Vasárnap tovább bővült az Iráni Haditengerészet tengeralattjáró arzenálja, lévén a már meglévő 7 mellé további 4 Ghadir-osztályú mini-tengeralattjáró került átadásra. A mindössze 120 tonna vízkiszorítású tengeralattjáró saját fejlesztésnek lett kikiáltva az első egység 2007 novemberi hadrendbe állásakor, ám vélhetően igen nagy hasonlóságot mutat az észak-koreai Yono-osztállyal.
A maximálisan 18 fő szállítására képes, kisméretű tengeralattjáró 2 torpedóvetőcsővel rendelkezik, azaz képes felszíni célpontok támadására is, ám inkább aknatelepítésre és különleges alakulatok szállítására alkalmas. Az első egység, a Ghadir 2007 novemberi átadását 2008 folyamán további 2, 2009-ben már 4 és idén ismét 4 egység hadrendbe állítása követte, azaz jelenleg az Iráni Haditengerészet az oroszoktól vásárolt 3 Kilo-osztályú tengeralattjáró és a szintén kisméretű Nahang-osztály egyetlen tagja mellett 11 Ghadir-osztályú egységgel rendelkezik.
Mindezek mellett zajlik az újabb saját fejlesztésű hajóosztály, a Qaaem-osztály első egységének, a Qaaem-nak építése is. Közelmúltbeli bejelentés szerint a 2008 augusztusában megkezdett építési munkálatok eredményeként a nagyon közeli jövőben sor fog kerülni az 1 000+ tonna vízkiszorításúnak megnevezett egység vízre bocsátására. A „fél-nehézsúlyú”-nak titulált tengeralattjáró a Ghadirokkal ellentétben már képes lesz az Ádeni-öbölben, illetve az Indiai-óceánon történő tevékenykedésre is.
tyű de fasza ezzel irán a tengerek ura .
Kellene egy nekünk is a balcsiba. :-)
Dél-Koreának ,nem egy ilyen süllyesztette
el a kisladikját?:)
néhány kép:
http://theasiandefence.blogspot.com/2009/06/iran-commissioned-three-new-ghadir.html
Szép jószág… A méretét tekintve, a Typhoon osztályú rakétahordozó tengeralattjárókon kb. ekkora üstökben főznek a legénységnek… :-))
Hiába, Irán fegyverkezik minden téren, és fronton. Mondjuk nem épp véletlen ez az erőfitogtatás hisz nem az a kérdés lesz -e iráni háború, hanem az mikor.
Ezt ők is jól tudják, hisz arrafelé még dívik a stratégiai közép, és hosszútávú tervezés, nem úgy mint hazánkban, vagy úgy Európa egészében.
Pontosan tudják, hogy célpontok, és ezért nyúltak a „Jolly Joker” -hez, a nukleáris fegyverhez, elrettentéshez. Igaz ha a síita vallású, és perzsa nemzetiségű Iránnak nukleáris fegyvere lesz (Észak-Kóreai segedelemmel), akkor nem kérdés, hogy rá pár évre az arab nemzetiségű, és a szunnita vahabita ágához tartozó Szaud-Arábiának is lesz, kis Pakisztáni segítséggel. Na az nem éppen lenne kellemes opció, egyik aktívan, és passzívan résztvevő szereplőnek sem, meg úgy általában sem.
(Persze ez a kérdéskör sokkal komplexebb, mint egy fórumhozzászólás keretei engednek.) Egyrészt ellensúlyozza az izraeli „nem hivatalos” atom ütőerőt, másrészt ha neked is van, akkor nem mernek hozzád nyúlni az ellenséges hatalmak. Irán eléggé körül bástyázva érzi magát amerikai erőkkel, és nem épp a testvéri szeretet szemszögéből méregeti egymást a két fél.
Mert mint tudjuk, minden háború az erőforrások koncentrált ellenőrzése okán robban ki, legyen bármilyen ideológiai máz mögé bújtatva a valós ok.
És Irán noha rendelkezik olajjal, közel sem globális stratégiai jelentőségű a készlet, míg a földgáz az más kérdés, hisz Oroszország után a világ második legnagyobb stratégiai fontosságú földgázkészletével rendelkezi.
Egy egyre inkább energiaigényessé váló, de közben energiahordozókban csökkenő világunkban ez igen nagy fegyvertény. Továbbá a mai Irán területén haladt át az ókori selyem utak közül kettő is, az ott kialakult természetes, földrajzi folyosókat, vándorlási útvonalakat használva.
Az amerikai hadvezetés nem véletlenül akar a Sah elűzése óta visszatérni Iránba. (Az okok időszakoktól eltérőek, Szovjetunió, erőforrások, terrorizmus, stb.)
De egyben mindegyik megegyezik, aki uralja Iránt, az egész Belső-Ázsiát ellenőrzi.
És ahol stratégiailag gondolkodnak, jól tudják ezeket. Nem véletlen, hogy az amerikai hadvezetés is készül az először olajban szűkölködő, majd az olaj utáni, és globálisan felmelegedő világunkra, hisz 20-30 évvel előre gondolkodnak, terveznek.
De a többi már inkább geográfiai, és hosszútávú stratégiai kérdések körébe tartozik,mintsem az adott cikk témájához.
Igaz, így is sikeredett elkanyarodnom.
ebbe atlaghuman fel tud egyenesedni?
ja aki .uralja azsiat uralja a vilagot. meg van rengeteg ilyen „zsenialis” idezetem iranit melle raktam
„Egyrészt ellensúlyozza az izraeli “nem hivatalos” atom ütőerőt, másrészt ha neked is van, akkor nem mernek hozzád nyúlni az ellenséges hatalmak.”
Ma már ezt sem lehet így, teljes bizonyossággal kijelenteni. Pár évvel ezelőtt megjelent egy cikk a Jane’s Defense Weekly szakfolyóiratban, amelyet a Fox News is lehozott, és a Pentagon egyáltalán NEM cáfolta. Ezek szerint, a Bush kormány rendkívül aggódott amiatt, hogy az iszlám szélsőségesek egyre komolyabb térhódítása, és Mussaraf elnök példátlan népszerűtlensége miatt esetleg „rossz kezekbe” kerülhet a pakisztáni nukleáris arzenál. Ezért felkérték a Pentagont egy ezzel kapcsolatos scenario elkészítésére. Nos, az elksézült tanulmány szerint, egy puccs, vagy hasonló ellenséges fordulat esetén, az USA „pacifikálni” tudná a pakisztáni atomarzenált. Pontos részletek említése nélkül, a Jane’s szerint legalább 60%-át precíziós légicsapásokkal kiiktatnák, míg a fennmaradó eszközök felett átvennék az ellenőrzést. ( Nyilván Delta Force, Navy Seal, és hasonló elitegységek kommandós bevetésével ) Az esetleg a szélsőségesek kezén maradó néhány nukleáris eszköz „célba érését mindenképp megakadályoznák.” Ez azt jelenti, hogy eszkaláció esetén valószinűleg nem szelektálnának, hanem MINDEN repülő eszközt lelőnének amely kifelé tart Pakisztánból, a légierő és a tengeri telepítésű AEGIS rendszer segítségével.
