|

Megfogták Észak-Koreát a Cshonan kapcsán?

Dél-Korea állásfoglalása szerint csütörtökön hurok került Phenjan nyaka köré a március 26-án tragikus sorsra jutott Pohang-osztályú korvett, a Cshonan kapcsán: a korábbi informális, a média által feszegetett “gyanúsítgatás” után Szöul immáron formálisan is Észak-Korát nevezte meg a hadihajója vesztének. Tette mindezt kemény bizonyítékokkal alátámasztva.

A két Korea közti vitatott tengeri határvonal közelében robbanás következtében kettétört hadihajó és 46 tengerész veszte kapcsán a kezdetektől fogva gyanús volt Észak-Korea, azonban a hajó darabjainak április 15-ei és 24-ei kiemeléséig inkább csak találgatások folytak, Szöul hivatalosan nem vádolta Phenjant az eset kapcsán. Azonban ekkor már egyértelműen külső, nagy valószínűséggel torpedó okozta robbanást tulajdonítottak a hajó vesztének, – lehetőségként azért számolva tengeri aknával is – mely persze még jobban Észak-Koreára terelte a gyanút.

Phenjan nem is maradt adós a válasszal, melyben azzal vádolta meg Szöult, hogy mivel nem képes megállapítani, mi okozta a hadihajó vesztét egy huszárvágással megpróbálja azt az északi szomszéd nyakába varrni.

Pár napra rá Észak-Koreai katonai forrásokra hivatkozó Dél-Koreai információ szerint elrendelt, mini tengeralattjáróval végrehajtott akció volt a Cshonan elleni támadás.

Május első hetének végére a Dél-Korea vezette, de nemzetközi – amerikai, angol, ausztrál, svéd – szakértőket is felvonultató vizsgálóbizottság a roncsokat és az azon talált maradványokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a Cshonan vesztét egyértelműen torpedótalálat okozta.

A dél-koreai JoongAng Ilbo napilapnak még a csütörtöki hivatalos bejelentés előtt, szerdán nyilatkozó kormányzati forrás alapján tegnap már tudni lehet, hogy a vizsgálócsoport ezeket a torpedómaradványokat egy észak-koreai torpedó maradványaiként azonosította.

Del-Koreai bizonyiték prezentálás

Del-Koreai bizonyiték prezentálás | Forrás ,

A csütörtöki sajtókonferencián valóban ezt is jelentették be, közszemlére téve azon torpedó maradványokat, melyeket állítólag május 15-én szedtek össze halászhajók a szóban forgó területről. A propellerek, a motor és kormánylapátok alapján a torpedóban az észak-koreai CHT-02D típust vélték felismerni. Ennek indoklása az, hogy egyrészt a maradványok fene módon egyeznek azon észak-koreai torpedóval, melyet még 7 éve találtak, másrészt a propelleren ugyanolyan koreai felirat – 번1 – található, mint az anno épségben talált torpedón.

Észak-koreai torpedó maradvány

/ No. 1 | Forrás ,

A katonai-civil összetételű vizsgálóbizottság véleménye szerint a következő a történet: a Cshonant lét kisméretű tengeralattjáró, a 300 tonnás Sang-O- és a 130 tonnás Yono-osztályú tengeralattjáró 1-1 példánya cserkészte be és míg a Sang-O elterelte a korvett figyelmét a Yono-osztályú tengóról útnak indították a mintegy 250 kg robbanóanyaggal megtöltött CHT-02D típusú torpedót, mely a Cshonan törzse alatt, majdnem pontosan a hajó közepénél detonált, kettétörve azt.

“A vizsgálat eredményeit kombinálva az érintett térség hadműveleti környezetével arra a következtetésre jutottunk, hogy egy kisméretű tengeralattjáró állhatott a támadás mögött” – nyilatkozta a vizsgálócsoport szóvívője, Moon Byung ellentengernagy, aki hozzáfűzte, hogy megerősített információik vannak arról, miszerint 2 tengeralattjáró hagyta el kikötőjét 2-3 nappal az incidens előtt, majd tért vissza oda a támadás után 2-3 nappal.

Az anyagnak a The Korea Times által lehozott változatából az derül ki, hogy bár kemény anyagot vonultatott felé Szöul, nem mindenki fogadja el megkérdőjelezés nélkül a dolgot, három vonalon is merülnek fel kérdések.

Ezek egyike, hogy az észak-koreai mini-tengeralattjárók egyáltalán képesek-e megnevezett nehézsúlyú, precíziós torpedó célba juttatására. Egy rakétafejlesztéssel foglalkozó vállalat anonimitásba burkolózó szakértője szkeptikusan formált véleményt a koreai napilapnak. Elmondása az észak-koreai elit alakulatok által használt Sang-O-osztályú tengeralattjárók elvileg nem képesek ilyen precíziós fegyverzet célba juttatására. (1996-ban a dél-koreai Gangneung közelében partra futott egy ilyen típusú tengeralattjáró, így a déliek ismerik a típust) “Kisebb méretű tengeralattjáró esetében még nagyobb a kérdőjel.” – tette hozzá.

Ezen felül a Moon ellentengernagy által bejelentettekben is találtak ellentmondást, pontosabban kérdés merülhet fel miattuk a dél-koreai és az amerikai katonai szervek szavahihetősége kapcsán, hiszen korábban több alkalommal is arról szólt a fáma, hogy semmilyen északi behatolás nem volt déli területre.

Hovatovább korábban a vizsgálócsoport részéről olyan információk láttak napvilágot, hogy a robbanás kapcsán nem volt szemtanúja annak, hogy vízoszlop szökött volna a magasba – márpedig ez a hajógerinc alatti torpedótámadás velejárója. Azonban csütörtökön már az volt a tényállás, hogy egy a Baengnyeong-sziget partján tartózkodó katona egy mintegy 100 méter magas fehér oszlopot látott.

httpv://www.youtube.com/watch?v=RV8MF-440xg&start=20

Ezen az Ausztrál Haditengerészet által Mk-48-as torpedóval végzett teszt kapcsán jól látszik minek is kellett látszania, ha igaz a történet

Egyesek felvetették azt is, hogy a perdöntő bizonyítékként prezentált torpedómaradványok kissé viseletesek, konkrétan mintha már hónapok óta a tengerfenéken pihentek volna. Ezt a vizsgálócsoport egyébként azzal cáfolta, hogy a Cshonan és a bemutatott torpedómaradványok korrodálódási szintje hozzávetőlegesen megegyezik.

Hőképes felvétel a Cshonan süllyedéséről

Néhány pillanatkép a süllyedőben lévő Cshonan-ről készített hőképes felvételből | Forrás ,

A bejelentés előtti napon Lee Myung-bak elnök többek között a japán miniszterelnökkel, Minister Yukio Hatoyama-val is egyeztetett telefonon, értesítve, hogy csütörtökön Dél-Korea senki és semelyik állam által meg nem kérdőjelezhető bizonyítékokkal fog előállni. A támadást megbocsáthatatlannak minősítő japán vezető ígéretét adta arra, hogy országa aktív szerepet fog vállalni a Szöul által foganatosítani kívánt ellenintézkedésekben.

