|

Irán erőt fitogtat

„Az Iráni Légierő egyhetes hadgyakorlatot tart a jövő héten” – nyilatkozta egy magasrangú katonai vezető az egyik helyi hírügynökségnek.

Mohammad Alavi elmondta, hogy a Fada’eyan-e Harreem-e Vellayat (Hívek a vallási vezetés szentségéért) fedőnevű gyakorlat július 31. és augusztus 7. között kerül megrendezésre. Tájékoztatása szerint 43 harcigép (főként F-4, F-5, F-7 és Szu-24 típusú repülőgépek) vesz rész a megmozduláson. Emellett pilóta nélküli légi járműveket is bevetnek.

Alavi tájékoztatása szerint a gyakorlat során a harci gépek számos levegő-föld rakétát indítanak majd, és számos egyéb fegyver is bevetésre kerül.
„A gyakorlatokat célja, hogy megmutassuk a világnak az Iráni Légierő jelenlegi erejét, valamint jelentősen tovább növeljük a különböző egységek harcértékét.”

31 hozzászólás “Irán erőt fitogtat”

  1. Pont a napokban zuhant le Romániában egy izraeli harci helikopter, akik – a sajtó rossz nyelvei szerint – a Kárpátok festői bérceit kihasználva egy Irán elleni háborús szituációt gyakoroltak. – Tényleg, Izrael katonai gépei miért repkednek Európa szerte egyre gyakrabban? Hadgyakorlat, vagy kémkedés? Szimpla vidéknézegető sétarepkedés esetleg….

    Barak védelmi miniszter jelezte, ha a Hezbollah újból rakétázza Izraelt, akkor a légierő palesztin kormányzati épületeket fog bombázni. – Mert ez így jogos, legalábbis szerinte: 10 kasszam = foszforbombát a lakónegyedekre! Had tanulják meg Isten palesztin barmai, hogy mi a pálya mostanság arrafelé.

    Közben az iráni elnök szerint az USA és/vagy Izrael két-három hónapon belül két támadást akar indítani a Közel-Keleten, szerinte Libanon és Szíria lehet a célpont – így gyakorolva nyomást Teheránra, mivel Irán túl erős ahhoz, hogy megtámadják. – Íme, egy optimista nézőpont a sok baljós hír között. Köszönjük Ahmi!

    Michael Hayden volt CIA igazgató szerint az USA katonai csapásmérése Iránra minden eddiginél valószínűbb, sőt, szerinte nem is ez lenne a legrosszabb megoldás. – No, ezt örömmel hallom, íme, a túloldal a legoptimistább hülyéje.

    Az oroszok kifaroltak Irán mögül, immár Medvegyev is aggódik Irán atomprogramja miatt. – Legalábbis a nárcisztikus lelkek ezt szeretnék hinni, igaz, közben gőzerővel építik tovább az atomerőművet, illetve az orosz oldalt a török-brazil páros épp tehermentesítette, így Moszkva nagyobb játszóteret kapott a szavak szintjén. És azért biztos ami biztos, épp egy Kolumbia elleni venezuelai (valamint nicaraguai, de gyaníthatóan Bolívia és Peru is érdekes módon viselkedne) katonai akciót készítenek elő az USA hátsó kertjében.

    Közben az USA és Dél-Korea flottája fegyelmező hadgyakorlatot tart azon Észak-Korea „ellen”, aki egyébként Kína egyujjas bábja. Tudjátok, amikor Kim Király megszólal vagy lép, akkor emeli fel Kína azt az egy ujját. Na melyiket?

    És végezetül még egy jó hír: nincs itt nagy baj, az USA nemcsak újabb milliárdokat költ az afganisztáni misszióra – vagy nevezzük hódító háborúnak -, de még arra is fussa, hogy milliárdokkal támogassa az iráni ellenzék vezetőjét, ha a kedves kolléga veszi a fáradságot és bedönteti az iszlám rendszert arrafelé.