Ha elfogadjuk, hogy a fenti Pentagon tanulmány megvalósíthatósági feltételei életszerűek, akkor Iránnak esélye sincs 1-2 kezdetleges atomtöltettel nyomást gyakorolni az USA-ra, ha az amerikaiak még a kb. 200 darabra becsült pakisztáni atomarzenált is kontrollálni tudnák „probléma” esetén…
Szia Killer Clown.
Valószínűsítem, hogy reális opciók mentén indultak ki a Pentagonnál a tervezők. De amióta Ésak-Koreának is van valamije, hogy mije is azt nem igazán tudjuk mi földi halandók. De van valami, azért más lett a hangnem, komolyságot tekintve mindenképp, hisz hirtelen hadgyakorlatok zöme indult be.
A Shahab széria főleg 3, 4, (5, 6) verziók potens halálosztó szivarok azért. Persze nukleáris fegyverrel, és bevethető, hordozóplatformra illeszthető nukleáris fegyverrel rendelkezni két külön dolog.
Persze ha esetlegesen eljön az idő, és kiüt a haddelhadd, akkor az nem lesz egy olyan „sétagalop” mint Irak esetében.
És ez már nem indokolható egy bukott diktátor nem létező fegyvereire.
A Pakisztániak pedig Szaúd-Arábiát segítenék mérnöki, technológiai tudásban (Know-how), ha már a monarchia volt szíves (nem véletlenül, és nem nagylelkűségből) nagy részben finanszírozni az ő atom programjukat.
De a „birodalmak” érdeke mindig a status quo fenntartása.
De ez nem megy örökké, mint ahogy a történelemből is tudjuk…
Amerika tudná kontrollálni a pakisztáni atomerőt.
Ez mit jelent???
Mert ha azt mondjuk,hogy képes elpusztítani azelőtt,mielőtt kilőnék azt nem hiszem(lehet,hogy sikerülne párat de biztos vagyok benne,hogy nem mindet),mert amint észlelik a Pakisztáni radarok a csapásmérőket a határhoz közeledni tuti,hogy indítanak.Pakisztán rendelkezik 3500km hatótávú rakétákkal azaz Izrael le van fedve(persze ez csak akkor lényeges,ha szélsőségesek kezébe kerül az indítógomb).
Ez a hír semmi most olvastam hogy irán tömegsírokat ásott az amerikai katonáknak arra az esetre ha megtámadnák őket jelentette be a forradalmi gárda volt vezetője.
Szerintem saját tömegsírjait ásta meg irán .
És mégis mit képzelnek ezek lehet nekik 300 vadászgép 20 darab f-18 többet ér mint azok a fos gépek .
dudi: nem mintha egyetertenek a tudja kontrolalnival de mit eszlelnek? b2ot??? aztan mar mert izraelt lone az gyanusan atomhatalom tan visszalo. aztan…
python: azert hadgyakorlatbol atomra kovetkeztetni az nem rossz. a difuserrel tan az ato.hatalom szerbia lett befenyitve?
nk amint lesz atomja sanszosan demostral. ahogy eddig is tette. meg a vezetesnek is kell.
python te nem mz vagy? :)
„…amint észlelik a Pakisztáni radarok a csapásmérőket a határhoz közeledni tuti,hogy indítanak.”
Hát ez az! A B-2 Spirit pont ezért kerül darabonként több, mint kettő milliárd dollárba, hogy a pakisztáni radarok sz*rt se lássanak! Természetesen nincs kilőhető állapotban sehol a világon a teljes atom arzenál, így a Spiriteknek elég az indítóállványra már kihelyezett rakétákat szétcincálni. Gondolom, a spéci raktárakban, bunkerekben elhelyezett cuccokat szerezné meg a Delta és a Seals, és ha valami csoda folytán párat mégis sikerülne kilőni, azokra várnak a szárazföldön telepített Patriotok, a tenger felől az AEGIS system elhárító rakétái, plusz egyéb nyalánkságok, mint az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő, de ígéretes lézeres Boeing, és társai…
„Valószínűsítem, hogy reális opciók mentén indultak ki a Pentagonnál a tervezők. De amióta Ésak-Koreának is van valamije, hogy mije is azt nem igazán tudjuk mi földi halandók. De van valami, azért más lett a hangnem, komolyságot tekintve mindenképp, hisz hirtelen hadgyakorlatok zöme indult be.”
Észak-Koreát szerintem vegyük ki a képletből, tök más, mint a politikai és gazdasági szempontból egyaránt kulcsfontosságú Közel-, és Közép-Kelet térsége. Egyrészt, nincs olajuk, sem földgázuk, így Washingtonnak nincs anyagi érdekeltsége egy háborúban, sőt nekik az lenne a legolcsóbb, ha az északiak szépen csendben éhen döglenének, amihez jó úton járnak. Az egyetlen ok, amiért nem gyalulták még bele a földbe őket, a muzeális MiG-15 gépeikkel együtt, az a több mint 10 milliós Szöul, amely eléggé közel esik az északi határhoz, és így nagyon sérülékeny. A kitelepítése szinte megoldhatatlan, így egy Szöul elleni támadás rengeteg polgári áldozattal járna. Emiatt az amerikaiaknak és a dél-koreaiaknak is egyelőre jobb a status quo…
Killer Clown
Tudtommal 19 vagy 20 Spirit van rendszerben azaz egy időben ennyi célpontot támadhatsz B-2-vel.
Egy ilyen műveletnél érdemes mindent kiütni egyszerre(ha több hullámot tervezel akkor a hullámok között elkezdenek rakétákkal lövöldözni),amire ennyi Spirit nem elég ezért be kell vetned B-1B vagy B-52 bombázókat is (vagy a vadászbombázó flottát)és az utóbb sorolt gépeket mind-mind észlelni lehet a határtól több 100km-re. Arról még nem is volt szó,hogy a mobil indítóállásokat(Hatf sorozat) hogyan semmisíted meg mielőtt kilőné a rakétáját???
„Fade:
python te nem mz vagy? :)”
Nem, nem mz vagyok.
A Jawa -t jobban csíptem anno. ;) :)
No de félre a tréfával.
Killer Clown -is írta, hogy a nukleáris csapásmérő erő 60% -nál számolnak „kontrollálással” azaz a megsemmisítéssel. (Légibombák, silóba telepített rakéták elpusztíthatóak, de a mobil indítóállások vadászata, na az más kérdés, hisz a II. öbölháborúban (ugye az I. öbölháború az maga az Irak-Iráni háború volt.) is a Scud vadászat minden volt csak sikersztori nem. Persze a médiába kellett a jó propaganda. Szóval a mobil rakétahordozó platformok a maguk egy szivarjával azért több mint érdekes kérdés. Persze a tartalék rakéták elpusztíthatóak, de a csapás (első v. válaszcsapás) képessége megmarad.)