Márpedig például az ausztrál miniszterelnökkel folytatott telefonos egyeztetése alapján Szöulnak természetesen nem áll szándékában eltekinteni az eset felett: “Határozott ellenintézkedéseket fogunk foganatosítani Észak-Korával szemben és szoros nemzetközi együttműködéssel arra fogjuk kényszeríteni, hogy elismerje az általa okozott sérelmeket.”

Kissé szokatlan módon Phenjan totális háborút kilátásba helyező, Dél-Koreát mocskos újjal mutogató tolvajnak és fabrikált eredményekkel operáló árulónak megnevező kirohanása szinte azonnal befutott.

“Hadseregünk és népünk bárminemű ‘büntetésre’, ‘megtorlásra’ és ‘szankcióra’ mely állami érdekeinket sérti azonnal reagálni fog számos kemény eszközzel, beleértve a totális háborút” – áll Észak-Korea reakciójában. Hovatovább Phenjan saját vizsgálóbizottságot akar küldeni a Szöul által prezentált eredmény feülvizsgálatára.

Ezzel kapcsolatosan a vizsgálócsoport egyik helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy mivel technikailag a két állam háborúban áll egymással, ezért ennek eldöntése az ENSZ Katonai Fegyverszüneti Bizottságának feladata kellene hogy legyen. Ezzel kapcsolatosan azonban a dél-koreai külügy nem sokkal később úgy nyilatkozott, hogy az északi vizsgálóbizottság kérdésének eldöntése az ő hatáskörük lesz.

“Észak-Korának meg kell értenie, hogy a szomszédai ellen folytatott hadviselés és a nemzetközi közösségnek ellenszegülés nem az erő, hanem a gyengeség jelei. Az ilyen elfogadhatatlan viselkedés csak fokozza Észak-Korea elszigetelődését.” – áll a Fehér Ház által kiadott nyilatkozatban.

És míg Pan Gimun az ENSZ jelenlegi, dél-koreai származású főtitkára a vizsgálat eredményének igencsak aggasztó voltát hangoztatta, addig a Szöul számára a szankciók kivitelezése szempontjából fontos Kína ugyan sajnálatosnak nevezte a dél-koreai hadihajó elsüllyesztését, ám nem marasztalta el Phenjant. Minister Cui Tiankai külügyminiszter helyettes mindössze annyit mondott az esettel kapcsolatban, hogy a Koreai-félsziget békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében az ügyet a megfelelő módon kell kezelni.

84 hozzászólás “Megfogták Észak-Koreát a Cshonan kapcsán?”

  1. Nem tudom, hogy mi a fene lesz ebből, de amíg Kína nem akarja ÉK-t megbüntetni, addig mások sem tudják. A többiektől amúgy is távol van már eléggé, Kína meg még csúnyán sem néz rá emiatt… Talán még örülnek is neki…

  2. Érdekes de egyben aggasztó helyzet.

    Korábbi felvetéseimnek megfelelően szerintem is kilőtték a hajót. Ha valóban Észak-Korea tette ezt, akkor is két kérdés felmerül:
    Valaki sugallta ezt nekik a háttérből? (Erre látok nagyobb esélyt.)
    Esetleg ÉK gondolt egyet, és jódolgában csak úgy kilőtt egy déli hajót? (Ezt nem hinném, de ha ez derülne ki végül, akkor ezek tényleg komplett idióták.)

    A szkeptikus véleményeknek is helyt adva (mert vannak ilyenek is) további kérdések merülnek fel:
    Ha mégis lőtt valaki, és ez nem ÉK volt, akkor ki?
    Ha pedig kreált a dolog, akkor kinek jön jól egy ilyen – nevezzük nevén a gyereket – jobb helyeken casus belli-vel felérő akció?

    Függetlenül a valós végeredménytől, ha ez bárki részéről szándékos akció volt (tehát nem véletlen baleset), akkor ezt szerintem csak egy jelzővel lehet illetni: aljas.

    Üdv: M

  3. Én az indíték hiányát fájlalom. Ok, hogy elsüllyesztik, de miért? Ha meg a déliek provokációja, akkor is miért? Ami számomra a leghihetőbb, hogy a déliek valami orbitális baklövést követtek el és most ahhelyett, hogy “elveszítsék az arcukat” valahogy rákenik az Északiakra.

  4. Ha valóban az északiak állnak a háttérben, akkor én a belső okokat sem zárnám ki. Lehetnek az ottani belpolitikában is olyan helyzetek, hogy valaki(k)nek szüksége lehet az erőfitogtatásra. Ilyenkor elhallgattathatja az ellenfeleket, ha látják, hogy annyira tökös gyerek vagyok, hogy még a déliekkel is szembe merek szállni és akár egy hajójukat is ki merem lőni.

  5. Mint már egy korábbi hozzászólásomban említettem: indíték volt.
    Anno egy összecsapásban Észak húzta a rövidebbet, mire leváltották/főbelőtték az illetékes északi admirálist (is). Az utódjának bizonyítani kellett. Megvolt. Alkalmas a posztjára. Ez a rendszer logikájából következik.

  6. ….Az már egy másik kérdés, hogy hogyan kivitelezték a támadást. A déli hajónak abban a körzetben – szerintem – az összes rendszerét működtetnie kellett volna (ha van neki). Pl. Prairie-Masker, vontatott csali, vontatott passzív szonár, stb. A hírszerzés is tudta, hogy 2 északi tengó kint van a tyúkólból…. Eddig a déli oldal. Az északiaknak, hogy honnan volt ilyen cuccuk, az a másik kérdés. Azonban igenis be tudják vetni, ha elintézik, hogy a kilövés után aktiválódjék a torp. A csőméret stimmel. A többi pusztán elektronikai kérdés. Nekik is lehet szerencséjük…..

  7. Esetleg ÉK gondolt egyet, és jódolgában csak úgy kilőtt egy déli hajót? (Ezt nem hinném, de ha ez derülne ki végül, akkor ezek tényleg komplett idióták.)

    Na, ezzel tökéletesen egyetértek! :)

    Ha pedig kreált a dolog, akkor kinek jön jól egy ilyen – nevezzük nevén a gyereket – jobb helyeken casus belli-vel felérő akció?

    Az a baj, hogy szerintem senkinek nem jó. Persze ezt kimék odafent gondolhatják máshogy, ez esetben lásd a fenti sorokat. Komplett idióták.

    Az észak-koreai torp az hazai gyártás vagy import?

    Nagyon nem értem, hogy mire volt jó ez az egész bárkinek is.

