|

Pöstyén 2010 – Évadnyitó kisebb zökkenőkkel

Minden repülésrajongó várja a májust. Ilyenkor kezdenek felpörögni Európában az események, megindul a szezon, az idáig csak tervezgetett események szép lassan testet öltenek. Közép-Európában szomszédjaink közül szinte hagyományosan a szlovákok nyitják az évadot, az idén negyedik alkalommal megrendezett pöstyéni repülőnappal. Bár eredetileg nemzeti repülő fesztiválnak nevezték, és mindössze egy-egy vendég országot hívtak, mára egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldi résztvevők is. Így volt ez az idei repülőnappal is, melyet május utolsó hétvégéjén rendeztek meg. Kétségtelenül a legnagyobb durranásnak az oroszok részvétele számított volna, akik egyenesen egy Szu-35-öst ígértek, az esemény előtt egy héttel azonban kiderült, félreértés történt, ők bizony semmiféle gépet nem szándékoznak küldeni. Azt hiszem, aki rendszeresen követi a repülőnapok szervezésének eseményeit, az különösebben nem lepődött meg ezen a fejleményen. Orosz barátaink elég sokszor adnak később félreérthető ígéreteket, illetve támasztanak az utolsó pillanatban teljesíthetetlen pénzügyi feltételeket. Sajnálni lehetett a történéseket, de bánkódni semmiképp sem szabadott, hiszen ezt leszámítva is számos érdekességet ígért az esemény.

A statikus sor Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A meghívott gépek listáján kívül talán csak a várható időjárás érdekli jobban a lelkes repülőnap látogatót. A szombati napra terveztük az utat, és a meteorológia kiadós esőt jósolt erre a napra. Szerencsére nem így történt. Reggel nyolc órától kellemes napsütés fogadott, ami kitartott egész nap, jóleső 25 fokos hőmérsékletet előidézve. Pont ideális állapot.

Mil Mi-8 PPA Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Érkezést követően a statikus sor irányába vettük utunkat. Ez sosem volt Pöstyén erőssége, és bár látszik a javulás, idén sem lett a legizmosabb a felhozatal. A gépeket a repülőtér központi részén állították ki. A kordon elég nagy távolságra volt, aminek én örültem, így jól fotózhatóak maradtak. Az biztos, hogy közelről nem lehetett megszemlélni őket, de engem, aki ritkán jut gépek közelébe, nagyon szokott zavarni a rajtuk fürtökben lógó plázacicák és trendi srácok hada, akiktől lehetetlen egy normális fotót készíteni, illetve csodálni a vasmadarakat maguk valójában. A sort a közeli repülőmúzeum néhány gépe kezdte, amelyek közül az elektronika zavarásra szolgáló Mi-8PPA változat érdemel külön említést. Bár a magyar légierő kötelékében is üzemeltek hasonló funkciójú gépek, én még nem találkoztam ezzel a változattal. Szembetűnő volt a különbség az alapváltozatokhoz képest. Ez nem csak a két oldalon található antennarendszer miatt volt így, hanem a számos plusz levegőbeömlő miatt, amelyek a belső rendszerek hűtését szolgálták.

A MiG-29UB igencsak viseletes volt Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A ma is aktív gépek közül megtalálhattuk a franciák Mirage 2000 gépét, az osztrákok egyik kékre festett PC-6-osát, egy kétüléses magyar Gripent, a szlovákok egy L-410 szállítógépét, valamint az ukránok egy egészségügyi feladatra átalakított An-26-osát. Utóbbi bizony már elég nagy távolságra álldogált a kordontól, nem tudom így volt-e értelme kiállítani. A szlovákokat egy L-39 és egy kétütéses tigrisfestésű Mig-29UB képviselte. Utóbbi eszméletlenül kopott állapotban volt, de talán ez adta meg igazán a gép báját.

