Annak ellenére, hogy a 2008-as választásokon egy viszonylag Kína-barát kormány került hatalomra Tajvanon, a két Kína közötti feszültség katonai téren nem csökkent. Ennek következményei és okai itt és itt olvashatók; időnként érdemes felfrissíteni a memóriánkat!
Most ugyanis újabb szakaszába lépett a fegyverkezési verseny. Kína, mint tudjuk, minden erejét bevetve munkálkodik azok, hogy repülőgép-hordozója legyen, lehetőleg minél hamarabb. A cél elérésének érdekében pénzt és emberi erőforrást sem kímélnek, és minden jel arra utal, hogy nagyon jól haladnak. A fenti két dolog azonban olyasvalami, amiből a kontinenstől nagyjából 200 km-re elterülő szigeten nincs olyan sok, mint „odaát”.
Főleg most, a gazdasági válság közepette, valamint az Egyesült Államoktól való nagy összegű beszerzések után azt gondolnánk, hogy nem maradt túl sok költenivaló a kasszában, ám Tajvan hamarosan mégis belekezd egy új projektbe. Konkrétan egy kifejezetten a kínai repülőgép-hordozók ellen tervezett, és speciálisan erre a célra felszerelt hadihajó-osztályra vágynak, melyet saját maguk szeretnének tervezni és gyártani is.
A Tajvani Haditengerészet Kang-Ding-osztályú fregattja ,
Az új generációs korvettek tervezési szándékáról április 12-én számoltak be a tajvani védelmi minisztérium és média részéről. Nem eresztették túlzottan bő lére a mondókát, egyelőre annyit tudni, hogy a „hordozógyilkos” („carrier-killer”) néven emlegetett hajók várhatóan csökkentett észlelhetőségűek lesznek. Technikai adataikról is csak annyit árultak el, hogy vízkiszorításukat 1000 tonna körülire saccolják, így méretüket tekintve közepesek lesznek a korvettek között. Továbbá szeretnék elérni, hogy a hajók képesek legyenek 55 kilométeres óránkénti sebességgel cirkálni.
Ami pedig a fegyverzetet illeti: várhatóan a hazai gyártású Hsiungfeng III vízfelszín-vízfelszín kategóriájú, hajók elleni rakéták képezik majd a fő csapásmérő erőt, melyekkel a majdani kínai hordozó(ka)t szándékoznak nedvesebb közegbe süllyeszteni. Emellett minden bizonnyal alaposan el lesznek látva légvédelmi rendszerekkel, ugyanis az ellenséges hordozó-fedélzeti repülőgépek levegő-vízfelszín rakétái nagy veszélyt jelenhetnek rájuk.
A hajóosztályról készült számítógépes grafikát elvileg már a nyilvánosság számára is elérhetővé tették, viszont egyelőre nem sikerült megtalálnunk azt, viszont amin rábukkanunk, közöljük.
A tajvani katonai szakértők szerint ha Kína a jelenlegi tempóban halad hordozójának építésével, akkor az elkövetkező 10 évben biztosan szolgálatba állítja. Ez pedig a térség erőegyensúlyának alapos felborulásával fog járni, ezért igencsak csipkedniük kell magukat, ha valamilyen szinten ellensúlyozni szeretnék a (nekik) nyugatról érkező, egyre nagyobb mértékű fenyegetést.
Vagy félrevezetés vagy hülyeség.
A műholdakról már nem csak a hajót látják de azt is tudják mikor indította be a motorjait. (gázturbina ) Ilyennel vadászni egy hordozó csoportra amit ráadásúl tengók hada fog biztosítani, egyszerűen hülyeség vagy pocsékolás.
Szerintem inkább lesz légvédelmi ez a hajó sem mint hordozó vadász.
Ha már bénítani vagy korlátozni akarja a kína hordozókat akkor elöbb hárítani kell a kínai tengófenyegetést mert ezekkel blokkolni tudja kína már ma is a Tajvani civíl és hadihajós forgalmat egyaránt. Ezek ellen jók a járőrgépek ( beszerzésük folyamatban ) de egy tengóvadász tengóflotta elengedhetetlen. Az öreg Hajlung-ok már nemigen tudják tartani a lépést de főleg a mennyiségükkel van gond.
Tajvan venne is ilyen tengót de mindenki tart a nagy kína haragjától. Tengót építeni megfelelő know how nélkül meg nem egyszerű.
Arról nem is beszélve hogy az öreg Harpoon rakéták akár mekkora fejlesztésen mentek keresztül a korszerű légvédelemmel rendelkező kínai flottának csak egy nem manőverező szubszónikus célpontot jelentenek.
Nem véletlen fejlesztik a Harpoon utódját olyan elánnal.A hajtómű és rakétatest tesztek most voltak ahol a tervezett max sebességet 6 M még nem érték el de már a közelébe vannak 5,5 M al.
Kérdés hogy Tajvan egyáltalán harcba szálna e ha kína komolyabban megtámadná ?
Mi az, hogy „minden erejét bevetve munkálkodik azok, hogy repülőgép-hordozója legyen, lehetőleg minél hamarabb”???
Már 10 éve kalapálják azt a rozsdakupacót és még csak most kezdték el festeni a szigetet. Hol vannak a repülőgépek, hol van a személyzet és mennyi idő, míg az egész összeszokot csapatot fog alkotni és igazán hadrafoghatóvá válik???
A végén még tenyleg kaszinó lessz belőle:)))
ezt énse értem,hordozó elhárításra meg sok minden másra is sokkal jobb lenne AIPs tengó.
kuruc: azért mindha US most adna el egy szép adag eztazt és pl ruszkik is nehezen zsarolhatóak. (Ott a Lada exportverzioja ami bár nem egy (szvsz) 212/214 de még így fényévekkel veri az ágyon hypolt Kilot.)
bár off meg minden de szvsz hosszú távon (és itt 20+évre gondolok) Tajvan csak akkor nem lesz anektálva ha rendelkezni fog atomfegyverrel.
Fura ötlet, annyi szent, de valami értelmet látok benne. A tengeralattjáró nyilván biztosabb megoldást ígér, ha lőhelyzetbe jut, de ennek elérésével lehet gond. Mivel minden tengeralattjáróra igaz az (persze más-más mértékben), hogy:
1. gyorsan zajos, így észrevehető
2. a saját zaja zavarja a saját érzékelőit, gyakorlatilag „se lát, se hall”.