  8. Anno egy összecsapásban Észak húzta a rövidebbet, mire leváltották/főbelőtték az illetékes északi admirálist (is). Az utódjának bizonyítani kellett. Megvolt. Alkalmas a posztjára. Ez a rendszer logikájából következik.

    Az első rész az mire vonatkozik? Ilyen hír hogyan jut ki ide? Az ilyen hírket tudtommal nem szokta ÉK közölni.

  9. Számtalan háború kezdődött így!

    Ez egy remek Vörös Október filmidézet. A gond az, hogy én nem találok egy háborút sem ami úgy kezdődött, hogy ilyen nyíltan valaki elssüllyeszte valamit, ez visszafele is ejátszák és kezdődhet a “móka”. Persze én is lehetek tudatlan. :)

    Van listád az ilyen háborúkról?

    A Lousitania és a USS Manine esete ezektől szerintem teljesen eltér. Az egyik idején már háború volt, a másik meg kikötőben történt.

  10. Kedves Molni….
    Linkkel nem szolgálhatok sajnos, a munkahelyemről írok, de rákereshetsz. 2009-ben vagy 2010 januárban volt hír, hogy leváltották az északi tengeri erők főparancsnokát, mert nem volt elég agresszív, mikor összecsaptak a déli hajókkal…. A rendszernek olyan a logikája, hogy a csorbát ki kell köszörülni, ezzel bizonyítja az utód, hogy alkalmas a posztra.
    A másik: északon hazai gyártás nem hiszem, hogy van. Alapból kínai torpokat használnak, esetleg egy-két oroszt, de ezt kétlem. Az Észak feletti politikai-gazdasági ellenőrzést inkább Kína gyakorolja, az oroszokat háttérbe szorították. A “feketepiacon” mindazonáltal hozzájuthatott német és orosz cucchoz is. A torpok mérete szabványosított. Azonban változatlanul fennáll és fenyegető az a trehányság, ahogy a déliek ott és akkor hajóztak. Egy magyarázat lehet: elbízták magukat.
    Üdv.

  11. @Fade: “Mi az, hogy szokatlan modon? Az ilyen kvázi rendszeres. ”
    természetesen, de ez állítólagosan szinte azonnal érkezett, nem volt az a kisebb átfutási idő sem ami szokott lenni.

    —–

    Egyébként a sajtókonferencián a kint ólálkodó tengókkal kapcsolatosan a déliek képesek voltak azt benyögni, hogy bár tudtak róluk, nem gondolták volna, hogy behatolnak déli területre…

    —–

    Hogy jókedvükben akcióztak-e az északiak és így komplett idióták azt egyelőre kérdés, ám csináltak már ilyet… Gondolok itt az 1969 áprilisában a Japán-tenger felett lelőtt jenki Lockheed EC-121M-re

  12. Fade: tudod, irónia:)

    Valahol olvastam egy véleményt arról, lehet pont éppen itt, hogy az Északi flottának új vezetője van, és az előzőt kivégezték, mert nem volt elég erélyes. És így bizonyította az új, hogy ő igenis az. Itt a motiváció.
    Azért voltak ügyesek ezzel az északiak, mert keménykedtek egyet azonnali következmények nélkül, és valószínűleg később se nagyon lesz negatív hatással rájuk.

    Dél-Korea egy nyamvadt korvett miatt nem fogja elindítani a totális háborút. Az Ensz szemében pedig a rendszeresen repkedő ballisztikus rakétákhoz, és az időnkénti kísérleti atomrobbantásokhoz képest ez lópikula. Persze, lehetne ez casus belli-nek tekinteni, de akar a halál háborúzni az eszement fanatikusokkal, akik még atomon is csücsülnek.

    Viszont ennek ellenére talán érdemes lenne megfontolni mégiscsak a direkt konfrontációt. Ha Észak-Koreát, ami jelenleg talán a legkegyetlenebb, és legveszélyesebb állam a világon le akarják verni, akkor erre most pár éven belül van lehetőség, vagy soha. Most itt a kiváló ok a támadásra, amit nagyon még Kína se tudna vitatni.

    Nézzük a politikai vetületet. Észak-Koreának az egyetlen olyan támogatója, aki valóban tudja, és jó eséllyel akarja is támogatni, az Kína. Milyen érdeke fűződik Észak-Koreához, azon kívül hogy szomszédos? Nem sok, Korea szegény, úgy általában és nyersanyagokban is, meglehetősen a saját szakállára cselekszik. Kína nem vétózta meg, sőt, megszavazta a szankciókat Korea ellen, ha annyira öri-barik lennének, mint a régi szép időkben, ez sem történt volna meg. Illetve, Kínát talán meg lehetne vesztegetni a tajvani fegyverszállítások szüneteltetésével (ezzel elősegítve a békés összeolvadást), valamint az iráni szankciók nem-bevezetésével, esetleg plusz még valamilyen haditechnikai jellegű transzferrel. Ha Kína semlegességét valahogy sikerülne megvenni, akkor Észak-Koreát Dél-Korea, Japán, USA (pár cbg) és egyéb szövetségeseik le tudnák nyomni a nagyon nagy technológiai fölény következtében a körülményekhez képest az áldozatok viszonylag limitált szinten tartása mellett.

    Oroszország nem vesztene sokat Észak elestével, és kapcsolatai már koránt sem olyan szorosak, mint voltak a Szovjetunió idejében. Sőt, számára előnyösebb lenne egy gazdaságilag jobban fejlődő, kevésbé zárkózott, önellátó, atommal nem rendelkező gazdaság, ahova exportálhat keleti végeiről. Így még talán-esetleg részt is venne a műveletben, ezúttal a “jó” oldalon. Iráni szankciók nem meghozatala számára is jelenthetne előnyt. Tehát Oroszország legrosszabb esetben is csak ejnye-bejnyézne egy-kettőt, és titkon dörzsölné a markát.

    A többi nagyobb/középhatalom meg egyértelműen szívesen látná É-Korea pusztulását.

    Észak-Korea más, mint Irak, vagy Afganisztán, mert itt az elnyomás az egész lakosságot érinti, nincsenek erős helyi vezetők, terrorizmus, csak totális diktatúra, állami terror. Nincs vallási fanatizmus, csak erőltetett személyi kultusz. Rend van, és nem káosz, és a rend helyébe könnyebb új rendet teremteni, mint annak hiányából. Ezek mind arra utalnak, hogy egy esetleges sikeres offenzíva után nem lenne szükség Afganisztánhoz, vagy Irakhoz hasonlóan hosszú megszállásra.

    Szóval, ha Kínát valahogyan meg lehetne győzni, hogy ne avatkozzon be, akkor le kéne számolni velük. A helyzet fokozódik, viszont arra nem látszik semmilyen jel, hogy a rendszer magától összeomlana, vagy sikerülne megegyezni a békés egyesülésről. Ez utóbbi számomra már csak azért is elképzelhetetlen, mert ha a jelenlegi politikai rendszer mellett engedélyezett lenne a szabad átjárás, ugyan hányan maradnának északon?