A csehek Gripenje teljes harci díszben érkezett | Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A legérdekesebbnek a cseh kontingens bizonyult, akik bemutatták, hogy harci gépeket hoztak. Az ALCA szárnyai alatt pótosok és Sidewinderek lapultak, míg a törzs alatt egy gépágyúkonténer. Még ennél is harciasabbra sikeredett a Gripenjük, amely a törzs alatti „tök” mellett a belső pilonon AMRAAM, míg a külső pilonon és a szárnyvégeken Sidewinder maketteket hordozott. Azt kell mondjam nagyon impozáns látványt nyújtott így a gép, kifejezetten kezdett hasonlítani egy harci repülőgéphez. A kora reggeli órákban még egy üres hely tátongott a statikus soron. Valószínűsítettem ide a németek beígért Tornado ECR gépét várták, de az sajnos nem érkezett meg. Lehet, hogy így volt, lehet, hogy nem, később a mi egyik Mi-8-asunkkal töltötték fel a sort és így lett vele teljes a statikus géppark. Ezt a területet reggel és délután is végigjártam, de a gépek környéke mindkétszer elég kihalt volt. Egyedül a szlovákokat láttam a szokott csecsebecséket árusítani.

Nyitókép Mi-24-esekkel Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Bár nem itt kapott helyet, de szintén megtekinthető volt az USAF egyik C-130J gépe, amelyet napközben a látogatóknak is megnyitottak és 5-6 fős csoportokban lehetett bemenni. Ezt sajnos csak este induláskor vettem észre, pedig nagyon jó lett volna korábban is tudni. Majd elmondom miért….!

Az ejtőernyősök sem hiányozhattak Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A Szu-35-ös szereplése mellett azért a dinamikus program tartogatott még csemegéket. Számomra az olaszok bizonyultak a nap meglepetésének, nagyon színvonalas és dinamikus programot mutattak be mindkét típusukkal. Remélem előbb-utóbb majd Kecskeméten is élvezhetjük mind a C-27J, mind az Eurofighter típusokat repülés közben, ezt ugyanis a magyar közönségnek is látnia kell! Utóbbi típusuk még program előtt felszállt egy kis gyakorlásra, ami sokakat elég váratlanul ért. A program első felében a pilóta szinte ki sem kapcsolta az utánégetőt, húzta a vasat ahol tudja. Nálam űberelte ez a program a korábban itthon látott spanyol gép repülését is.

Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A dinamikus program 11 órakor kezdődött és az eredeti programmal ellentétben nem láthattuk a szintén különlegességnek számító AWACS áthúzást és az ukránok Mi-24-es programját sem. Azt hiszem, mondanom sem kell az előbbit különösen sajnáltam, mert földön már többször is, de a levegőben még egyszer sem láthattam az Őrszemet. Pedig ezek a hatalmas gépek mindig nagy élményt jelentenek a fürge harci gépek sűrűjében. A dinamikus program másik érdekessége volt, hogy nem szerepeltek benne hagyományos katonai kötelékek. Ezt különösen nem sajnáltam, sose rajongtam igazán ezek szereplései iránt. Ha választani lehet, akkor inkább szóló gépek repüljenek, minél több alacsony áthúzással. De ez teljesen szubjektív. Egyedül a Red Bull által szponzorált Zlin 50-esekkel repülő négygépes Red Bull Team mutatkozhatott be. Nekem nagyon tetszett a produkciójuk, különösen, amikor két gépük egymással tükörben repült végig a pálya felett, miközben egy harmadik társuk palástorsóban körberepülte őket. Az viszont látszott, hogy a kis gépek mennyire érzékenyek az időjárásra. A napsütés mellett egész nap erős szél fújt és ezzel, ha jól láttam a Red Bull pilótái is megküzdöttek.

