Beindult az új brazil sugárhajtású teherszállító repülőgép szekere, egy hónapon belül a harmadik külföldi partnert (és megrendelőt) zsebelik be.
A júliusban bejelentett hazai megrendelés után egy hónapra Chile, majd hetekkel később Kolumbia döntött a KC-390 rendszeresítéséről, valamint a típus létrehozásában történő részvételről. Ezúttal újabb nemzet csatlakozott a trióhoz.
Augusto Santos Silva, a portugál védelmi miniszter és brazil kollégája, Nelson Jobim tegnapi megbeszélése során mindketten kézjegyükkel láttak el egy együttműködésről szóló dokumentumot az új brazil teherszállító és légi-utántöltő repülőgép, az EMBRAER KC-390 fejlesztésével és gyártásával kapcsolatban. (További részletek még nem kerültek nyilvánosságra, amint lehet, tájékoztatjuk Olvasóinkat.)
Év elején már rebesgették a közös munka lehetőségét, akkor Portugália legnagyobb MRO (Karbantartó és javító) vállalata, az OGMA neve merült fel, ugyanis a portugál cég számos brazil (polgári) típus karbantartását és (nagy)javítását is végzi, így minden porcikáig ismerik őket és ez pont kapóra jön egy együttműködés kialakításánál. Ráadásul az EMBRAER 2005. óta 65 százalékos tulajdonrésszel bír a portugál vállalatban, tavaly júliusban potom 148 millió dollárt invesztált új, Evora mellett felépítendő üzemének építésébe.
A típus előreláthatólag 2015-16 környékén állhat hadrendbe, ám addig még hosszú az út. Jelenleg a gép alapparamétereinek meghatározása zajlik, 2011-től a kezdődik a kezdeti tervezés, amit 2012-től a mélyreható tervezés követ. 2013 elején ellenőrzik, hogy a tervek megfelelnek-e a követelményeknek, majd kezdődik a megvalósítási fázis. AZ első prototípus elkészültét 2014 végére datálják, melyet a tervek szerin röviddel követ a második példány. A berepülési program végeztével, 2015 végén (de valószínűbb, hogy 2016 elején) állhat hadrendbe a típus első példánya.
Ahogy ígértük, amint lesznek újabb információk, megosztjuk Olvasóinkkal. Időközben nyilvánosságra került a darabszám is, a portugálok 6 példány beszerzését tervezik, így már 52-re nőtt a biztos megrendelések száma.
IDEÁLIS !!! Vagy inkább TÖKÉLETES lehetőség M.o nak.
A hadi de főleg a repiparunk nulla. Ennek ujraindításához és egybn a szállítő flottánk modernizálásához ami cca a gyártás beindításakor lesz esedékes egyszerűen remek. Be kellene szálnunk a dologba mert idő van a felkészülésre nem kell kapkodni és tervezése fejlesztési tapasztalatot szerezhetnénk úgy hogy a Kelet Europai szervízt is megkaphatnánk.
Generációs ugrást hajthatnánk végre mert a 70-es 80 as évek technológiájától egyenesen mennénk a XXI századi technológiához.
Ezt most úgy kell érteni hogy azt szeretnéd ha magyarország gyártaná ezeket a gépeket? Hol,hogyan és főleg mivel illetve kivel? Nincs elegendő szakképzet repülőgépszerelő és mérnök. Nincs megfelelően felszerelt repülőgépipar. Ha maradt is valami az elavult és használhatatlan. Hol gyártanák le? A felszámolt Dunai repülőgépgyárban?
Hát nemtom, ugyan gyorsabb, és egy nagyon kicsit nagyobb teherbírású is, mint a C130J, valamint a tervek szerint olcsóbb is picit (bár ez fejlesztés közben mindig emelkedni szokott szinte). Azonban sokkal kisebb a hatótávja, és az üzemeltetése is egészen biztosan drágább (a turboprop sokkal gazdaságosabb), és ezek elég fontos szempontok egy (katonai) szállító gép esetén. Ráadásul, feltehetően érzékenyebb a felszállópálya körülményeire is. Ez a gép nem nekünk való, túl nagy és gazdaságtalan lenne.
Novara
A fejlesztési tervezési folyamat még igen az elején tart. Így van idő átgondolni hogyan hol miként tudnánk beszálni. A cél kettős. Egy részt megszerezni a kelet európai szervízbázist ( ebből igen jól profitálhatnánk ) más részt meg a gyártásba beszálni mint beszállító.
