India repülős szempontból nagyon jó hely, ugyanis mindig tartogat az érdeklődő számára valamilyen érdekességet, legyen az egy újabb fejlesztés, baleset, fegyverkísérlet, vagy éppen egy-két újabb beszerzés. Utóbbiból most sincs hiány, folytatódik a vég nélküli költekezés, a kelet és a nyugat pedig tovább gazdagodik az indiai pénzekből.
Kezdjük először a kevésbé meglepővel: a meglévő 230 megrendelt Szu-30MKI mellé most további 42 darabot vásároltak 3,25 milliárd amerikai dollár értékben. Ezzel mostanra 272-re duzzadt a jövőbeni flotta, ezzel pedig India lesz a típus legnagyobb üzemeltetője, közel annyi áll majd üzemben, mint egykor a MiG-21-ből, viszont a képességeket illetően többszörösen meghaladják majd az elődök kapacitását – főleg, hogy a most megrendelt 42 példány már az úgynevezett „Super” verziót képviseli majd.
Szu-30MKI és a BrahMos ,
Miből áll ez? Az új változat képes lesz a még fejlesztés alatt álló BrahMos cirkálórakéta indítására, valamint az 1000 km-es hatósugarú, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető Nirbhay cirkálórakétát is alkalmazhatja csapásmérésre. Ezen kívül fejlettebb radart, új fedélzeti számítógépeket és elektronikus hadviselési rendszereket is beépítenek majd.
Az első két prototípus 2012-ben szállhat fel, őket követi majd a 40 szériagép (így jön ki a megrendelt 42 példány). A tervek szerint ha teljes lesz a flotta, a régebbi verziókat is erre a szintre fejlesztik.
A gépek az indiai HAL üzemében készülnek majd. A gyártás ütemét folyamatosan fokozzák, pillanatnyilag 28 darab/év az átlag, míg 2009-ben csak 23 darab/év volt. A nyilatkozatok szerint 2016-17 tájékán befejeződnek a szállítások, így az időközben rendszerbe álló 126 vadászbombázó, melyek az MMRCA tenderrel kerülnek majd beszerzésre, csak kiegészítésként szolgálnak majd a Szu-30MKI-k mellé.
A légierő mellett a haditengerészet is mozgolódik Indiában. Mint ismeretes, a hamarosan elkészülő INS Vikramaditya repülőgép-hordozón az Oroszországtól beszerzett MiG-29K és KUB vadászbombázók üzemelnek majd, azonban ennek rendszerbe állása után India két nagyobb, saját gyártású hordozót is szeretne majd, melyekre már modernebb repülőgépeket keresnek. A hazai fejlesztésű LCA Tejas haditengerészeti verziója ugyan létezik, és hamarosan (a legújabb hírek szerint konkrétan július 6-án) be is mutatkozik az illetékeseknek, ám mégsem ez a legmegfelelőbb. Így tehát India nyugat felé kacsintgat…
F-35C ,
Már írtunk róla, hogy megkerestek több vállalatot is, a pályázók nagyjából azonosak az MMRCA résztvevőivel: Dassault Rafale M, Boeing F/A-18E/F Super Hornet, JAS-39 Gripen, Eurofighter Typhoon (utóbbiaknak még nincs hajófedélzeti változatuk, de lehetséges az elkészítésük), MiG-29K. A légierő számára az F-16-ot kínáló Lockheed Martin eddig kimaradt a tengerészeti mókából, most azonban bejelentették: ők is pályáznak a megrendelésre, de nem kell megijedni, nem a Viper hajófedélzeti verziójával, hanem az 5. generációs F-35 Lightning II-vel.
Hétfőn a cég alelnöke, Orville Prins azt nyilatkozta: hivatalosan is felajánlják eladásra az F-35 B és C verzióját is, melyek közül India kiválaszthatja a neki megfelelőbbet. Amennyiben a kifejezetten repülőgép-hordozók fedélzetére tervezett C-re esik a döntés, úgy az Amerikai Haditengerészet mellett ők lennének a típus második üzemeltetői. Az Lightning II bivalyerős konkurencia a többi nevezőnek, talán csak a Rafale M és az F/A-18E/F veheti fel vele a versenyt fejlettség terén. Kérdés, hogy a borsos ár mennyire fog számítani az indiaiak szemében.
Minek nekik annyi szu 30?Amúgy szerintem a szu 30 a legszebb gép.
No azt hiszem, hogy nem a gép szépsége a döntő szempont.
Tudom hogy nem számít a szépség de akkor is gyönyörű gép fog maradni:)
Szerintem sokkal jobb minden téren mint a mig 29-esek.
Kicsit nagyot mondott az LM, nem?