Futómű rendben, kezdődhet a bemutató… Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Visszatérve a program elejére, először a szlovák légierő nyitóképe indított, Mi-24, L-39, Mig-29 kötelékekkel és ejtőernyős ugratással. Az ugratást végző An-26-os utána még egy alacsony áthúzásra is besorolt. A harci gépeket egy már-már unalmasnak tűnő L-39, majd nem sokkal egymás után a cseh és a magyar Gripen produkciója követte. Nehéz lett volna győztest hirdetni a két nemzet Griff-lovasai között. Nagyjából kiegyensúlyozott, de új elemeket nem tartalmazó bemutató volt mindkettő. Szembetűnő volt, hogy a cseh pilóta elemelve a gépét rögtön egy fordulóval megmutatta gépe hasát, miközben a futóművet behúzta. Hazánkfia ezzel szemben elemelés után a pálya teljes hosszában kis emelkedéssel gyorsult. A két Gripen között repült Veres Zoltán, aki a nézők előtt végzett alacsony áthúzásokkal méltán érdemelte ki a szlovák nézők felhördülését és tapsát. Mind az ő, mind a Gripenünk szárnyalását követően tapsolt a közönség, semmiféle nacionalizmust nem lehetett a rendezvényen érzékelni. Az általam megszólított szlovák repülésrajongók is nagyon készségesen, bár a legtöbbször sikertelenül próbáltak felvilágosítást adni a speaker munkájáról.

A szlovák MiG-29-eseknél láthatóan nincs forszázs korlátozás bevezetve | Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Szintén a Gripenek között repült a szlovákok Mi-24 helikoptere és a hollandok F-16 demója. Utóbbi festése nagyon látványos lett, de nekem már kicsit túlságosan is papagájos. Ezzel elveszíti az F-16-os a harci gép mivoltát és csak egy showműsor egyik látványos eleme marad belőle. A gép és a pilóta teljesítményét ezzel együtt nem lehetett bírálni, kihozta a mindkettő magából a maximumot.

A harci gépek sorát a hazaiak egyik digitális festésű Mig-29-ese zárta. Csak remélni tudom, hogy északi szomszédjaink még sokáig rendszerben fogják tartani ezt a típust, nagyon sajnálnám, ha eltűnne. Most is láthattuk, hogy egy Fulcrumnál kevés dolog szebb a levegőben, főleg akkor, ha az utánégetőt is korlátozás nélkül lehet használni. Ennek a bemutatónak a pilótája nem sajnálta a kerozint, halhatta a nézőközönség milyen, amikor az orosz technika mögött lángcsóva csap ki. A Mig-29-es egyébként nem Pöstyénből szállt fel, a gyakorlatot átrepülés után hajtotta végre.

Egy digitális festésű példány műrepült Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A dinamikus rész első – legaktívabb – szekcióját a taljánok C-27J Spartan gépe zárta. Most láttam először bemutatót tartani, de remélem nem utoljára. Felszállás után egy nagyon meredek emelkedő, majd bukfenc, orsó, késrepülés, szarajevói leszállás imitálása is része volt a programnak. Szállítógép léte ellenére szinte nem volt üresjárat, folyamatosan a nézők előtt forgolódott a Spartan.

A Spartan meredek emelkedéssel nyitott Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Ezt a bemutatót egy a szlovákoknál megszokott, mégis általam kicsit feltételekkel kezelt program követte. A nagyon népszerű hagyományőrző egyesületek segítségével idén egy német csapat egy páncélvonatot támadott meg és a küzdelmekbe mindkét fél légiereje is bekapcsolódott. A pirotechnikai eszközökkel támogatott küzdelem tulajdonképp élvezetes volt, de kicsit árnyalja a képet szereplők legtöbbször fiatal kora és suta, néha színpadias mozgásuk. Mondjuk ki, ők nem színészek és ez pedig nem a „Ryan közlegény megmentése”. A teljes program vége felé egyébként még láthattunk egy jobban megrendezett katonai kommandó akciót egy Mi-17 és két Mi-24 támogatásával, illetve egy szokatlanul rövid rendőrségi bemutatót is.

