Jól ismert és többször is alaposan kitárgyalt téma a HTKA-n is a kínai-tajvani szembenállás. Mint ismeretes, a Kínai Köztársaság légierejének modernizálását sürgeti már hosszú-hosszú évek óta, mely teljesen jogos is, ugyanis a szárazföldről reá leselkedő fenyegetés egyre nagyobb. Mindeddig azonban az Amerikai Egyesült Államok elutasította azon kérésüket, hogy megrendelhessenek 66 darab Lockheed Martin F-16 C/D Block 50/52 típusú vadászbombázót, melyekkel kissé enyhíthetnék a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg által rájuk nehezedő nyomást.
Sőt, nemhogy a hőn áhított Falconokat nem vásárolhatták meg, hanem gyakorlatilag nem kaptak semmilyen modern katonai eszközt az amerikaiaktól. Ebből a szempontból 2009 vége – 2010 eleje erős változást hozott, ugyanis első körben (1,1 milliárd dollár értékben) négy Patriot PAC-3 indítóegységet rendeltek a Raytheontól, amiért a nagy szomszéd részéről egy ballisztikus rakétákat megsemmisítő védelmi rendszer sikeres tesztje volt a válasz.
Nem sokkal ezután pedig további 6,4 milliárd virtuális zöldhasú vándorolt át különböző amerikai illetőségű bankszámlákra, melyért cserébe 60 UH-60 Black Hawk helikopter, 114 PAC-3 rakéta, 12 AGM-84 Harpoon Block II hajók elleni rakéta, valamint két Osprey-osztályú aknaszedő hajó és modern kommunikációs rendszerek kerülnek majd Tajvan haderejének birtokába. Ezen a ponton Kínánál betelt a pohár, és többek között megszakította az Egyesült Államok fegyveres erőivel való csereprogramját.
Most pedig nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan a 66 F-16-os is gazdára találhat a kis csendes-óceáni szigeten. Pár napja Tajvan kiadott egy részletes tanulmányt, melyben ismételten azt firtatták, hogy milyen veszedelemnek vannak kitéve a Kínai Népköztársaság részéről. Konkrétan elpanaszolták azon bánatukat, hogy légierejük képességei finom szólva is elmaradnak legfőbb ellenségükétől, úgy minőségileg, mind mennyiségileg, de főleg utóbbit emelték ki. A tények is igazolják ezt az állítást: a jelenleg bevethető állapotban lévő vadászrepülő-flotta öreg és elavult, a 145 F-16 A/B Block 20, 126 F–CK–1 Ching-Kuo, 56 Mirage 2000-5 és 60 F-5E/F nem lenne képes érdemben befolyásolni egy tömeges kínai támadást.
Nomármost ez a tanulmány valamilyen úton-módon eljutott az Egyesült Államok kongresszusának tagjaihoz (akik egyébként 535 van), s sebtében alakult is egy 136 fős csapat, akik május 12-én, mindössze egy nappal a tajvaniak „segélykérése” után benyújtottak egy kérvényt Barack Obama elnöknek, melyben udvariasan felszólítják rá, hogy engedélyezze az újabb fegyvercsomagról szóló szerződés tető alá hozását. A levél aláírói között vannak az USA-Tajvan Üzleti Tanács tagjai, élükön a szervezet elnökével, Rupert Hammond-Chambersszel, valamint a Külügyi Bizottság és a Fegyveres Erők bizottságának több magas rangú tagja is.
A levélben többek között egy korábbi, a Tajvannal folytatott kapcsolatokról szóló megállapodást is idéznek, mely szerint „az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen Tajvan békéjének és biztonságának megőrzésére, még akkor is, ha ehhez a békés eszközök már nem elegendők…Tajvan függetlenségének háborgatása veszélyezteti az egész csendes-óceáni térség stabilitását, beleértve az Egyesült Államok érdekeit is.”.
Kérdés, hogy az Obama-adminisztráció kinek enged: az amerikai szenátusnak, és Tajvan hozzájut a vadászbombázókhoz, vagy a kínaiak tiltakozásának, és a Kínai Köztársaság ismét hoppon marad. Annyi azonban bizonyos, hogy alaposan megfontolják az ügyet.
Azonban Tajvan ellen nemcsak a tőle 200 km-re északnyugatra fekvő szomszéd dolgozik, hanem az idő is. Ugyanis jelenlegi légi potenciálja napról-napra öregszik, a 66 F-16-os legyártásához pedig sok idő kell, ugyanis a Lockheed jelenleg is több megrendelést teljesít, így a gyártósor leterhelt. Igaz ugyan, hogy erősen indokolt esetben fel lehet pörgetni a teljesítményt, ez azonban nem érdeke a cégnek, ugyanis ők szeretnék minél tovább életben tartani a gyártást. Számítások szerint ha most megszületne a megállapodás, és a Lockheed a lehető leggyorsabban készítené el a gépeket, az utolsó példányok 2013 végén érkezhetnének meg a szigetországba.
A távol-keleti helyzet tehát, mint látjuk, tovább forrósodik. Kérdés, hogy végül kiknek lesz igazuk: azoknak, akik szerint hamarosan „robban a bomba”, és tettlegességig fajulnak a dolgok a két Kína között, vagy azoknak, akik a békés, diplomáciai-gazdasági megoldás hívei. Utóbbiak számára (meg persze az egész világ számára) jó hír, hogy az elmúlt években enyhült a hagyományosan nem túl rózsás viszony a felek között, és jelenleg is folynak a még szorosabb együttműködésről szóló tárgyalások.
Üdvözletem!
Kína és a tajvani gazdasági elit a békében és a szoros együttműködésben érdekeltek. Létezik Tajvanon egy szűkebb hatalmi csoport, akiknek a kínai-tajvani közeledés húsbavágó érdekeket sért, az esetleges egyesülés pedig végzetes lenne.
Ezek természetes szószólói az USA távol-keleti érdekeinek, így nincs mit csodálkozni azon, hogy mind Tajvanon, mind az USA-ban gyorsan egymásra tud találni a két fél.
Kína a közelmúltban hozott egy rendeletet, amely szerint az elképesztő nagyságú tőkefeleslegét a belső piacokon nem engedi befektetni, így az összes tőkeerős kínai csoportot nagyarányú külföldi befektetetésekre ösztönzi.
(Ezzel a lépéssel akarják 10-12% körül tartani a gazdasági növekedésüket, az esetleges belső befektetések ugyanis elemzők szerint megkarcolná az évi 20%-os !!! gazdasági növekedést, ez pedig újabb, immár keleti pénzpiaci buborékot hozhatna létre.)
Mivel a külföldi befektetések nagyságrendi növekedése kezd beindulni, az USA most már emiatt is aggódhat (hja, nehéz időszak jön) – olyan léptékű külföldi tőkeinvesztációra készül Kína, amelyek végeredménye az amerikai tőkés és bankár csoportok jelentős veszteségeit és gyengülését eredményezi majd az egész világon. Ebből pedig az USA politikai/gazdasági befolyásának csökkenése következik. Az már csak hab a tortán, hogy a világkereskedelem központja immár nem az Egyesült Államok.
Ideje volt ház előhúzni a kalapból – no nem a fehér nyulat – hanem Tajvan ügyét. A távol-keleti régióban is növekszik a feszültség, Tajvan mellet azért ne feledjük, hogy a dél-koreai hadihajó kilövése sem lezárt ügy, bár a napokban az amerikai és dél-koreai illetékesek jelezték, rövidesen hivatalosan is meg akarják nevezni a konkrét felelőst. Pont jókor, az összevont orosz flotta júniusban úgyis épp véletlenül arrafelé gyakorlatozik Voszhod-2010 néven.
M
Üdv ismét, Montezuma!
Kérdés, hogy Kína mit választ: bevállal egy konfliktust, kockáztatva növekvő gazdasági hatalmát, vagy kivár…. Most még az USA és szövetségesei erősebbek, de az idő Kínának dolgozik….
Észak_Korea recseg-ropog, délen és az USA-ban rettegnek attól, hogy mi lesz, ha összeomlik…. Ivánék mindenesetre ott lesznek…
Nem is tudom: Irán, Közel-Kelet, Ázsia, stb…. Ha Jedi lennék, azt mondanám: Sötét erők gyűlnek…..