Mondjuk Krisztus után 2200 május 40-ére le is tudják majd szállítani az esetlegesen megrendelt mennyiséget. Nem hiszem, hogy az USA haditengerészetét fogják váratni…
Ha a f-35-öt választják akkor tényleg várhatnak legalább 20-30 évet mire meglesz az összes gépük.
Az oroszoknak hany szu30asuk van?
Remeljuk a kikepzes jobb lesz. Nem lenne jo hetente olvasni, hogy egy-egy ilyen madarka lepottyan, mint a 21esekbol :(
Kina/pakisztan kezdhet fejleszteni. 272 szu30 ellen nem sokat tudnak tenni :)
Az meg egy másik kérdés, hogy az FMS mit fog szólni hozzá…
Az oroszoknak hany szu30asuk van?
Egy sem. Nem is lesz soha, mert lesz (?) Szu-35. Pár éve Putyin kikelt magából, hogy jobb gépeket exportálnak, mint ami az oroszoknak van. Jaaaaaaaaa, hát aki fizet is érte… :)
A Szu-34 vásárásával ez változott, de abból kevés van és bizonyos téren a gép visszalépés. Már nem az a klasszikus szupervadász. A kilátás az F-111 gépet idézi. Személy szerint én jobb gépnek tartok egy kétüléses Szu-35-öt, mint egy Szu-34-et.
molni
Az oroszoknak van kemény 12 db szu 30-asuk.Mondjuk azokat műrepülésre használják leginkább ha jól tudom.
Molni:
Én ugyan továbbra sem nagyon értek a repüléshez, de szerintem a 34-es inkább oldallépés, mint vissza. A csapásmérő képességet erősítették a légiharc rovására. Az összehasonlítás a 111-essel az igazi, kb az a feladatkör. Az orosz katonai doktrinák miatt igény van rá, nem igazán kell a teljes „multirole”.
Ha tényleges „balhé” van, úgyis frontbombázóként alkalmaznák a 35-ös egy részét is. Akkor meg inkább (szerintük) célgép.
@Wolfrick
Én ugyan továbbra sem nagyon értek a repüléshez, de szerintem a 34-es inkább oldallépés, mint vissza.
Én is ezt akartam mondani. :)
…de szerintem a 34-es inkább oldallépés, mint vissza. A csapásmérő képességet erősítették a légiharc rovására.
Miért fontosabb a légiharc képesség a csapásmérő képességhez képest? A mai háborúk inkább azt mutatják, hogy a földi csapásmérésnek van nagyon fontos szerepe és a bevetések nagy része is ilyen jellegű. Nehéz ebben a témában priorizálni, de szerintem az csapásmérés és a BVR kapacitás a legfontosabb. Ezeket kb egálra venném, kiemelve, hogy az előbbi gyakrabban használatos. A fegyverzet mellett mindkettő nagyon erős elektronikát is kíván. A Szu-34 esetében inkább az a gond, hogy a BVR nem elég erős, nem pedig az, hogy a csapásmérés felé mentek el. Pedig a platform szerintem alkalmas lenne rá…
Block50:
egy léghajó (megfelelő elektronikával) is alkalmas BVR indításra :-D
A fegyverzet (itt legalábbis ezt szoktátok mondani) az oroszoknál elég karcsú. A fullback minden jellemzőjével inkább bombázó, mint vadász.
A SZU -34 -sek frontbombázók a SZU -24 -sek leváltására tervezték, amelyek már eléggé elavultak az 1970 -es évektól. Tehát nem a légiharcr az erossége. Az oroszok csak 58 drb-ot rendeltek beloluk. 8 tonna fegyverzetet hordozhat.
Logisztikai rémálom lesz Indiában! Bár ez döntéstől függ majd.
Eddig sem volt jobb a helyzet! :)
sulyid: Mert az egyik szomszéduk pakisztán a másik meg Kína. Egyikkel jobb a viszony mint másikkal. mig vs su hordozó: Még a ruszkik is váltanak migre hordozójukon… :)
állítólag kapnak 2015ig 48db Su35öt. szmt program ugye kevés gépet érintett és ott is úgy hírlik BVR az érdekes…. 2xéve 2.ok voltak most úristen…
F35C több szempontból is necces, ugye 2016felé már vizen az új saját hordozójuk másrészt meglepne ha engedélyeznék az F35 Indiai exportját… bár aztán Kína seggébe jó egy erős India. :)
Block: Su-34orrába beférne egy Irbis? baromi lapos mindha nem is lett volna cél a BVR.
Su-34orrába beférne egy Irbis? baromi lapos mindha nem is lett volna cél a BVR.
Őszintén?