Tehát tengeralattjáróval úgy tudsz a hordozó közelébe jutni, ha szabályosan elé állsz és csendben maradsz, egyéb esetben nagy eséllyel észrevesznek. Kérdés, hogy a hordozó megteszi-e azt a szívességet, hogy egyenesen megy és lassan? Ilyen szempontból meg lehet érteni a tajvani koncepciót: gyorsan a hordozó relatíve közelébe , kilőni a rakétákat és elhúzni.
Egyébként (ha az adatok igazak), akkor a Hsiungfeng III sebessége 2M felett van és 300 km a hatótávja. Vagyis nem annyira könnyű célpont és nem is kell az ellenséges flotta szájába cipelni a hajóval. Nyilván azért célszerű belőle sokat indítani, úgyhogy a hajótervezők fele adott a kihívás: kell egy viszonylag kicsi,nehezen észlelhető, nagyon gyors hajó ami elvisz egy valag Hsiungfeng III-t meg meg tudja magát védeni a repülőgépektől. Nekem valami megnövelt méretű Visby-osztály képe dereng fel..
Fade
Az USA nem gyárt hagyományos tengót. Így eladni sem tud csak ha megveszi pl a németektől. Erre viszont a németek nem hajlandóak mert hatalmas exportot bonyolítanak kínával.
Franciák szint úgy és az oroszok szint úgy. Marad még egy két kisebb tengógyártó ország amelyek közül DK az egyetlen esélyes hogy valaha elad tengót Tajvannak. Ha a kínaiak nem fogják túl szorosan az ÉK vezetés gyeplőjét esetleg még uszítanak vagy zsarolnak vele akkor elég hamar tető alá hozható egy DK-Tajvan tengó biznisz.
Ausztrália most tesz arra kísérletet hogy gyakorlatilag önállóan fejleszen ki egy űbermodern hagyományos tengót. A Collins class anno Svéd alapokra épült és a technológia transfer nem volt engedélyezve. Pláne hogy azóta a németek a Svédeket is felvásárolták.
Tajvan helyzete az átlagosnál kicsit jobb ha a hordozó vadászatot nézzük. Alapvetően ugyanis ő a védekező fél az az hozzá házhoz jönnek a hordozók. Ha lenne egy teszem azt 6 hajóból álló flottája akkor már szépen tudná fedezni a hordozó szempontból veszélyes Keleti területeket. A szigettől nyugatra eső rész kis mélységű és erősen kontrolált így oda még tengót sem érdemes nagyon beküldeni nem hogy hordozót.
Abban a sekély vizekben a sonárok ( passzív ) valamint a torpedók hatékonysága TÖREDÉKRE csökken. Ott valóban vakok lennének, süketek és bénák a tengók. Éppen ezért van az hogy a kínai stratégia is inkább az észak déli megközelítési útvonalakkal számol egy esetleges USA CVBG vadászatnál.
Még annyi hogy nemelég az ellenséget észrevenni. Azt el is kell tudni találni. Ehez pedig aktív passzív irányítású torpedók kellenek. A kínaiak de még az oroszok sem rendelkeznek az infók szerint az MK-48 ADCAP szintű torpedókkal. Pedig ezen torpedók sekély vizi teljesítményével még az US NAVY sem volt elégedett ezért is fejlesztették ki az MK-48 CBASS ( Common Broadband Advanced Sonar System ) változatot. Ezzel már sekély vízben akár látóhatáron túlról is nagy biztonsággal lehet találatot elérni.
Összegezve a tengók a sziget közötti átjárók északi és déli részeinél illetve az attól Keletre eső tengerrészen”élnének” persze ez nem zárja ki hogy valammi huncutságból kifolyólag a sekély vizeken is bevessék őket.
Ahordozókis inkább keletről várhatók és mint ilyen a repgépek hatótávolságát ismerve viszonylag könnyű kikövetkeztetni a járőrútvonalukat ami mind a légierő mind az esetleges tengótámadáshoz elégséges alapadatot jelenthet.
„Az USA nem gyárt hagyományos tengót. Így eladni sem tud csak ha megveszi pl a németektől. Erre viszont a németek nem hajlandóak mert hatalmas exportot bonyolítanak kínával.”
ez igény kérdés. ha igény van rá USA odatoljaTajvan alá.
„Franciák szint úgy és az oroszok szint úgy.”
őőő mit is exportálnak ruszkik Kínába? ugyanazt eladhatják japánnak? akkor mért ne adhatnának el akár tucat Ladat Tajvannak?
„Ha a kínaiak nem fogják túl szorosan az ÉK vezetés gyeplőjét esetleg még uszítanak vagy zsarolnak vele akkor elég hamar tető alá hozható egy DK-Tajvan tengó biznisz.”
Itt mindha ellentmondanál magadnak. Ha DK eladja a német licenszű tengóit Tajvannak az szabad, ha meg USA az nem?
Ez nem csak igény kérdés !!!
Bár nem létezik olyan hogy védő meg támadófegyver de azért a potenciál más más mértékben mindegyikben benne van.
Éppen ezért egy Patriot üteg eladása még védhető USA részről míg pl egy tengó eladása már nagyon nem.
A Tajvaniaknak már hosszú hosszú ideje van nagyon határozott igénye tengókra de SENKI nem adott el nekik, pedig szerintem dupla árat is adnának érte.
Az oroszok haditechnikát energiát , acéltermékeket ásványkincseket exportálnak kínába nem kis mennyiségben.
én is úgy látom h a hordozókat a kína tajvan keleti részén fogja bevetni, de szerintem a hordozóknak nem közvetlen tajvan inváziójának segítése lesz a feladata hanem az h blokád alatt tartsa a renitens :) szigetet és megakadályozza az esetleges erősítések érkezését és ami talán fontosabb tartsa távol a „Nagy Sátán” cvn flottacsoportjait habár lássuk be erre vajmi kevés az esély még akkor is ha kipróbálják azt a nem túl okos ötletüket h ballisztikus rakétákkal veszik fel a harcot a hordozókkal.
A DK tengórendelés úgy szólt hogy engedélyt kaptak a reexportra egy korlátozott időn és darabszámon belül. El tudom képzelni hogy azért Tajvan külön meg van említve a korlátozások között de biztosan nem tudom. Amúgy DK jelenleg éppen Malajziába lobbizik hogy eladja a tengójait.
