|

Lézerfegyverek – India is be kíván sorolni

Következzék most egy kissé megkésve tudósított híranyag az indiai DRDO, azaz az állami tulajdonú, védelmi fejlesztésekért felelős hivatal terveiről. Mint a címből vélhetően nem nehéz leszűrni, India is csatlakozni kíván a “nagyokhoz” és egy ambiciózusan rövid határidejű menetrendet állít maga elé az irányított energiájú fegyverek, azon belül is a lézer alapú eszközök fejlesztése és hadrendbe állítása terén.

“A jövő a lézerfegyvereké. Például használhatunk lézersugarat az ellenséges rakéták gyorsítási, vagy terminális szakaszban történő lelövésére.” – nyilatkozta a DRDO Laser Science & Technology Centre (LASTEC) részlegébek igazgatója, Anil Kumar Maini a Times of Inndia napilapnak.

A LASTEC tervei egész véletlenül összecsengenek a DRDO felső vezetése által az elkövetkező évekre prioritásnak megjelöltekkel, melyek nem mások, mint az űr- és cyber biztonság, a hiperszonikus járművek és az irányított energiájú fegyverek.

Bár a DRDO nem feltétlenül arról híresült el, hogy az ígéreteihez (mindig) határidőre fel tud nőni, annyi bizonyos, hogy az irányított energiájú fegyverek fejlesztésére ennek ellenére vélhetően meglesz az anyagi támogatás, hiszen ezen terület az elkövetkező cirka másfél évtized távlatára a védelmi minisztérium részéről is a fejlesztések egyik fő csapásirányának lett megjelölve.

No persze nem arra kell gondolni, hogy hogy az indiai erők majd teljes, fehér testpáncélban, lézervetőkkel nyomulnak a lázadók ellen, ám akkor mik is szerepelnek a tervek között?

Nos, a fejlesztések talán nem meglepő módon több szálon fognak futni: a személy és tömeg elleni bevethető, nem halálos lézerfegyverektől kezdődően a tűzszerész vonatkozású eszközökön át a ballisztikus rakéták ellen bevethető, potenciálisan a kiépítés alatt álló indiai rakétavédelmi rendszer jövőbeni elemét képző, légi és vizi platformokra szerelt nagy teljesítményű pirítókig.

Utóbbiak esetében az elérhető információk alapján két vonalon fognak futni a fejlesztések. A terminális szakaszban történő elfogásra egy 5-7 kilométer hatótávolságú, 25 kW teljesítményű lézert vizionálnak, míg légi és vizi platformra egy 100 kW-os lézert szánnak, mellyel a gyorsítási szakaszban kívánnák semlegesíteni az ellenséges ballisztikus rakétákat. Azaz az egyelőre finoman szólva is kétesen teljesítő, amerikai ABL rendszer indiai megfelelőjét szeretnék összelapátolni, mellyel kapcsolatban azonnal látszik, hogy hiánycikk az “irdatlan erejű”, megawatt kaliberű lézerágyú, hiszen a megnevezett 100 kW inkább a más célpontok ellen fejlesztett ATL-lel lenne párban.

Egyébként úgymond nem kívánnak sokat tökölni, hiszen a nyilatkozatok alapján a terminális szakaszú elfogást biztosító lézernek 5, a gyorsítási szakaszban bevethetőnek pedig 10 éven belül tesztekre érettnek kell(ene) lennie.

Talán nem meglepő módon a fenti 2 fejlesztési programmal szemben a nem halálos erejű lézerfegyverek vonatkozásában már kézzelfoghatóbb eredmények vannak, illetve várhatóan lesznek (tervezetten) rövidebb határidőn belül.

Ami ténylegesen készen van, az egy 50 méteres effektív hatótávolsággal rendelkező személy elleni lézer dazzler, ami szép-szép, csak nem kell tőle hanyatt vágódni, lévén mondhatni több ilyen rendszer is létezik már.

Az indiaiak tervezett következő lépcsőjét a tömegoszlatásra alkalmas változat jelenti. A remények szerint mintegy 2 év múlva rendelkezésre álló eszköz hatótávolsága 250 méter lesz.

Az IED-ek és egyéb robbanószerkezetek biztonságos távolságból történő semlegesítésére alkalmazandó lézereszközök tesztjét cirka másfél év múlva már szeretnék elkezdeni. Ez természetesen szintén úgymond az élenjárókhoz történő “felzárkóztató” jellegű fejlesztés.

16 hozzászólás “Lézerfegyverek – India is be kíván sorolni”

  1. Kínában 51 000, azaz ötvenegyezer milliárdos polgár van, 525 000 multimilliomos:) Jelenleg az USA legnagyobb hitelezője: Kína.