  13. Üdv Kolombusz!

    Van némi tévedés a dolgoban, amit írtál, ezért néhány megjegyzést hozzátennék.

    Észak-Korea nem más, mint Kína “láncon tartott pittbullja”.

    Többször jeleztem már, hogy Észak-Korea léte ráadásul nagyon is jól jön az USA-nak. Amíg van északi fenyegetés, addig hellyel-közzel képes “kordában tartani” a japán-dél-koreai ellentéteket, illetve ezen államok mindig az USA-hoz rohanhatnak egy kis “védelemért”: némi fegyverbeszerzés, egy kis befolyási övezet biztosítás, stb.

    Ha nincs ÉK, akkor rögtön más a leányzó fekvése a térségben.

    A megosztott Korea fenntartása ezidáig mindegyik oldalnak roppant jövedelmező vállalkozás volt.

    Üdv: M

  14. Ha Észak-Koreát, ami jelenleg talán a legkegyetlenebb, és legveszélyesebb állam a világon le akarják verni, akkor erre most pár éven belül van lehetőség, vagy soha. Most itt a kiváló ok a támadásra, amit nagyon még Kína se tudna vitatni.

    Mármint, ha “okot” keresünk egy észak elleni támadásra? Mert technikailag észak esélytelen a Rok + USA kombó ellen. A probléma az, hogy ez eltart egy ideig és nagyon sokan halnának bele.

  15. A Nagy Sárkány mindent akar! Az eget, a földet, a vizet és a csillagokat. Oda is adja Észak-koreát Tajvanért vagy a Paracel-szigetekért, esetleg az ázsiai de facto hegemóniáért. Türelmes. Ideje az van neki. Meg pénze is. És ha megköti az üzletet? Lesz egy gazdaságilag, társadalmilag gyenge Korea, egy erős, de kicsi Vietnam, gyenge és kicsi Fülöp-szigetek, gyenge és kicsi Japán….Most még gyenge és nagy Sárkánnyal szemben…..

  16. Molni, Észak technikailag nem esélytelen egy regionális háborúban. Nem kell belemenni most technikai részletekbe, egy konvencionális háború esetén a legjobb esetben is hosszú, elhúzódó harcok lennének rengeteg halottal mindkét odalon. Nukleáris háborúról most ne elmélkedjünk.

    Más:

    Belegondoltunk abba, hogy valójában mit lehet kezdeni Észak-Koreával ebben az ügyben? (Tegyük fel, ő a bűnös…)

    Gazdasági szankciók?
    Dél-Korea és Észak már gyakorlatilag mindent befagyasztott ebben a kérdésben, leszámítva a határ menti régióban működő vállalatokat. De ott is egy ilyen lépés inkább a déli cégeket sújtaná.

    Katona válasz?
    Tartok tőle, ezért nem annyira lelkesednének Szöülban és Tokióban sem, a kínai és orosz reakció sem tisztázott, illetve még nem hallottam az USA részéről sem, hogy rohanna újabb háborút indítani.

    Kicsit olyan patthelyzetnek tűnik az egész.

    Ötlete valakinek?

    M

  17. Itt egy érdekes összefoglaló sok és “beszédes” fotóval.

    http://freerepublic.com/focus/f-news/2517246/posts

    Kína reakciójából közvetetten ki fog derülni mennyire van benne a dologban. Ha harcosan ki állÉK mellett akkor majd hogy nem biztosak lehetünk benne hogy benne volt a keze. Ha meg morrog egyet akkor meg neki is szarul esett.

    Amúgy szerintem az ÉK erők a napokban azért küldtek ki két még nálluk is csak romhalmaznak titulált őrhajót a vitatott vizekre megsértve a DK tengeri határokat, hogy hát ha ráharapnak a DK erők és elsülyesztik és így kihozzák a politikai mecset 1.1 re.

    Amúgy ennek a hatásai tényleg messzire mutatóak lehetnek. Ha sem DK sem annak szövetségesei a nyugat nem lépnek keményen akkor az “München efektust” idézhet elő.

  18. Molni, Észak technikailag nem esélytelen egy regionális háborúban. Nem kell belemenni most technikai részletekbe, egy konvencionális háború esetén a legjobb esetben is hosszú, elhúzódó harcok lennének rengeteg halottal mindkét odalon. Nukleáris háborúról most ne elmélkedjünk.

    Nukleáris háború és ÉK hogyan fér egy mondatba? Max. Alaszkát érhetné el atomfegyverrel, az sem termonukleáris lenne.

    A Siatagi Vihar miért zuhan ki az emlékezetedből? Az ék-i általgos technikai szint még azt sem éri el. Azt úgy taposta el a koalíciós haderő, hogy ehaj. Csak azóta eltelt 20 év. Ma egyetlen 4++ gép harcértéke kb. 3-4 akkorié csapásmérő képesség terén. A sok halottal egyetértek. Az elhúzúdóval kevésbé. A kisebb távolságo miatt 2002 táján azzal számoltak, hogy 1500-2000 bevetés repülhető a RoKAF + USA erők által a kisebb távolságok mitt. Ehhez vedd hozzá a fegyverzet fejéődését. Az iraki harcoló alkulatokat az akkori fegyverzettel 50%-osan leépítették kb. 3 hét alatt.
    ebben az ügyben? (Tegyük fel, ő a bűnös…)

    Kicsit olyan patthelyzetnek tűnik az egész.

    Na, ezzel egyetértek. ÉK olyan szegény ország olyan tetű vezetéssel, hogy mivel szankcionálod őket? A népnek amúgy sem lesz jobb, őket magas ívből szarják le a kim félék. Nekik meg akkor is meglesz minden, ha szankció van.

    Katonailag képesek leverni, de ezt senki sem akarja kipróbálni, mert drága és ahogy írtam sok hallott és hatalmas infrastrukurális kár lenne.

    Elég abszurd helyzet. Vajon meddig marad fent még ez a tetű rendszer. Néha álmodozom arról, hogy az öreg kim végre megdöglik és talán messze esik az alma a fájától, mint a bizonyos egykori japán császáré.

  19. Molni!

    Én nem Alaszkára, hanem dél-koreai célpontokra gondoltam, ahol koreai és amerikai katonák vannak.

    Dehogy zuhant ki az emlékezetemből Irak, (ahogy a koreai háború sem), de itt kissé eltér a környezet, a terep, a fanatizáltság és még sorolhatnám.
    Az USA szétbombázna sok ÉK célpontot, közben meg egymillió északi katona zúdulna délre némi tüzérségi össztűzzel Szöülra.
    Onnantól kezdve pedig véres harcok lennének.

    A többi stimmel.

