Mi, hogy bulváros a cím? Ugyan már, hiszen mi nem az államra, hanem a Szovjetunió magába csuklása miatt félbeszakadt építésű, jelenleg Ukrajna tulajdonát képző Szláva-osztályú rakétás cirkálóra gondoltunk. Tehetünk mi róla, hogy történetesen annak is Ukrajna a neve?
Az orosz Rosbalt hírügynökség értesülései szerint az Állami Duma védelmi bizottságának egyik tagja, Mihail Nenashev április 23-án, pénteken olyasmiről beszélt, hogy Kijevnek Moszkva nyakába borulása – utalva ezzel a Harkovban a napokban aláírt „olcsó gázért ide nekünk Szevasztopolt”, ratifikálás előtt álló szerződésre – új lehetőségeket nyithat meg a közös együttműködésre a hajóépítés terén is, mely bőven túlmutathat a hajójavítás szintjén, magába foglalhatja akár a közös hajóépítés lehetőségét is.
„… Például egy ismert cirkáló, (Ukrajna) mely hasonló a Moszkvához és az Usztyinovhoz 70%-os készenlétben áll Nyikolajevben. Ez a hajó hadrendbe állítható lenne a Fekete-tengeri Flottánál; szükségünk van ilyen hajókra.”
2007-es ukrán nyilatkozatok alapján a napjait Mikolajivban (Nyikolajev ukrán neve) tengető, komoly tűzerővel bíró Szláva-osztály be nem fejezett negyedik egysége nemhogy 70%-os, hanem a becslések szerint mára már 96%-os készültségben várja évek óta sorsának eldőlését és 2007-es ukrán nyilatkozatok alapján mindössze csekély 30 millió Dollár szükségeltetne a befejezéséhez.
A ma Ukrajna nevét viselő hadihajót, mint a leendő Admiral Lobov-ot a 80-as évek elején rendelték meg, ám az 1983-ban megkezdett építésű negyedik Szláva hadrendbe állítására nem kerülhetett már sor. A hajó 1990-ben történt vízre bocsátása után, az anyagi csőd következtében ennek a hajónak a sorsa is kvázi megpecsételődött: a munkálatok alapvetően leálltak, majd 1993-ban, mintegy 75 százalékos készenlét mellett az oroszok lepasszolták Ukrajnának.
Bár felmerült az ötlet, miszerint az Ukrán Haditengerészet zászlóshajója legyen belőle Ukrajna név alatt, Ukrajna végül 1997-ben úgy döntött, hogy szívesen érzékeny búcsút venne az acélkolosszustól némi kemény valutáért cserébe. 1998 februárjában kiadták az ukázt a második X felé közeledő hajó befejezésére, mely folyamatnak eredetileg 2000-re kellett volna befejeződnie. A munkálatok azonban azóta sem fejeződtek be, melyben vélhetően szerepe volt annak is, hogy a potenciális vevők – Oroszország, India, Kína – egyike sem mutatott hajlandóságot az üzletre. Kijev azonban nem csüggedt, hiszen az hajó eladása még 2007-ben is terítéken volt – a fent említett, 96%-os készültségi szint mellett.
Kérdés persze mennyire valós szándék húzódhat meg a képviselő szavai mögött. A szituáció ettől függetlenül azonban mindenképp érdekes: adott egy tagadhatatlanul kissé leamortizálódott orosz Fekete-tengeri Flotta és ezen flotta néminemű feltápolásának igénye. Ugyanakkor az ehhez szükséges, tényleg modern hajók elérhetősége jó esetben is még több évben mérhető. Ámde itt van egy potenciálisan olcsón beszerethető, majd relatíve kis ráfordítással befejezhető, elég komoly tűzerőt felmutatni képes hadihajó, melyből még 1-2 évtizedet ki lehetne sajtolni jó esetben.
A Fekete-tengeri Flotta jelenlegi legütősebb hadihajója, a Szláva-osztályú Moszkva. És igen, tudjuk, hogy ez az amúgy remekbe szabott kis videó már szerepelt nemrég :P
96%-osan kész. Remek. És hány százalékosan van leamortizálódva? Mert gondolom a 96% az arra vonatkozik, hogy mi van beépítve. Egy ilyen öreg és magára hagyott hajóval mit lehet kezdeni?