    India ha nem is ennyire, de hasonló cipőben jár… Roppant gazdasági potenciája van, mint a rabszolgatartóknak általában. Gazdasági rabszolgáké természetesen.

    Mindenesetre a lézer használata az űrfegyverkezést jelenti….

  2. Akkor az is lehet hogy kínának is lesz lézere hamarosan vagy már van is ?
    Én csak aszt nem értem hogy kína mire költ? Bisztos nem a szu-27 gyártására még mindig.
    Amerika után ők költenek a legtöbbet se hajtóművet sem rakétát nem fejlesztenek. Akkor mi a fenét csinálnak annyi kiadással .
    Az oroszok kiadása 50milliárd.
    A pentagon szerint kína többet költ akár 120-150 milliárdot .
    Akkor most hogy is van ez?

  3. “Akkor mi a fenét csinálnak annyi kiadással.”

    Kína korábban (részben most is) egy rakás sz*rt tartott rendszerben, azokat igyekeznek lecserélni igen veszett tempóban – nem beszélve olyan apróságokról, mint az egyéni felszerelések, a katonák szociális ellátása…
    Ez is sokba van nekik és nincs különösebb hírértéke.

  4. Mindenesetre a lézer használata az űrfegyverkezést jelenti….

    Nagyon nem. Elég megnézni, hogy a YAL-1 mire jutott és mennyi pénzt toltak bele. Lényegében érdekes tudományos project votl, de gyakorlati alkalmazás terén egyelőre nagy 0.

    Azt hiszem kicsit túloztál a 4%-al.

    Nem állítottam semmit. Csak becsültem és feltetettem bizonyos dolgokat.

  5. Márpedig a lézer igazi előnye az űrben mutatkozik. Állandő “felügyelet”, gyors reagálás egy távoli ország rakétái ellen, csakis az űrből elképzelhető…

    Arról nem is beszélve, hogy az ellenséges műholdak /lézerfegyveres?/ leszedése garantáltan kiemelt feladat, és erre a tökéletes fegyver a lézer. Sőt, az űrbéli körülmények között pláne az.

    Anno az USA deklarálta, ha érdekei úgy kívánják az európai műholdakat kiiktatja egy háborús konfliktus idején. Manapság ez hadműveleti zónává teszi az űrt…

    Mellesleg érdekes lenne, ha a GPS műholdakat leszedné valaki, és a szupertechnika 2/3-a pillanatok alatt használhatatlan lenne…

  6. Márpedig a lézer igazi előnye az űrben mutatkozik.

    Ha odafent levő célra lövöldözöl. Ha lefele, a légkör torzító hatása ugyanúgy bekavar.

    A YAL-1 egy bazi nagy gépre volt téve és kb. 10 lövésre elgenedő anyagot tudott felvinni. Napenergiából combos lézert te meg nem táplálsz…

    Mellesleg érdekes lenne, ha a GPS műholdakat leszedné valaki, és a szupertechnika 2/3-a pillanatok alatt használhatatlan lenne…

    A GPS holdak ma lényegében elérhetetlenek. Csak olyan rakétával lehetne leszedni, ami felrakja őket 20000 km magasra…

  7. Wiki szerint India alig több,mint a GDP-je 2%-át szánja hadikiadásokra. Ez kb 32 mrd Dollár, de nemrég pont azt olvastuk, hogy India az elkövetkezendő 10(?) évben 200mrd (?) Dollárt szán a hadsereg korszerűsítésére. Szóval kb az van, hogy most jól megnyomják a dolgokat, bevásárolnak jó előre mindenből (válság miatt jó alkupozíció – meg Boeing esetében is, mivel így maradhat a gyártósor) azután szépen lassan kifizetgetnek mindent idővel. Majd 10 évig megint csend lesz az tuti, mert ennyi technikát fenn is kell tartani, az pedig jelentős költség.

    Meg ugye sokmindent hazai gyártásra vesznek (mint az MMRCA tender leendő győztesét is) és a hazai gyártás majd’ 50%-kal olcsóbbá teszi a haditechikai beszerzéseket, mivel adókon, és egyéb járulékokon sok lesz az állami bevétel a gyártás során.

    Kína: Kína ellen Európai és Amerikai fegyverembargó van (az “érzékeny technológiákra”) Oroszország rájött, hogy nem nagyon érdemes nekik exportálni, mert lemásolják, és továbbadják, így kb Kínának marad a saját fejlesztés, ami igen kínkeserves (anyagilag és idő szempontjából) tud lenni, mivel nem sok tapasztalatuk van a bonyolultabb rendszerek terén.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.