Páncélvonat támadása légi támogatással Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

A páncélvonat támadása után az osztrákok PC-6-osa szállt fel, majd az olaszok Eurofightere ismételte meg reggeli gyakorlását, immár élesben. Ez volt az egyetlen felszállás, amikor remegett a kezemben a fényképezőgép a hajtóművek iszonyatos teljesítménye miatt. A Typhoon bemutatója után a csehek L-59-es gépe emelkedett a magasba, de a megszokott programja helyett néhány perc múlva egyszerűen leszállt. Lehet, hogy a gépének volt valami problémája…?! Ez ott számunkra nem derült ki.

Ezért látványos egy Tu-154 áthúzása Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Ekkor érkeztünk el a negyed háromhoz. A rendezők eddig nagyon szépen tartották magukat a programhoz, voltak cserék, kisebb csúszások, de pörgött az élet, mindig volt mit nézni. Ekkor kellett volna néhány helikopternek bemutatót tartania, valamint a várva várt AWACS áthúzásnak következnie. Na, ez nem történt meg! Majd egy óra csend, amelyet csak a szlovák kormánygép Tu-154 áthúzása tett látványossá. Sőt, kifejezetten látványossá, ugyanis alig pár méter magasságban dübörgött végig és ilyenkor az objektívem legkisebb, 70 mm-es, fókusztávolsága bizony soknak bizonyult. Ezt az eseményt egy újabb fél óra szünet követte, majd egy L-39 géppár repülőtér támadása, és a korábban már említett katonai és rendőri kommandós akciók bemutatója következett. Ekkor már sokan zúgolódtak körülöttünk, így próbáltam kommunikálni a szlovák repülőrajongókkal, hogy mi történik tulajdonképp. Sajnos ők sem tudták megmondani, de ők is úgy gondolták, hogy törölték az AWACS programját.

Olasz Eurofighter | Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Ezzel nincs is semmi baj, sajnos ilyen előfordul egy repülőnapon. De könyörgöm! Legyen annyi rugalmasság a szervezőkben, hogy tudjanak átszervezni egy repülőprogramot. Fel lehet küldeni hamarabb is résztvevőket! Kicsit bosszantó volt, hogy négy óra körül, amikor már otthagytuk a kordont, akkor szállt fel a Po-2, jelent meg a Mig-29 géppár és húzott át a pálya felett az ATR-72-es. A magyar Li-2-est pedig már csak a kocsiból „élvezhettük” öt óra magasságában. Pedig egész nap a repülőtéren állt! Ha erre nem képesek, akkor legalább tájékoztassanak! Igaz erről csak áttételesen tudok nyilatkozni, hiszen szlovákul nem tudok, angolul pedig semmit nem mondtak be, de akiket megkérdeztem szlovák rajongókat egyik sem tudott semmit. Tájékoztatás esetén szívesen végignéztem volna a köztes időben a szárazföldi eszközöket, amelyeket a repülőtér északi végén állítottak ki. Itt szemben álltak a mai szlovák fegyveres erők haditechnikai eszközei valamint, a II. világháború és a kommunista időszak fegyverei. Ekkor lett volna jelentősége a Herculesbe történő bejutásnak. Nem tűnt nagyon durvának a tömeg és mivel kis csoportokban lehetett bemenni, mind a szemrevételezés, mind az esetleges fotózás sokkal élvezetesebbre sikerülhetett volna.

Osztrák Typhoon | Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

Ha összegezni szeretném a pöstyéni repülőnapot, akkor azt kell mondanom nem szabad kihagyni. Egy kellemes repülőprogram, tömeg nélkül, kellemes kajával. Ha egy javaslattal élhetnék, csak annyi lenne, hogy hamarabb kellene kezdeni a repülőprogramot, mert délután kettő után már ellenfényes a reptér, a program pedig csak 11-kor kezdődött. Az egész eseményt 10 pontból 7-esre értékelném. Mindössze fél-fél pontot vonok le az AWACS repülésének hiánya és néhány szervezési gyengeség miatt. Viszont 2 pont mínuszt ér nálam a délutáni „leállás” és a tájékoztatás hiánya. Ennek ellenére a jelmondat: „Reméljük jövőre ugyanitt!”

