Lassan a feledés homályába merül az a tény, miszerint a délszláv háború idején amerikai pilóta nélküli felderítőgépek állomásoztak a taszári légibázison, hogy nap mint nap felderítő bevetéseket hajtsanak végre déli szomszédunknál. A magyar légtérben addig nem volt szokványos az amerikai jelenlét, valamit a határainkon is átnyúló éles katonai műveletek sem. Ebből adódóan a magyar légi irányításnak voltak kínos percei, egy eddig kevésbé ismert eset kapcsán…

A Taszárra települő, akkor még újnak számító MQ-1 Predator felderítők később alapjaiban változtatták meg a légi hadviselés filozófiáját. A gépek rendelkeztek transzponderrel, hívójellel, a földi vezérlőállásból irányító “pilóta” ugyanúgy rádiózott a légi irányítással, mint bármelyik másik gép, de a fedélzeti felderítő eszközöknek köszönhetően képesek a harctérről valós idejű információkat továbbítani a parancsnokok és alakulatok felé. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az adatok megszerzéséhez nem teszik kockára a pilóta életét.

MQ-1 Predator (Forrás) ,

A gépek telepítését követően gyakorló repülésekre került sor a Dél-Dunántúlon. A gyakorlások során repülési tervet adtak fel, amennyiben elhagyták a katonai légteret. Az éles bevetések alkalmával a gépek elterelő manőverbe kezdtek. Taszári felszállás után a leadott repülési terv szerint Siófok-Kiliti, majd Kaposújlak fordulóponttal kezdték meg a feladatot. Azonban a repteret elérve a Predator-ok déli irányba fordultak, egyenesen a határ felé, ahol a transzponder kikapcsolása megtörtént és elkezdték a tényleges felderítési bevetést.

A polgári légi irányítás is tudott róla, hogy a gépek nem hagyományos repülést teljesítenek. Ám egy alkalommal az ügyeletes légi irányító erről megfeledkezett…

Először nézzük meg mi történik egy átlagos határátlépés során a két ország légi irányító egységei között. A légijármű repülési tervében előre meg kell határozni azt a ki/belépési pontot ahol átlépi a határt. Ezt a tervet a repülésben minden érintett fél megkapja, de a számítógépes rendszer hibája miatt néha vannak fennakadások és elképzelhető, hogy egy-egy szereplő nem kapja meg időben a tervet (ez döntő többségben a kisebb légi járművek VFR repülése esetén fordulhat elő). Közvetlenül az átlépés előtt a két ország légi irányítási egységei koordinációt folytatnak le mielőtt a légijármű ténylegesen is átlépne a másik légtérbe. De térjünk vissza a Predator-hoz és a magyar légi irányításhoz…

Egy alakalommal az ügyeletes légi irányító elfeledkezett a Predator státuszáról… látható volt, hogy a határig van repülési terve de utána semmi, (akkor a civil forgalom sem volt kitiltva a jugoszláv légtérből), így az irányító élve az “első a biztonság” elvvel, felvette a kapcsolatot a jugoszláv irányítással, hogy koordinálják az esetet. Ennek kapcsán egyeztetésre került az átadandó gép magassága, sebessége, és természetesen a belépőpont neve! A koordináció közben a magyar irányítónak leesett, hogy egy harci feladatot végző gépről van szó, így megszakította a beszélgetést a jugoszlávokkal. Természetesen a Predator bevetését is törölték, mivel könnyen a szerb légvédelem prédájává válhatott volna…

Írta: Papp Ferenc, Kerozingőzös Portál