Tudom hogy gyakorlatilag semmink nincs. De van olyanunk amihez nem pénz kell ez pedig a szürkeállomány és a magyaros kreativitás.
Kedves Kurucz!
„IDEÁLIS !!! Vagy inkább TÖKÉLETES lehetőség M.o nak.”
Nekem úgy tűnik, hogy elég „idegenek” volnánk ebben a társaságban. Az eddigieknél logikus volt a döntés földrajzi, nyelvi, és így gazdasági összefüggések miatt. Novara által említetteken kívül (amire már válaszoltál) szerintem elég nehézkes volna ebbe a körbe tevékenyen, és haszonnal beépülni. (Szép lehetsz, de okos nem.)
Kuruc71 te látszik hogy ízig vérig magyar vagy.
Nem a magyar miatt. Hanem ahogyan gondolkodol megint ne azt nézzük már hogy ma mennyibe kerül a program hanem hogy holnap mennyi haszna lenne.
Ahogy apám fogalmazott hogy a kertbe a gyümölcsfát azért ülteti hogy annak gyümölcseit majd mi és unokái fogják élvezni.
Az hogy míg az a csemete nagy fa legyen az ő részéről folyamatos áldozatos munkát követel.
Ha ma magyarok irányítanak hazánkat régen bele mentünk volna ilyen programokba.
Hasonló programok hasznosak pont azért mert beszállunk ilyen akkor programba megint a csúcstechnológia ágazataink fejlődnének.
Jó én is a magam szakmája felé húz a kezem ,mivel nem panaszkodnék a kompozit szárny szerkezeti egységek megalkotásán kellene agyalnom.
stb.
Egy ilyen program kb 10 éves fejlesztés az alatt lehet képezni megfelelő műszaki gárdát.
Utána beszállíthatunk az Erbas-nak az Antonovnak stb.
Mért vagyunk most keserves gazdasági helyzetbe mert agyvér szegénység és munka undor uralkodik nálunk.
Trianoni Isten verés után talpra álltunk. De akkor azért mert abban a korba magas színvonalú termékeket gyártottunk.
Gépjármű iparnak mi adtuk a prolasztot és egy rakat gyakorlati megoldást voltak saját ötleteink terveink.
Ma mindenki a nyugat hülyeségeit eszi valamint az IMF közgazdászainak okosságait.
Üdv Kuruc!
“főleg a repiparunk nulla”
Már ne haragudj, de létezik már évtizedek óta komoly repipar Magyarországon, úgyhogy nem kell újraindítani. Több ezren dolgoznak benne. Nem kisgépes repülőgép nagyjavítással nem csak a volt anyacégem a PG/DRRT foglakozik/foglakozott, hanem az ACE vagy már 20 éve (Fokker, CRJ, B737, B767, A320) illetve mi az LHTB lassan 10 éve (B737, A320). Mellesleg pont idén hajtottunk végre sérüléses javítást egy kerékrobbanás miatti kényszerleszállt Nemzeti Gárdás C-40C-n az amerikaiak legnagyobb megelégedésére, külön megköszönték a gyorsaságot, mert azt a szerkezeti elemet amit a Boeing 60 napra ígért mi legyártottuk. És mellesleg a diszkréciót hogy ezt csak az után lett hír, hogy elhagyta Ferihegyet.
Ez kicsit olyan mintha azt kezdeném el neked magyarázni, hogy létre kell hozni az Ausztrál Haditengerészetet, hiszen hol van ahhoz képest amikor egykor csapásmérő repülőgép-hordozóval rendelkezett.
Ne temesd azt ami nem halt meg csak átalakult.
Ugyan akkor se megfelelően képzett, mérnökgárda, se túl sok felesleges repülőgép-szerelő nincs nálunk, hogy gyártsunk. Nálunk nagy Embaert nem üzemeltetnek tudtommal, viszont pl a lengyelek igen, úgyhogy ha már európai gyártás akkor nekik kicsit több esélyük van.
Véleményem szerint anno az Airbus rossz lóra tett, amikor a A400M-nél a turboprop meghajtást és a kompozitokat erőltette (bár lehet, hogy ekkor fejlesztette ki állami pénzen az A350-hez), ezért szerintem az Embaer jó nyomon jár, de ugyan akkor nem gondolom, mert csináltak egy jó koncepciórajzot, olyan sima ügy lenne egy olyan jellegű gép megtervezése amilyen jellegűt még soha sem csináltak.
