Radarlefedettségük hiányaival India is tisztában van, igyekszik is tenni ellene. Ezek egyik eleme a kikötött léghajókra telepített radarok használata.
Ezen a területen a kezdőlépést 2004 – 2005 folyamán tették meg, mikor is két darab, az izraeli Elta által kifejlesztett és mind Izraelben, mind Indiában rakétavédelmi célokra használt EL/M-2080 Green Pine rakétavédelemben használatos radar direkt ilyen célokra módosított változatával, a EL/M-2083-al felszerelt léghajót szereztek be Izraeltől.
Ezek konkrétan egy az egyben megegyeznek az Izrael által is bevetett konfigurációval: a TCOM Aerostats 71M jelölésű léghajójára telepített ELTA EL/M-2083 radar. Az indiai beszerzés kapcsán a Rafael játszotta a rendszerintegrátor szerepét.
A Kutch és Punjab régiókban próbára tett, kis és nagyobb (~9 km) magasságokban haladó repülőgépek és helikopterek, valamint rakéták, robotrepülőgépek észlelésére egyaránt alkalmas rendszer minden bizonnyal beváltotta India reményeit, hiszen 2007 második felétől kezdődően további 4 rendszer beszerzéséről röppentek fel hírek.
Az amolyan mini AWACS-ként funkcionáló „lufikból” az Indiai Légierő 13 beszerzését tartja szükségesnek a radarlefedettség hiányosságainak betöméséhez, mely mennyiség eléréséét folyamatosan ügyködnek is láthatóan, hiszen a közelmúltban nyitottak meg egy globális tendert további 3 beszerzésére.
Az elérhető információk szerint a potenciális szállítóknak megnevezett cégek – BAE Systems, Israel Aerospace Industries, Lockheed Martin, Northrop Grumman, Rosoboronexport és a Thales – megkeresése a következő 2-3 hónap folyamán zajlik majd le.
A fenti listából kiemelnénk Lockheed Martin-t, aki India jó szomszédjának, Pakisztánnak nyújtott ilyen megoldást. Washington még 2002 folyamán hagyta jóvá 6 darab, Lockheed Martin L-88 radarral ellátott léghajó szállítását.
Töredelmesen megvalljuk, erről nem nagyon leltünk infókat, ugyanakkor mivel az Egyesült Államokban például a határrendészeti feladatkörben a TCOM stratégiai partnerének számító ILC Dover szállította, 420K jelölésű léghajón használják az L-88-ast, feltételezzük, hogy Pakisztán esetében is ez lehet a helyzet.
És végül egy gondoltat erejéig visszakanyarodva Indiára: a légierő mellett a haditengerészet is tervezi radarral felszerelt léghajók beszerzését.
Üdv!
azt éátom, hogy ezek félmerev léghajók, de volna néhány kérdésem a hozzáértőkhöz:
1: A radar nem kis energiát igényel. Azt honnan akasztja le?
2: Mi a töltőanyag? Hélium? Vagy az esetleges generátor termeli mellékesen a meleget is?
A radarenergiát két, az „érinthetetlen” kaszthoz tartozó muksó generálj, Hindustan Aeronautics Mintájú kerékpáron a gondola alá szerelve. A két delikvens termel persze meleget is, de töltőanyagként izraeli ideológia szerepel. Ez könnyebb a levegőnél, bár gyúlékony, de nem az indiai éghajlaton, inkább a Közel-Keleten :-) :-) :-)
Hát eléggé érdekes. Mi is ilyent veszünk, vagy lesz Saab 340 AEW valamikor?
@Littlejohn: muha, ez kész! :) :)
@Wolfrick: gyorsan utánanéztem és a TCOM azt írja, hogy:
#1: a kikötést szolgáló kábel egyben biztosítja a léghajón telepített elektronos eszközök energiaigényét + a benne foglalt optikai szálak révén az adatkommunikációs csatornát és mindemellett villámhárító funkciója is van.
http://www.tcomlp.com/aerostats_what_teth.html
#2: hélium a töltőanyag
http://www.tcomlp.com/aerostats_what_aero.html
4600 meter hosszu kabelnek azert lehet sulya.
Köszi!
Na ilyen kellene a zengőre, meg a tubesre, ez ellen nem tiltakozhatnak a környezetvédők :-D
„Na ilyen kellene a zengőre, meg a tubesre, ez ellen nem tiltakozhatnak a környezetvédők :-D ”
Wolfrick: Ugyanezt akartam írni.
Viszont attól tartok valamibe akkor is belekötne nagyrabecsült köztársasági elnökünk, vagy ha ő nem, akkor valamelyik természetvédelmi egyesület, hogy például a hegyi sólymok életterét korlátozza a léghajó..
Ekkora súly mellett elbírna az egy sólyometetőt is… :-) :-)
Azért gondolom nem alkalmazhatóak minden időjárási körülmények között (pl. erős szél).
@Mark: igen, nyilván egy hurrikán alatt nem célszerű ilyet eregetni :)
Ellenben a TCOM adatlapja szerint egész szívós:
Wind Speeds
Operational-70 kts / Survival-90 kts
Azaz ~130 km/h szélerősségnél még elvan és ha nagyon kell lehet kibírja a ~166 km/h körülit. Feltételezem legalább valamennyire teszteléseken alapulhatnak ezen értékek :)
Talán érzékenyebb pontja a dolognak, hogy kacsavadászat feelingű a dolog, ha nincs biztosítva, hogy a rosszarcú emberek ne férkőzhessenek a közelébe.
„Talán érzékenyebb pontja a dolognak, hogy kacsavadászat feelingű a dolog, ha nincs biztosítva, hogy a rosszarcú emberek ne férkőzhessenek a közelébe.”
ha ezt arra érted, hogy egyet-kettőt könnyű beleereszteni valamiylen vadászpuskából… akkor én is ezt gondolom. Ez egy bazi nagy fehér „lufi”. Messziről könnyű észrevenni, és szerintem könnyű célpont is.
Csoró ország AEW&C. jópofa amúgy:)
Tcat
„Talán érzékenyebb pontja a dolognak, hogy kacsavadászat feelingű a dolog, ha nincs biztosítva, hogy a rosszarcú emberek ne férkőzhessenek a közelébe. ”
Hát, ha a kacsavadász nem repül, akkor baromi erős, hogy egy „4 600 méter magasságig felengedhető 71M” ig elhordó „puskát” cipel. Az még a szovjet 120 mm-es (emlékezetem szerinti legnagyobb) lövegeknek is izmos :-D
Ha meg repül, szerintem el ezbirja az amraam-ot is, és nyugodtan sörözhet a keszi :-D
@Wolfrick: jaja pufka a javából ami felhord 4 600 méterre :D Ha fent van, akkor messze nem annyira kiszolgáltatott ez igaz – vagy legalább a határon átreppenő végzetét észleli azért legalább :D
Fel/leengedés közben mondjuk kicsit neccesebb lehet, de ezekre meg nyilván fel lehet készülni, ha olyan a szitu a körzetben, szóval egy kicsit visszatáncolok, annyira nem kacsavadászat azért. Illetve mondjuk inkább úgy, hogy helyzettől függő :)
Ettől függetlenül szerintem relítve occóért versenyképes megoldást jelentenek ezek a léghajók.