Tajvannak senki más nem akar motyót eladni? Ezt nem értem én. Se újat, se használtat. Mindig csak az USA-hoz mennek kunyizni?
Üdv Littlejohn!
Ha engem kérdezel, Kína nem érdekelt egy mostani katonai konfliktusban, így mindenképpen időt akar majd nyerni. Ha a folyamatok így mennek tovább, úgyis eljön az a pont, ahol már megfelelő
katonai/gazdasági/politikai erővel rendelkezik majd egy akár USA-val történő összeütközéshez is, de addigra pont ezen ok miatt nem várható háború, inkább amerikai behátrálás.
Igaziból jelen idő szerint inkább a Nyugatnak lenne sűrgősebb egy konfliktus, csakhogy az európai országok részéről ehhez mind a szándék, mind a valós mozgósítható erő (tőke, emberanyag) kevés, az USA pedig éppen két másik háborút nem bír abbahagyni.
Elvileg Amerika még rendelkezik akkora katonai potenciállal, hogy bevállalhatna még egy frontot, de maximum Észak-korea vagy Irán léptékű lehetne, Kína szóba sem jöhet. Egy ilyen kalandnak viszont politikailag és gazdaságilag stabil háttér kell, ebből meg egyre kevesebb van arrafelé is.
Észak-korea addig marad talpon, amíg Kína és/vagy Oroszország ezt finanszírozza (főleg Kína).
Meg merem jósolni, hogy az északi összeomlás akkor következik be, amikor Kína elérte a célját a térségben, vagyis Dél-Korea, Japán és Tajvan inkább Kína oldalát és érdekeit erősíti, semmint az Egyesült Államokét.
Vagy esetleg akkor, ha kitör egy a háború a két Korea között, bár ennek óriási lenne az ára. Ennyit nem ér az egész, akkor meg inkább maradjanak a seggükön (valószínűleg Dél-Korea is padlót fogna).
Ha „setét fellegekről” akarunk elmélkedni, akkor Irán, Észak-Korea és Tajvan mellé én odasorolnám a Kaukázust, Jement, a Falkland-szigeteket, az afgán-pakisztáni határövezetet és akár fél Afrikát is. És hogy ne csak mások háza táján sepregessünk, hát az Európai Unió sem áll a helyzet magaslatán, a látens konfliktusok tömege a felszín alatt izzik.
Üdv: M
….. Ha már hozzánk nem jöhetnek…:-)
Mondjuk, TŐLEM vehetnének ezt-azt…..pl.: közép-hatótávolságú szagú zoknit….
Üdvözlöm Extrém Úr! :)
Tajvannak senki nem akar eladni semmit. Ennek pedig az oka egyszerű: senki sem akar rosszban lenni Kínával.
A legutóbb úgy másfél éve a franciák fogadták a dalai lámát, utána Sárközynek több, mint egy évnyi nyalásába került az, hogy leközelebb Pekingben szóba álljanak vele. És hol van ez Tajvan felfegyverzésétől?
Az USA azért teheti ezt meg, mert megfelelő katonai erővel rendelkezik, illetve Kínának még mindig szüksége van az USA felvevő piacára.
Oroszország pedig azért nem visz Tajvannak semmit, mert neki jó az, ha Kína emiatt az USA-val kerül konfliktusba.
Japán és Dél-Korea pedig egészen egyszerűen ennyire nem hülye, így ők sem.
Üdv: M
A kérdés összetett !
Egyértelműen látszik ( főleg a hatalmas fegyverezésből a térségben ) hogy mindenki érzi közel az engedd el a hajamat. Mindenkinek van terve hogy miként mikor lenne a legjobb.
Van pár biztos és pár igen bizonytalan pont.
Biztos hogy pl a Japánokat nem tudják megyőzni hogy álljanak át a „sötét oldalra” Kínában olyan általános és erős gyűlölet ég feléjük hogy eszük ágában sincs őke number one pozícióhoz segíteni. Már az is túl sok amit most tudnak a kínaiak a japókkal tenni.
Az iszlám országok de főleg Irán viszont egy bizonytalan dolog mert vallási alapon bármikor képes söt hajlandó is önállóéletre kellni és saját utat járni.
De hát 100 % os dolog nincsen.
Ha tippelnem kellene akkor az első csapást Kína fogja mérni miután gazdaságilag kap néhány pofont és a jövőt íly módon csak egy féle képen látja biztosítottnak.
Az első csapást meg szinte teljesen egy időben valamennyi Indiai és CSendes óceánon lévő bázisa ellen fogják végrehajtani, kvázi üzenve egy ” ti ide többé soha”
Szerintem még 1-2 évtized és a két Kína egyesül. A volt Kuomintangos még Köztársasági Kínát is megélet emberek mind meghalnak, és egy elenyésző kisebbség akar majd csak független lenni. Ehhez persze a kinai kommunistáknak (de hülye szó, mert már régen nem azok) is hátrább kéne lépni és még inkább nyugati demokráciát kéne mutatni a felszínen. Taiwan pedig akár Hongkong vagy a többi különleges övezet csatlakozna hozzá. Nagyobb véráldozat és háború nélkül.
Kele
Üdv Montezuma!
Franciák azért sokkal nagyobb pofont is adtak már a Kínaiaknak.
Gondolj csak a Mirage 2000–5EI és D-re, 60db „modern vadászbombázó elégé szúrhatta a szemüket. Na meg a rengeteg rakéta és fegyver.
Üdv Star Trek!
Igaz, a franciák 1992-ben tényleg adtak el gépeket Tajvannak, amelyeket 1999-ig bezárólag több részletben le is szállítottak.
Csakhogy a 18 évvel ezelőtt kötetett bolt óta eltelt pár év és megváltozott a helyzet.
Azt ne feledjük, hogy 1992-ben még élénken élt mindeki emlékezetében az 1989-es Tienanmen tér, éppcsak, hogy befejeződött az I. Öböl-háború és a Szovjetunió sem sokkal előtte lehelte ki a lelkét.
Nagyon úgy tűnt akkor, hogy a Nyugat végleges történelmi győzelmet aratott és Kínát helyre tenni is csak idő kérdése lesz.
Csak hát Isten humorérzéke kissé morbid… :)
Itt is igazzá vált a mondás: Vigyázz, kint kensz ma be sza..al, mert holnap lehet, neked kell majd lenyalnod róla!
Üdv: M
Jogos. De ez a Közmondás tetszett legjobban:)
„A tények is igazolják ezt az állítást: a jelenleg bevethető állapotban lévő vadászrepülő-flotta öreg és elavult, a 145 F-16 A/B Block 20, 126 F–CK–1 Ching-Kuo, 56 Mirage 2000-5 és 60 F-5E/F nem lenne képes érdemben befolyásolni egy tömeges kínai támadást.”
Ezzel szemben nekem – mint hozzá nem értőnek – vadul bizonygatták a katpol.blogon, hogy márpedig a kínai légierőnek esélye sincs tajvannal szemben, már nem tudom kinek is higyjek…:)
Sziasztok!
Már megint a kedvenc témámról van szó! Kína vs. Tajvan.
Kína biztos nem fog katonailag fellépni Tajvan ellen, most még biztos nem később meg senki nem tudja megjósolni. Jelen pillanatban nincs meg a megfelelő katonai ereje ahhoz, hogy Tajvan szigetét a totális földirombolás és óriási veszteségek nélkül véghezvigye.
A jelenleg is folyó 2025ig tervezett nagy haderőfejlesztése elején tart még. Ráadásul idén hirdetett új gazdaságpolitikát is. Minőséget a mennyiség helyett címmel. Továbbá említeném ha valaki nem figyelné a híreket az elmúlt hónapokban több igen komoly tüntetés is volt Tajvanon. Ugyanis a helyi komcsi párt és szimpatizánsai az utcára vonultak és igen komolyan összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel.