    Ehhez képest az iráni légierő pár napos gyakorlata voltaképpen már nem is hír…

  2. Barak védelmi miniszter jelezte, ha a Hezbollah újból rakétázza Izraelt, akkor a légierő palesztin kormányzati épületeket fog bombázni. – Mert ez így jogos, legalábbis szerinte: 10 kasszam = foszforbombát a lakónegyedekre! Had tanulják meg Isten palesztin barmai, hogy mi a pálya mostanság arrafelé.

    Senki nem beszélt foszforbombák bevetéséről. Háborúban az erőfölény alkalmazását semmi sem tiltja. Ha rám rakétázgat egy de facto másik állam az háborús cselekedet.

    Közben az iráni elnök szerint az USA és/vagy Izrael két-három hónapon belül két támadást akar indítani a Közel-Keleten, szerinte Libanon és Szíria lehet a célpont – így gyakorolva nyomást Teheránra, mivel Irán túl erős ahhoz, hogy megtámadják. – Íme, egy optimista nézőpont a sok baljós hír között. Köszönjük Ahmi!

    Ekkora barmoságot egyre gyakrabban hallani. Ennyi erővel a pirézeket is meg lehetne támadni és ettől majd jól betojik egy másik ország. Országot nem mennek neki másik országnek poénból és elrettntésképpen sem. Fenyegetni ingyen is lehet, háborúzni meg nem. Atyaisten…

    Közben az USA és Dél-Korea flottája fegyelmező hadgyakorlatot tart azon Észak-Korea “ellen”, aki egyébként Kína egyujjas bábja. Tudjátok, amikor Kim Király megszólal vagy lép, akkor emeli fel Kína azt az egy ujját. Na melyiket?

    Csak nem a középsőt? No, de melyik kezén? :)

  3. Na, sikerült pocsékul gépelni. Akkor ismételek.

    Ekkora barmoságot egyre gyakrabban hallani. Ennyi erővel a pirézeket is meg lehetne támadni, ettől majd jól betojik egy másik ország. Országok nem mennek neki másik országnak „poénból” de még elrettntésképpen sem. Fenyegetni ingyen is lehet, háborúzni meg nem.

  4. „Tájékoztatása szerint 43 harcigép (főként F-4, F-5, F-7 és Szu-24 típusú repülőgépek) vesz rész a megmozduláson.”

    Érdekes, hogy pont a „csúcsgépeik”, az F-14 Tomcat-ek nem kapnak semmilyen szerepet a gyakorlaton. Csak nem jöttek elő 30 év után az üzemeltetési problémák? Állítólag már mókolják a gépeiket egy ideje, és gyaníthatóan a fegyverzetük üzemideje is rég lejárt már, főleg a Phoenix rakétáké…

  5. Földi csapásmérést gyakorolnak és mutatnak be a jelek szerint, mert az látványos és ezt tudják bemutatni. Légiharcot nem igazán tudnak perezentánlni…

    Olyan ez, mint az F-22. A képességeinek legjavát nem tudja megmutatni, mert a csökkentett észlelhetőség és a fejlett avionika az nem látható szabad szemmel.

  6. A ballisztikus rakéta teszteken már túl vannak – saját fejlesztésű műholdat is fellőttek már Safir-2 hordozóval.

    Egyébként továbbra sem hiszem, hogy az USA háborút akar indítani Irán ellen – ha akart volna, már korábban meglépi ezt. Az más kérdés, hogy néhány ország és az USA-n belüli néhány érdekcsoport ezt változatlanul szeretné elérni. De amíg Irak és Afganisztán helyzetében nem látni az alagút végét, valamint a török szövetség is veszélyben van (Észak-Koreáról és Kolumbiáról nem is szólva), addig rendkívül nagy hiba lenne az USA részéről egy egyoldalú katonai támadás megindítása Irán ellen. A jelenlegi helyzet merőben más, mint 1991.-ben vagy akár 2003.-ban volt, ez a sztori könnyen elsülhet visszafelé is.

    Az orosz oldal kétlakiságának is van egy ilyen összetevője: ha Irán teljesen maga mögött tudhatná Kínát és Oroszországot, akkor rendkívül kinyílna a csipája. Így viszont ők sem lehetnek teljesen biztosak az oroszokban, így kevésbé hajlamosak meggondolatlan lépéseket tenni. Márpedig Moszkvának egyvalami biztos, hogy fontosabb, mint Irán: az orosz érdekek érvényesülése. Addig, amíg ennek a szerepnek Irán megfelel, addig támogatják.