Igaz a Pakisztáni példa itt nem a legrelevánsabb, mert itt kvázi Izrael szövetségeseként merül fel az Iszlámábádi kormányzat, hisz Szaúd-Arábia legszorosabb szövetségese. Hisz a két szunnita állam elég szoros kapcsolatokat ápol.
És a gyűlölt perzsák, ráadásul ég síiták is, ez mindig fellobbantja annak a vallásháborúnak a lángjait, amely Mohamed próféta halála óta tombol közöttük. És mint tudjuk ilyen kérdéskörben a vallási és dogmatikus különbségek okán meglévő, és mesterségesen is szított egymás iránti megvetés, sőt gyűlölet nem jó tanácsadó. (Lásd az Iraki-Iráni háború vérességét, kegyetlenségét, a félkatonai önkéntesek „vágóhídra” masírozását önként, és dalolva Allah nevében, vallási (síita – szunnita) okok miatt.
Szóval a geopolitikai, stratégiai okok mellett még ott a vallási töltet is.
Nem véletlen, hogy a Szaúdiak hirtelenjében tudtak pragmatikusak lenni, és a gyűlölt (legalább annyira mint a perzsákat) ellenség, a „sátán” Izraelnek csak átengedik a légtér egy sávját. Ugye megint érvényesül, hogy az ellenségem ellensége a barátom!
Észak-Koreát azért hoztam be a képbe, mert Irán onnan szerzi be a Know-how -ot a rakéta, nukleáris technikához. Így csak van ott valami potenciál, persze az irániak nem 1:1 -ben másolnak, csiszolnak is rajta, mert több a rendelkezésre álló erőforrás. (Meg ez is igazából érdekkapcsolat, és ameddig mindkét félnek előnyös, fennmarad.)
Pontosan, ott van Szöul, de van egy nagyobb adu ász is a státuszquo fenntartásában, és az nem más, mint Kína.
Jelenleg 20 Spirit van, mert ugye 1 -et leírtak…, egy 2 mrd USD -s repesemény, gépveszteséggel. De az USAF csak 19 géppel rendelkezik, mert 1 gép állandó gyártói felügyelet, tesztek alatt áll. Repülő próbapad, amin csiszolják az új dolgokat, és ez a gép van mindig a legfrissebb Block állapot szerint felszerelve. Amikor minden stimmel, jöhet is a többi szépen lassan. Gépenként eltérő képességekkel, verzió szerinti állapottal.
Érdekes, hogy egyszerre 4 gépnél több még nem volt bevetve élesben.
Persze nyugodjunk meg, mert ha az USA szövetségese lenne Irán, mint anno a Sah idejében, akkor nyugodtan játszadozhatna az atommal. No nem nukleáris fegyver szintig, de a Bushehr -i atomerőmű biztosan nem lenne „bűn”. Persze milyen érdekes, hogy még a Sah idején kezdték építeni, szóval a Mollah -ok rendszere „csak” befejezi, igaz már orosz segedelemmel, egy eredetileg amerikai technológiai alapokra épülő erőművet. Mondjuk az oroszok sem hülyék, érdekes módon már 10 éve épül, és még mindig nincs kész. Mindig van ok újabb számlára, megoldandó problémára, csúszásra.
Végezetül egy érdekes cikk:
http://index.hu/kulfold/2010/08/11/iran_es_izrael_is_haborura_keszul/
„Tudtommal 19 vagy 20 Spirit van rendszerben azaz egy időben ennyi célpontot támadhatsz B-2-vel.”
Ebben teljesen igazad van, sőt, annyiból még rosszabb a helyzet, hogy 100%-os hadrafoghatóság nemigen létezik, a 80%-os már igen jónak számít, ergo max. 15-16 Spirit bombázóval számolhatnak egyszerre. Viszont erre írtam azt, hogy:
„Természetesen nincs kilőhető állapotban sehol a világon a teljes atom arzenál, így a Spiriteknek elég az indítóállványra már kihelyezett rakétákat szétcincálni.”
Vagyis szerintem még ennyi lopakodó bombázóra sincs szükség, mert Pakisztán mégsem birtokol amerikai vagy orosz méretű atomarzenált, szerintem max. 4-5 helyszínről tudnának egyszerre indítani rakétát.
„Arról még nem is volt szó,hogy a mobil indítóállásokat(Hatf sorozat) hogyan semmisíted meg mielőtt kilőné a rakétáját?”
De volt szó róla! :-)) Ha néhányat sikerülne is kilőniük, azokat még felszálló ágban várja sok szeretettel pár száz Patriot, és az AEGIS cirkálók és rombolók temérdek elhárító rakétája. Mellesleg, szerintem a XXI. században nincs már akkora jelentősége a mobil indítóállomások alkalmazásának sem, mert nem nagyon tudod megnehezíteni a műholdak dolgát. Ezt a „Juszuf behajt a cuccal a dzsungelbe, ‘oszt majd jól letakarja álcahálóval” című taktikát kissé kevésnek érzem a NORAD kémműholdjai ellen… :-))
„…még a Sah idején kezdték építeni, szóval a Mollah -ok rendszere “csak” befejezi, igaz már orosz segedelemmel, egy eredetileg amerikai technológiai alapokra épülő erőművet. Mondjuk az oroszok sem hülyék, érdekes módon már 10 éve épül, és még mindig nincs kész. Mindig van ok újabb számlára, megoldandó problémára, csúszásra.”
Az irániak akkor kezdhetnek jó okkal rettegni, ha a Busher-i erőmű orosz személyzetének hirtelen „honvágya” lesz, és tömegesen utaznak haza. Volt olyan fejtegetés is, hogy egy ilyen szituációban az iráni kormány egyszerűen nem engedné ki az országból az orosz mérnököket, ezzel kvázi élő pajzsként használva őket. Ha idáig fajul a dolog, akkor nekik már olyan mindegy, hogy az USA és Izrael mellett magukra haragítják Oroszországot is…
„Killer Clown:
Mellesleg, szerintem a XXI. században nincs már akkora jelentősége a mobil indítóállomások alkalmazásának sem, mert nem nagyon tudod megnehezíteni a műholdak dolgát. Ezt a “Juszuf behajt a cuccal a dzsungelbe, ‘oszt majd jól letakarja álcahálóval” című taktikát kissé kevésnek érzem a NORAD kémműholdjai ellen… :-))”
Azért ne becsüld le az álcázást. Egy jó maskirovka azért sok mindent eltakar, sőt…! A műholdak nem mindenhatóak.
Valószínű az aktív állomány mozgatva van, és azért az Elburz-, Zagrosz-hegységek, és a központi terület felföld jellegű sivatagos, sztyepp, sós tavakkal, mocsarakkal tarkított területe ideális a maskirovka alkalmazására.