Tegyük fel megkapja Tajvan az áhított fegyvereit, Kína max fenyegetőzik esetleg alátesz valahol az amcsiknak ahol elég érzékenyen érinti az USA érdekeit a dolog. Pl. Irán-nak szállít HQ-9 es rendszereket vagy esetleg gazdaságilag tesz neki keresztbe a pénzügyi háttere megvan hozzá. Kína nincs eladósodva mint az USA és a világ nagy része. Hatalmas deviza tartalékkal és gazdasági potenciállal rendelkezik.
Összegezve az Usának érdeke lenne tajvan felfegyverzése hogy a térségben megőrizze a státuszát, de ez is csak időleges. mert Kína a haderő fejlesztési programja végén akkora erővel fog rendelkezni amekkorát Tajvan és a Távol keleti USA erők nem fognak tudni ellensúlyozni. (nem kell rögtön konfliktusra gondolni)
Ugyanakkor az USÁ nak azt is szem előtt kell tartania, hogy ha keresztbe tesz Kínának, akkor a következményei nagyon súlyosan érinthetik az amúgy is gyengélkedő amerikai gazdaságot.
Ez a tipikus 22es csapdája. hehe Jó szórakozást az amiknak.
Szerintem sem lessz balhé emiatt. Kínai részről lessz egy kis ejnyebejnye, de minden megy majd a megszokott kerékvágásban.
Asszem a svédeknek oda kéne eladni vagy 200 Griffet.
Tán kína kiutálja európából a Svédeket?Az összes fegyver kompatibilis az F-16-osokéval a Hajtómű is Amcsi.Nem értem miért nem rongyolnak rá erre az üzletre.
Vagy az eurofightert kellene futtatnia az EADS-nak.Legfeljebb bezárják az Airbus üzemüket …..:D
Hát azért eléggé nagy a gazdasági összefonódás. A legtöbb európai vállalat kínába vitte a gyártókapacitását. Ott az olcsó munkaerő mellett gyakorlatilag szarnak a környezetvédelemre.
Amúg ott a Volvó…
Chimera, a kínaiak most vették meg pl. a Volvo-t, szóval azért akad svéd kapcsolatuk. De ettől eltekintve tényleg ez lenne a klassz megoldás, nem is értem a Taiwaniaknak miért nem jutott eszébe. Vagy miért nem Rafalét próbálnak meg szerezni, ami azért szintén jobb eséllyel kecsegtetne, mint az amcsi cuccok.
A kínaiakkal rosszban lenni nem azért szopó, mert önmagában rosszban leszel velük, hanem mert van akkora erejük, hogy azoktól is elhidegítsenek, akik egyébként velük jóban akarnak lenni, de veled is jóban voltak.
Montezuma:
Az USA bankárainak nem gond, hanem öröm a kínai befektetés, és nem veszteséget, hanem új rekordprofitokat okozhat. A befektetés pedig, ha Amerikába irányul, nem a kínai gazdaság, hanem az amerikai gazdaság növekedését okozza. Ugyan ez együtt jár a kínaiak tulajdonhányadának növekedésével, és ezzel némileg befolyásuk erősödésével is, jelenleg főleg pénzügyi befektetőként lépnek fel, és főleg kötvényeket vesznek. Az USA kevésbé van kiszolgáltatva Kínának, mint fordítva, hiszen az amerikai fogyasztók sokkal nagyobb piacot jelentenek Kínának, mint a kínai fogyasztók Amerikának. Mindkét ország jelentős atomhatalom, direkt fegyveres konfliktus közöttük épp ezért elképzelhetetlen, a legdurvább, ami esetleg előfordulhat, az a légierők közötti kis/közepes pengeváltás, erre viszont a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje nem igazán alkalmas egyelőre.
Japán és Dél Korea pedig sose lesz Kína oldalán, illetve az Észak-Korea, Dél-Korea háborúban nem lenne képes az Északi oldal jelentős kínai segítség nélkül győzelmet aratni, hiszen nagy létszámuk ellenére komoly képességbeli hiányaik vannak, illetve technikai lemaradásuk óriási. Ha meg Kína besegít, akkor Japán és USA is besegítene a Délieknek, és következne a Koreai Háború Vol. 2. Kína jelenleg nem túl erős katonailag ahhoz képest, amilyen ereje 15-20 év múlva lehet, így nem éri meg kapkodniuk, az idő inkább nekik dolgozik.
Ezzel szemben nekem – mint hozzá nem értőnek – vadul bizonygatták a katpol.blogon, hogy márpedig a kínai légierőnek esélye sincs tajvannal szemben, már nem tudom kinek is higyjek…
A Tajvani légierő és légvédelem a jelen állapotában komolyan méretre vágná a kínait, de a végereményt tekintve lehet, hogy remegne a léc. Attól függ, hogy mennyu J-5/J-6, H-5 és hasonló kohószökevényt küldene be kína. Ha csak a J-7, J-8, J-11 és Szu-30KK gépekkel számolnuk, akkor már lehet kínai oldalról vakarni a felyet. Az M2k-9 és F-16 gépek aktív radaros BVR shooterek. A kínai légerő első lépéseit tette meg e téren. A J-10 és J-8 gépeken a ’80-as évek beli Aspide klónok vannak, amik AIM-7E másolatok assszem. Nem éppen mai darabok, ahogy a hordozó platformok sem. Igen kis számú J-8 kapott kínai szemmel modern avionikát.
Üdv Kolombusz!
Nem is az USA bankárjai miatt aggódom. Miközben az első pénzügyi válság végigsöpört Amerikán és Európán, a négy legnagyobb amerikai bank kaszált – igaz, a GS-t beáldozták. A bankárvilág (főleg Nyugaton) eleve nem államokban gondolkodik, így ők minden fentartás nélkül hajlamosak magukat függetleníteni az épp aktuális ország és lakosság ügyeitől, legyen az Magyaroroszág vagy az USA.
A lényeg annyi, ha Amerikában a bankárok jól járnak ebből nem következik az, hogy maga az Egyesült Államok jár jól!
Kína befektetései már most sem csak az Egyesült Államokra koncentrálódik, a közeljövő szempontjából pedig még inkább nem oda! Kína gyakorlatilag minden kontinensre kiterjedő lépéseket készít elő, sőt, már el is indított. Csak Afrikában 800 kínai cég van jelen, a kínai állam szó szerint ajándékba építi az Afrikai Unió székházát, több afrikai államban kórházakat, iskolákat és úthálózatot épít valamint üvegszáloptikás internet hálózatot. Cserébe hosszú évtizedekre előre megkapták a nyersanyag kitermelési jogokat, valamint fél Afrika épp a kínai élelmezés elősegítésében vesz részt – méghozzá nem is rossz pénzért!
Mire az USA észbe kapott, Afrika döntő része már Kína gazdaságára ült rá.
Az, hogy Japán és Dél-Korea lesz-e Kína oldalán vagy sem, erről nálunk sokkal okosabb elemzők is vitáznak, én ettől függetlenül osztom a francia Todd és az amerikai Huntington konklúzióját, így a véleményem az, hogy igen.
Molni!
Senki sem kételkedik a tárgykörben meglévő tudásoddal kapcsolatban, de rád is igaz az, ami ránk. Hozott anyagból dolgozunk, velem ugyanúgy nem egyeztet semelyik államfő és kormány arról, hogy mik a tervei, ugyanígy te sem kapsz első kézből infókat arra nézve, hogy melyik ország hadereje pillanatnyilag mire képes, milyen fejlesztéseik vannak, mit állítottak hadrendbe.
Tök jó az internet meg a szaksajtó, de nem tudhatunk mindenkiről mindent. Amúgy sem szokás minden katonai képességet közszemlére tenni, sőt, van amikor direkt alulértékelik önmagukat, van amikor pedig túlbecsülik.
Összességében véve – elismerve Tajvan modern hadseregét – nem hiszem, hogy Tajvan és Kína ugyanazon súlycsoport lenne katonailag (sem).
Adott egy védkezés szempontjából kedvező földrajzi helyzet, adott egy modern légierő, de szó sincs arról, hogy Tajvan le tudná verni Kínát.