Igen az ukránok részéről az a 96% elég szerintem is kissé bátor kijelentés volt, lévén gondolom én a 75->96% akció alatt a ~10 éves, már benne levő elemeket nem nagyon cserélhették. Az állagmegóvásról sem szól nagyon a fáma.
Nyilván nem egy beBazaltozzuk és kész móka, de ha szerkezetileg esetleg még OK és nem kezdi mutatni a rohadás jeleit, mint amit újabban tapasztalnak a Fekete-tengeri Flotta régi egységeinél, akkor esetleg megérheti „új” belsőséget összelapátolni bele valahonnét. Mondjuk az egy érdekes kérdés, hogy belsőség terén hogy áll a hajó, illetve ha netán sok mindent cserélni kell, azt (nem gépészeti vonalon) van-e mivel pótolni egyáltalán? Jó, persze úszkál 3 Szláva, valami tartalék biztos van, meg a szenzorcsomagjuk nagyban egyezik a Kirovokéval is ha jól tudom, de mégis felmerül az emberben a kérdés. Esetleg valami újabb rendszer kell bele mert a régi már nincs – az meg lehet nem „plug&play” átalakítást jelentene :) De ezekben nem vok igazán képben, szóval itt be is fejezem a szál fonogatását :)
Felettébb érdekes kérdés.
A legfontosabb a hajó fém szerkezete egybe van e.
Utána hogy mit telepítenek rá az már más kérdés. Még 20 évig akarják használni akkor érdemes olyan felszerelést belerakni amit egy új hajóban is pakolnának.
Ahogy nézem a képen a vas tobbhelyen rozsdás. 20 év alatt a berendezések eléggé elavultak. A Szláva osztály hajói 30 évre voltak tervezve, Ha most befejeznék -lassan lejár a szolgálati ideje. Ha hadrendbe akarják állítani a fekete-tengeri flottánál szerintem egy komplett modernizáláson kellene átmennie, ami jóval tobb mint 30 millió USD.
A rozsdásodás orosz dolgoknál nem jelenti, hogy nem jó. A camembert is penészes, mégis finom :-D
Az elektronika, fegyverzet elavult, de pl ha a bazaltok helyett moskit/brahmos kerül rá, elég impozáns lehet. Radar/tűzvezetés szerintem sose volt rajta. ha jól tudom, az kerül bele utoljára.
India nem járna vele rosszul…
„Ámde itt van egy potenciálisan olcsón beszerethető, majd relatíve kis ráfordítással befejezhető, elég komoly tűzerőt felmutatni képes hadihajó, melyből még 1-2 évtizedet ki lehetne sajtolni jó esetben.”
Erről az Indiaiak esete jut eszembe akik vettek egy…”potenciálisan olcsón beszerezhető, majd relative kis ráfordítással befejezhető… ” hordozót.
de ez a rész a legjobb: „mindössze csekély 30 millió Dollár szükségeltetne a befejezéséhez.”
Ezt mégis honnan?
Wolf: máshol se. Ettől még sós vízben ha vmi áll 15évet és nincs pénz hát… az nem a felületi rozsda kategória….
Fade
Szerintem egy ekkora hajótestet nehezen eszi meg a rozsda.
Indiát azért írtam, mert jóformán mindent gyártanak otthon, ami ebbe kell, amit nem azt vesznek Izraeltől/Franciáktól (radar). Nem hiszem, hogy még egy ex-Groskov-ba beleugranának. De ha otthon fejezhetik be, akkor van benne fantázia.
Hajtóműnek van saját fejlesztésű gázturbina, fegyverzetnek BrahMos, elektronika is van (bár arról nem tudom, tudnák e hasznosítani). Elég státuszszimbólum lehetne. Azért ez mégis csak egy cirkáló…
Kínát szerintem nem érdekli. Argentína lehetne esélyes, de Ő meg nem tudja megfizetni. Venezuela dettó… Az oroszoknak nem kell, inkább a 2 kirov. A Fekete tengerre pláne nem kell két slava…
de ez a rész a legjobb: “mindössze csekély 30 millió Dollár szükségeltetne a befejezéséhez.”
Ezt mégis honnan?