Azt azért tisztázzuk, hogy nem a NORAD -nak vannak kémműholdjai, hanem a NRO (National Reconnaissance Office) -nak.
Akit bővebben érdekel a téma:
ational Reconnaissance Office: http://en.wikipedia.org/wiki/National_Reconnaissance_Office
National Geospatial-Intelligence Agency:
(korábban: National Imagery and Mapping Agency)
http://en.wikipedia.org/wiki/National_Geospatial-Intelligence_Agency
szo nincs arrol, hogy egy b2 egyszerre egy celpontot tudna tamadni.
ha meg keves amit ketlek mellecsapnak f22t
izrael nem celpont. nem mert keszul ra sok eve es ott az arrow, pac… hanem mert visszalo pakisztan pedig nem az atom arzenaljat vesztette el hanem nincs tobbe.
tiszta oroszo vs franciao erzetem van amugy.
@Killer Clown
Elég nevetséges forgatókönyv az amit említsz. Honnan a fészkes fenéből tudná a jenki, hogy hol van az összes robbanófej alkatrész? Ugyanis békeidőben nincs mind összeszerelve…
Hát ez az! A B-2 Spirit pont ezért kerül darabonként több, mint kettő milliárd dollárba, hogy a pakisztáni radarok sz*rt se lássanak!
Nem egészen…
http://www.youtube.com/watch?v=im8dYeG-UTI&feature=related
3:55-től. Ha az eredeti 160 db készült el volna a 20 db helyett, akkor a fajlagos ára alig lenne több egy B-1B-nél.
Természetesen nincs kilőhető állapotban sehol a világon a teljes atom arzenál, így a Spiriteknek elég az indítóállványra már kihelyezett rakétákat szétcincálni. Gondolom, a spéci raktárakban, bunkerekben elhelyezett cuccokat szerezné meg a Delta és a Seals, és ha valami csoda folytán párat mégis sikerülne kilőni, azokra várnak a szárazföldön telepített Patriotok, a tenger felől az AEGIS system elhárító rakétái, plusz egyéb nyalánkságok, mint az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő, de ígéretes lézeres Boeing, és társai…
A végét felejtéstek el az előző kommentemnek, copy / paste hiba. :)
legyen inkabb izrael iran az realisabb. :) es az igazi szelllem a palackban.
„Ha néhányat sikerülne is kilőniük, azokat még felszálló ágban várja sok szeretettel pár száz Patriot, és az AEGIS cirkálók és rombolók temérdek elhárító rakétája.”
Ezt,hogy gondoltad???Mert,ha Pakisztán belső területeiről indítasz rakétát,Akkor azok már nem felszálló ágban lesznek mire elérik a légvédelmi rendszerek megsemmisítési zónáját emiatt rájuk sem tudnál lőni.+ hol van olyan földi telepítésű Patriot ami felszálló ágban képes tevékenykedni egy Pakisztáni rakéta ellen???
„Vagyis szerintem még ennyi lopakodó bombázóra sincs szükség, mert Pakisztán mégsem birtokol amerikai vagy orosz méretű atomarzenált, szerintem max. 4-5 helyszínről tudnának egyszerre indítani rakétát.”
Szerinted azon a 4-5 telepen hány siló van???Szerintem telepenként vagy 10 silóról beszélhetünk,ami 5 telepre számolva 50 siló, márpedig esélyed csak a silók elpusztítására van mert a földalatti irányítóközpontokat nem lehet csak nukleáris fegyverrel elpusztítani.
Akkor még mindig ott vannak a mobil indítók.
Az viszont egy külön érdekes kérdés,hogy ki tenné rá a kezét a Pakisztáni atomerőre(helyi vallási fanatikusok,Al-Kaida) és,hogy ki ellen vetné azt be.
Az viszont egy külön érdekes kérdés,hogy ki tenné rá a kezét a Pakisztáni atomerőre(helyi vallási fanatikusok,Al-Kaida) és,hogy ki ellen vetné azt be.
Inkább a hogyn. A művelet kicsit összetettebb, mint egy pokolgép összerakása vagy AK-47 betárazása…
molni
Igazad van,de én abból indultam ki,hogy ha valaki megtud dönteni egy Pakisztánt az megtalálja a módját annak,hogy hogyan használja az atomfegyvereket.
Nem éppen. Egy hatalom megdöntéséhez elsősorban agresszivitás, gyenge állam és fegyverek kellenek. Ész sokszor nem túl sok. Attól, hogy jól vezetsz egy markonyi felkelőt attól azok lehet, hogy még egy ‘vindózt sem tudnának feltelepíteni, nemhogy atomfegyert összerakni vagy egyáltalán a részeit megtalálni és beazonosítani. Hogy melyik a nehezebb a fenti hasonlatok között azt mindenki döntse el maga. :)
„Az viszont egy külön érdekes kérdés,hogy ki tenné rá a kezét a Pakisztáni atomerőre”
Szerintem India :)
Júdea Népi Front? :)
„Elég nevetséges forgatókönyv az amit említsz.”
Biztos egy csapat hülye írta, akinek még annyi esze sem volt, hogy a tanulmány leadása előtt megküldjék neked cenzorálásra! :-)) Amúgy, ha a Jane’s, a világ talán legkomolyabb védelmi szakfolyóirata lehoz egy tanulmányt, azt az általában jól értesült, Fehér Ház-közeli Fox News bemondja, végül pedig a Pentagon meg sem cáfolja, az biztos csak egy kis könnyed újgyakorlat, egy viccnek szánt hülyéskedés lehet…
„Honnan a fészkes fenéből tudná a jenki, hogy hol van az összes robbanófej alkatrész?”
Például megkérdezik a CIA-t… Annak idején ők nyerték meg a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőt is! :-)) Annál is inkább, mivel jelenleg Pakisztán az USA szövetségesének számít, ezért a CIA ebben a témában járatos szakértőinek lényegesen könnyebb a tevékenységük, mintha mondjuk Észak-Koreában kellene kideríteni a nukleáris cuccok rejtekhelyét…
Attól mert valaki nem cáfol valamit, attól még nem lesz igaz…
A „kommandós” rész veri ki a bizosítékot nálam. Az ilyen helyeket akár egy nehézfegyverzetű zászlóalj is bizotsíthatja. Az ilyesfaja kemény célok ellene berepülés = öngylikosság. Helivel nem menne, ha meg gépből ugranak ki, hogyan jutnak haza Pakisztán közepéből?
Például megkérdezik a CIA-t… Annak idején ők nyerték meg a “Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedőt is!
A többet az nem minden és a szovjetek biztos nem voltak meghívva. :)
„Egy hatalom megdöntéséhez elsősorban agresszivitás, gyenge állam és fegyverek kellenek. Ész sokszor nem túl sok. Attól, hogy jól vezetsz egy markonyi felkelőt attól azok lehet, hogy még egy ‘vindózt sem tudnának feltelepíteni, nemhogy atomfegyert összerakni vagy egyáltalán a részeit megtalálni és beazonosítani.”