Anno az Airbus-nak lett volna egy kis esze, akkor valamelyik jó bevált szárnyát egy új alacsony padlós felsőszárnyas törzsre tette volna amellyel nyert volna egy olyan gépet, amely a katonai szállítási feladatok nagy részét eltudta volna látni, ugyan akkor tervezési tapasztalatokra tett volna szert egy turboprop géphez, és akkor nem talán nem alkotott volna egy ilyen drága, de katonai célokra alkalmatlan méregdrága szörnyűséget.
TG
Magyarország ma is tud jó minőséget és világszínvonalút gyártani.
Csak igény nincs. Gondolj pl.: A buszainkra és a buszgyártásban elért újításokra, vagy a nehéziparra. Nem véletlenül mi gyártottuk az oroszoknak a jó kis acél és aluminiumot”9.99% tisztaságú”
ambasa
Valóban nincs rálátásom a jelenlegi hazai repiparra. Abból indúltam ki hogy az ucsónak megmaradt PG nk már a helye is történelem, nem hogy a gárda. Persze az is kérdés hogy a jelenleg stabil munkával és fizuval rendelkező más cégeknél lévő szakembergárdát mennyire lehetne ebbe az új projektbe elcsábítani. Szerintem inkább pár kaliber szárnyai alatt egy új gárdát kellene felépíteni.
http://www.danubian.hu/~urban/uj/hung_ian/i_perfor.htm
Ha a svédek nyerik a brazil vadásztendert a Gripennel, akkor ők is beszállnak, tehát egy kelet-európai üzem létrehozása felesleges lenne.
Üdv Kuruc!
Akkor egy kis ízelítő:
http://www.lht-budapest.com/gallery/
http://www.lht-budapest.com/gallery/video/
http://www.aeroplex.com/
mellesleg anno a 90-es évek elején az ACE-ban festettek brit Nimrodokat.
Star Trek
azok az adatok nagyon idejét múltak, mielőtt elmentem a cégtől (2001. szeptember)csak Albából 12-t, a MiG-21-ből több mint 500-at, Mi-24-nék is emlékeim szerint átléptük a 100-adik nagyjavítást.
TG
TG
ambasa!
igen ezt gondoltam mert láttam néhány képet és ott a szerelőcsarnokban több volt az albából.
EU is profitálna egy ilyen projektből, ha Raffale nyer brazilban franciák KC-390 vásárlásával ellentételezik az ügyletet, ha netalán svédek ők is.. + Portugália és Kelet-Eu. Nekem teccik, de akkor első körben nem ártana eldönteni hogy a turbo-prop Herkules vagy Spartan legyen mellette (eddig 4-6darabszámról beszéltünk) akkor most lenne 2-3? Vagy mivel húznánk ki addig? Nem értem hogy az „új világrendben” hol lesz Japám helye, így elzárkózottan, nekik meg ott lenne a Kawasaki, de nincsenek partnereik (megrendelők stb)
ambasa: Az A400M legnagyobb problémája, hogy a politikusok folyton belepofáztak. Csak az ominozus meghajtás ami egyértelműen politikusi kényszer volt 2év!! csúszást eredményezett, azaz mostanra már potyognának le a szallagról az A400ak.
Fade!
való igaz, hogy a politikusok és nem utolsó sorban a katonáktól jött a turboprop ötlet, hiszen ők voltak a megrendelők, de ettől ez még ma már utólag láthatóan súlyos tévedés volt. De az, hogy egy katonai gépet kompozitból építsenek, vagy az, hogy a meghajtás keltette káros rezgéseket, nem a légcsavar, vagy a szárny áttervezésével oldják meg az már az agyrém kategóriája szerintem. A japánoknak sem volt sétagalopp a C-2 pedig kisebb műszaki kockázatot vállaltak. A gond az, hogy az Airbus az utasszállító tapasztalatait vetíti ki és nem érti meg, hogy egy katonai eszköz sárkányának és fedélzeti rendszereinek az elektronika kivételével egyszerűnek kell lennie, mint a faék, és ugyan ezért vannak némi kétségeim, hogy az Embaer nem gyalogol-e bele ebbe a csapdába, az új trendnek megfelelően.
TG
Pedig a KC-390-be is sok kompozitot terveznek. Ennek a technológiáját adnák a svédek.
Alapvetően nem baj a kompozit ha szerelőnyílás fedél, vagy valami más, de ne legyen a nyomástartó szerkezet illetve erőtartó része.
TG