Egyébként nem hiszem, hogy szét kellene Tajvant lőnie Kínának ahhoz, hogy megnyejen egy esetleges háborút, sőt, még háború sem kellene – bőven elég elhúzódó légi és tengeri blokád alá vonni az országot, más nagyhatalom katonai beavatkozása nélkül csak idő kérdése lenne a kapituláció.
De Kína sem hülye, minek erőlködjön akkor, ha szép sorban minden környező állam önként és dalolva ráépül amúgy is Kína gazdaságára? Sokkal jobb a mézesmadzag mint a furkósbot.
Üdv: M
Bár Kínában formailag vörös diktatúra van, gyakorlatilag ez a vörös tőkés klientúra próbálja rátenni a kezét a szintén nem jelentéktelen tőkét felhalmozó Tajvanra. Rengeteg hasznos „holmi” van Tajvanon, amit az „egyesüléssel” csak úgy hipp-hopp megszereznének. Mivel az USA is érdekelt nem hiszem hogy szó nélkül hagyná ezt. Ha minden kötél szakad és addig erősködnek Pekingben hogy Washington nem feszítené tovább a húrt, akkor is évek telnek majd el addig amíg elviszik azt amit nem szeretnének kínai kézen látni. Reálisabb mint egy totális háború, ez esetben rommá kéne lőni a szigetet, ami nem csak óriási veszteséget eredményezne kínai oldalon, hanem nagyon nagy durcát az amerikaiktól. A kínai gazdaságnak létszükséglete az amerikai tudásbázisból való táplálkozás, enélkül nem mennek semmire. Az agyelszívás évtizedes technikája megtette a magáét, az adu ász szürkeállományban már régóta ott van. E tekintetben az EU is hátrányban van, kisebb a távolság, de megvan. A felhalmozott dollármilliárdok a kínai szorgalmon alapulnak, ezt próbálják mostanában ütős hatalommá konvertálni. És eme kirakós játék fontos hiányzó láncszeme Tajvan. Ha viszont a köztársaságiak ellenállnának az keményebb lenne mint néhány tibeti szerzetes ártalmatlan csúzlizása …
Összegezve az Usának érdeke lenne tajvan felfegyverzése hogy a térségben megőrizze a státuszát, de ez is csak időleges. mert Kína a haderő fejlesztési programja végén akkora erővel fog rendelkezni amekkorát Tajvan és a Távol keleti USA erők nem fognak tudni ellensúlyozni. (nem kell rögtön konfliktusra gondolni)
Ez a pont véleményem szerint igen távol van. Amíg Kínai olyan gépek másolatait gyártja, amiket már 20 éve is levertek a jenkik az égről, addig nem érzek semmi ellensúlyozhatatlant. J-5/6/7, H-5, Q-5 és egyéb kohószökevényekből lehet, hogy ezerszámra gyártották a gépeket. 10 év alatt sikerült kb. 180 J-10 és Kb. 200 J-11 gépet összehozni. Apró gond, hogy az erőforrást az oroszok adták hozzá, mert a hajtómű az orosz.
Ha a politikai vonulatát mellőzük a dolognak, akkor a jenkik F-35, F-16 Blk. 60 eladásával „bármikor” tápolhatják Tajvant, ahogy Patrit PAC-3-mal vagy régebbi – US Navy szintet – romoló és / vagy fregatt átadásával.
A jenkik pillanatok alatt odavezényelnek két CBG-t. Koreában és Japában állandó szinten kb. 200-250 harci gép állomásozik asszem. Tajvan + USAF + Navy kb. 450-500 fullos BVR kapacitású géppel bír + ugyebár AEGIS. Ezt enyén szólva elég masszív erő. A kínai légierőben az aktív légiharc rakéta éppen csak kezd eterjedni. Azt meg senki nem képzelje, hogy elsőre összeraknak egy régebbi AMRAAM szintű valamit, mikor még egy 30-35 éves hajtómű korrekt lemásolása is megfekteti őket. Kína még önállóan nem fejlesztett semmit légierő terén. A legkomolyabb talán a Q-5. Elvben MiG-19 alapjai vannak, de azért kicsit messze van már a fától. A J-10 gyakorlatilag F-5, Lavi és F-16 gépből van külsőleg összelegózva. A J-11 1:1 Szu-27 másolat.
Mondjuk a Q-5 kívül volt még pár kvázi saját fejlesztésük: JH-7, JF-17, JL-9, JL-8 most hírtelen ezek ugrottak be.
A JL-9 az MiG-21 leszármazott. Elég csak a függőleges vezérsíkra ránézni. (Asszem Cifu homályosított fel arról, hogy ez kőkeményen a J-7 vonal még mindig.)
A JH-7 az a J-8 egyik oldalága tudtommal. Az erőforrásaik szintén a régi szovjet hajtóműveket alapulnak, azért olyan harmatos a teljesítményük. A JF-17 talán picit már önállób, de feltűnően hasonlít pl. oldalról a Gripnre és egyes elemei meg picit F-5E és Viggenre(!) hajaznak.
Hogy akkor pontosan fogalmazzak. Első vonalas mai szemmel vagy 20 évvel ezelőtti jenki szintet nézve komoly harci gépek fő elemeit sem képesek egyedül gyártani, csak másolás után. (Hajtómű, radar.)
Igazad van, csak a Q-5 példára reagáltam, mert az is mig-19-ből nőtt ki. Amúgy a JF-17 inkáb J-7es, mert abból fejlesztették. Éppen azért van benne akkora exportpotenciál, mert gondolom egy csomó dolog klapfol a MIG-21 el. A világ szerencsétlenebbik felének, meg bőven elég a 90 évek elejei nyugati nívó.
Molni, bocs, de a JH-7-esnek angol Spey hajtóművei vannak. Párat anno újként vettek, a többit meg kikuzták a régi angol Phantomokból. Ezek amúgy alacsony magasságra optimalizált kétáramú hajtóművek.
Molni, bocs, de a JH-7-esnek angol Spey hajtóművei vannak.
Igaz. A lényegen viszont nem változtat. Ehhez sem saját erőforrást használtak fel…
Molni
Honnan veszed, hogy kínának alig van BVR fegyvere? PL-12? az összes új gépükön rendszeresítették és jópár régebbi felújított gépükön is ott van. amram B változatával tartják egyen értékünek az amik. 2008 óta nagyüzemben gyártják. Nem érik el az amerikai szintet, de az Amik kb 10x meggondolnák hogy konfliktusba bonyolódjanak Kínával vagy se.
Le lehet lödözni a kínai gépeket a tajvani szorosban, el lehet süllyeszteni a kínai flottát, de a kínát úgy szétzuzni mint irakot lehetetlen még az usának is. Már most se merne az USA háborúba bonyolódni kínával mert nem lenne olyan olcsó háború mint iraq és afganisztán. Sokkal nagyobb veszteségeik is lennének. Más kérdés hogy Kína se tudná kiütni az usát. de 2025re olyan flottával és haderővel fog rendelkezni kína, hogy a térségben Ő lesz a domináns nagyhatalom. Az amcsik nem fognak folyamatosan ott állomásoztatni 2-3 hordozócsoportot és a tengerészgyalogság nagy részét. Az USA-nak nagyon jól kell kevernie a kártyáit, hogy maradjon némi befolyása a térségben. Ezért közeledik annyira indiához. De india az oroszok felé is kacsintgat. Nagyon bonyi a helyzet, de a lényeg az hogy Háború tajvanért inkább gazdasági lesz mint fegyverekkel vívott. Az én meglátásom szerint.
A PL-12 rendszerbe állítása 2009 végén kezdőtött. Szerinted akkor mekkora mennyiségről beszélünk?
Kína lezúzása soha fel sem merül, mint kérdés. Ki beszélt erről? Mert én soha… A kérdés mindig Tajvan védelme. Jelenleg olyan szinte 0 partaszálló képessge van kínának, hogy ehaj.
de 2025re olyan flottával és haderővel fog rendelkezni kína, hogy a térségben Ő lesz a domináns nagyhatalom. Az amcsik nem fognak folyamatosan ott állomásoztatni 2-3 hordozócsoportot és a tengerészgyalogság nagy részét.
