Jelenleg is gőzerővel folyik az iraki Taji táborban az iraki hadsereg tagjainak M-16-os gépkarabély használatának elsajátítását célzó alapkiképzés. E kiképzési program is az USA azon törekvéseinek sorába illeszkedik, mellyel véglegesen ki akarják söpörni az iraki hadsereg arzenáljából a szovjet éra AK-47 típusú karabélyait.
Mondani sem kell, hogy a tervezett fegyvercsere – elsősorban a két gépkarabély alkalmazhatóságával kapcsolatban – sok vitát váltott ki a két fegyvertípus pártolói között, mind a hadsereg, mind a civil társadalomban élő fegyverrajongók köreiben.
Az AK-47-es karabélyt, amely a közel-keleti hadseregek szimbólumává vált az idők során, az 1960-as évektől kezdve használják az iraki hadseregben, s bár pontatlanabb, mint amerikai társa, a kritikusok szerint az orosz fegyver sokkal jobban helyt áll az iraki, zordabb természeti viszonyok között.
Nem meglepő módon nem csupán a két fegyvertípus adottságai, képességei állnak a fegyvercsere hátterében. Fontos szempontként kell figyelembe venni, hogy az új fegyvereket név szerint fogják az egyes katonákhoz rendelni, ezáltal kívánják csökkenteni a lázadók kezébe kerülő amerikai fegyverek számát.
Az iraki katonák által az M-16-os karabéllyal produkált lövészeti eredményeikről Kevin Averre őrmester, a kiképzési program vezetője a következőképpen nyilatkozott:
„Ahhoz képest, hogy életükben először lőttek ilyen típusú fegyverrel meglepően jó eredményeket produkáltak, még az amerikai katonákhoz képest is.”
A tényleges lövészeti ismeretek és gyakorlatok mellett a katonákat az új fegyverek karbantartására is megtanítják.
A fegyverek lecserélése persze nem megy az egyik napról a másikra, s bár Irakba több ezer M-16 karabélyt szállítottak eddig is, a jövőben további szállítmányok várhatóak, emellett természetesen a kiképzés is folytatódni fog.