Fejből azt sem tudom a Szu-34 orrában pontosan milyen radar van! Nem tudom az Irbis integrálása megoldható-e. Mondjuk a lokátor antennája 1 m átmrőjű lehet, nem tudom a többi része mekkora…
A legtöbb forrás szerint az R-77 integrációja megtörtént a Szu-34-esen de, hogy ez mennyire hordoz valós BVR képességet…?!
szu-34
a beépített radar ki tudja szolgálni teljes egészében az r-77-est
a radar neve b004 (pesa rendszerű leninec tervező iroda fejlesztése)
vadász méretű célt földháttéren kívül 90km-ről derít fel egyszerre10-et tud követni és 4 ellen indítható r-77 egyszerre de a radar fő profilja a csapásmérő képesség támogatása(a légiharc képesség sokadlagos szempont volta tervezés során)kismérteű mozgó célokat (harckocsi) 30km-ről képes felderíteni míg hajókat mérettől függően akár 300km-ről van szintetikus apertúrájú üzemmódja is (a felbontást nem tudom) és lpi módban is tud sugározni megfelelő hatékonysággal
terveztek a gép farkába egy n012-es radart ami alkalmas lenne pályakorrekciós adatokkal ellátni r-77-es rakétákat(az első két átadott szériagépnek eltérő volt a farokkúpja ezért nem lehet biztosat tudni a radar alkalmazásáról)
:) pont india miatt fejlesztik a pak-fa navyzált változatát
amúgy itt mindenki a légi harcról beszél a szu-34 kapcsán de könyörgöm ez nem agy vadászbombázó mint a hornet hanem egy csapásmérő mint az f-111 vagy a szu-24 csak azért mert valószínűleg ez a valaha épült legjobban manőverező csapásmérő(ami a szu-27-el való nagyfokú azonosság miatt van)még nem vadászbombázó!!!!
budit meg mikrot is raktak be az oroszok és ezekből egy vadászbombázón viszonylag kevés van….
komoly BVRhez komoly radar kell. A radarnak meg nagy orr kell (akár pesa akár aesa) térfogatra ÉS keresztmetszetre is.
ha megnézitek a Su-34et akkor ez gyanusan nem volt prioritás. pl
http://www.enemyforces.net/aircraft/su34.htm
erre akartam célozni.
justmy2cent
dudi:
„pont india miatt fejlesztik a pak-fa navyzált változatát”
Nem is tudtam, hoyg a PAK-FA-nak tervezik a navyzott változatát.Ezt meg hol olvastad? :D
Fade
„A szu-34-es orrának keresztmetszetéhez igazodóformájú radar antennája hatalmas méretű, ennek ellenére vadász méretű légi célokat nem túl nagy távolságból 90 km-ről derít fel…” Aranysas
most magamat idézem mint a legnagyobbak :)
„a radar fő profilja a csapásmérő képesség támogatása(a légiharc képesség sokadlagos szempont volta tervezés során)”
Chris
ööö mindenhol :) de pl aranysas és még sok helyen ne kérj linket mert nem tudok de ha rágúglizol a pak-fa-ra biztos találsz olyat ahol említik
dudi
Teljes egészében veled értek egyet.
Chris
Itt van feketén-fehéren.
http://en.wikipedia.org/wiki/Sukhoi_PAK_FA#Naval_Version
Hoppá tényleg, bár gondoltam én is rá, hogy a jövőbeli hordozóikra mit akarnak pakolni, de a wikipediát nem olvastam, kellően át, csak az elejét merő lustaságból.
sulyid
el sem hiszed h ez mennyit jelent nekem :-D
dudi
Nekem megtiszteltetés hogy megengeded hogy egyetértsek veled:)
A Szu-34-esnél a kilátás a kabinból nem vethető össze pl. a Szu-35-össel, vagy a PAK-FA géppel. De a kabin ergonómiája és a komfortossága van olyan komoly, mint a két másik gépé, csak más összefüggésben. Kabinergonómia alatt most a tágasságot és a kétfős személyzet számára biztosított kezelőszervek, műszerek elhelyezkedését értem. Anno 1995-ben, mikor Pjotr Gyenyikin, az akkori légierő vezérkari főnök (egykori Tu-160-as hajózó) Novoszibirszkben megtekintette az egyik nullszéria pilótafülkéjét, őszintén ledöbbent, hogy tágasabb, mint a hatalmas 160-asé!