MiG-ek egymás közt Fotó: HTKA.hu – Block 50 ,

24 hozzászólás “Pöstyén 2010 – Évadnyitó kisebb zökkenőkkel”

  1. Én szintén részt vettem ezen a repülőnapon, és hát engem is zavart pár dolog. Például a kordon távolsága, persze neked ez így jobb volt a fényképek miatt, de én szeretem közelről megcsodálni a vasakat (ez a cseh Gripen esetében sikerült is, aztán a szlovák Albatrosnál kikergettek), ezen kívül én például észre se vettem h megnyitották a Herculest a közönségnek. igaz hogy tavaly ugyanitt már sikerült ülnöm egy példányban, de az a H variáns volt (ha nem csalnak az emlékeim), és érdemes lett volna megnézni összehasonlításként a J verzió pilótafülkéjét is. És a repülőprogramban levő „pihenő” különösebben nem tudott zavarni, ugyanis akkor próbálkoztam bejutni a kordon mögé, ami sikerült is.:D
    Azért mindent összevetve nekem is tetszett, főleg a repülőprogramban részt vevő „finomabb falatok.”

  2. Köszi a részletes beszámolót, élvezetes volt olvasni. Viszont a gripenre vonatkozó rosszmájú megjegyzés -„Azt kell mondjam nagyon impozáns látványt nyújtott így a gép, kifejezetten kezdett hasonlítani egy harci repülőgéphez.”- nagyon szíven ütött. Szerintem fegyverzet nélkül is igazi kis tigris a svéd madárka, semmilyen szempontból nem marad el látványban más harcigépektől.

  3. Mindig irigységgel hallgatom ha külföldi repülőnapra vagy múzeumba eljutnak egyesek:)LE bourget jutott nekem egyszer és semmi más.Bovington a következő cél…Valaki valami tanáccsal eltud látni?
    Volt más valaki ott??

  4. „Köszi a részletes beszámolót, élvezetes volt olvasni. Viszont a gripenre vonatkozó rosszmájú megjegyzés -”Azt kell mondjam nagyon impozáns látványt nyújtott így a gép, kifejezetten kezdett hasonlítani egy harci repülőgéphez.”- nagyon szíven ütött.”

    Persze kicsit sarkított megjgyzés volt, bár minden ilyen mögött van egy kis igazság is. Talán a méretei miatt, nekem sokszor inkább sportutó jut róla eszembe, mint egy ütőképes harci gép. Erre most rácáfolt a kiállított gép, mert légiharcra nagyon is meggyőző volt. Földi támogatóként még most sem érzem túl potensnek. Ennek ellenére tartom magam, hogy nekünk jó választás volt! :-)

    Mindig irigységgel hallgatom ha külföldi repülőnapra vagy múzeumba eljutnak egyesek:)

    Ne irigykedj! (Legalábbis rám ne!) Kecskeméten kívül jó ha egyszer (max kétszer) eljutok Szlovákiába vagy Csehországba. Nekem még Párizs vagy Berlin se jött össze. Idén terveztem egy angliai utat, de gyors számolás után rájöttem, hiába fapad és csak egy hosszú hétvége még így sem fér bele. Nem örülök, mert tudom, hogy az engem igazán érdeklő
    régebbi vasakat egyre kisebb eséllyel láthatom….

    Valaki valami tanáccsal eltud látni?

    Mire gondolsz?

  5. Li-2, Po-2-ről nincs képed véeltlenül? Főleg az utóbbi nagy kedvencem :-D

    Sajnos most nincs! :-( Ahogy írtam, amikor felszálltak már eljöttünk a kordontól, sőt a Li-2-est már csak a kocsiból láttuk….