Azért kíváncsi lennék az átlag tajvani emberkék véleményére is. Egy közvélemény kutatás során hányan szavaznának az „utolsó emberig” küzdelemre? Erős a gyanúm,hogy Tajvan szép lassan lépésről lépésre fog egyre közelebb kerülni a nagy testvérhez és a vége egy egységes Kína lesz. Annak idején Hongkongban is nagy volt a riadalom,aztán megnyugodtak a kedélyek. Rájöttek ez már nem a kultúrális forradalom Kínája.Az egyesüléssel nem veszítenének annyit,mint egy totális és számukra megnyerhetetlen háborúval.
Szerintem felesleges ez a nagy készülődés nem lesz itt semmi háború.
@dudi éppenséggel nem rossz ötlet ballisztikus rakétával anyahajóra vadászni, a gond inkább a kivitelezéssel van.
Hol hallottad hogy az orosz torpedók nem jók?Szerintem világszínvonalúak sőt a rakétatorpedóik talán egyedülállóak is képességeikben.
Mackensen igazad van rosszul fogalmaztam nem rossz ötlet csak idióta…
Kifejthetnéd bővebben, miért idióta. Szerintem jó ötlet, csak a gyakorlatbaültetése nehéz. Amúgy nem nagyon tudok a világon olyan katonai erőt, amely reális esélyekkel tudná áttörni egy amerikai szuperhordozó védelmi vonalát. He reális esélyekkel akarsz anyahajót süllyeszteni kb a második világháborús taktikát kell alkalmazni: szétverni az anyahajó légierejét stb. stb.(nincs olyan állam a Földön, amely ezt a Csendes óceán közepén meg tudná tenni az amikkal szemben).
Vagy adott egy kb 3000 km hatósugarú ballisztikus rakétád és próbálsz egy olyan rendszert köré építeni, amivel fel lehet deríteni, nyomon lehet követni és valós időbeli adatokkal ellátni egy harci részt stb. stb. amely gondolom a röppálya végső fázisában valamilyen önirányító rendszerrel lenne ellátva.
Tyutyu
Hála Istennek élesben még nem volt szerencsém orosz torpedóval. Nem is nézem le őket csak hát a tapasztalat.
Az oroszok haditengerészet kategóriájában még soha nem alkottak nagyot. Alapvetően a vereségek, az elcseszett kontstrukciók doktrinák fémjelzik.
Nagyábból akkor alkotnak valami jót amikor kikacsingatnak a nagy hajós nezetek felé.
A rakéta torpedó egy hogy is mondjam, unikum dolog. Oltári hangos( ha kilötték akkor több száz söt ezer km ről is hallatszik ) nem irányított és piszok kis hatótávolságú.
Nagyon nagyon szűk rétegfegyvernek jó egy egy lesállásban de igazi tengó harcászatban nem sokat ér.
Persze ez az ELSŐ a világon, meg a LEGGYORSABB, meg a , meg a, de összességében ettől nem rettegnek a nyugati és keleti tengókapitányok.
Persze nem szabad őket lebecsülni, de túl becsülni sem. A mai tengói azt tudják amit a nyugatiak 15-20 éve. Így van ez a torpedókkal is.
A torpedó amúgy fontos része a tengó harcászkodásnak de csak egy indúr pindúr eleme az egész rendszernek . És ha valaki nem rendszerben gondolkodik akkor szerencséje lehet egyszer de veszteni fog.
A rendszer pedig áll megfelelő tervezésből, csúcstechnika alkalmazásából, magas szintű kivitelezésből, kiváló és folyamatos kiképzésből, erkölcsileg anyagilag motivált legénységből, felderítésből amelyik 24 órában tudja az ellen hajóinak helyzetét, komunikációs rendszerből, hálózat alapú hadviselésből, és a végén egy a célt utólérni és eltalálni valamint megsemmisíteni képes torpedóból.
A torpedó csak a story vége és elötte sok sok dolog van még amit nem is említettem, de az említettek között is ki ki nézze meg hogy szerinte melyik van és nincs az oroszoknak kínaiaknak.
Hogy valami tényszerű adatot is mondjak. Meg kell nézni hogy hány tengó sűlyedt el a nyugati és az orosz haditengerészeteknél. Az adat beszédes és mentes minden érzelemtől.
Szia Mackensen
Az US NAVY CVBG i is elsűlyeszthetőek. A légierején átverekednimagad hát az keény. Vadászok tucatjai AMRAAM-ok falkái , és a kisérők légvédelmi rakétái lövegei háááát az manapság egy öngyilkos vállalkozás . Azonban ha tudod a várható járőrvonalát akkor egy csendesebb nui vadász de inkább egy D/E meglapulva várakozva ( de inkább egy flotta ) bizony kegyetlen mészárlást tud véghez vinni.
Ez megtörtént már szimulált helyzetben hadgyakorlaton nem egyszer. A Dél Afrikaiaik „elsűlyesztettek” nem egy tengóvadász korvettet úgy hogy a gyakorlat vezetőnek több elsűlyesztett hajóegységet vissza kellett rakni a saktáblára különben nem ment volna végig a gyakorlat.
Az Ausztrálok is elsűlyesztették képletesen 2004 ben az egyik USA CV-t Hawaii mellett.
Szóval az a kérdés inkább hol. Ha az óceánon kell elkapni akkor a helyzet szar mert hatalmas terület , de ha te vagy védekező pl egy szigetnél és az ellennek kell hozzád jönnie közeledni akkor a frász bizony az amerikai kollégákat kerülgeti.
