezkedik el. Emellett használható navigációra is. Mint említettük, képes a rakétaindítást is érzékelni, épp ezt tesztelték a minap a Northrop Grumman szakemberei.

Az EOTS nagy zafírüvegei elvonják a figyelmet az oldalra néző EO-DAS szenzoráról ,

Az F-35 Lightning II fedélzeti rendszereit egy átalakított BAC 1-11 légi próbapadon tesztelik, egyik ilyen teszt alkalmával az EO-DAS határait feszegették. Mivel a rendszer képes jelezni a rakéta-indítást (mind ellenséges repülőgépről, mind felszíni indítóról indított), így elviekben képes jelezni a ballisztikus rakéták indítását is. Kérdés, hogy milyen messziről. A Northrop Grumman szakemberei 800 mérföldes (közel 1300 kilométeres) távolságból indított célpontot követtek figyelemmel.

Az indítás után sikeresen befogták az emelkedő, kétfokozatú rakétát, majd kilenc percen keresztül követték azt a második fokozat kiégéséig.

“Az EO-DAS esetében kombináltuk a 360 fokos térbeli lefedettséget a gyakori frissítési rátával, a nagy felbontással, a nagy érzékenységű és teljesítményű processzorokkal és a fejlett algoritmusokkal, így egy egységes rendszert hozva létre. A lehetőségek száma ezzel gyakorlatilag végtelen.” – nyilatkozta Dave Bouchard, a Northrop Grumman F-35 szenzoraiért felelős igazgatója. “Az EO-DAS szoftverének architektúrája már tartalmazza a kereső és követő algoritmusokat, így alkalmas BMD (Ballistic Missile Defense – ballisztikus rakéta-védelem) feladatokra is. Ezzel az eszközzel végre betömhető a rakétavédelem kritikus hiányossága.”

httpv://www.youtube.com/watch?v=e1NrFZddihQ

17 hozzászólás “Villámokkal a ballisztikus rakéták ellen”

  1. Semmi új, ez egy régi videón is látható volt csak nem ebben a tálalásban. A BBC forgatócsoportjának videóján volt látható a 360 fokos sisakrendszer címén. Csak gondolom ez úgy működik mint az ABS, ASR, ASP egy doboz tartalmaz mindent csak a szoftver más. Ja meg kell a reklám meg a csinnadratta, mert el kell adni az árut, indokolni kell az árat. És hozzátenni jó sűrűn, csak mi és csak nálunk.

  2. dudi: Szerintem tévedsz. Ha a hatótávolság megvan és a gonosz ellenséges rakéta nem távolodik (túl gyorsan) a repülőtől, akkor könnyedén lelőhető egy légiharcrakétával, csak a röppálya mentén elé kell célozni, a maradék korrigálást a találkozás előtt elvégezheti maga rakéta is, vagy a repülő is utánaküldheti a módosításokat ha mód van rá. Nyilván ez is lesz az ötlet, ellátják a rakétáikat a megfelelő szoftvermódosítással, aztán hajrá.

  3. extreme kijelentéséhez annyit hozzátennék, hogy a boost fázisban (elnézést nem jut eszembe magyar megfelelő) egy ICBM… nagyon durván világít IR tartományban F35 meg fent van azonnal látja nem úgy mint egy hajó. (esetünkben 800kmről érzékelte+követte ez alapján mért ne irányíthatna célra egy akár amraamot is?) + Komoly pályakorrekciós mozgás problémás ebben a fázisban. (optimális út könnyen számolható) + adott gép (pl F35) repül 8-10+km magasan ez nagyon komoly helyzeti energiát rejt egy hajon lévő RIMhez képest.

    ha jól emlékszem a meteort akarják kiegészíteni egy IR szenzorral tény itt sokszorosan számít a ramjet előnye.

  4. mr_extreme

    Az a rakéta marha gyorsan emelkedik ám és még gyorsabban gyorsul ne felejtsd el,hogy megfelelő sebességet kell gyűjtenie a légkör elhagyásához.+ a légi harc rakéta egy ponton túl lassulni fog míg a ballisztikus rakéta a légkörben folyamatosan gyorsul én megkockáztatom,hogy ha a gép az indítás pillanatában messzebb van mint 10-20 km akkor esélytelen a találat mert nem éri utol a rakéta a célt.
    Az AMRAAM harci része 18kg az AIM-9X 9,4kg aminek egy része csak a robbanóanyag a többi repeszképző fém ennek kéne elpusztítani egy megerősített falú rakétahajtóművet(a modern orosz rakétáknak nem csak a harci része “páncélozott” hanem a rakéta test is persze kisebb mértékben mint a robbanófej).

    Ennek fényében van esély a találatra de ez szerintem annyira minimális,hogy gyakorlatilag fölösleges munkát belefektetni. Szerintem az F-35 szerepe a felderítés és a kilövés pontos helyének meghatározása nem pedig a megsemmisítés.

  5. Az AMRAAM (nem a D változat) egy vadászsebességű célt sem képes utolérni, ha a az távolodik, és 30 km-nél nagyobb távolságról indították a rakétát. Ezért jó a Meteor, mert a NEZ-e jóval nagyobb, viszont kiégés után gyorsan lassul.

    Erre a rakétavadászos cuccra inkább majd az NCADE-t akarják használni.

  6. Fade

    Magamat idézném:

    “Ennek fényében van esély a találatra de ez szerintem annyira minimális,hogy gyakorlatilag fölösleges munkát belefektetni. Szerintem az F-35 szerepe a felderítés és a kilövés pontos helyének meghatározása nem pedig a megsemmisítés.”

  7. Igen, azon én is gondolkodtam hogy a rakétáknak vajon mennyire lehet erős a burkolata, elég-e hozzá a repeszhatás vagy inkább telitalálat kell-e. A távolság az kétség kívül egy fontos tényező a hatalmas sebességek miatt.

    Persze az indított rakétákat műholdról is lehet látni, akkor nem teljesen értem hogy ez mire is lenne jó, hacsak nem a kisebb hatótávolságú rakéták észlelésére… Valamint ez gyakorlatilag mindig kéznél lenne ahol van ezzel felszerelt F35, nem kellene műhold meg mifene.

    Ja, de, értem már. Fedélzeti energiafegyverek… Majd…