  6. Jó kis cikk, de ez javítandó:

    „Remélem, a beígértnek megfelelően tényleg élvezhetjük majd Kecskeméten mind a C-27J, mind az Eurofighter típusokat repülés közben, ezt ugyanis a magyar közönségnek is látnia kell!”

    Ugyanis ilyen ígéret nem hangzott el, a Spartan nem igazolt vissza, az Eurofighter meg nincs dinamikusra írva.

  7. Üdv!

    Kitűnő összefoglalása a történteknek.
    -Pozitívumként ki lehetne még emelni, hogy a pályához nagyon közel volt a kordon. ( és csak derékig ért )
    -Az utánégetős MIG-29 parádéért meg önmagában megérné elzarándokolni akár a világ végére is. :)
    -A helikopteres tűzoltás is jó műsor volt.
    -A múzeumra meg önmagában megérné rászánni egy napot.
    A szabadtéri tárlat se semmi a rettentő mennyiségű MIG-21-gyel + a 2 SZU-22, A SZU-7 stb….
    De ami fedett helyen van az valami csuda: MIG-21 MIG-23 SZU-22 SZU-25 félköríven elhelyezve, beljebb meg a többi. A másik 2 épületben a szárazföldi technika….

    [A némber pedig, aki végigrikácsolta a napot; akkor szolgálná leginkább hazájának és a nagyvilágnak az érdekeit, ha némasági fogadalmat tenne. ( Engem legalábbis nagyon zavart )]

    Bitang jó bemelegítés volt Kecskemétre.

  8. Block50:
    Utvonalra,szállásra valami tanács érdekelt volna.Hogy a legegyszerűbb ilyesmi.Sajnos nálam is kecskemét az egyetlen befutó.DE bovingtonba az életem során feltétlenül el akarok jutni..Ez ilyen életem egyik célja:)-ha érted mire gondolok.
    Azért kérdeztem csak most meg hátha van aki mesél a konkrétumokról.Egy ilyen utazást alaposan ki kell tervelni:)

  9. Az ilyen jellegű utakat ugyanúgy szervezem, mint egy szokásos nyaralás. Előtte feltérképezem a terepet, kicsit megismerem virtuálisan a környéket. Aztán rákeresek a környékbeli szállodákra, panziókra esetleg diákszállásokra. Mindegyiknek írok egy mailt, kérek árajánlatot a szállásra. Aztán elhelyezkedésük és az ár alapján foglalok helyet. Fontos, hogy nagy események előtt ezt hónapokkal hamarabb érdemes megtenni, mert hamar betelik minden. Ha kocsival mész érdemes szerevezni néhány embert, hogy olcsóbb legyen és segítsenek ébren maradni!! :-) Persze a plusz embereket a szállás szervezésbe bele kell kalkulálni.

    Útvonaltervezés nálam viamichelin oldalán szokott történni, hozzám még nem ért el a GPS korszak… :-)

    Csehországot, Szlovákiát oda-vissza szoktam lenyomni, szállás nélkül. Alapelv, hogy az autó sokmindent elbír, így váltóruhából, kajából, piából bőven van nálam.

  10. Block50:

    Köszönöm a linkeket.
    Kassát meg kell bizony. ( tervben van )
    amire ki akartam hegyezni a mondanivalómat az az, hogy a tárlat rettentő jól van megcsinálva ( és ami fontos főképp odabent kifogástalan állapotban vannak az eszközök )
    Eddig Kecelhez valamint a roncs-ranch igényességéhez voltam szokva és………. ugye nem kell folytatnom.

  11. Nézegettem hol van a közelben egy hasonló muzeum és találtam egy oldalt ahol az összes megmaradt tigris tank fellelhetőségét leírják előélettel együtt.
    Volt egy érdekes sztori:)Királytigrist vett egy francia kocsmáros a háború után egy amerikai katonátol egy üveg konyakért:)Nagy üzlet volt:)