Egy dolgot elfelejtesz: honnan veszed, hogy a megbuktatott rezsim nukleáris fejlesztőmérnökei, atomtudósai mind lojálisak maradnak a bukott rendszerhez, és kollektív öngyilkosságba menekülnek, hogy a TUDÁS ne kerülhessen az iszlámista lázadók birtokába? Ha csak egy kis részük is kellően opportunista ahhoz, hogy hirtelen felfedezze saját magában az Allah iránti feltétlen elkötelezettséget, akkor máris van, aki összeszereli az atombombát, sőt, lehet, hogy még vindózt is tud telepíteni… :-))
Az ilyen emberek lépnek le elsőnek, mert tudják, hogy baj lesz. Nézd meg, hogy már Einstein is milyen hamar lelépett és az atomtudósok is. Sőt, talán még arra is képesek, hogy megpattanás előtt elvigyenek ezt-azt, hogy akkor se siekrüljön a dolog, ha nagyon akarják a rosszfiúk. Lásd, Irán és F-14 gépekből emezamaz eltávolítása mielőtt pattantak volna a jenkik onnan.
„Szerintem telepenként vagy 10 silóról beszélhetünk,ami 5 telepre számolva 50 siló…”
Ezt nem tudom, miért gondolod. Én láttam képeket meg leírást az USA egyik rakétatámaszpontjáról, ( Hazzard Lake, Tennessee ) és abban mindösze 6 rakétasiló volt. Igaz, azt nem állíthatom, hogy ennél nincs nagyobb rakétatámaszpont a világon, de nem valószínű, hogy az pont Pakisztánban van! :-)) Egyébként érdemes lenne megkukkantani a B-2 Spirit bombaterhelését, mert lehet, hogy bőven elég szeretetcsomag van rajta több siló számára is…
„márpedig esélyed csak a silók elpusztítására van mert a földalatti irányítóközpontokat nem lehet csak nukleáris fegyverrel elpusztítani.”
Már ez sem feltétlenül igaz! Pl. Cifu is írt régebben egy olyan GBU valahányas számú, ha jól emlékszem 5 tonnás bombáról, amelyet a U.S. Air Force kifejezetten atombunkerek, és hasonló, nagyon megerősített fedezékek áttörésére állított hadrendbe. Azt viszont nem tudom, hogy ezt a bombát integrálták-e a B-2 Spirit arzenáljába is, de Molni majd biztos megírja. Az tutti, hogy a B-52 Stratofortress tudja hurcolni.
„Már ez sem feltétlenül igaz! Pl. Cifu is írt régebben egy olyan GBU valahányas számú, ha jól emlékszem 5 tonnás bombáról, amelyet a U.S. Air Force kifejezetten atombunkerek, és hasonló, nagyon megerősített fedezékek áttörésére állított hadrendbe.”
Ebből mennyi fér egy B-2-be 1 talán 2 ez még így is kevés+ hogy ez hatásos legyen tudnod kell pontosan hol a bunker és gondolom ezt nem nagyon reklámozzák.
A 2000 fontos GBU-24 és JDAM megfelelője is átmegy több méternyi földön és betonon. A GBU-28 az kb. 30 méternyin is. Ez nagyjából 5000 fontos cucc, de hogy GPS verzérléses verziója van -e, azt nem tudom. A B-2-es tudtommal nem képes autonóm módon lézervezérlésű fegyvert használni.
Van még ez.
http://en.wikipedia.org/wiki/Massive_Ordnance_Penetrator
Állapota számomra ismeretlen előttem.
„…hogy ez hatásos legyen tudnod kell pontosan hol a bunker és gondolom ezt nem nagyon reklámozzák.”
Ha reklámoznák, nem lenne szükség a sok CIA agent-re, és mehetnének zöldséget árulni a Wal-Mart ( az amerikai Tesco ) áruházba… :-))
That’s it! Már emlékszem, a M.O.P. volt az! Az állapota? Szerintem köszöni, jól van, és rendszerben tartják. Az oroszok is dolgoznak valami hasonló szörnyetegen, plusz egy vákuum bombán is, ami azt a mókát tudja, hogy robbanáskor elszívja az összes levegőt, így némileg zavarban lesz mindenki, akinek éppen nincs a hátán egy búvárpalack… :-))
Killer Clown
A pontos hely alatt azt értettem,hogy a komplexum területén belül méterre pontosan hol és milyen mélyen helyezkedik el a fő és a tartalék irányító központok(általában 2-3 silónként van egy-egy mindenhol a nehezebb elpusztíthatóság miatt),mert ha egy méterrel is mellédobod akkor b…hatod annyit fog érni mint halottnak a csók.
Atomerő kontrolálás
molni új megvilágításba helyezte a dolgot azzal,hogy a B-2 bombázót mint csapásmérő eszközt kivette a sorból(nem képes az egyetlen szóba jövő eszköz precíziós célba juttatására azaz értelmetlen bevetni) és ezzel megint ott tartunk,hogy amint érzékelik a Pakisztáni radarok az ellenséges kötelékeket mennek a rakéták.
Nem, nem vettem ki, legfeljebb korlátoztam, mert bizonytalan, de csak egyes fegyverek esetén
Szélsőséges esetben két gép egymás után több célra leszórhat akár 4-4-4-4 vagy 8-8 2000 fontos páncéltörő bombát is egyre mélyebbre ásva. A MOP-ból kérdéses számomra, hogy mennyi van.
marmint melyik az egyetlen ertelmes precizios? a 16db 2000lbs jdamok nem ertelmesek?
nem minha a b2 lenne az egy ppcio vagy ha felszallo agban nem lonek le akkor mar ne tudnak.
olomkatonasdi azert latom megy.
Fade
Egy atombunkert csak erre kitalált bombával tudsz megsemmisíteni egy sima JDAM bombával még a festéket sem karcolod meg(nem mintha le lenen festve).
molni
nem az a kérdés ,hogy meg tudná e semmisíteni az ami légierő a Pakisztáni rakétakilövőket hanem az,hogy tudná e őket kontrolálni(ami az én olvasatomban az,hogy azelőtt kiiktatni valamilyen módon mielőtt megtörténne az indítás)
Fade
Azért fejleszt mindenki olyan rendszert,ami felszálló ágban semmisíti meg a rakétát,mert az űrben nem nagyon lehet ezt megtenni, a visszatérő egységeket pedig elenyésző mennyiségben lehet csak leküzdeni,arról nem is beszélve,hogy ha sikerül akkor is a fejedre esik a sugárzó anyag csak nem robban
Egy atombunkert csak erre kitalált bombával tudsz megsemmisíteni egy sima JDAM bombával még a festéket sem karcolod meg(nem mintha le lenen festve).