HMAS Farncomb
HMAS Dechaineux
Ami lemaradt. Ez a két tengó az aki tőlünk „sűlyesztett” már el US NAVY CV-t az utóbbi 5 évben. ( a gyakorlatok két évente vannak )
Kuruc71
nincs igazad http://hu.wikipedia.org/wiki/VA%E2%80%93111_Skval a va-111 skval (mert ez a neve az orosz rakétatorpedónak)irányítható persze csak a továbbfejlesztett példányok
szakértők szerint csak azért nem tudtak még ami cvn-t elsüllyeszteni mert nem próbálták… az oroszoknak menne légirővel és tengeralattjárókkal is gondoljunk a p-700 granitra (tengó)http://en.wikipedia.org/wiki/P-700_Granit vagy a P-270 Moskitra (légierő) http://en.wikipedia.org/wiki/Moskit
Mackensen
azért írtam h idióta mert ha mondjuk te vagy „Nagy Sátán” és egy kínával való konfliktus idején azt vennéd észre a lokátorok képernyőjén h ballisztikus rakétával puffogtatnak az elvtársak mi lenne a reakciód???az h vissza lősz de te nem hajókra fogysz lőni hanem pekingre ezt ők ezt észlelik és máris atomháború…. mert szólni tuti nem fognak h figyelj lucifer nem városokra lőttünk ballisztikus rakétát hanem anyahajóra ez
az oka amiért idióta ötletnek tartom amellett h nem vonom kétségbe a hatásosságát de csak atomtöltet esetén ami megint csak atomháborúhoz vezetne
Kuruc71 azt mondod az orosz tengók nem ellenfelei a nyugatiaknak sőtt 20 évvel le vannak maradva
akkor mi a vélaményed az akula-II-ek ről mert nyugaton úgy félnek tőlük mint a tűztől és ezeknél a most épülő Yasen-osztály sokkal jobb lesz
Hááát ebben a verzióban is rengeteg „ha” kell összeadódjon, hogy összejöjjön. Persze nem lehetettlen, de ha jól tudom 1 hordozókötelékhez min 1 vadásztengeralattjárót rendelnek, ezen kívül ott a kíséret helikopterekkel, Vikingekkel stb., de ami a legfontosabb gondolom az amerikaiak vagy 60 éve folyamatosan telepítik a szenzoraikat az óceán fenekére. Gondolom már teljesen feltérképezték mindenféle szempontból, nem csak domborzatilag, hanem ismerik az összes hajóroncs helyét stb stb. És mindent hallanak:) Szerintem Kínának jelen pillanatban nincs reális potenciálja az amik ellen.
Persze ha netalán sikerül áttörést elérniük az anyahajógyilkos ballisztikus rakétájukkal még akkor is jelentős mennyiséget kell legyártsanak belőle, amivel reális esélyekkel átörhetik az AEGIS rendszert. Az RIM-161 SM-3 pont ilyen eshetőségekre fejlesztették ki és már bizonyította a képességeit, mikor leszedtek vele egy műholdat. De számomra úgy tűnik, hogy még mindíg ez a leg költséghatékonyabb megközelítés.
Igen, én is jelezni akartam a skhval torpedók meglétét, amelyek, ha jól tudom, szuperkavitációs fegyverek.
M
dudi
Ez a fajta programirányítás csak egy olyan cél ellen ér valamit amelyik lassú, nem manőverezik és nincs felszerelve szonárral. Az az egy civíl hajó ! De egy ilyen kilövéséhez viszont nem kell extra technika akkor már a II . VH torpedók is megfelelőek erre. Pl ilyen szinvonalú torpedóval sűlyesztette el a Brit kapitány az argentín General Belgrano-t anno 1982-ben.
Ha a célpontod manőverezik pláne fülel akkor két esélyed van.
1 távolról lősz és akkor hatalmas tengerfelületet kell neki a kopterével ellenörizni. Így nagy esélyed van hogy meg sem talál, de ha az időjárás kegyes hozzád és erős szél hullámzás van akkor a heli fel sem száll ! Viszont ezt az eljárást csak akkor alkalmazhatod ha a célpontod nem tud vagy nem akar nagy sebességre kapcsolni, mivel a torpedó hatótávolságából van ideje kimenekülni.
A másik megoldás a viszonylag közel merészkedés ( 5-10 km ) itt indíthatod a torpedódat max sebességgel ( cca fele harmad akkora hatótávval ) de tuti elkapod a ladikot és még ha egy Nagy Péter is lenne akkor is egy torpedó elég lenne valszeg a sűlyesztéshez is de hogy ki üsse a hajót az tuti.
Az orosz haó eleni rakéták jók csak hogy az USA felderítési rendszere még jobb. Már több száz kilóméterről észlelik amikor még nem szuperszónikus sebességgel jönnek és a vadász illetve légvédelmi rakéták már ekkor megtizedelik. Van esély hogy becsúszik egy egy de akkor ott vannak a passzív zavarók az új NULKA és persze a CIWS ek.
A levegőből ha fel vannak készülve ma nem sok esély van egy US NAVY CVBG-t „elkapni” csak a tenger alól.
dudi
Az Akula II-től sem meg a Yassen osztálytól sem félnek nyugaton. Figyelemmel kísérik gyűjtik az adatokat és értékelik de továbbra sem gyöngyözik a homlokuk.
Egyelőre az orosz flotta hívőknek marad az érzelem a tények nélkül.
Mac
A pont nállad van. Igen az US NAVY még a saját lehalgató rendszerére is tud támaszkodni ( no meg a radaros, optikai, felderítő műholdjaira ) Erről beszéltem hogy rendszerben harcolnak és ez hatalmas előny.
Igen szuper kavitációs torpedó. Az az egy buborékban utazik ahonnan se nem lát hall ki. Csak a II. VH-s FAT torpedók szintjén tudják beprogramozni hogy egy útvonalat járjon be. Közben meg őrült hangjával minden tengóvadászt maga ellen hergel.
Öngyilkos fegyver. Szerintem az oroszok nem is használják. Exportra mehet jó pénzért.
„Már több száz kilóméterről észlelik amikor még nem szuperszónikus sebességgel jönnek” a felsorolt ezközök teljes repülési idelyük alatt a hangsebbesség többszörösével közlekednek kilövés után gyorsító rakéta felgyorsítja őket végsebességre (p-700 granyit és a p-270 moskitnál is 2.5 mach)a gázturbina pedig tartja ezt a repülés teljes idelye alatt…
nem a disel-elektromos darabok pl collins :DDD az igazán problémásak hanem a (leg)jobb AIPsek. Azok ugyanis hetekig eljárkálnak a víz alatt, nincs hőkibocsátásuk, elektromágnesen semlegesek, föld mágneses tere miatti változásokkal se detektálhatóak. Egy ilyen gynegített export változata szerepelt Kuruc pldajaban ami elsülyesztett pár hajót, aztán a CVt aztán hazament. :)
amik egy évre béreltek! is gotlandot…. :DDD és hogy a P8… al már készülnek rá az tuti. (és nem Kilo-t kértek kölcsön pl lengygelektől…:)
A Granitokat már csak tört hatótávolságon tudják használni mert nincs meg hozzá a műholdas rendszer ( ugye uhógye az a fránya rendszerben való harcolkodás :-) Ráadásúl de ebben nem vagyok biztos hogy nem a teljes útján repül szuperszónikus sebességgel.