    A retorika viszont – ahogy Molni helyesen megfogalmazta – ingyen van.
    Apropó, Molni: a középső ujjára gondoltam. Hogy melyik kezén? Lehet, hogy nem is a kezén, hanem valamelyik bütykös lábán lévővel. :)

    M

  7. Hát az F14 köszönik jól vannak! legalább 40- vagy több. Valamint a számuk gyakorlatilag sokasodni fog mert megkezdték a régi sárkányok felújítását. A mig29 ist sikerült felújítani, és nem az eredeti lokátor van benne. Az F14 szemben érdekes dolgokat lehet olvasni, mert egyedi szerepük van. Az biztos hogy a munka nagy részét a többi gépnek szánják. Itt 1 érdekes videó:
    http://www.youtube.com/watch?v=bsCipS8Fkjw&videos=divObXOrz3c
    Nálamnál hozzá értőknek minden másodperc érdekes. Állítólag a képeken holmi NEBO radar is látható.

  8. Megnéztem a videót,röhej, hogy amerikát szidják,és közben
    az asztalon katonai baseball sapka hever.
    F-14 sárkány modernizálás? Nem a sárkány fontos,hanem ami benne
    van.70-es évekbeli technologia.
    Az usa középkorba bombázza iránt,ha akarja.
    A gyalogos munkát majd elvégzi az iraki hadsereg,legalább
    kipróbálják az M1 hk-t.

  9. Szerintem a mostani iraki „hadsereg” inkább ne próbálkozzon a perzsák ellen, tök felesleges – még M1-el is.

    Egy idézetet azért beszúrnék ide, inkább a történet egyéb (nyugati) oldalról való megközelítése céljából:

    ” A Stratfor harmadik negyedévi előrejelzése pontosan vázolja a regionális erőviszonyokat: “Végül is a napirenden lévő kérdés nem Irán atomprogramja, hanem konvencionális hatalma. Az Egyesült Államok iraki jelenléte nélkül Irán a Perzsa-öböl domináns katonai ereje. Az Egyesült Államok a tervek szerint augusztusig kivonja ‘harcoló’ alakulatait, hátrhagyva 50000 katonát, beleértve legalább hat dandárnyi harcoló alakulatot is, amelyeket most ‘tanácsadó és kisegítő dandároknak’ neveznek. Az amerikai haderő minden újabb csökkentése növeli Irán befolyását a térségben. Ha az atomprogramot holnap abbahagynák, Irán még mindig a térség domináns ottani hatalma maradna. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak Irakban kell maradnia, hogy ellensúlyozza Iránt, ugyanakkor ki is kell vonulnia onnan, hogy helyreállítsa stratégiai tartalékerejét. Arra számítunk, hogy ebben a csapdahelyzetben Washington folytatni fogja csendes erőfeszítéseit, hogy valamilyen megállapodásra jusson Iránnal. A kérdés csak az, hogy Iránnak fűződik-e valami érdeke ahhoz, hogy segítsen az Egyesült Államoknak ezt a problémát megoldani.”

    „Stephen Kinzer, a New York Times volt közel-keleti tudósítója most megjelent könyvében az Economist recenziója szerint azt javasolja Amerikának, hogy inkább Törökországgal és Iránnal barátkozzon, Izraellel és Szaud-Arábiával pedig lazítsa kicsit a kapcsolatait. Kinzer azt állítja, hogy “az irániak ugyanazt a szabadságot akarják, amit török szomszédaik élveznek. A történelem azt sugallja, hogy meg is fogják szerezni, bár kevesen mernék megjósolni, mikor és milyen áron. A demokrácia a közel-keleti muszlim országok közül egyedül Törökországban és Iránban vert gyökeret. Ez fényes jövőt biztosít számukra. És egyben Amerika logikus partnereivé teszi őket.”