Az atomtámadás kibírására nagy felületi terhelés elviselésére szerkezet kell. A megerősített repfedezékek egy közeli taktikai töltet felrobannását kis kíbárják egyes konstrukciók esetén. Ez a páncéltörő bombát meg rohadtul nem érdekli, mert szépet keresztül megy rajta – lévén kis ponton ad iszonyatos terhelést és nem felületet sokkal kisebbet, de eleget – és belülről szépen kibelezi őklet.
nem az a kérdés ,hogy meg tudná e semmisíteni az ami légierő a Pakisztáni rakétakilövőket hanem az,hogy tudná e őket kontrolálni(ami az én olvasatomban az,hogy azelőtt kiiktatni valamilyen módon mielőtt megtörténne az indítás)
Fentebb még kombinált megoldás volt. Egyik sem lehetséges 100%-ig. Ergo már megint az van, hogy túl sok Tom Clany regény olvasása bezavarhat egyeseknél. :)
Fade
Azért fejleszt mindenki olyan rendszert,ami felszálló ágban semmisíti meg a rakétát,mert az űrben nem nagyon lehet ezt megtenni, a visszatérő egységeket pedig elenyésző mennyiségben lehet csak leküzdeni,arról nem is beszélve,hogy ha sikerül akkor is a fejedre esik a sugárzó anyag csak nem robban
Nem szeretem Tom Clancy-t
„Fentebb még kombinált megoldás volt. Egyik sem lehetséges 100%-ig. Ergo már megint az van, hogy túl sok Tom Clany regény olvasása bezavarhat egyeseknél. :)”
Én is utaltam a kombinált műveletre:”(ami az én olvasatomban az,hogy azelőtt kiiktatni valamilyen módon mielőtt megtörténne az indítás)”
„Az atomtámadás kibírására nagy felületi terhelés elviselésére szerkezet kell. A megerősített repfedezékek egy közeli taktikai töltet felrobannását kis kíbárják egyes konstrukciók esetén. Ez a páncéltörő bombát meg rohadtul nem érdekli, mert szépet keresztül megy rajta – lévén kis ponton ad iszonyatos terhelést és nem felületet sokkal kisebbet, de eleget – és belülről szépen kibelezi őklet.”
Most csak Pakisztánról van szó!
Az ország egy jelentős része hegység hülyék lettek volna nem egy hegy alá rakni az ilyen kiemelten fontos objektumokat(attól,hogy a siló viszonylag közel van a felszínhez még az irányító állás lehet mélyen a föld alatt)azaz egy fél hegyet kéne elbontani az irányító központok eléréséhez.
És még mindig ott vannak a mobil indítók amire nehéz ellenszert találni.
Szóval én még mindig nem tudom,hogy tudnák megakadályozni a kilövéseket.
Most csak Pakisztánról van szó!
Attól az elv ugyanaz. Teljsen más terhelésnek vannak kitéve a két behatás során a célpontok. A vadászrepülőgépeken is vannak olyan borításrészek, ahova nem léphetsz rá, de a 9G-s terhelés alatt is elviseléik a légerőet -58 fokban. Miért? Felület vs. pontszerű terhelés. Kis túlzással gimis fizika.
A régen „atombiztosnak” kikiálott létesítmények nagy részét ma úgy kapja szét a precíziós támadfegyverek egy része, hogy ehaj. Kettőt találhatsz, hogy irán miért tette olyan mélyre a „békés” atomlétesítményeit amilyen mélyre tette…
Az indítások megakadályozáta meg tényleg remélytelen, de nem azért mert leküzdhetetlen technikailag. Nem, időben nem leküzdhető, ha gyorsan eszkalálódik a helyzet.
Az egész felvetés amúgy is túlságosan sci-fi / kalandregényes.
Mellesleg érdekes vita van már megint. Bármilyen irános hír elmegy valami tök más irányba…
molni
„Az indítások megakadályozáta meg tényleg remélytelen, de nem azért mert leküzdhetetlen technikailag. Nem, időben nem leküzdhető, ha gyorsan eszkalálódik a helyzet.”
Én is ezt mondom csak én kitértem a technikai nehézségekre.
Igen, ez már nem Iránról szól.
De akkor a MOP GBU-57A/B hogy is van, hát így:
http://www.whiteman.af.mil/shared/media/photodb/photos/071218-F-3539L-001.jpg
dudi: molni aszem valaszolt a karcolgatosra.
tovabbra se ertem a temat. amugy is osszeveszneek, hogy indiat, kinat, izraelt, moszkvat vagy ust kell megszorni. mondjuk us ig nemmegy el.
„Mellesleg érdekes vita van már megint. Bármilyen irános hír elmegy valami tök más irányba…”
Annyiban kötődik a téma mégis Iránhoz, hogy vajon jelent-e valós zsarolási potenciált 1-2 kezdetleges atombomba az Iránt körbevevő nehézfiúk ( USA, Izrael, Oroszország ) ellenében. És meg is van a válasz: aligha, amennyiben a Pentagon TÉNYLEG úgy véli, hogy probléma esetén pacifikálni tudná, az egyelőre amúgyis teoretikus iráni atomfegyverekhez képest hatalmas Pakisztáni nukleáris arzenált.
Tessék, itt van egy aktuális iráni hír:
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/iran_utolso_f-14_vadaszgepet_koveteli/
Nem is tudom, hogy viccnek szánják, vagy hajmeresztő pofátlanságnak… :-))
Üdvözletem
Rég volt ilyen vitatkozós cikk – illetve volt, csak ahhoz én nem szólhattam hozzá 0 műszaki tudással ugye -, de most lenne egy kérdésem.
Direkt végigolvastam az összes commentet, és ha még vissza is emlékszem: nem rémlik, hogy az ilyen „rohanjunk le országokat” viták alatt bárki is említette volna a következőket (tartok tőle, hogy okkal).
A kérdésem az, hogy miért kell mindenképpen olyan csapásmérésben gondolkodni, ami repülőkkel történik? (a Spec Opsost most hagyjuk). A kérdésem, hogy pl egy ÉK, vagy Pakisztán, Irán, (gyak mindegy) elleni, kifejezetten az ország idegközpontjai, és atom vagy WMD arzenáljának megsemmisítésére koncentráló támadást miért ne lehetne megoldani cirkáló rakétákkal? Természetesen NEM nukleárisra gondolok.
Pro: olcsóbb (tudtommal), gyors (egy rakéta azért…), hatékony (műhold által kiválaszt – majd rávezet), leszedhetetlen (tudtommal ilyen jellegű országoknak 0 a rakéták elleni védelme – de még szeritnem az oroszoknak is fejtörést okozna – mennyiség), biztonságos (0 kockázat – nincs pilóta). Az ellencsapást (már ha van) pedig fogadják az ERRE létrehozott védelmi rendszerek: patriot, AEGIS, Arrow-2 (Isr), MOP…. stb.
Persze nem azt mondom, hogy CSAK cirkáló rakéták (ki lehet egészíteni a B2 flottával, a legfontosabb célpontok esetében pl), de mondjuk a megsemmisítendő objektumok jórészére mehetne.