10 vagy 11 aktív hordozó van. Ebből 5 vagy 6 állandóan őrjáraton van. Az összes jenki érdekeltség közelében gyakorlatilag permenens CBG jelenlét van és +1, de inkább hordozó 2-3 nap, max. egy héten beül ott van.
Miből jön ez a kincstári optimizmus a kínai fegyverkezést illetően? ’90-es évek elején – mikor a SZU összezuhant, 1992 táján – jött az ötlet lehetőség, hogy megint orosz forrásból kapjanak valamit. 18 év alatt az elhetározástól eljtuottak oda, hogy ahogy gyártanak egy Szu-27 másolatot és az ott megismert hajtóművel egy J-10-et. Ha a Szu-27 gép licenszgyártás lehetősége nem lett volna, akkor ma lehet, hogy J-10 sem lenne, mert akkor sokkal gányabb hajtóművel semmi értelme nem lett volna a gépet legyártani. A J-8 vagy JH-7-hez képset alig lenne erőteljesebb a kifinomultabb aerodinamika ellenére.
Mióta is parkol ott ez egyik exorosz hordozó? Már vagy fél évtizede és nem igazál látszódik az, hogy nagyon menne a hadrendbe.
A Szu-30MKK gépeket leszámítva kb. a ’80-as évek végi szovjet szinten vannak, csak a kabinok ergonomokisabbak. A jenki 4++ gépekhez és az F-22 + F-35 kombóhoz képest a légierő elég elmaradott képet fest. Magukhoz képest léptek előre nagyot, de ahonnan indultak, nem volt olyan nehéz előre menni.
Molni
A tengeri és légi szállító kapacitásuk valamint partraszálló felszini erejük elég jelentősen nöt az utobbi pár évben.
Amit nem szabad a kínaiaknál elfelejteni hogy ők mindíg készek megfizetni emberéletben is egy egy „projekt” árát, ha az az ár.
A civíl szállító flottájuk is komoly amit kényszermegoldásnak tudnak használni.
Kínával szembeni fellépés nagyságrendekkel lenne olcsóbb, mint Irak vagy Afganisztán!
Nem kellene megszállni a területet, csak leszedni a Tajvan felé tartó gépeket!
Ez szerintem nem lenne egyéb, mint egy kacsavadászat. Tajvan szinte egyedül is megoldaná.
A gond a rakétatámadásokkal lenne, de itt is mindenki azt állítja, hogy Kína nem lerombolni akarja Tajvant, hanem elfoglalni, az ipari létesítményekkel, infrastruktúrával, technológiával egyetmben!
A partraszállást meg igen csak meggyalulnák a Tajvani és amerikai hajók, repülők, partvédelmi erők!
Tajvant elfoglalni csak akkor tudná Kína, ha az megadná magát valamilyen belső kényszer miatt(kína párti felkelések, esetleg politikai körök hatalomra jutása), de szerintem erre nem nagy esély van.
Így marad a karom villogtatás és fogcsikorgatás és a fegyverkezési verseny!
De ez csak egy magán vélemény, lehet ízekre szedni! :)
Üdv!
Bocs, hogy közbeszólok, de olvastam néhány naív elgondolást.
Úgy tologatjuk itt az amerika flottákat és gépeket a képzeletbeli térképen, mintha előre lejátszható wargame-ről beszélnénk.
Ha az USA háborúba keveredne Kínával, akkor Amerika hamar kihasalna. Jöhet az egy-két generációval modernebb repülőgépeivel, de azokba kerozin kell, a pilótáknak fizetést kell adni, meg jó lenne, ha közben otthon nem törne ki lázadás. Az USA hadsereg távolról sem mindenható, jelen idő szerint az amerikai hadsereg már nem rendelkezik akkora fajlagos erőfölénnyel a többi hatalommal szemben, mint az első Öböl-háború idején 1991-ben.
Kína nagyon nagy hadsereggel rendelkezik, a technológia szintjük messze nem a húsz évvel ezelőtti, ráadásul egy ilyen összecsapás a kínai dollárfinanszírozás azonnali végét jelentené, ami az USA gazdasági összeroppanásával lenne egyenlő napok alatt.
Jelen pillanatban az USA nem rendelkezik azokkal a stabil háttértényezőkkel, amelyek akár csak elvi szinten lehetővé tennének egy hagyományos háborút Kína ellen.
Az USA partoktól távol, korlátozott számú fejlett haditechnikával ideig-óráig tudna csak viaskodni, és akkor nem vettem figyelembe azt, hogy senki sem garantálja a többi nagyhatalom reakcióját, esetleges katonai lépéseit, illetve nem számoltam kínai atomtámadással és az USA műholdrendszerei elleni tevékenységekkel.
Nem értem honnan ez a kincstári optimizmus, amikor nem a jövőben, hanem már a jelen időszakban sem tudna az USA győztes háborút vívni a Mennyei Birodalom ellen. Természetesen lennének kisebb győztes csatái, meg mellette egy akkora maflása, hogy azt sem tudná, milyen évet írunk.
A másik kérdésem: honnan a fenéből vinne oda több katonát és technikai eszközt? Bevezetné otthon a sorozást újra? Jó ötlet! Átcsoportosítana Európából, Közép-Ázsiából és a Közel-Keletről? Na, azt hiszem ez tenné be végleg a kaput. És egy ilyen háború közben mit csinálna például Oroszország? Vagy mi indulna el Latin-Amerikában? Vagy a Közel-Keleten?
A rossz hírem annyi, hogy az Egyesült Államoknak egészen egyszerűen már nincs ereje ahhoz, hogy diktáljon az egész világnak, lassan nincs is más aduásza, mint a világ által finanszírozott haderejével fenyegetni. De könyörgöm, ettől nem szarják össze magukat sem Moszkvában, sem Pekingben. Már elnézést…
Üdv: M
Itt nem egy Kína elleni támadásról van szó, hanem Tajvan védelméről!
Az egy kicsit más tészta, szerintem.
De a mostani beszari amerikai vezetés, lehet, hogy kihátrálna Tajvan mögül!
Üdv Pocok75!
Én is erről beszélek!
Van valaki, aki komolyan azt gondolja, hogy egy esetleges kínai-tajvani csörte közben beavatkozó amerikai haderő következménye egy klinikai környezetben megvívandó harc lenne pusztán?
Ez pont olyan lenne, mintha az orosz-grúz balhé közben az amerikai légierő megbombázta volna az orosz hadsereget a Kaukázusban.
Vagy ennyi erővel Moszkvának sem kellene leszállítania Iránnak az SZ-300-asokat, hanem akár mindjárt oda is telepíthetne néhány saját hadosztály, mondván, majd csak szűk keretek között verekedünk legfeljebb.
Amiről beszéltek, azt kontinensek közötti háborúnak nevezik, amire per pillanat nem tudok jobb terminológiát, mint világháború.
Ha Kína mégis megindulna Tajvan ellen, akkor a szándékaitól és a végleges döntésétől néhány amerikai hadihajó vagy bombázó már nem térítené el.
Üdv: M
A tengeri és légi szállító kapacitásuk valamint partraszálló felszini erejük elég jelentősen nöt az utobbi pár évben.
Ahogy írtam, 0-ról nem nehéz fejlődni… 2 éve volt egy gyakorlat, ahol 2000 (!) fő gyakorolta ezt. Kb. két nagyságrenddel több emberrel kellene ezt eljátszani. Ez is kb. azt jelenetné, hogy akkor lenne esély a sikkerre, ha a tajvani erők egy fűszálat sem tesznek keresztbe és partaszáll mind. No, erről szó nincs…
Amit nem szabad a kínaiaknál elfelejteni hogy ők mindíg készek megfizetni emberéletben is egy egy “projekt” árát, ha az az ár.
Nem először írod le. Ha csak pénz kérdése lenne, akkor miért ninsc még kínai fél stealth gép sem és miért J-11 gyártással vackolnak tíz éve? Ez egy hangzatos duma a szememben csak 0 alap nélkül. A valóság nem igazolja vissza. Kínai Holdraszállás sem volt még, de olimpia már igen…
A civíl szállító flottájuk is komoly amit kényszermegoldásnak tudnak használni.
