A brit Királyi Haditengerészet egyik legpotensebb hajóosztálya lesz a jövőben a Type 45 típusú légvédelmi rombolók hatfős családja. Egyesek szerint ezek a hadihajók rendelkeznek jelen pillanatban a világ legfejlettebb légvédelmi rendszereivel, ami ugyan kicsit erős kijelentés, ám van alapja. Ott van például a Sea Viper légvédelmi rakétarendszer, mely fajtájának egyik legjobbja, és éppen mostanság hajtottak végre vele sikeres tesztlövészetet.
A Sea Viper név a Királyi Haditengerészetnél használatos, a téma iránt érdeklődőnek még PAAMS (Principal Anti Air Missile System – Elsődleges Légvédelmi Rakétarendszer) néven is ismerős lehet. Az EUROPAAMS néven futó francia-angol-olasz közös vállalat (melyben az MBDA 77%-os részesedést tudhat magáénak) fejlesztésének célja egy olyan eszköz létrehozása, mely a lehető legnagyobb biztonságot adja a levegőből érkező fenyegetések ellen a hadihajóknak és kíséretüknek.
A rendszer egyik legfontosabb eleme a 400 km hatótávolságú SAPMSON szintetikus apertúrájú (AESA) radar. Miután ez felderítette a célpontokat, a hajó Aster 15 és Aster 30 rakétái semmisíthetik meg azokat. Előbbi értelemszerűen a kisebb hatótávolságú, 2-30 kilométer között hatásos, utóbbi pedig 3-120 kilométeres távolságban lévő célokat semmisíthet meg, valamint ballisztikus rakéták ellen is alkalmazható. A rakétákkal volt némi probléma a fejlesztés során, némi késésben voltak a gyártónál, ám mára sikerült kiküszöbölni a nehézségeket, ezt mutatja a sikeres teszt is, melyre a Földközi-tengeren került sor.
Ennek során az HMS Daring rombolóra (az osztály második egysége, az HMS Dauntless éppen tengeri működési próbákat végez) több irányból indítottak nagy sebességű manőverező célrakétákat. Ezeket a SAPMSON lokátor észlelte, majd az Aster rakéták telitalálattal megsemmisítették őket. Így sikeresen bizonyították azt, hogy a Sea Viper rendszer képes megvédeni a rombolókat minden irányból érkező, akár szuperszonikus sebességű, manőverező célpontoktól is.
Mint ,ha ezt már hallottam volna, hogy a „legjobb légvédelmi rendszer nekik van”.
És nem kell csak rakéta a hajókra.
Falklandon oda is veszett egy hajó ezért.
Nos ezen lesz azért más is ha jól tom.
Azért a falklandi helyzet kicsit más volt, mint amit egy „blue navy”-s helyzettől várnánk, gondolok itt a part menti hegyekkel tarkított hadműveleti területre.
Falklandnál az volt a baj,hogy az angolok leszerelték a légvédelmi gépágyúkat és minden mást ami alkalmas lehet CIWS feladatra mondván a tengeren senki nem tud olyan közel jutni a hajókhoz,hogy alkalmazni kéne őket(úgy gondolták megfelelően erős a közepes hatótávú légvédelmük),amiben igazuk is volt (részben) csak arról feledkeztek meg,hogy mi van akkor,ha a partmentén kell tevékenykedni…
Ezeket a D betűseket nem csak nyílt vízre tervezik. 1x olyan működést olvastam, hogy Londonban horgonyozzák le, és onnan óvja fél Angliát. Szerintem ez marhaság, a magas házak miatt, de kicsit odébb még működhet.