Contra (gondolom ezek miatt nem): mennyiség (nem tudom mennyi áll rendelkezésre az USA esetében pl) tényleg olyan pontos? Tényleg leszedhetetlen? van ekkora hatótávolságú és erejű Cruise Missile? + Pánik: a fejletlenebb országok csak egy kis méretű, pokoli gyors repülő egységet látnak a radaron (gondolom), vizuálisan pedig rájönnek hogy rakéta: kitörhet a pánik, és mindent azonnal élesítenek – gondolván, hogy nukleáris támadás érkezik szeretettel. Persze nem, csak sima nagy erejű robbanófejes.
Szóval a kérdés: hülye ötlet? a fenti okok miatt? Más ok is van? A fő pro indokok egyébként szerintem olyanok, amik miatt (ma ezek a fontosak – élen a gazdaságossággal) logikus lenne így fellépni… vagy nem? Elvégre nem arról beszéltünk, hogy megszálljuk, és pacifikáljuk az országot, hanem csak nagyon nagyon megütjük.
Szóval várom a megsemmisítő kritkákat, esetleg válaszokat, köszönöm a megtisztelő figyelmet,
Dr. Strangelove
Szerintem többen is tisztában vannak vele hogy amerika a fél világgal megbírna és atomfegyver nélkül is.
üDV!!!DrStrangelove
„A kérdésem, hogy pl egy ÉK, vagy Pakisztán, Irán, (gyak mindegy) elleni, kifejezetten az ország idegközpontjai, és atom vagy WMD arzenáljának megsemmisítésére koncentráló támadást miért ne lehetne megoldani cirkáló rakétákkal? Természetesen NEM nukleárisra gondolok.
Pro: olcsóbb (tudtommal), gyors (egy rakéta azért…), hatékony (műhold által kiválaszt – majd rávezet), leszedhetetlen (tudtommal ilyen jellegű országoknak 0 a rakéták elleni védelme – de még szeritnem az oroszoknak is fejtörést okozna – mennyiség), biztonságos (0 kockázat – nincs pilóta). Az ellencsapást (már ha van) pedig fogadják az ERRE létrehozott védelmi rendszerek: patriot, AEGIS, Arrow-2 (Isr), MOP…. stb.”
A cirkáló rakéta a nevével ellentétben nem rakéta,sugárhajtóműve van ezért a sebessége csak szubszónikus és nem szuperszónikus.Emiatt a leküzdése sem okoz problémát(az oroszok hasonló fegyverek ellen tervezték a MIG-31 gépet pedig az már nem ma volt).A legnagyobb baj ezekkel a fegyverekkel mégis az,hogy az ilyen masszív célok ellen nincs megfelelő pusztítóereje(kicsi az átütőképessége ami abból fakad,hogy nem erre tervezték+kicsi a mozgásienergiája éppen a szubszónikus sebesség miatt).
A mennyiség nem akadály az USA-nak van egy halom cirkálórakétákból.
Üdv Dudi
Köszönöm a választ (és a kieget), igen számítottam erre a válaszra. (közben keresgéletem, és találtam is, látom a hatótávval nincs gond: http://en.wikipedia.org/wiki/AGM-86). Viszont, tovább evalválva a gondolatot: nem lenne érdemes erre rágyúrni? Nem lenne gazdaságosabb, ha fejlesztenének: nagyobb átütő erő, nagyobb sebesség, nagyobb hatótáv? Mintha az oroszok, indiaiak erre állnának rá. Lehet, hogy ezért itt megköveznek, és tényleg sry, csak ennyire értek hozzá: a BrahMos nem valami ilyesmi szeretne lenni majd egy szép napon?
Tényleg sry hogy itt szőrözöm, csak egyszerűen annyival logikusabbnak (ld pro érvek fent) tűnik egy ilyen irányú fejlesztés, hogy nem értem, hh nem ment el végül mindenki ebbe az irányba, VAGY nem értek el magasabb szintet. A régi problémák (pl pontosság) ma már nem jelenthetnek gondot, ahogy a hatótáv sem. A hordozó platformról ne is beszéljünk. Az ötlet pedig szintén nem új ugye (ld MVH).
Köszönöm, és sry h itt összespamolom az oldalt, tiszteletem,
Dr. Strlv
Egyébként most ezt próbálom átrágni: http://en.wikipedia.org/wiki/Cruise_missile
DrStrangelove
De a BrahMos erre is van(nem csak lesz már rendszerbe állt)de elsősorban felszíni célok elleni eszközről van szó.
Üdvözlet
Igen, közben a rakétákat nézegetem közben immáron. A Brahmossal más gond is van: a hatótáv. Egy Irán méretű országgal szemben ez semmi. Viszont, ezeknek csak a sebessége nem jó:
http://en.wikipedia.org/wiki/KH-55
http://en.wikipedia.org/wiki/BGM-109_Tomahawk
Látom, hogy a hatótávot és a sebességet szerintem össze lehetne hozni simán, ugye a pontossággal nem lehet gond (persze papíron), az átütő erőt kellene növelni.
Namost szerintem, ha valaki egy ilyet kifejleszt (mondjuk 2000km hatótáv, 2-3 machos seb + átütő erő), annak gyakorlatilag, ha biztosítva van a hordozó platform… a lehetőségek végtelenek heheh.
Más kérdés, hogy a wikis oldal végén volt a kritika, miszerint 1 cirkálórakéta gyakran drágább, mint az általa megsemmisített célpont. Erre ott van az reconassaice. Ettől még a fegyver nem lesz kevésbé hatékony (és olcsóbb, mint egy pilóta+csapásmérő gép). Néztem, hogy egy ilyen (pl ez: http://en.wikipedia.org/wiki/AGM-86_ALCM) cirka 1 millió dollárba kerül. Kerüljön 2be (mert szerintem max ennyivel dobná meg a darabárat), és tudja azt, amit fent leírtam. A fejlesztés se kerülne annyiba, mint egy új repülőgép + szerintem a hadászati feltételek nem fognak változni annyit, hogy ne érje meg hosszú távon alkalmazni. Ha pedig változnak: egy rakétát azért olcsóbb fejleszteni.
Elnézést, ha hülyeségeket irogatok itt összevissza, de megfogott az ötlet.
Üdvözlet,
Dr. Strlv
strange: fejnek kemenynek kell lennie. eztegy brahmoson hogy oldod meg? egy jericho akkor sokkal alkalmasabb lehetne ott ez nem problema plusz a sebesseg brahmoshoz kepest is brutalis, kerdes eleg pontos e.
az anyagi resz meg tipikusan az izraeli problema 50-100dollaros raketakat, mortart akarnak leloni 10000dollaros raketakkal, nem akarnak colletarel damaget mikozben a masik fel leszarja azt sott direkte polgari „puha”celpontokra utazik.
