Dél-Korea állásfoglalása szerint csütörtökön hurok került Phenjan nyaka köré a március 26-án tragikus sorsra jutott Pohang-osztályú korvett, a Cshonan kapcsán: a korábbi informális, a média által feszegetett „gyanúsítgatás” után Szöul immáron formálisan is Észak-Korát nevezte meg a hadihajója vesztének. Tette mindezt kemény bizonyítékokkal alátámasztva.
A két Korea közti vitatott tengeri határvonal közelében robbanás következtében kettétört hadihajó és 46 tengerész veszte kapcsán a kezdetektől fogva gyanús volt Észak-Korea, azonban a hajó darabjainak április 15-ei és 24-ei kiemeléséig inkább csak találgatások folytak, Szöul hivatalosan nem vádolta Phenjant az eset kapcsán. Azonban ekkor már egyértelműen külső, nagy valószínűséggel torpedó okozta robbanást tulajdonítottak a hajó vesztének, – lehetőségként azért számolva tengeri aknával is – mely persze még jobban Észak-Koreára terelte a gyanút.
Phenjan nem is maradt adós a válasszal, melyben azzal vádolta meg Szöult, hogy mivel nem képes megállapítani, mi okozta a hadihajó vesztét egy huszárvágással megpróbálja azt az északi szomszéd nyakába varrni.
Pár napra rá Észak-Koreai katonai forrásokra hivatkozó Dél-Koreai információ szerint elrendelt, mini tengeralattjáróval végrehajtott akció volt a Cshonan elleni támadás.
Május első hetének végére a Dél-Korea vezette, de nemzetközi – amerikai, angol, ausztrál, svéd – szakértőket is felvonultató vizsgálóbizottság a roncsokat és az azon talált maradványokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a Cshonan vesztét egyértelműen torpedótalálat okozta.
A dél-koreai JoongAng Ilbo napilapnak még a csütörtöki hivatalos bejelentés előtt, szerdán nyilatkozó kormányzati forrás alapján tegnap már tudni lehet, hogy a vizsgálócsoport ezeket a torpedómaradványokat egy észak-koreai torpedó maradványaiként azonosította.
A csütörtöki sajtókonferencián valóban ezt is jelentették be, közszemlére téve azon torpedó maradványokat, melyeket állítólag május 15-én szedtek össze halászhajók a szóban forgó területről. A propellerek, a motor és kormánylapátok alapján a torpedóban az észak-koreai CHT-02D típust vélték felismerni. Ennek indoklása az, hogy egyrészt a maradványok fene módon egyeznek azon észak-koreai torpedóval, melyet még 7 éve találtak, másrészt a propelleren ugyanolyan koreai felirat – 번1 – található, mint az anno épségben talált torpedón.
A katonai-civil összetételű vizsgálóbizottság véleménye szerint a következő a történet: a Cshonant lét kisméretű tengeralattjáró, a 300 tonnás Sang-O- és a 130 tonnás Yono-osztályú tengeralattjáró 1-1 példánya cserkészte be és míg a Sang-O elterelte a korvett figyelmét a Yono-osztályú tengóról útnak indították a mintegy 250 kg robbanóanyaggal megtöltött CHT-02D típusú torpedót, mely a Cshonan törzse alatt, majdnem pontosan a hajó közepénél detonált, kettétörve azt.
„A vizsgálat eredményeit kombinálva az érintett térség hadműveleti környezetével arra a következtetésre jutottunk, hogy egy kisméretű tengeralattjáró állhatott a támadás mögött” – nyilatkozta a vizsgálócsoport szóvívője, Moon Byung ellentengernagy, aki hozzáfűzte, hogy megerősített információik vannak arról, miszerint 2 tengeralattjáró hagyta el kikötőjét 2-3 nappal az incidens előtt, majd tért vissza oda a támadás után 2-3 nappal.
Az anyagnak a The Korea Times által lehozott változatából az derül ki, hogy bár kemény anyagot vonultatott felé Szöul, nem mindenki fogadja el megkérdőjelezés nélkül a dolgot, három vonalon is merülnek fel kérdések.
Ezek egyike, hogy az észak-koreai mini-tengeralattjárók egyáltalán képesek-e megnevezett nehézsúlyú, precíziós torpedó célba juttatására. Egy rakétafejlesztéssel foglalkozó vállalat anonimitásba burkolózó szakértője szkeptikusan formált véleményt a koreai napilapnak. Elmondása az észak-koreai elit alakulatok által használt Sang-O-osztályú tengeralattjárók elvileg nem képesek ilyen precíziós fegyverzet célba juttatására. (1996-ban a dél-koreai Gangneung közelében partra futott egy ilyen típusú tengeralattjáró, így a déliek ismerik a típust) „Kisebb méretű tengeralattjáró esetében még nagyobb a kérdőjel.” – tette hozzá.