Ez kb. olyan, mintha dunai gőzössel vagy a Carpathiával akarnál partaszállni. Gallioplinál is volt ilyen barkácsolt „partaszálló” hajó, amit így használtak. Volt egy egy fő széles rámpa a hajó két oldalán végig. Gigászi bukta volt a cucc. Szerinted a szövik 60 éve viccből fejlesztettek ki annyi LCT-t és LST-t meg egyéb anyámkíját? Attól, hogy egy hajóra kikötőben felszáll egy katona, attól a 0 kiképítettséű homkos partra hogyan jut ki élve rövid idő alatt? Sehogy.
http://www.sg.hu/cikkek/15745/amerikai_kinai_hackerhaboru_fegyverszunet
egy kis érdekesség a jövő hadszínteréről. A seregben folyton azt mondogatták az előadásokon, hogy a jövő háborúit a Cyber térben fogják megvívni.
Snakeye: Ezért kell úgy kiképezni a katonákat, hogy mindenféle hálózat, meg egyéb hi-tech nélkül, térkép meg iránytű segítségével is tudjanak harcolni. Amit meg nem szükséges ne rakjanak nyílt(RF) hálózatra. Pl harckocsikat ne lehessen egy fűtött szobából taccsra vágni…
Ha az USA háborúba keveredne Kínával, akkor Amerika hamar kihasalna.
Mitől? Hol vannak az okok, hogy miért?
Jöhet az egy-két generációval modernebb repülőgépeivel, de azokba kerozin kell, a pilótáknak fizetést kell adni, meg jó lenne, ha közben otthon nem törne ki lázadás.
Mekkora magas labda. Kína a világ egyik legnagyobb kőolaj importőre… Startégiai tartalék fogalma ismeretlen számodra? A kínai elég sebezhető a jenkihez képest, mert a kínait simán elérik a különféle manőverező robotrepcsik. Kína meg mag ICBM-mel éri el a jenkiket, de ez már régen rosszat jelentene…
A pilótát a CBG-n mit érdekli, hogy pár ember otthon randalíroz az utcán? Vietnám alatt sem zavarta ilyesmi a pilótákat Linebacker II alatt, ment a dolog a maga útján. Azt sem értem, hogy mitől lenne lázadás. Csak azért, mert te leírod?
Az USA hadsereg távolról sem mindenható, jelen idő szerint az amerikai hadsereg már nem rendelkezik akkora fajlagos erőfölénnyel a többi hatalommal szemben, mint az első Öböl-háború idején 1991-ben.
Csak éppenséggel viccből menekül ellene mindenki az asszimetrikus gerilla hadviselésbe ugye? Miért? Mert a nyílt küzedelemben agyonvernek midenkit. Erre lett kitalálva a jenki hadigépezet. A gond az, hogy az ilyen nyílt, de rövid küzdelemre tervezett cuccokkal bohóckodnak Irakban és Afganisztánban 9 és 6 éve. Talán tetszett volna néhány COIN gépet odazavarni és nem ott szívni méregdrága cuccokkal. Az USAF-nak derogál az ilyesmi. Aki hülye, az haljon meg…
Kína nagyon nagy hadsereggel rendelkezik, a technológia szintjük messze nem a húsz évvel ezelőtti, ráadásul egy ilyen összecsapás a kínai dollárfinanszírozás azonnali végét jelentené, ami az USA gazdasági összeroppanásával lenne egyenlő napok alatt.
Asszem még te magad írtad le, hogy ez Kínát is magával vinné. Valaki más írta le, hogy a jenki államkötvények vagy hitelek egyszámjegyű százaléka kínai… Mellesleg a szárazföldi hadsereg hol számít egy Tajvan elleni invázióban? Legfeljebb úszva mennek át Tajvanba.
Az USA partoktól távol, korlátozott számú fejlett haditechnikával ideig-óráig tudna csak viaskodni, és akkor nem vettem figyelembe azt, hogy senki sem garantálja a többi nagyhatalom reakcióját, esetleges katonai lépéseit, illetve nem számoltam kínai atomtámadással és az USA műholdrendszerei elleni tevékenységekkel.
A műholdak közül a fontos commholdak és a GPS holdak olyan magasan vannak, hogy sérthetetlenek. Ez is lel lett írva már párszor. Csak a fotofelderítő holdak vannak alacsonyabb pályán.
Az USA 50 éve folyamatosan óceánon tart 6 CBG-t. Akkor mitől is rokkana bele, ha ezt éles bevetések között kellene megtenni? Ezt csinálják rutinszerűen. Nagy difi nincs. Több repóra lenne, gyakrabban vételezne kerót a tankerről és esetleg gyakrabban kapna fegyver utánpótálst. Az ODS alatt hány hónapig is voltak ott éles bevetésekkel? 1,5. És akkor még nagyságrendekkel több bombát hajigáltak, mert precíziós fegyvert max. az A-6E TRAM dobálgatott hordozóról…
Nem értem honnan ez a kincstári optimizmus, amikor nem a jövőben, hanem már a jelen időszakban sem tudna az USA győztes háborút vívni a Mennyei Birodalom ellen.
Már megint. Mit értesz te háború alatt. Én csak azt, hogy USA megvédi Tajvant. Erre a mai felállás szerint a tajvani erőkkel együtt még legalább 5-8 évig simán képes. A légifölény lehetetlenné tesz mindenféle partaszállást.
A másik kérdésem: honnan a fenéből vinne oda több katonát és technikai eszközt? Bevezetné otthon a sorozást újra?
Már megint mi ez? Miért kellene sorozás és katona? Gyakorlatilag csak a flotta és a légierő gépei vennének rész a küzdelemben. Miről beszélsz már megint? Szó nincs arról, hogy parta akarna szállni bárki is Kínában.
De könyörgöm, ettől nem szarják össze magukat sem Moszkvában, sem Pekingben. Már elnézést…
Bár tudnám, hogy akkor Tajvant miért nem foglalta vissza fegyveresen Kína az elmúlt 40 évben…
„Kínai Holdraszállás sem volt még, de olimpia már igen…”
Molni még nem volt, de lesz…
http://www.kommunista.net/hir/usa-hold-versenybol-valo-kivonulasa-kinanak-ad-elonyt
Hidd el az idő nem az USA-nak dolgozik. Az Amerikai birodalom a végnapjait éli. Valamit fel kell áldoznia azért, hogy ne veszítsen el mindent ezt kell szem előtt tartania. Nem lehet folyamatosan ott mindenhol hatalmas katonai erővel mert az Ő forrásaik is végesek és a szövetségeseik is igencsak kimerülőben vannak.
Kína csak egy régióra pályázik és nem az egész világra! Ezzel szemben az USA ott van mindenhol a világban. Ez fent tarthatatlan hosszútávon.
Előbb utóbb engednie kell valahol. Hogy most Tajvant adja fel vagy esetleg dél-amerikai érdekeltségeit esetleg a közel-keletet? Azt majd a gazdasági érdekei fogják eldönteni.
Ez pont olyan lenne, mintha az orosz-grúz balhé közben az amerikai légierő megbombázta volna az orosz hadsereget a Kaukázusban.
Megáll az eszem. Ez más ország légterébe való behatolás lett volna. Tajvan védelme meg nemzetközi légtérben is történhetne. Egészen „apró” difi. Van bármiféle egyezmény arról, hogy az USA megvédi Tajvant vagy, hogy szövetségese valamilyen módon? Mert az országot ugye elismerik? Vagy nem? Az alábbi kérdéseket húzd rá a Grúz esetre is. Jé, eltérő válaszokat kapsz! :)
Ha Kína mégis megindulna Tajvan ellen, akkor a szándékaitól és a végleges döntésétől néhány amerikai hadihajó vagy bombázó már nem térítené el.
Így gondolt Szaddam is. Nézd meg, hogy hol van most ő… Az a „néhány” hajó és bombázó meg vadász nézd már meg, hogy micsoda tűzerőt jelent…
Kedves Molni!
Szerintem nézz utána pontosabban, hogy mi a nemzetközi jogi státusz Tajvan körül. Eleve nem BT tag, az egy-Kína elvet pedig – rossz hír – a világ döntő része elismerte.