    üdv: M

  20. A terep miatt van fokzottab előnyben mosta légierő. A harckocsik nem tanulak meg repülni, de a jenkik mai felszerelése már azt a mítszoszt is elötörlte, hogy város közepén nem lehet CAS-t adni. Akkor egy kicsit dimbesdomosabb vidéktől nem fog megremegni a térdük szerintem. Afganisztán sem éppen tágas síkságairó híres. :)

  21. Észak gyaníthatólag habozás nélkül bevetné a nukleáris fegyvereit,ha háborúra kerülne sor.Leszarják a következményeket.(aki számít náluk az úgy is egy bunkerbe megy ,aki nem az meg a levesbe) Ez a vezetés nem szívbajos.Dehogy akarnak ők hagyományos háborút(ha lenne) ha ebben minden adu a másik félnél van.
    Erre persze csak egy hasonló amerikai válasz lenne a megfelelő,de ezt még a déliek se kívánnák,mert tetszik nem tetszik ők is kapnának valamit belőle.

  22. Észak-Koreának kevés atomfegyvere van, amelyek egyelőre elég primitívek is, sőt, én még talán a bevethetőségüket is megkérdőjelezném, nem volt olyan régen azért az az első kísérleti robbantás. Az USA és DK technológiai színvonalával egész jó esély van arra, hogy meg tudják akadályozni a bevetésüket (Patriot, AEGIS, (?YAL-1?), különösen ha ismerik ezek tartózkodási helyét (megelőző légicsapás). Talán kevésbé valószínű, hogy DK kapná, hiszen saját, elbitorolt területüknek tekintik, inkább vmelyik közeli amerikai bázis, esetleg megint Japán.

  23. Littlejohn!

    Japánnal kapcsolatban a gyenge és kicsi jelzőket használni, bármilyen összefüggésben is, komoly tudatlanságra utal. Nézz utána kicsit, hogy milyen helyet foglal el az ország a világ gazdasági, politikai és katonai térképén.

  24. Nem hiszem hogy ÉK rakétával bevethető vagy akár légi szállítású nuki töltettel rendelkezne.

    May egy teherautó kamion platójára telepített és azt a frontvonalba előrevitt módon tudom elképzelni.

    A kulcs nem is a nuki fegyver szerintem hanemkína reagálása. Szerintem meg tudnák oldani a nuki fegyver semlegesítését de a kérdés hogy lenne emegint jönne e megint 1 millió önkéntes kínából.

  25. sokan írták h a dk-i korvettnek miért nem volt minden szenzora bekapcsolva (gondolom ezt abból gondoljátok h sikerült torpedóindítási távolságba kerülni és elsüllyeszteni) de az senkinek sem jutott az eszébe h esetleg a korvetten 100%-os volt a harckészültség csak éppen két olyan tengeralattjáróval kerültek szembe amiket két magasan képzett kapitány volt a parancsnoka vagy azt már el sem tudjátok képzelni h annak ellenére h a kndn-nak nincsenek modern fegyverei attól még lehetnek jól képzett tisztjei???

    molni

    “Nagyon nem értem, hogy mire volt jó ez az egész bárkinek is.”

    valószínűleg ennek az az oka h kicsit távol ülsz a tűztől mint ahogy mindannyian :)
    véleményem szerint ezért nincs értelme okokat keresni ebben az esetben mint ahogy más esetekben sem (izrael vagy irán viselkedése)
    lehet tippelni lehet h néha be is jönnek a tippek de ennek minimális az esélye hisz bármennyire is élünk egy jól informált világban még mindig csak a döntéshez elegendő tények minimális részével rendelkezünk.

  26. Kedves Dudi…
    Off:
    :-) Ha rám gondoltál, akkor közlöm, hogy ez is a munkám egyik része… Mármint a neten tartózkodás :-) :-)
    On.
    De, lehetnek, sőt, biztosan vannak jó kapitányaik az északiaknak, CSAKHOGY: ez kevés, sőt, meg merem kockáztatni, hogy az északi akcióban benne volt az önfeláldozás is. A mai rendszerekkel a Sárga-tenger sekély vizein egyszerűen az északi tengóknak esélyük sem lenne tüzelő helyzetbe kerülni, ha a déli hajón minden penge. Egy esély van: ha lapulnak egy olyan útvonalon, ahol a déliek hajőzni szoktak és várni az alkalomra. Ha nincs output zaj, akkor csak az indítást észlelik, amikor már késő, bár a Pririe-Masker elfedi a hajó zaját és elterelők is léteznek. TEHÁT: északi oldalról a jó kapitány és jó legénység kevés a sikerhez.
    Üdv.

  27. A sekély víz SENKINEK sem kedvez…. A tengónak nehezebb a manőverezés, a merülés, kedvez a magas frekvenciás szonárnak.
    A felszíni hajónak fentiekből következően nem érdemes alacsony frekis aktív szonárral keresgélni, marad a magas frekvenciás szonár, a passzív szonár. Mindkettő helikopterről is alkalmazható. A MAD (mágneses anomális detektor) is hatásosabb sekély vízben.

  28. A csapda szó alkalmazása elég édekes. Ugyanis tűzszünet alatt elvileg nem lövöldözünk egymásra…

    Ez az “ügyes csapda” kb. olyan, hogy magamhoz intek egy boxolót nagy arrcal és a hirtelen előkaptt revolverrel 3 méterről agyonlövöm. Hát nagy tehetség kell hozzá. Könnyű úgy valakit elsüllyeszteni, hogy ő kvázi alig több egy civil hajónál. Ugyanis nem lőhet először a tengóra még, ha tudja is, hogy hol van…

  29. Ugyanakkor az északi tengóknak nincs gumiburka, a felszíni korvettnek viszont van Prairie-Masker rendszere, mely elfedi a torpedószonár elől a hajótest zajait nagy részben. A felszíni egység a heliken kívül vontathat is aktív vagy passzív szonárt és csalikat is.
    Egyszóval nem leányálom…

  30. A taktika a következő…ha nincs heli:
    A korvett rohan 1020 km-t kb. 30 somóval, majd lassul kormánysebességre és hallgatózik vagy penget.
    Ha van heli, akkor 8-as alakban a hajó körül néhány km-re passzív vagy aktív bólyákat telepít és MAD-mérővel mér. Kontaktus esetén: ha több bólya észleli vagy vektort kap a hajótól is, a heli önállóan megsemmisít. Ha nincs heli, akkor az ASW-rendszer (rakétaindítású torpedó) indul a hajóról….

  31. molni

    azt veszem észre h te még mindig úgy gondolod h a nemzetközi szerződéseket mindenki betartja mert azok szent és sérthetetlenek hovatovább úgy gondolod h az aláírók azért írják alá ezeket a egyezményeket mert elkötelezik magukat amellett h be is tartsák őket nem pedig azért mert pillanatnyi érdekük ezt diktálja de amint megváltozik az érdekük azonnal a kukába dobják a papírokat

    ezt abból gondolom h sokszor érvelsz a nemzetközi egyezményekkel mint visszatartó és mindenki által egyformán betartott szentírásokra

    “A csapda szó alkalmazása elég édekes. Ugyanis tűzszünet alatt elvileg nem lövöldözünk egymásra…”

    nem keresem meg de az iráni atomprogrammal foglalkozó hírben sokszor hivatkoztál a nemzetközi egyezményekre pl azt h irán nem fejleszthet atomfegyvert mert aláírta a vontkozó nemzetközi egyezményeket és izrael azért fejleszthet mert ő nem

  32. LJ

    Sekély vízben bármi megtörténhet. Az van elönyben aki a csapdát álítja aki kezdeményez.