A radarja elektronikája ma már harmatgyenge. A hom on jaming irányítás az az oda megy ahol zavarnak meg a NULKA miatt nem hatékony mert az egy repülő zavaró csali.
A Moskit pedig egy alig 120 km es fegyver. Az ujabb verziója már állítólag 180 km ert is tud de az is egy írtó közeli fegyvernek számít a tengeren.
Az E-2C/D k is cca 200-300 km re távolodnak el a hordozóktól a veszély várható irányába. Az az cca 700 km ről észlelnek egy közeledő Tu-142 vagy Tu-16 vagy akármilyen gépet. Hol van ez a 120-180 km től ?
Partvédelemre a Moskit jó lehet de az nem tengeri harcászkodás hanem partvédelem.
Fade
És akkor még semmit nem tudsz a tervezés alatt álló új D/E tengókról. Félelmetes csak az amit eddig nyílvánosságra hoztak. Már az is olyan hogy szerintem Moszkvában csak mint Sci-Fi-t merik levetíteni.
halljuk :)
collinsnál én azt látom, hogy összegyurták az EU/USA cuccokat és ez lett az aus tengó, most mi lesz? :)
„Amúgy nem nagyon tudok a világon olyan katonai erőt, amely reális esélyekkel tudná áttörni egy amerikai szuperhordozó védelmi vonalát.”
Ezért van az Akula SSN tengókon a hagyományos torpedók mellett 2 darab atomfejű torpedó is. Az benne a pláne, hogy a konvencionális torpedótól eltérően, az atomfejűvel nem szükséges közvetlen találatot elérni, csak elengedik nagyjából a hordozócsoport közepébe, és csókolom. A robbanás úgy elintézi a CVN-t mint egy üres sörösdobozt, és vele együtt a kísérő Aegis hajókat is. Ez nyilván csak a 3. világháború esetén alkalmazható módszer, de kétségkívül működik, ha az ASW eszközök nem kapják el még időben az _összes_ lesben álló SSN tengót…
„Az Akula II-től sem meg a Yassen osztálytól sem félnek nyugaton. Figyelemmel kísérik gyűjtik az adatokat és értékelik de továbbra sem gyöngyözik a homlokuk.”
Rosszul teszik… Amerikai szakértők (!) állítják, hogy a Severodvinsk jóval halkabb lesz, mint a jelenlegi amerikai csúcstengók, a Seawolf és a Virginia osztály. Ráadásul hatékony földi célpontok ellen bevethető rakétafegyvezetet is kap, amely eddig nem volt jellemző az orosz SSN tengókra, csak a boomerekre…
„…ami a legfontosabb gondolom az amerikaiak vagy 60 éve folyamatosan telepítik a szenzoraikat az óceán fenekére.”
Pont tavaly írta meg a Jane’s Defense Weekly, hogy a híres S.O.S.U.S. rendszer gyakorlatilag már működésképtelen, mert a hidegháború óta eltelt kb. 20 évben az amerikaiak nem költöttek a karbantartására és fejlesztésére…
„A Granitokat már csak tört hatótávolságon tudják használni mert nincs meg hozzá a műholdas rendszer…”
És erre az infóra – vagy véleményre – rá mernéd bízni az életedet? :-)) Szeptembertől, a space shuttle flotta kivonása után gyakorlatilag csak az oroszok lesznek képesek embert juttatni az űrbe. Gondolod, hogy pont néhány műhold fellövése meghaladja a technikai/pénzügyi lehetőségeiket?
“A Granitokat már csak tört hatótávolságon tudják használni mert nincs meg hozzá a műholdas rendszer…”
most valóban ez a helyzet de az oroszok már elkezdték újra kiépíteni a glonass rendszert és ha kész lesz mehet a p-700 600km-ről és azt nem hiszem h egy cvn csoport 600km-es sugarú körben vadászna tengeralattjárókra…
„Ahordozókis inkább keletről várhatók és mint ilyen a repgépek hatótávolságát ismerve viszonylag könnyű kikövetkeztetni a járőrútvonalukat ami mind a légierő mind az esetleges tengótámadáshoz elégséges alapadatot jelenthet.”
Egy rep.hordozó elsődleges feladata a katonai érdekérvényesítés az adott nagyhatalom partjaitól távol. Szerintem idiótaság lenne a kínaiak részéről a majdani 1-2, drágán megépült hordozójukat a Tajvan körüli pocsolyában bevetni, és kilövetni. Mi szükségük lenne nekik hordozóra pont ott? Nézd meg a térképet: egy Tajvan elleni háború esetén csupán annyi a dolguk, hogy a szigettel átellenes partról, a saját légierejük védelméből, közepes hatótávolságú, konvencionális töltetű rakéták százait lövik ki Tajvanra. Mivel ott is kínaiak laknak, nyilván nem a civil lakosságot támadnák, hanem a kikötőket, repülőtereket, vezetési és kommunikációs központokat, radar állomásokat, stb. Így hiába a modern tajvani légierő, egy idő után süketek, vakok, és használhatatlanok lesznek. Tajvannak az a problémája, hogy nincs hadászati mélysége. Egy anyagháborúban az infrastruktúra gyorsan leamortizálódik, és ők nem tudnak több száz, vagy több ezer kilométer távolságból is utánpótlást kapni, mint a Népi Felszabadító Hadsereg egységei…
Nothing, but the Truth
„ők nem tudnak több száz, vagy több ezer kilométer távolságból is utánpótlást kapni, mint a Népi Felszabadító Hadsereg egységei… ”
de tudnak csak éppen úgy hívják az utánpótlást h usmc,usaf,navy és us army.
„Mi szükségük lenne nekik hordozóra pont ott?”
azért kellenek a hordozók tajvantól keletre hogy meg akadályozzák a fent említett nyugatról jövő utánpótlást ami csak tengerről érkezhet.
Szép, szép a GRANIT, de 7 tonna!!! Alíg van olyna platform ami hordozni képes. Asszem az eggyetlen tengeralattjáró, mely hordozza az Oscar I/II.
Nem olvastam végig a HSZ-eket, úgyhogy sorry ha már volt, de itt van elvben a 3D-s kép a hajóról:
http://www.defenceforum.in/forum/showthread.php?9532-Taiwan-developing-carrier-killer
tengók közül én is így tudom de ne felejtsük el a felszíni egységeket sem
egy kis adalék a cvn flottacsoportokról és „sérthetetlenségükről”
1999 egy oscar II típusú tengeralattjáró hajózott a jón-tengerre az amik valami érthetetlen okból visszavonták az éppen ott tartózkodó és jugókat támadó flottát a földközi-tengerre jó messze az oscar II-től….
hagyjuk már szerencsétlen P700at. Csak azért nincs kihajítva mert nincs pénz elég P800ra.