Üdv Fade
A Brahmoson sehogy. De máson szerintem igen. Nem egy meglévőre gondoltam, hanem inkább egy 0-ról (persze a meglévő tapasztalatok alapján) fejlesztendő eszközre. Ellenben, nem csak israelre próbáltam koncentrálni, hanem elvontan, bármely államra nézve. Az, hogy hány dolláros cucc, stb, meg israel vs kasszam, én másra koncentráltam. Israel ha tehetné kiutasítaná az összes menekültet (vagy egyszerűen likvidálná). Én egészen konkrétan egy egész országot érintő csapás sorozatra gondoltam, bunkerekkel stb. A pontosság pedig, ha gondot okoz MA, akkor a tisztelt „hadmérnök urak” vessenek magukra.
Lehet, hogy most páran megcáfolnak, de nehogy a pontosság okozzon problémát ma. Félre ne érts Fade. Nem RÁD, vagy a te írásodra mondom ezt, hanem ez egy létező probléma, amit úgy vélem ma már nem lehetne elrontani (cseszni). Az, hogy a hírszerzés mit mond, és mi van valójában ott az nem a döntéshozók, vagy a rakétát üzemeltetők hibája, gondja.
A gond (vagy pozitív dolog számomra), hogy effektíve az ötletemnek ahogy látom (simán megoldható) technikai akadályai vannak – eddig. Még mindig konkrét cáfolatra, indokra várok – esetleg molnitól, hogy MIÉRT nincsenek elterjedve a -ok nem cirkáló Rakéta – a nagyhatótávolságú, és (átütő)erejű robotrepülőgépek a világban, amikor a pozitív részét a dolgoknak még nem láttam megcáfolva. Érdekes, hogy a pszihológiai részre (ld. fent: pánik) még nem érkezett cáfolat.
Köszönöm a reakciókat Dudi, Fade.
Dr. Merkwürdigliebe
A cirkáló rakéta a nevével ellentétben nem rakéta,sugárhajtóműve van ezért a sebessége csak szubszónikus és nem szuperszónikus.
Most akkor döntsétek már el. :)
Nem túl rég volt itten kommentek olyan hegye, ami az orosz szuperszonikus anti ship rakétákat is a cruise missile kategóriába sorolta.
Emiatt a leküzdése sem okoz problémát(az oroszok hasonló fegyverek ellen tervezték a MIG-31 gépet pedig az már nem ma volt).
Az, hogy nem okoz problémát, az erős túlzás. Attól, mert valamire tervezel valamit, nem feltétlen fog működni. Élesben – hála istennek -soha nem volt még a MiG-31 kipróbálva. A bejövő célok mennyisége és a rendelkezésre álló gépek mennyige igen fontos, ahogy a terep jellege is. Oroszország északi részei jellemzően viszonylag sík területek. A radart kisebb kihívás elé állítja. Namármost hegyek között egészen más keresgélni egy Tomahawkot, mint mondjuk 1000-3000 méteres hegyek között…
A legnagyobb baj ezekkel a fegyverekkel mégis az,hogy az ilyen masszív célok ellen nincs megfelelő pusztítóereje(kicsi az átütőképessége ami abból fakad,hogy nem erre tervezték+kicsi a mozgásienergiája éppen a szubszónikus sebesség miatt).
Zavart érzek az erőben. A BGM-109 tudtommal rendelkezeik pontosan ugyanolyan vagy nagyon azzal a pct. fejjel, mint a 2000 fontos bombák. Azok sem hangsebesség felett érnek célba, viszont a Tomahawk is kb. 800-900 km/h-s tempóval érkezik. Szóval azért van átütő ereje.
Szimpla légi oldásnál a JDAM vezérkésű fegyvereknek is 2-4m a szórásképe, terep jellegétől függően, hogy mennyire szórja, esetlegesen torzítja a GPS jelét. A lézervezérlésű fegyvereknél (szándékosan nem írok légibombát) már jobb a hejzet jó, tiszta, páramentes időben, itt 1-2m a szóráskép.
Mindkét fegyvervezérlés esetében javítható a pontosság, JDAM esetén 0,5m pontosságig, a lézeres vezérlésnél pedig 0,5m alá a célzás pontossága. De ez már feltételezi speciális földi műveleti egységek jelenlétét, a megfelelő felszerelésekkel.
Szerintem mielott kitor a balhe a jelenlegi vezetes egy tengerparti haz, egy repulojegy es egy bankszamla fejeben ugyis atad mindent.
„Namármost hegyek között egészen más keresgélni egy Tomahawkot, mint mondjuk 1000-3000 méteres hegyek között…”
Mivan? :)
Uh, korán reggel van. :)
Síkság vs. hegyek akart lenni.
Khmm… Bocs, hogy belevaú, de…
A Cirkáló Rakéta egy tükörfordítás, a Cruise Missile angolból származik, és hibás ebből a szempontból. A gond „csak” annyi, hogy a Missile nem csak rakétát, de irányított lövedéket is jelent angolban. A megfelelő magyar szó a Robotrepülőgép.
Robotrepülőgép pedig nem csak szubszonikus, hanem szuperszonikus is lehet, ott van a francia ASMP, a szovjet/orosz P-500, P-600, P-700, P-800, BrahMos és így tovább.
Ami a szuperszonikus, nagy hatótávolságot illeti, a fő probléma a repülési magasság. Nagy magasságban nincs gond a nagy hatótávolsággal, „csak” könnyű észrevenni és leküzdeni. Éppen emiatt a legtöbb esetben alacsonyan repkednek a szuperszonikus robotrepülőgépek is, hogy az elfogásukat megnehezítsék. Az új ASMP-A hatótávolsága is mintegy 600km körül várható. Az AGM-28 Hound Dog (1960) 17km-es repülési magasságon, Mach 2,1 sebességgel tudott ~1200km-es hatótávot. De így ugye elég könnyen felderíthető és lelőhető volt, ezért volt kis magasságú repülési profilja is, de így a hatótávolsága ~645km-re zsugorodott. Viszont ekkora hatótávolsághoz rengeteg üzemanyagra is volt szüksége, a 4,6 tonnás induló tömeg, és a 790kg-os harci fej mellett több, mint 2 tonnányi üzemanyagot vitt magával. A hatótávolság terén tehát a méret és a tömeg a két meghatározó kérdőjel. A Hound Dog olyan nehéz és nagy volt, hogy csak a B-52-esek vihették, összesen kettőt, a szárny alatti pillonokon.
Ár: Ugyan Dr.Strangelove azt írja, hogy „mindössze” 2x annyiba kerülne egy szuperszonikus, nagy hatótávolságú robotrepülőgép, a valóság ennél durvább. A BrahMos ára 2,37 millió US$-al egyenértékű, holott az alacsony munkaköltségű Indiában készül. A BrahMos pedig ugye csak 290km-es hatótávolsággal bír (megj.: 2,5 tonnás induló tömeg levegőből, 300kg-os harci fej, ~1,2 tonna üzemanyag). Az ASMP-A ára mintegy 15 millió (!) euro darabonként (bár lehet, hogy ebbe a fejlesztési költség is szerepel), és ugye ő is csak ~600km-es hatótávolsággal bír.