    A terület sekély és emiatt sem aktív sem a passzív szonár nem túl hatékony. Egyszerűen olyan könnyű hangfalat létrehozni ami megőrjíti a torpedó fejét hogy csak na. Ha valaki egy ilyen sekély vízben dönget 30 knots al az nem hall semmit sem vontatott sem az or illetve oldalszonárral. Ráadásúl a víz alatt üvölti világgá hogy merre is van.

    Az ÉK tengo választotta meg a helyet és az időt a támadásra. Nem csak a DK hajónak de semelyik korszerű egységnek sem lett volna esélye ha hasonló körülmények között hajózott volna.

  33. Kedves Kuruc….
    Az első részével egyet kell, hogy értsek. A másik fele, hogy asszongya: egy korszerű egységnek ne lenne esélye…hmmmm. Nézzük: a tengó nem tud elbújni, mert a sekély víz miatt még konvergencia-övezet sem alakul ki. A felszíni hajó előnye még a manőverezés és a heli. A torpedószonár – épp Te mondtad, helyesen – a világ végéről is hallatszik. A déli korvetteken ASROC van, tehát…hacsak nem közeli lövés egy álló tengóról, akkor az irányt és hangerőt mérve meg lehet szórni a területet egyrészt csalival, másrészt torpokkal. Egyidejűleg – ami taktika szerint, ellenkező irányba gyorsulni, régebbi (70-es évek) orosz taktika szerint szembefordulni és vágtatni.
    Egy szó, mint száz, az északi pk.-nak kötél idegei voltak és jó sok oxigénje. Abban is biztosak lehetünk, hogy ott sem akárkit küldenek ki ilyen bulira.

  34. Ha van heli, akkor 8-as alakban a hajó körül néhány km-re passzív vagy aktív bólyákat telepít és MAD-mérővel mér.

    Na ez ami szerintem fals taktika. Nem is hallottam még ilyet. A távolságok is kicsit a módszer meg aztán tényleg elég hülye. Micsoda ötlet lenne ilyen szabályosan aktív bólyát ledobni? Gyakorlatilag a heli kiadná a hajó pozícióját.

    A pengetést a tengó is hallja. Innen már csak elkanyarodás kell és az alapján be lehet lőni a 4 bólya hozzávetőleges helyzetét. Már meg is van a hajó és innentől fogva feldughatja a P-M rendszert a seggébe… :)

  35. azt veszem észre h te még mindig úgy gondolod h a nemzetközi szerződéseket mindenki betartja mert azok szent és sérthetetlenek hovatovább úgy gondolod h az aláírók azért írják alá ezeket a egyezményeket mert elkötelezik magukat amellett h be is tartsák őket nem pedig azért mert pillanatnyi érdekük ezt diktálja de amint megváltozik az érdekük azonnal a kukába dobják a papírokat

    Ne keverjük már össze a nemzetközi szerződés országok közötti fegyverszüneti megállapodással. Komolyan mondom az ilyen szintű kijelentések aranyozzák be a napomat. Jöhet a szoksásos kijelentés tőlem. Üvölteni tudnék…

    Nem is értem, hogy fegyverszüntei egyezmények mellett miért nem lőtték még egymást halomra…

  36. A heli dobhat aktív vagy passzív bóját is..ezt írtam….

    Mellesleg a tengó a helit is hallja, nemcsak a hajót…. de addigra a MAD kiszúrja…. A passzív bója meg csak mozgó diesel/elektromos tengó ellen jó. A 8-as az csak minta, ettől eltérhet, de vedd figyelembe, hogy a korvett sem egyenesen megy…..ha van esze…

  37. Mondjuk….az a helyzet, hogy a taktika elég érdekes. A “keleti” orosz, kínai, stb. országok tengerészetei általában ragaszkodnak a taktikai előírásokhoz és parancsokhoz, az ami doktrina pedig a kapitánynak önálló gondolkodást, manőverezést ír elő. Erről asszem Kuruc kolléga többet tudhat. Lényeg, hogy nem lehetsz kiismerhető…

  38. krokomach ezt írta:
    Emlékeztek még mi történt a Cshonan elsüllyedése előtt pár nappal korábban?
    Ez – ne haragudj meg érte -, de szerintem konteo :-) :-)
    Az orosz hajó ugyan nem korvett, de azért azt a torpot ő sem viselte volna el “kisebb vízbetöréssel”. Az északi tengónak fontos kellett, hogy legyen az azonosítás, bár nincs olyan kifinomult szonárjuk, de azért szerintem orosz hajóra nem lőnének…. Akkor már nem volna északi flotta, ahogy ivánékat ismerem.

  39. Azért fegyverszünetekben gyakran akad veszteség mindkét oldalon, Koreák esetében évente egy-két incidens mindig történik. Ha gyanútlanul közelített a déli hajó, nagyon nagy könnyelműséget követett el. Ráadásul a vitatott hovatartozású vizeken volt az esemény, szóval gondolom az ilyenkor szokásos módon kölcsönösen betolakodónak tekintették egymást.

  40. Kedves Krokomach….
    Sajnos, mennem kell, csak kedden leszek legközelebb, de hadd áruljak el egy titkot. A fiam a Bundesmarinesnél dolgozik, vele szoktunk beszélgetni tengeri földrajzról, taktikáról, stb. A sárga tenger azon részén, ahol a DK korvettet fenékre küldték, más nemzet hajója aligha lehetett ott csal déli vagy északi. Ott – kis túlzással – egy sirályt is azonnal kiszúrnak, ha mozog. Azon kívül nukival nincs értelme odamenni, més kevésbé használható, mint egy diesel/elektromos/üzemanyagcellás hajó. Ugyanis a nuki, ha áll, akkor is zajt bocsát ki, ha nem is sokat. Az elektromos pedig egyszerűen lyuk a csendben. Ráadásul mérete miatt a nuki még kevésbé manőverképes. Ki mehetne tehát oda, akinek 1. van modern diesel/elektromos/üzemanyagcellás hajója…”. 2. érdeke a két korea közötti konfliktus…. 3. mi van, ha elkapják?…stb. Kizárt. Első pillanattól nyilvánvaló, hogy vagy akna vagy tengó a bűnös. És mindkettő északi….
    Kellemes hét végét itt is mindenkinek.