Ezen felül a Moon ellentengernagy által bejelentettekben is találtak ellentmondást, pontosabban kérdés merülhet fel miattuk a dél-koreai és az amerikai katonai szervek szavahihetősége kapcsán, hiszen korábban több alkalommal is arról szólt a fáma, hogy semmilyen északi behatolás nem volt déli területre.
Hovatovább korábban a vizsgálócsoport részéről olyan információk láttak napvilágot, hogy a robbanás kapcsán nem volt szemtanúja annak, hogy vízoszlop szökött volna a magasba – márpedig ez a hajógerinc alatti torpedótámadás velejárója. Azonban csütörtökön már az volt a tényállás, hogy egy a Baengnyeong-sziget partján tartózkodó katona egy mintegy 100 méter magas fehér oszlopot látott.
Ezen az Ausztrál Haditengerészet által Mk-48-as torpedóval végzett teszt kapcsán jól látszik minek is kellett látszania, ha igaz a történet
Egyesek felvetették azt is, hogy a perdöntő bizonyítékként prezentált torpedómaradványok kissé viseletesek, konkrétan mintha már hónapok óta a tengerfenéken pihentek volna. Ezt a vizsgálócsoport egyébként azzal cáfolta, hogy a Cshonan és a bemutatott torpedómaradványok korrodálódási szintje hozzávetőlegesen megegyezik.
A bejelentés előtti napon Lee Myung-bak elnök többek között a japán miniszterelnökkel, Minister Yukio Hatoyama-val is egyeztetett telefonon, értesítve, hogy csütörtökön Dél-Korea senki és semelyik állam által meg nem kérdőjelezhető bizonyítékokkal fog előállni. A támadást megbocsáthatatlannak minősítő japán vezető ígéretét adta arra, hogy országa aktív szerepet fog vállalni a Szöul által foganatosítani kívánt ellenintézkedésekben.
Márpedig például az ausztrál miniszterelnökkel folytatott telefonos egyeztetése alapján Szöulnak természetesen nem áll szándékában eltekinteni az eset felett: „Határozott ellenintézkedéseket fogunk foganatosítani Észak-Korával szemben és szoros nemzetközi együttműködéssel arra fogjuk kényszeríteni, hogy elismerje az általa okozott sérelmeket.”
Kissé szokatlan módon Phenjan totális háborút kilátásba helyező, Dél-Koreát mocskos újjal mutogató tolvajnak és fabrikált eredményekkel operáló árulónak megnevező kirohanása szinte azonnal befutott.
„Hadseregünk és népünk bárminemű ‘büntetésre’, ‘megtorlásra’ és ‘szankcióra’ mely állami érdekeinket sérti azonnal reagálni fog számos kemény eszközzel, beleértve a totális háborút” – áll Észak-Korea reakciójában. Hovatovább Phenjan saját vizsgálóbizottságot akar küldeni a Szöul által prezentált eredmény feülvizsgálatára.
Ezzel kapcsolatosan a vizsgálócsoport egyik helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy mivel technikailag a két állam háborúban áll egymással, ezért ennek eldöntése az ENSZ Katonai Fegyverszüneti Bizottságának feladata kellene hogy legyen. Ezzel kapcsolatosan azonban a dél-koreai külügy nem sokkal később úgy nyilatkozott, hogy az északi vizsgálóbizottság kérdésének eldöntése az ő hatáskörük lesz.
„Észak-Korának meg kell értenie, hogy a szomszédai ellen folytatott hadviselés és a nemzetközi közösségnek ellenszegülés nem az erő, hanem a gyengeség jelei. Az ilyen elfogadhatatlan viselkedés csak fokozza Észak-Korea elszigetelődését.” – áll a Fehér Ház által kiadott nyilatkozatban.
És míg Pan Gimun az ENSZ jelenlegi, dél-koreai származású főtitkára a vizsgálat eredményének igencsak aggasztó voltát hangoztatta, addig a Szöul számára a szankciók kivitelezése szempontjából fontos Kína ugyan sajnálatosnak nevezte a dél-koreai hadihajó elsüllyesztését, ám nem marasztalta el Phenjant. Minister Cui Tiankai külügyminiszter helyettes mindössze annyit mondott az esettel kapcsolatban, hogy a Koreai-félsziget békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében az ügyet a megfelelő módon kell kezelni.