Egyébként meg miért is akar állandóan leállni agyad fogaskereke? A te elméleted alapján a tajvani vagy kínai légtérbe való behatolás az nem valaki légterének megsértése?
Miután Kína saját területének tartja Tajvant, így a légteret is annak tekintené. Voltaképpen az, hogy mit nevezünk nemzetközi légtérnek vagy vizeknek, az gyakorlatilag össznépi kollektív megállapodás alapján történik. A világ egyik fele el sem ismeri Tajvant, mint Kínai Köztársaságot.
Értem Molni, tehát szerinted Irak = Kína. :)
M
Tajvant a nyugat ismeri el Kína a saját tartományának tekinti.
Elbeszélnek egymás mellett. Akárcsak mi. :)
Molni!
Most olvastam csak az előző bejegyzésedet. Köszönöm, hogy rendszeresen ízekre szeded az amúgy összefüggő írásaimat és mondatonként cáfolod. :)
A gond ezzel csak annyi, hogy ilyenkor mindig a lényegi mondanivaló veszik el, és belemegyünk felesleges részletkérdése vitatásába, miközben az alap szituáció értékelése és ebből eredően az elv hibás.
Lehet, hogy nem tűnt fel Neked, de én nem szoktam ezt csinálni, nem állok le szóról szóra bizonygatni mások általam vélt vagy valós tévedéseit. Pedig van bőven…, szerintem. :)
Ezért röviden ismétlek, hogy érthető legyen:
Olyan nincs, hogy „csak” Tajvant védik meg az amerikaiak egy háborúban Kína ellen. Egy ilyen esetleges helyzetben vagy háború lesz az USA és Kína között, vagy nem védik meg Tajvant. Ennyi. Nincs tovább ezen mit okoskodni.
Üdv: M
Igazat kell adjak Molninak ,még elég sokáig fegyveresen nem tudja Kína visszafoglalni Tajvant, Egyszerűen nincs hozzá elég ereje,se tengeri se légi.
Hiába van több ezer harci gépe nem vetheti be mindet egyszerre mert nem hagyhat bizonyos irányokat fedezetlenül.
A magas létszám hiába ha a gépek 10-15 %-a korszerű. A zömük nem képes pl BVR harcra,míg a tajvani légiflotta az F-5-ök kívételével igen.
A haditengerészetük bár nagy létszámű de csak pár korszerű egységük van, bár bár nagy ütemben gyártják öket de messze nincs az a fölényük amit szeretnének.
Tajvan jól teszi ha több vadászt akar és több tengeralattjárót.
Csak ezek garantálják a biztonságukat.
Üdv Chimera!
„Kína és a tajvani gazdasági elit a békében és a szoros együttműködésben érdekeltek.”
„Ha engem kérdezel, Kína nem érdekelt egy mostani katonai konfliktusban, így mindenképpen időt akar majd nyerni. Ha a folyamatok így mennek tovább, úgyis eljön az a pont, ahol már megfelelő
katonai/gazdasági/politikai erővel rendelkezik majd egy akár USA-val történő összeütközéshez is, de addigra pont ezen ok miatt nem várható háború, inkább amerikai behátrálás.”
Az első két hozzászólásomból most én idéztem saját magam – Molni után szabadon. :)
Akkor még egyszerűbben fogalmazok:
Kína nem érdekelt háborúzni Tajvannal. Tajvan sem Kínával. Ezt írtam le az elején.
Azután elmentek a hozzászólások olyan irányba, hogy ki hogy tudná megvédeni Tajvant Kínától, égeszen addig, hogy már USA beavatkozást modelleztek néhányan.
Erre meg azt írtam, hogy olyan nincs, hogy „csak” Tajvan körül verekednek egy kicsit a jenkik meg a sárgák, aztán mindeki hazamegy meccset nézni meg sörözni.
Tényleg elbeszélünk egymás mellett, ami nagy kár.
Üdv: M
Mindezzel eggyetértek s csak annyit akartam mondani hogy véleményem szerint pusztán technikailag Kína nem győzheti le katonailag Tajvan csak nukleáris fegyver bevetésével.
Természetesen mindkét fél a gazdasági gyarapodásban érdekelt nem háborúzásban.Még a kommunista Kína is marha kapitalista lett mostanság….
Üdv. Montezuma!
Megfogadtam, hogy nem szólok közbe, de már nem bírom megállni :) Szokás szerint eléggé elrugaszkodtál a valóságtól szvsz. Amikor – a kommentek elején – belekezdtél a gondolatmenetedbe, még egyet is értettem pár dologgal, de aztán… Kezdjük azzal, hogy amiről itt szó van éppen – Tajvan kínai megszállásáról; ennek okán Kína és az USA közti fegyveres konfliktusról – annak jelenleg semmi realitása. Kína bölcsen kivár ezen a téren, előbb-utóbb (inkább hosszabb távon) be fog érni a helyzet, és vérontás nélkül, gazdasági alapon és a társadalmi, politikai közeledés révén szerintem meg fog történni az egyesülés. Legalább is ennek nagyobb az esélye mint a fegyveres alternatívának. (Én biztos vagy abban, hogy a két Korea dolgában is – hasonló módon – Kína kezében van a megoldás, közép- vagy hosszú távon. A groteszk észak-koreai társadalmi kísérletnek ők fogan majd valamilyen módon véget vetni.) Egyetértek, ezen a téren az idő Kínának dolgozik. De, már megint túlbecsülöd a neked szimpatikus oldalt, és alábecsülöd a másik felet (ezáltal a jelenlegi valóságot). Jelenleg Kína regionális nagyhatalom, a világhatalommá válására még várni kell, ha bekövetkezik egyáltalán. Ha elkövetné azt a hibát, hogy inváziót indít a közeljövőben Tajvan ellen, akkor azt a tajvani haderő, az US Navy és a USAF közreműködésével vissza tudja verni. Az USAF japán, dél-koreai és – egy kis diplomácia után, ha lennének előjelek, és lenne rá idő – Fülöp-szigeteki támaszpontokról, a flotta gépei pedig a hordozókról, az óriási minőségi fölény (háromszor aláhúzva!) révén kivívhatnák az abszolút légi fölényt, és a flotta közreműködésével a tenger fenekére küldenék az inváziós tengeri erőt. Kellőképpen visszavágva a kínai képességeket ezen a téren, nem lenne szükség szárazföldi hadműveletekre, jobban mondva azok nem is lennének szvsz kivitelezhetőek Kína ellen. És bármennyire nem egységes is nemzetközileg Tajvan státusza, azért ennek okán Kína számíthatna némi szankciókra, embargóra, tengeri blokádra (a kb. 3000 km-es tengeri sávban az is kivitelezhető lenne pld. nemzetközi közreműködéssel), ami a gazdaságát jobban hazavágná, mint az USA-t a Tajvannak történő segítségnyújtás.
Kína nagyhatalmi, katonai terjeszkedésének szerintem a csendes-óceáni térségben senki sem örülne, Vietnámtól kezdve, Malajzián, Indonézián át Ausztráliáig, Új-Zélandig és Japánig, az USA-ról nem is beszélve. Összeállhatna ott egy ütőképes koalíció adott esetben.
Üdv AstarothZ!
Engedd meg, hogy a hozzám intézett bejegyzésed után az első három hozzászólásomat ajánljam a szíves figyelmedbe, szerintem nyitott kapukat döngetsz egy sor kérdésben.
Az ismét elrugaszkodtam a valóságtól megjegyzésedre pedig egy kérdésem lenne: Hol?
Üdv: M
Az Amerikai birodalom a végnapjait éli.
Az biztos, hogy már nem az, mint régen volt. A bibi az, hogy kb. 2001 vége óta hallom ezt elegeet. Nagyon hosszúak ezek a napok. :)
Kicsit olyan, mint a szocializmus győzelme és a valódi kommunizmus megvalósulása. Valahogy soha nem jött el az idő…
mz:
Igazából nem tudom melyiket válasszam. hmm mondjuk ez a kedvencem.:
tajvan kapcsán: „Ha az USA háborúba keveredne Kínával, akkor Amerika hamar kihasalna….”