Upszi, lemaradt hogy honnét van. Remélem azért nem gondoltad, hogy a kisujjamból szívtam :) Ezt az amúgy erősen megkérdőjelezhető összeget az ukránok nyögték be 2007-ben a nagy eladási igyekezetük kapcsán.
Szerintem minmim egy 0 lemaradt a 30 millás összeg végéről.
Na ja, az már reálisabb összeg. Ámbár végül is azt nem mondták, hogy a 30 millás 100%-osság alatt mit értenek. Rozsdalepucolás? :) Mert pl. a tipp-topp állapotú Nerpát ~65 milláért kalapálták meg a tengeri tesztek során bekövetkezett tragédia után. És azok a munkálatok igen valószínű, hogy köszönőviszonyban sem lennének az ezen a teknőn még elvégezendő melón. + ott vannak a tengeri tesztek, az sincs ingyé.
„Szerintem egy ekkora hajótestet nehezen eszi meg a rozsda.”
nagy itt azzal egyenlő, hogy nagyobb a felület. ~minden kocsi manualjaban ott van, hogyha tengerparton használják akkor ~4hetente mosás pedig azok nem sós vízben állnak és az új forró cinkes fürdők nem kicsit hatékonyabbak mint amit bárki használt 30éve. (Ennek köszönhető, hogy a jobb gyártók (VW, Merci… de már Toyota és franciák is) 10+év garit mernek adni átrozsdásodás ellen.
„Indiát azért írtam, mert jóformán mindent gyártanak otthon, ami ebbe kell, amit nem azt vesznek Izraeltől/Franciáktól (radar). Nem hiszem, hogy még egy ex-Groskov-ba beleugranának. De ha otthon fejezhetik be, akkor van benne fantázia. ”
Indiának többször fel lett kínálva.
„A Fekete tengerre pláne nem kell két slava… ”
máshova is jó ez…
Tcat: Ja értem. Akkor :DDD . Lehet ruszkik megveszik de nem 30milliójukba fog kerülni.
300 milla az meg szép kerek összeg.
B eset akkor inkább.
Hajó acél gyártásuk minden le van kötve most stb.
Lehetne eme acél gyártó kapacitás növelni.
Másik akkor spanyol francia stb. hajó gyárakat megbízni hogy készítsék el az új kór vetjük hajó testét.
Ők meg szépen felfegyverzik.
Akkor kapnak van egy olyan egységük amit 30-50 évig használhatnak.
Fade:
Igazán nem kötözködni akarok, de nem hiszem, hogy 2 mm-es acéllemezből készült volna (egy szimpla vashordó átrozsdásodásához kell 15-20 év, pedig az nincs 1 mm, nem hiszem, hogy ekkora gond lenne a sós víz).
A kirovok is kb ennyi ideje álltak, mégis belevágnak az oroszok a felújításba. És minden forrás azt írja, hogy a hajótesthez nem kell hozzányúlni.
Ami katasztrofális állapotban lehet, azok a beépített rendszerek, főleg a csöves tüzérség. Annál azért számít a rozsda :-D
vashordó nem sós vízben van… és vashordó akár lehet CR acél is, hajó az nem. (mondjuk nem túl valószínű)… én meg infós vagyok és anno volt fél év anyagtanom amit mint kötelező vettem fel és sz*rá így nekem sincsen jobb példáim minthogy láttam a tengerparton… ha nem vigyáztak rá akkor 15év sósvíz az komoly károkat okozott ha meg karbantartották, nyomták bele az áramot akkor rendbe lehet. Bár a képek alapján azért ez necces. mind1.
Én vegyésztan hallgató vagyok. Helyzet az hogy az egész elektrokémia nem ahogy közép iskolába tanítják lassú égés.
Amíg a levegőben van vízgőz addig ez a probléma fennáll.
Helyi elem képződik. Redukál forma a Fe oxidáltforma Fe(OH)2 vagy Fe(OH)3 értelem szerűen a vas +2 majd +3 oxidációs állapotú lesz.
Tenger víz azért korrozívabb mint az édes víz mert eleve elektrolitokat tartalmaz NaCl és társai erősen megnövelik a vezető képességet mert vízben disszociált formában vannak jelen.
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=443622