Oscarok kerepelnek bármilyen összecsapásban a csodálatos célpontot testesítik meg. Az akárhogy müködő 1-2(3) Kirovra uez fokozottan érvényes. Amikor a ruszkik a graney és a P800ra építenek akkor igazuk van.
dudi: Ja igen és ha megjelent volna egy flottacsoport Grúziánál akkor ruszkik visszavonulnak. hápersze Grúzia, meg Szerbia miatt…
„Amerikai szakértők (!) állítják, hogy a Severodvinsk jóval halkabb lesz, mint a jelenlegi amerikai csúcstengók, a Seawolf és a Virginia osztály.”
Akkor az amerikai szakértők már teljesen beépülhettek a KGBtől elkezdve mindenbe. Tervrajzok, minden megvan ez a minimum egy ilyen kijelentéshez.
„…de tudnak csak éppen úgy hívják az utánpótlást h usmc,usaf,navy és us army.”
Tévedés. Némi morgás után simán benyelnék, max. gazdasági szankciók, vagy valami ilyesmi lenne belőle. ( Bár Kínának elég, ha eljátszadozik a yüan árfolyamával, máris megszorongatja az amerikai gazdaság tökét! ) Biztos vagyok benne, hogy egy Kína vs. Tajvan konfliktus esetén lenne ugyan látványos amerikai flottafelvonulás, de ameddig a kínaiak nem támadnák az amerikai hajókat is – márpedig ők sem hülyék! – addig tutti hogy nem avatkoznának be fegyveresen Tajvan mellett. Ha megtámadják Kínát, az atomháborút jelent, és nincs az az amerikai elnök, akinek megérné Taipei megmentése mondjuk New York elvesztését…
hogy az ami flottafelvonulás blöff vagy sem azt nem tudjuk. de ~2002 környékén Kína nagyon gyorsan hazatakarodott, úgy tűnik elhitték, hogy ez nem blöff. Vhogy nem úgy tünt mindha amik nem vennék komolyan a katoni doktrinájukat amiben ha jól tudom még mindig feketén/fehéren ott van Tajvan.
Ez nem szerbia vagy grúzia, hogy a másik max hangosan fenyeget.
Két dolog:
A Shkval tudomásom szerint egy anti-torpedó-torpedónak lett fejlesztve, magyarán nem gáz neki, ha hangos.
Dudi,
ahogy Nothing, but the Truth írja miből gondolod, hogy az USA menne lelkesen Taiwan megsegítésére? Egy olyan világban ahol az amerikai államkötvények igen jelentős része Kína kezében van…én is erősen kétségesnek tartom, hogy az amerikaik egyből odaállnának Kínával szemben kezüket lábukat törve.
Ez nem egy „tálibisztán” elleni ujjgyakorlat lenne nekik sem, ahol az ellenfélnek „8 darab Mig-17ese van füves repülőtérrel”. (Ezt most arra mondom, hogy anno a Kabul melletti katonai repteret Tomahawk-kal meg tudja fene mivel támadták, amikor kb. az egész repülőtér repülőgépekkel együtt nem ért annyit mint egy Tomahawk….)
Megnézném a demokrácia bajnokait,amikor kis kínai mondani „én elenged adósság fele,te jönni rá Tajvan is történelmi Kína része,mint Tibet. Ez lenni belügy. És még adok mellé olcó zokni,cak neked.”
az államkötvények és a dollár az papír. Tajvan az nem. Olyan ez mint az F22. Amúgy sok mindennel lehet üzletelni ami nem papír….
egy háború amúgy pont úgy indulna, hogy amik aszondanák: oké akkor most a Kínaiak kezén lévő ami államkötvények érvénytelenek. Nem a felét nyerik vele hanem az egészet. :)
És soha többet egy fillért se kapnának többet kölcsön,és senki nem fektetne többet amcsi államkötvényekbe. Viszlát USA,éljen a költségvetési hiány.:)
Senki aki háboruzni akar/komoly konfliktusa van USAval. Max ha a valutája gyengítéséért bármire hajlandó. The circle is now complete.
csatahajós
a shkval nem antitorpedó torpedó hajók ellen van az az elmélet hozta létre h ha egy tengeralattjárónak sikerül egy cvn közelébe férkőzni (10km) márpedig ez nem lehetetlen akkor el tudja azt süllyeszteni. az igaz h ezek a torpedók nagyon hangosak nem valami nagy a hatótávjuk de van egy nagy előnyük nagyon gyorsak ezért manőverezéssel nem lehet őket kikerülni (mint ahogy ezt többen is állítják…)és zavarni sem lehet hisz nincs mit zavarni rajta hisz előre programozott nincs benne aktív vagy passzív kereső mit zavarsz rajta??? többen írták h amint használja a tengó azonnal észreveszik a kísérőhajók és ezt a shkval hibájaként rótták fel pedig ez nem igaz ha bent vagy egy flottacsoportban és kilősz egy torpedót bármilyen is legyen a típusa észrevesznek de van egy előnyöd a többi típussal szemben az h a torpedó amit használsz előbb becsapódik minthogy ellentevékenységet kezdene a megtámadott hajó és mi van a kísérőkkel??? erre találták ki az előre programozott útvonalat kilősz 5 shkvalt és az tuti h mind az öt találni fog hisz nem lesz idő védekezni JA MÉG 1 DOLOG EZEK A TORPEDÓK TUDNAK MANŐVEREZNI (TOLÓERŐVEKTORÁLÁSSAL VAGY A KAVITÁCIÓS BURKON TÚLRA NYÚLÓ SZÁRNYAKKAL) TEHÁT NEM CSAK EGYENESEN SZÁLGULDANAK MINT A II. VH-S SZIVAROK!!!!!!!!
http://www.globalsecurity.org/military/world/russia/shkval.htm
Globalsecurity nem feltétlen ért egyet veled az itt leírtak szerint. Sőt az elején ki is emelik, hogy: „The missile has been characterized as a „revenge” weapon, which would be fired along the bearing of an incoming enemy torpedo. The Shkval may be considered a follow-on to the Russian BGT class of evasion torpedoes, which are fired in the direction of an incoming torpedo to try to force an attacking to evade (and hopefully snap the torpedo’s guidance wires).”