Eleve nem BT tag, az egy-Kína elvet pedig – rossz hír – a világ döntő része elismerte.
Csak ez semmit nem jelent, ha a világ első katonai hatalma meg nem. Mennyien tüntettek Tibetért. A világ nagyobb része szerint Tibet nem kína része. Kínát ezt érdekli? Nem…
Olyan nincs, hogy “csak” Tajvant védik meg az amerikaiak egy háborúban Kína ellen.
Mi mást vagy kit kellene megvédeni? Milyen más érdekeltség van a környéken, amit Kína annyira akar és közel is van hozzá? Mert Kína expedíciós képességei kb. a nullát verdesik. Miért szállna bárki partra Kínában? Ez így nulla. Akkor mondjál valami forgatókönyvet, hogy mit, de legfőképp azt, hogy miért. Az ember nem háborúzik merő poénból. Ez nem Civilization IV…
Üdv Molni!
Csakhogy a világ első számú katonai hatalma nem jelenti azt, hogy kizárólag az ő egyedüli véleménye lesz a döntő.
Az Amerikai Egyesült Államok nem a végnapjait éli, van még potenciál bennük. Az általa felépített és gyakorolt rend viszont igen.
Üdv Fade!
Rég hallottam Rólad! :)
Értem, tehát egy ilyen helyzetben véleményed szerint nem ingana meg az USA belülről? Oké, végül is olvastam ma már olyat, hogy voltaképen ez egy olcsó (???) háború lenne. Akkor szerintem már ez is belefér.
Bár nem a témához kapcsolódik szorosan, de a figyelmedbe ajánlanék egy érdekes cikket:
http://www.hirado.hu/Hirek/2010/05/20/18/Puskaporos_a_hangulat_Arizona_es_Los_Angeles_kozott.aspx
Annyit tennék hozzá, hogy nem csak ezen két tagállam között nő az ellentét és a feszültség az USA-ban (ha esetleg valaki a hozzászólók közül netán mostanság arrafelé lakik és tudna erről pár szót írni…), egyenlőre még viszonylag keveset cikkeznek ezekről, de hát a jó munkához idő kell…
Üdv: M
Csakhogy a világ első számú katonai hatalma nem jelenti azt, hogy kizárólag az ő egyedüli véleménye lesz a döntő.
Véleménye mindenki lehet. Hatalmad attól még nem lesz. Irak miatt jogosan köpködnek a jenkikre. Ettől függetlenül érdemben tud bárki nyíltan tenni bármit is? Hát nem nagyon.
Az Amerikai Egyesült Államok nem a végnapjait éli, van még potenciál bennük. Az általa felépített és gyakorolt rend viszont igen.
Hát ez így mindjárt más megfogalamzás, mint az előbb. :)
És újból Molni! :)
Civ IV…, hm, igen, az örök játék. A III. sem rossz, jó szívvel ajánlom!
Visszatérve a gondolatmenetedhez:
Nem látom realitását annak, ha egy esetleges (és bár ma már kb. ötödszörre írom le, hogy nem látom értelmét egy ilyen kínai lépésnek, de ez egy cseppet se zavarjon, van időnk)- tehát egy esetleges kínai támadás során az USA beszállna Tajvan mellett, akkor a felvázolt meseszerű szkenárió szerint ők pikk-pakk, fél kézzel levernének minden kínai katonát a környéken, majd mint akik jól végezték a dolgukat, hazamennének, Kína meg beülne a sarokba pityeregni.
Lehet, hogy az én megfogalmazásom nem volt egyértelmű (bár szerintem igen), de sebaj, újratöltöm mint Neo:
Olyan szkenárió nincs, hogy egy ilyen katonai összeütközésben „csak és kizárólag” Tajvan megvédéséig vagy elbukásáig tartana egy fegyveres konfliktus Kína és az USA között. Tehát egy ilyen hülye lépés esetén két dolog történhetne: vagy beszáll az USA Tajvan oldalán és véleményem szerint a világtörténelem legdrágább háborúja következik, vagy nem száll be, és akkor Tajvan előbb-utóbb felőrlődik.
Sajnos érthetőbben ezt már nem tudom megfogalmazni.
Üdv: M
Kösz Molni, de a hivatkozott eredeti idézeted nem tőlem ered. :)
M
Tudom.
Utóirat Molninak:
Pici kitérőt tennék az előző megjegyzéshez:
Bár hosszú hónapok óta vitázunk mindenről, de az eddigi összes elemzésem eredőjét az alábbiakban tudom rövidre zárni:
Az USA világhatalma hanyatlik, ezt belátható időn belül nem lehet megfordítani, de még megállítani sem nagyon.
Az USA szétesésében vagy összeomlásában nem hiszek. Na, ez lenne az, amitől viszont Moszkvától Pekingig mindenhol beszarnának. Nem hiányzik a világnak egy második „szovjet típusú krízis”. (Úgyhogy reménykedjünk, hogy Panarin doki és követői tévednek, ellenkező esetben kiderül, hogy igazak az öszeesküvés-elméletek.)
Az USA a folyamat végén is a világ meghatározó nagyhatalma marad, mégpedig jó ideig dobogós helyen. Csak közben mások is felzárkóznak, mind gazdasági, mind katonai téren. Valószínúleg kiegyensúlyozottabbá válik a világ helyzete is.
Jelen idő szerint a fő kérdés csak annyi, hogy ez az átmenet (értsd: az USA visszaszorulása) békésen fog-e történni, vagy pedig nem tudják lenyelni a békát, és ebből előbb-utóbb piszok nagy balhé lesz.
Üdv: M
„Olyan szkenárió nincs, hogy egy ilyen katonai összeütközésben “csak és kizárólag” Tajvan megvédéséig vagy elbukásáig tartana egy fegyveres konfliktus Kína és az USA között.”
Nem pár ilyet láttunk az elmúlt ~60évben. Jellemzően van egy pont amikor nyerni „nem lehet”, frontvonalak megmerevedtek blabla. Akkor micsinálnak?
„tehát egy esetleges kínai támadás során az USA beszállna Tajvan mellett, akkor a felvázolt meseszerű szkenárió szerint ők pikk-pakk, fél kézzel levernének minden kínai katonát a környéken”
Nem kell leverniük. Elég uralni a légteret. Ilyen szinten ha nincs uralva a levegő nem az a legnagyobb baj, hogy nincs utánpótlás. Az áttöréshez főleg egy agyon bunkerezett Tajvanon erő koncentráció kell. Amit az első jelre rottyábombázznak.
lnkröl meg annyit, hogy ha az ujgorok, Tibetiek lázadnak akkor szétesik Kína?
mz: néha az az érzésem túl sokat Civ4eztél…. :DDD
bts 30as gotmot lehet végiggyúrom csak mostanában sok minden más dogom van.
„Olyan szkenárió nincs, hogy egy ilyen katonai összeütközésben “csak és kizárólag” Tajvan megvédéséig vagy elbukásáig tartana egy fegyveres konfliktus Kína és az USA között.”
Falkland szigetek? Viszonylag kis angol invazios hadsereget lehetett latni Buenos Airesben :)
Üdv Fade!
Nem lesz tajvani háború.
Minden további gondolatmenet, amelyet lefuttatunk egy ilyen pont ezért csak elvi vita marad.
USA szétesése, Kína szétesése? A linket nem azért tettem be, mert az USA szétesés előtt áll, hanem azért, mert a belső problémái fokozódnak, többek között emiatt nem folytatható tovább az eddigi világrend made in USA.
Javaslom a tegnap esti utolsó, Molninak címzett hozzászólásom elolvasását, ha eddig még nem tetted volna meg. Egyértelmű, legalábbis remélem.
Üdv: M
Helló Montezuma én egyet értek veled a kialakuló nemzetközi helyzettel kapcsolatban, és szerintem jól látod az események további alakulását, én is így látom a dolgok állását. Régebben láttam a Ghost in shell S.A.C.2nd. rajzfilm sorozatot abban is hasonló nemzetközi helyzetet vázoltak fel.