  41. LJ

    Még a mai MAD ek is hogy úgy mondjam csak akkor érnek valamit ha a tengó felett repül el közvetlen. Sekély vízben pedig a torzítás elég nagy így egy demagnetizált tengót igen nehéz megtalálni MAd el. Leginkább akkor használják a MAD et ha már semmi más nincsen a pociban és a járőrt folytatni kell.

    Szerintem hogy történt :

    Az ÉK vezetés vagy szimplán saját vagy külső okok miatt is úgy döntött hogy demonstrál és csapást mér.

    A terv egyszerű. Annyira mint amikor a HAN class nak kellett “levadásznia” az US NAVY hordozót a kikötője közelében.

    Itt is tudták hol húzódik a járőrsáv és két tengót kiküldtek oda azzal hogy akinek alkalma adódik az lőjön.

    Az egyikhez elég közel jött a DK hajó és kis távolságból ( szerintem kevesebb mint 1000 méter elindították a torpedót. Az ilyen távolságon belül be tudta fogni a célt a zavarok ellenére is és mire a hír hogy torpedó közeledik feljutott a captain hez és az meghozta volna a döntést, há az már nem csak bekopogott de be is nyitott. Ezután a kavarodásban pedig csak pár mérföldet kellett megtennie a hazai vizekhez.

    Egy ilyen lapuló tengót gyakorlatilag nem lehet kiszúrni csak ha aktívval végig nem tapogatsz magad elött és oldalt.

  42. molni

    ok a fegyverszünet (habár ennek is vannak nemzetközi egyezményekben leírt szabályai)

    de még a kérdésem adott

    “Izrael nem írta alá az NPT-t, Irán igen. Tényleg olyan rohadt nehéz talán ennyit megnézni vagy esetleg felfogni…? ”

    “Az NPT aláírása azzal jár – N.Rózsa Erzsébet előadássorozatán hallottam még 8 éve – hogy a katonai alkalmazás lemondásával a NAÜ által futtatot kutatási anyaghoz és adatbázishoz hozzáférsz és belemész a NAÜ ellenőrzési metódusába. Iránnak tehát nem gesztusként kellene ezzel élni, hanem ez kötelem reá nézve. De emlékezhetek rosszul is”

    ezeket te írtad molni a Visszataszító atomfegyvert birtokolni című hírben

    meg kérdezem még egyszer tényleg azt hiszed h ezeket azért írják alá mert 100% elkötelezettek a betartásuk mellett?? mert úgy érvelsz velük mintha ezt gondolnád

  43. DrStrangelove

    Üdvözletem mindenkinek

    Rég nem szóltam hozzá a dolgokhoz. Akartam az eheti 2 nagyvitához írni valami okosat, de végül nem, mert mindig volt olyan vélemény amivel egyetértettem – ergo szükségtelen lett volna.

    Itt viszont van 2 megjegyzésem:

    1. Ha kitörne a háború ÉKval (Kínát most felejtsük el), akkor az USA-DK + esetleg Japán erők simán lenyomnák Kiméket, szerintem ez tény – esélyük nincs. Meghal kb 30-50 ezer ember. És? Irakban (lehet h rossz a szám) tudtommal 200K ember (civil) halt bele a demokrácia győzelmébe – eddig. De ne térjünk el a tárgytól, hanem amit mondani akarok: nagyon érdekes, hogy hogy fog megoldódni ez az egész jövendőbeli konfliktus, ugyanis ÉK-t rendbe kell rakni. A kőkorból. Ez eszméletlen összegbe kerülne – ki fizeti ki? Dk ebbe belerokkan. Úgyhogy nem jó ez sehogy sem. summa summarum: ok, nyernek, és aztán?

    2. Molni itt már példálózott a Desert Stormmal. Az, hogy az USA egyelőre nem valami eredményes az Afgán lejtőkön azért van, mert nyílt háborúra van építve a sereg (lehet h tévedek). Namost ÉK-ban van lehetőség gerilla harcra (tudtommal a terep megvan hozzá), de az ÉK NHS úgy van felépítve, hogy szerintem erre esély nincs, helyette hagyományos taktikákat, nyers erőt (márhogy persze amilyük van) alkalmaznak majd. És itt jön képbe ismét a Desert Storm. Fognak-e? Nem az lesz-e helyette, mint irakban, hogy egy lövés nélkül lerakják a fegyvert? Halljuk itt a híradásokat, látjuk a videókat, mendemondákat, hogy így fanatizált, úgy fanatizált… de erre szerintem semmi garancia nincs – élő példa Husszein gárdája, mely legjobb tudomásom szerint szintén nem volt valami effektív.

    A lényeg, hogy szerintem ÉK-t nem legyőzni lenne nehéz (atomfegyver? ugyan), hanem amit utána kellene tenni vele. Na az érdekes.

    Változatlanul: ha valami nem stimmel, várom a javítást.

    guranga mindenkinek, elvégre ez egy békés oldal

    Dr. Strangelove

  44. DrStrangelove

    Plusz:
    Nagyon OFF topic, és nem ide való, de az új hírek közül lehet hogy lesz ez még népszerűbb (pláne így hétvége fele), úgyhogy kirakom ide ezt a linket (Moderátornak/Adminnak: láttam, lehet ilyet – többen linkelnek -, ha nem, elnézést, többet nem teszek ilyet) minden Irán vs USA-ISR conflict-fannak:

    http://katpol.blog.hu/2010/05/20/persian_inferno?token=6b2c33e6cbe996ffb8cec5a675f6b111

    No persze lehet, hogy pont itt már mindenki olvasta.

    Roppant szórakoztató.

    Üdvözlet,

    Dr. Strlv

  45. nana, félreértettél, Koreáról ismer-e valaki könyvet;-)
    Clancy összeset olvastam angolul és magyarul is, PR-t is ismerem, de neki még csak 3 könyvét olvastam.

    Viszont, ha jól tudom, egyik sem írt ÉK-DK lehetséges konfliktusról!

  46. KÉT KÉRDÉSEM LENNE!
    Az első hogy repült-e a korvett helije illetve volt-e eggyáltalán?
    Ha repült (sztem nem vagy nem volt)akkor semmit sem észlelt?
    Ha nem a robbanás után csak látott valamit.Nem támadott vissza?

    A második hogy ha jól emlékszem a kapitány életben maradt! Csak
    elmondta hogy a szonár hallotta-e a torpedót (ha volt) iletve hirtelen a semmiből történt a robbanás(ez aknára utalna)!
    Vagy a tisztikarból csak életben maradt valaki aki tudja mi is történt!

    Van harmadik lehetőség is pl békaemberek kikötőben felrakhattak valami időzített vagy távirányított mágneses töltetet a hajótestre!

    Úgy látom van itt pár megválaszolatlan kérdés és politikai színjáték szemtanuja a világ….:Dű
    Valakik kamuznak vagy nem mondanak el mindent.