SZóval ha nem is anti-torpedó fegyver akkor is inkább egy tengók elleni cucc. Felszíni hajók ellen túlságosan kicsi a hatótávja, hiába irányítható ha 7500 yardra közel kell menni (kb. a jobb II Vh-s tengó torpedók hatótávja)…
Eszer már le lett tisztázva. Az a kínai adósság elég kis tétel a summával összevetve.
még mielőtt valaki azt mondaná h lehet manőverezéssel védekezni egy ilyen torpedó ellen egy cvn-nek halkan jegyezném meg h a shkvalnak 370km/h a sebessége ez azt jelenti h 10kmet kerekítve 97sec alatt tesz meg ennyi nem elég egy 100.000 tonnás lélekvesztőnek arra h eredményesen manőverezzen és a 97sec max lőtávot feltételez ha kisebb távolságról indítják márpedig tuti h ez lenne a helyzet mert nincs az a dilettáns tengó parancsnok a világon aki torpedót úgy vetne be h a célpontja a lőtávolság felső határán helyezkedik el.
@dudi
A Shkval kapcsán már annyi mindent összehordtak, hogy a hajam égnekáll. Én nem vagyok biztos benne, hogy mit tud, de termésszetudományos tények az alábbiakat teszik lehetővé.
A toperdó tényleg nagyon gyors. Ettől függetlenül atomtöltet nélkül szinte semmit nem ér. Még, ha 300 km/h-val repeszt számold ki, hogy 8-10 km-t mennyi idő alatt tesz meg? 300 km/h Az olyan 80 m/sec. 8 km is 100 másodperc 10 km az két perc. Borzalmasan hosszú idő. Ezalatt a legsüketebb hajó is meghallja. Ha csak 30 sec után kezd fordulni a hajó – tökmindegy, hogy merre, mert a nem irányított torpot hazavágja minden kitérő manőver – 12 csomós kezdő sebességgel számolva, akkor bőven tud annyit fordulni, hogy ne tarafálja el a hordozót. Anno csináltam erre egy excel táblát. Kár, hogy letöröltem.
Manőverzeni csak akkor tud igazán, ha a szuperkavitáció megszűnik. Ekkor meg lassú, a Nixie és hasonló dologgal lehet védekezni ellene.
Akkor van értelme manőverezni, ha van input a toropon levő esetleges szonarnak. Szuperkavitációs üzem közben a szonar teljesen hasznavehetlen, mert lényegében nincs víz az orrész körül és maga a kavitációs zaj is ott van. Egy atomrobbanást esetleg meghallana…
A flottacsoportban bent lenni meg elég érdekes. A kísérő hajók 6-12-es gyűrűben veszik körbe a hordozócsoportot + kísérő LA tengók + P-3 supprt. Lehet prbóálkozni, de azért ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek sokan itt beállítják. Már a külső gyűrűhöz is elég durva lenne közel menni, nemhogy a hordozóhoz.
ez kimaradt az előzőből:
„…ha kisebb távolságról indítják….”…akkor kevesebb idő van manőverezni…
csatahajós ha globalsecurity ezt írja márpedig ezt írja akkor valószínűleg így is van de ez nem azt jelenti h nem lehet alkalmazni felszíni egységek ellen és a vita a torpedóról cvn elleni bevetésének eredményessége körül robbant ki
„97sec alatt tesz meg ennyi nem elég egy 100.000 tonnás lélekvesztőnek arra h eredményesen manőverezzen” Ennyi idő alatt még 360 fokos fordulóra is képes kis túlzással, úgyhogy ez a nem eredményes fordulás.
Ugyan nem CVN, de az az 1 perc elég sok idő manőverezésre:
http://www.youtube.com/watch?v=mzveUz-WRGQ&feature=fvw
http://www.youtube.com/watch?v=6p6KswPYXnU&feature=related
sajnos ez gyorsított felvétel de a Nimitzek se olyan sokkal rosszabbak manőverezésben:
http://www.youtube.com/watch?v=_Encki1BzXo
Molni: ezzel mire gondolsz? „Eszer már le lett tisztázva. Az a kínai adósság elég kis tétel a summával összevetve. ” Milyen summával összevetve?
Persze, nem mondom, hogy lehetetlen, de elég nehéz ügy egy ilyennel beledörrenteni egy laposba.
AZ meg tuti fix, hogy ha már ilyen közel van a tengó akkor ha más nem aktív szonárral azonnal megtalálják.
Bár őszintén szólva én is kétlem, hogy az SH-70esek gyűrűjén olyan könnyedén át lehetne csúszni, főleg hogy ált. 1-2 SSN is szokott kavarni a CVBG-kel, amolyan előretolt tisztogató erőként.
Az egyetlen szitu amikor ez működhet az az, hogyha egy AIP-os tengó tök egyhelyben vár és a hordozó pont arra megy 7500 yardon belül – erre lássuk be azért kicsi a reális esély.
Én ha már a USN CVBG-k legyőzéséről van szó akkor szerintem a Red Storm Risingban leírt és aztán a később a valóságban továbbfejlesztett „szaturációs technikában” hiszek (beáldoznak egy rakat régi bombázót és gagyi cirkálórakétát, hogy a fő csapás minőségi cuccainak csak a légvédelem töredékén kelljen átmennie). Persze ma már sokkal nehezebb ügy ez is a CVBG-nkénti 1 helyett 5-6 AEGIS-es hajó mellett. Anno egy non-VLS Tico ellen ezt relatív könnyű volt bejátszani még úgyis ha a Tomcatek fenn voltak, de ma alaphangon is 100-150 célpont ellen tudnak egyidejűleg védekezni, azt túlszaturálni pedig már tényleg egy felső-középkategóriás légierő teljes állománya kell. De talán még mindig ez a legjárhatóbb út.
molnibalage
igazad van tényleg nehéz odajutni 1 hordozóhoz de nem lehetetlen Kuruc71 még az elején be is bizonyította ezt sőt hajóneveket is írt azaz nem csak amolyan legenda hisz ellenőrizhető (és biztos vagyok benne h ellenőrizni is fogod már ha az f-111-es írásodból indulok ki)
„Akkor van értelme manőverezni, ha van input a toropon levő esetleges szonarnak. Szuperkavitációs üzem közben a szonar teljesen hasznavehetlen, mert lényegében nincs víz az orrész körül és maga a kavitációs zaj is ott van.”