    “Ha ilyen egyszerű volna” – jegyzi meg az Economist recenzense. De a megegyezés fő akadálya nem Irán, amelynek vezetői a londoni lap szerint három évtizede folyamatosan “Nagy Sátán”-nak nevezik az Egyesült Államokat, hanem Amerika, amely nem hajlandó lemondani a közel-keleti dominanciáról. Ha Kinzernek igaza van, és az ajatollahok valóban felajánlották – szeptember 11-e után is! – együttműködési készségüket Washingtonnak, de ajánlatukat visszautasították, akkor ez csak azért történhetett, mert Amerika nem akarta elismerni őket mint független regionális szereplőket.”

    No, ezek nem iráni propaganda szólamok, hanem a mainstream média által nem nagydobra vert nyugati gondolkodók írásai.

    Üdv: M

  10. F-14 sárkány modernizálás? Nem a sárkány fontos,hanem ami benne
    van.70-es évekbeli technologia.

    Azért ez így nem igaz. Nézd meg, hogy az ausztrálok mi össze szívtak az F-111C gépeikkel. Nem műrepülgettek meg légiharcolgattak velül sem gyakorlaton sem élesben, de mégis komplett szárnycsere kellett nekik 2002 táján. Lásd F-111 cikk.

    Az iráni F-14 gépek agyon voltak nyúzva a háború miatt. A gép variaszányas, ami különösen hajlamos az öregedésre. Az igaz, hogy a gép nem hajófedélzetről üzemelt, de azért 40 év az 40 év…

  11. Az iráni F-14 gépek agyon voltak nyúzva a háború miatt. A gép variaszányas, ami különösen hajlamos az öregedésre. Az igaz, hogy a gép nem hajófedélzetről üzemelt, de azért 40 év az 40 év…

    hát igen,csak 35 vagyok és reeggelente recseg ropog minden csontom….

  12. Nagyon nem írnám le az iráni hadsereget…

    Igencsak meggyűlne a baja az amerikai haderőnek, ha támadásra adná a fejét. Nem hiába, hogy eddig ez nem történt meg…
    Még a szerbek ellen sem volt egyszerű a dolguk, manapság egyre több érdekesség derül ki a 99-es légicsapásokról is. Ezzel szemben Irán sokkal komolyabb erőt képvisel, több gép, jobb földi légvédelem, korszerűsítési programok és ami szintén nagyon fontos harci tapasztalat és állandó, magas szintű gyakorlatozás. Ráadásul fanatizálható nép…

    A nyugati világ pedig nagyon rosszul tolerálja a veszteségeket. USA szeret sterilen háborút nyerni. Jelenleg Irakkal és Afganisztánnal sem tudnak mit kezdeni, nem kell egy harmadik hadszintér…

  13. Ez a szó, hogy „ha” nem létezik a történelembe…
    10 év múlvam ajd arról beszélünk, „ha” jobban nekiestek volna az irániaknak?

    Persze, ha sikereket akarnak elérni jobban nekik kellene esni, de továbbra sem látom a realitását a dolognak. Irán esetében pedig túl erős koalíciós szövetséget sem érzek…

  14. Az iráni légvédelem legnagyobb problémája a lokátor elleni rakéták elleni harc, ugyanis a legtöbb rendszer hatótávolsága kisebb mint az indítási távolság, amelyikben meg bent van (S200) az meg nem elég gyors én manőverezőképes. Ezzel ők teljesen tisztába vannak. Mint igazán kiderült tulajdonképpen az s300 is kevés lenne hatótávolságban, nem véletlen hogy az oroszok is fejlesztenek. A kis és közepes magasságú légvédelmük viszonylag elmegy. Nagy hatótávolságú lokátor rendszerek (400 km) hálózatban működnek. A fenti hiányosság kiküszöbölésére rengeteg variációt kiagyaltak (lokátor elleni rakéták) de egyik sem az igazi. (pontvédelmi eszköz pl torm1, 8 csövű 23 mm gépágyú, lokátorhálózat, mozgékony lokátorok, passzív eszközök stb.) Ezek Szerbiában sem működtek tartósan. Most éppen valami kínai Goalkeeper kópia beszerzésén agyalnak.