Egy presztízsrepülő után ugyanis egy „kis” vadászgépecskéből rittyentett vadászbombázótól nem ezt várja az, akit évtizedekig a nagygépek felsőbbrendűségével kondícionáltak.
ha megrendelik az f-35-ket akkor kínának már semmi esélye sincs még azokkal a szu-30-okkal se plusz ide jön még a brahmos amikkel el lehet süllyezteni a kínai anyahajókat
egyre rémisztöbbek egyes kommentek.
amúgy itt mindenki a légi harcról beszél a szu-34 kapcsán de könyörgöm ez nem agy vadászbombázó mint a hornet hanem egy csapásmérő mint az f-111 vagy a szu-24 csak azért mert valószínűleg ez a valaha épült legjobban manőverező csapásmérő(ami a szu-27-el való nagyfokú azonosság miatt van)még nem vadászbombázó!!!!
Amivel szerintem az a gond, hogy akkor a gépo bizony visszalépés. Nem 100%-ban multirole gépet rendszerbe állítani ma pézügyi öngyilkosság szerintem. Még az USA-ban is remeg a léc ezen a téren…
A legjobban manőverező meg kicsit vicces, mert az F-15E is kb. ez a kategória, de senkinek nem jutott még eszébe szarul manőverezőnek leírni a kilátás a pilótafülkéből meg picit más kategória. De a Szu-30 is veri ezen a téren.
A gép egy kicsit rejtélyes nekem. Olyan távolságú repülésekre is tervezték, amire épeszű légierő nem ekkora méretű gépet vet be. Az egy dolog, hogy az egyik tesztpilóta képes volt vele 16 órát nem harci feladat közben repülni. A B-1-es gépszemélyzetek sem töltenek el 16 órát ülve egyhelyben a ’90-es évek tesztjeinek eredményeképpen. Persze az oroszok nyugati szemmel nézve sokszor gondolkodnak furán.
Tehát nem a légiharcr az erossége. Az oroszok csak 58 drb-ot rendeltek beloluk. 8 tonna fegyverzetet hordozhat.
2007 végén még 120 db volt a cél 2020-ig. Ez megváltozott volna? Van valami forrás erre?
molnibalage
a szu-30 és az f-15e igazi multirole gép a szu-34 nem az ezért szerintem nem egy kategória a 3 típus ezért írtam azt h „valószínűleg ez a valaha épült legjobban manőverező csapásmérő” szóval még csak nem is azt írtam h a legjobban manőverező hanem azt h valószínűleg de te efölött az apróság fölött elsiklottál
meg azt sem értem h miért sorolod a szu-30-al és az f-15e-vel egy kategóriába mikor a szu-24 flotta leváltására tervezték ami tisztán csapásmérő gép nem pedig többfeladatú
„A B-1-es gépszemélyzetek sem töltenek el 16 órát ülve egyhelyben a ’90-es évek tesztjeinek eredményeképpen.”
nem kell ülni 16 órát akkora a kabin h fel is lehet benne állni sőt van egy kis folyosó benne ahol egy ember még aludni is tud olyan mint egy kamion fülkéje
A Szu-24 pusztán azért nem multirole, mert akkor még nem volt követelmény. Egy Szu-30/35 elvihet racionálisan ugyanakkora támadófegyverzetet kb. azonos távolságra, mint a Szu-24M, csak éppen képes megvédeni magát vadászok ellen jóval hatékonyabban.
A 16 órás példával azt akartam mondani, hogy a gépnek ez az extrahosszú bevetésre való használata szerintem erősen elrugaszkodott a valóságtól minden egyéb kényelmi berendezés hatására. A B-1 személyzete konkértan hálózsákba bújík és akár aludhat is. Ehhez még a Szu-34 sem elég. Ha 10-16 órás vagy hosszabb bevetésre mész, arra egyszeráen nem vadászgép méretű gép kell. Nem erre jók.
molni
„A B-1 személyzete konkértan hálózsákba bújík és akár aludhat is. Ehhez még a Szu-34 sem elég.”
de elég lehet benne aludni van egy folyosó ami összeköti a pilótafülkét a wc-vel meg a mikorval és ott elfér 1 ember fekve
„Nem mellékes, hogy így felszabadul mögöttük egy jelentős tér, amit pihenésre, és étkezésre alkalmassá tettek (a gép utántöltés nélkül is képes 10 órás bevetésekre, ami légi tankolással hosszabbítható, így a hajózók számára ezek létfontosságúak, csakúgy, mint a szintén itt kialakított illemhely).” htka
de abban igazad van h ne a legszerencsésebb egy ekkora gépet ilyen feladatokra használni de nem a méret miatt gondolom hanem a szállított fegyver viszonylag kis mennyisége miatt (mert szerintem 10 óra repülésnyi távolságra már stratégiai célok vannak)
de azt se felejtsük el h a gép csak képes ilyen távú bevetésekre és nem csak ilyenekre alkalmas és az sosem baj ha egy gépnek nagy a hatótávolsága mert könnyebb vele tervezni