  47. Hát egyes emberek nagyon korlátoltan gondolkodnak az biztos. Csak szeretném felhívni mindenki figyelmét, arra hogy a dolgok összefüggnek. Mindig az érdekek mellet kell haladni. Aztán emlékszem az első cikkre, amit talán valaki elő tud halászni. Ott a robbanás előtt fegyverropogásról beszéltek. (bizony) Tán meg kéne kérdezni a délieket mire készültek! A másik teória amiért érdemes ilyent művelni 1 fontos szállítmány fedezése ( ki vagy bejuttatása). Lehet hogy az északiak valami fontos szállítmányt fedeztek!

  48. meg kérdezem még egyszer tényleg azt hiszed h ezeket azért írják alá mert 100% elkötelezettek a betartásuk mellett?? mert úgy érvelsz velük mintha ezt gondolnád

    Az államok viccből írank alá mindenfélét. A NATO és a VSZ is csak egy darab sajtpapír volt ugye? Szerinted?

  49. molni

    Az államok viccből írank alá mindenfélét.

    megnemtámadási szerződés, atomsorompó(irán) csak pár példa szerinted???

    vsz ez igazából nem volt kérdés h kinek kell aláírni moszkva kötelezővé tette és kész
    nato ez volt az egyetlen módja a szovjet invázió kivédésének(igaz ez önkéntes de mégis csak muszáj)
    kndk-dk fegyverszünet megsértve többször is

    nemzetközi egyezmények tiltják más államok légterének megsértését (szu felett végrehajtott kémrepülések a “60-as években,opera hadművelet az osiraki erőmű elpusztítása,vagy amit izrael csinál libanonban)mert ezeket mindenki aláírta még is szarnak rá
    még mindíg változatlan a véleményed???

  50. Commandante igazat ír, a környék szigeteinek lakói negyedórán át tartó ágyúlövéseket hallottak. Az első körös hivatalos magyarázatok valami madárraj miatti tévedésről szóltak. Azután volt egy nagyobb tüntetés Dél-Koreában, ahol a hozzátartozók hazugsággal vádolták a saját kormányukat az ügyben.

    Nem tudni, hogy mi a fene történt valójában, de két dolog látszik: gyors és nagy ködösítés kezdődött rögtön az elején minden érintett fél részéről, illetve az is érezhető, hogy senki sem siet gyors döntést és választ adni a kérdésben.

    Clintonné külügyminiszter is igen óvatosan fogalmazott a mai sajtóban.

    Végül is egy lap – korábban az egyik cikknél már írtam erről – még van a pakliban:
    Senki sem adott ilyen parancsot senkinek, nincs aljas háttér szarkeverés, lehet, hogy volt egy baromi buzgó idióta katona, aki rendkívüli elhivatottságában egyéni döntést hozott. Most meg mindenki azon erőlködik, hogy arcvesztés nélkül valahogy simítsa a ráncokat. Szóval a fene tudja…

    M

  51. Dudi és Molni!

    Olvasgatva a vitátokat valami eszembe jutott. Itt a htka oldalakon sokszor olyan viták folynak, amelyben mindegyik félnek igaza van a saját szemszögéből. A NAGY ABSZOLÚT IGAZSÁG pedig ezen részigazságok eredőjéből áll össze.

    Tény, hogy különböző egyezmények és megállapodások aláírásakor az aláíró felek mindenképpen valamely kényszernek engedelmeskednek, ez lehet nagyhatalmi diktátumtól kezdve (kis államokra vonatkozóan) egészen a saját jól felfogott érdek miatt, tök mindegy, mindegyik valamilyen formája a kényszernek.

    Ilyen megállapodásokat a kis országok többnyire valamilyen erős indok miatt (nagyhatalmi nyomás, ígéret, vesztegetés, bujtogatás, stb.) szoktak felrúgni, a nagyhatalmak pedig azért, amiért megkötötték: a saját érdekük miatt.

    Természetesen nem azonos mércével mérik ezt, pl. ha Magyarország felrúgna valamilyen fontos egyezményt, akkor jó eséllyel seggbe rúgnák. De ha egy nagyhatalo teszi ezt, akkor általában csak nyivákolás van belőle. (Ne értse félre senki, azért írtam általábant, mert persze mindennek van határa.)

    Ahogy Clausewitz egykoron összefoglalta: az erőssel alkudoznak, a gyengének parancsolnak. És itt a lényeg: az erősek alkuval kötnek egyezméyeket, a gyengéknek sok esetben pedig nincs igazi választásuk, mint belemenni a paktumba.

    Tehát nincs azon mit csodálkozni, hogy adott esetben alig várja valaki, hogy páros lábbal rúgjon fel egy egyezményt, máskor meg ugyanazok a nemzetközi jog legnagyobb fogadatlan prókátorai. Éppen ahogy az érdekük diktálja.

    Üdv: M

  52. Van egy teóriám!
    Elképzelhető e az, hogy a DK hajó összetalálkozott egy északi tengóval. mindketten észlelték egymást aztán az északi kapitány beszart a gatyóba és elküldött egy szeretetcsomagot ami szerencsétlen módon telibeverte a hajót. Vagy nagyon elképzelhetetlen a dolog?

  53. Üdv Snakeye!

    Nézd, matematikailag nem zárható ki ez a verzió sem, bár nehezen tudom elképzelni, hogy egy tengeralattjáró kapitánya, aki tudva tudván, hogy ilyen politikai helyzetben ellenséges vizekre hajózik úgy beijed a másik fél hadihajójától (miközben arra előre lehetett számítani, hogy jó eséllyel fognak találkozni déli hajóval), hogy azonnal kilő egy torpedót.
    Ettől függetlenül nem lehetetlen…

    (A világ számára talán ez lenne a legjobb verzió, mivel így nem valamely állam(ok) szándékos háborús provokációjáról lenne szó – ami ugye kicsit aggasztó motivációkat vetít előre -, hanem egy balfék magánakciójáról, erről korábban én is elmélkedtem.)

    M

  54. Úgy gondolom hogy az a tengo oda lett küldve. Egy ilyen kis tengó csak pár napos bevetési idővel rendelkezik HA !!! Fel van töltve. Nem gondolom hogy abban a fene nagy bizalmatlanságban ami arra tombol feltöltve tartanának pláne felfegyverezve egy tengot ha csak nem akarják kiküldeni.

    Még az is elképzelhető hogy a kapitánynak korábbról személyes elszámolni valója akadt és ezért tette amit tett.

    A negyedórás ágyútűz meg lehetett a tengo periszkópjára való tüzelés mert ott szinte csak ez a módszer van ha el akarod kerülni a sziklákat. ( vagy egy überprofi INS de ezt nem gondolom a ÉK hajókról.

  55. Valóban jó idézet és helytálló is sztem, tekintve h a lényege a ki lőtt vissza előbb (vagyis a provokáció), nem az h most ez hajó v bármi más.
    A kötözködést meg tegyük félre sztem és elnézést a kései válaszért, sajna sok mindent utólag kell vissza olvasnom.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.