nem kell „input” ahogy fogalmaztál hisz egy előre kiszámított útvonalt fog megtenni a torpedó
” Ha csak 30 sec után kezd fordulni a hajó – tökmindegy, hogy merre, mert a nem irányított torpot hazavágja minden kitérő manőver”
a nem irányított torpedót előretartással indítják amit nagyon sok tényező figyelembevételével számol ki a tűzvezető számítógép (sebesség távolság az adott hajó fordulási paraméterei stb…)
ha úgy használják a torpedót h csak egyenesen megy akkor is nagy az esély a találatra gondolj csak az első vh-ra ugyan ezek voltak a feltételek mégis mennyi hajó elsüllyedt
„a nem irányított torpedót előretartással indítják amit nagyon sok tényező figyelembevételével számol ki a tűzvezető számítógép (sebesség távolság az adott hajó fordulási paraméterei stb…)”
a megtámadott ladik nem harckocsi nem tud helyben fordulni ezért fordulás közben előre is fog haladni emiatt olyan kicsi az esély a manőverezéssel való védekezésre gondoljunk bele pl fordul 40 fokot de mennyit halad közben előre?? nem 100 métert az biztos inkább km-eket azaz csak később fog bekövetkezni a találat
molni ha 8km-et veszünk alapul akkor az kerekítve 87sec nem 100 az idő amennyi kell az táv megtételéhez
A tengeralattjárónak nem kell egy helyben állni mert ezek a cuccok kb 8-10 csomóig hangtalanok.Egy komoly konfliktus esetén meg azért sztem csak-csak bevetnének nukleáris torpedókat.egy harcászati atomtöltet miatt nem vetnének sztem be stratégiaiakat.De ez csak egy vélemény.
A doktrínák nagy részét háború esetén meg kidobják…
Ki is mondta hogy a haditervek álltalában nem élik túl az első harcérintkezést :))
Az egész vita onnan indult hogy Kuruc mondta hogy szarok az orosz torpedók!
Egy hordozót sztem igenis meg lehet közelíteni indítási távolságig de ha ott vagy és nem nukit indítassz elkapnak és véged ez tuti.
„Ezért van az Akula SSN tengókon a hagyományos torpedók mellett 2 darab atomfejű torpedó is. Az benne a pláne, hogy a konvencionális torpedótól eltérően, az atomfejűvel nem szükséges közvetlen találatot elérni, csak elengedik nagyjából a hordozócsoport közepébe, és csókolom. A robbanás úgy elintézi a CVN-t mint egy üres sörösdobozt, és vele együtt a kísérő Aegis hajókat is. Ez nyilván csak a 3. világháború esetén alkalmazható módszer, de kétségkívül működik, ha az ASW eszközök nem kapják el még időben az _összes_ lesben álló SSN tengót… ”
Természetesen működik a dolog ahogy a Minuteman III kalvaló csapásmérés is működik. De ez az opció pont az amit mind két oldal kerülni akar. A tengókba lévő nuki fejek kódjait azért a kapitány nem tudja feloldani. Ahoz kell Moszkva illetve Washington engedélye.
„Rosszul teszik… Amerikai szakértők (!) állítják, hogy a Severodvinsk jóval halkabb lesz, mint a jelenlegi amerikai csúcstengók, a Seawolf és a Virginia osztály. Ráadásul hatékony földi célpontok ellen bevethető rakétafegyvezetet is kap, amely eddig nem volt jellemző az orosz SSN tengókra, csak a boomerekre… ”
Bizonyos szakértőknek pont ez a dolga. Hogy a fenyegetést eltúlozva a fejlesztésekre szánt pénzt növeljék.
Volt már szó az F-15 ket porig alázó Szu-27 ről, meg a majdnem az F-22 vel egyenértékű Tájfunokról, meg sok dologról. Mit gondolsz valójában mnnyit tudhatnak ezek a szakértők arról a hajórol amelyiket még az oroszok sem ismernek még csak nem is úszik ?
„És erre az infóra – vagy véleményre – rá mernéd bízni az életedet? :-)) Szeptembertől, a space shuttle flotta kivonása után gyakorlatilag csak az oroszok lesznek képesek embert juttatni az űrbe. Gondolod, hogy pont néhány műhold fellövése meghaladja a technikai/pénzügyi lehetőségeiket? ”
Egy háborúban ritkán adatik meg hogy tutibiztos infód van. Aztánmeg engem ez a fajta lövöldözés nem érintene de azért ez az infó már elég sok oldalról meg lett támogatva az elmúlt 10-15 évben, szóval adott esetben bíznék benne.
A Glonasz nem alkalmas ennek a rakétának ( P700 ) a vezetésére. Teljesen más technika, más funkció.
Milyen summával összevetve?
A teljes USA adósság egyszámjegyű %-át teszi ki. Magyar szemmel nagy össze, de 7-8%-a az összesnek. Nem ez fekteti meg a jenkiket.
igazad van tényleg nehéz odajutni 1 hordozóhoz de nem lehetetlen Kuruc71 még az elején be is bizonyította ezt sőt hajóneveket is írt azaz nem csak amolyan legenda hisz ellenőrizhető (és biztos vagyok benne h ellenőrizni is fogod már ha az f-111-es írásodból indulok ki)
Volt rá példa, hogy nagyon közel jutott tengó egy hordozóhoz, mire először észrevették. Csak éppen a háborús eljárások és lehetőségek igen messze vannak a békeidőstől. Nem lehet összehasonlítani a kettőt. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy a CBG-k légvédelmi nulla, mert 2000-ben több áthúzást csinált egy Szu-24 és Szu-27 a távol-keleten egy horodzó felett. Tény, hogy nem volt fent gép. És? Béke volt. Még, ha van fent is, mivel akadályozzák meg? Nem lőhetnek.
A tengóknál is ugyanez van. Egy háborúban kicsit máshogy tevékenykedhetenek finoman szólva…
nem kell “input” ahogy fogalmaztál hisz egy előre kiszámított útvonalt fog megtenni a torpedó
A probléma az alábbi. A II.Vh alatt jellemzően 1 km alatt indították a torpokat a tengók és még akkor is volt célzási hiba pedig vizuálisan céloztak. Szerinted 10 km távolságból milyen pontosan lehet pusztán szonarral haladási irányt és sebességet mérni? A lőelemek kiszámítása jószerivel inkább művészet, mint egzakt technika. Az egyetlen komoly segítésted az ad, hogy elfordul a tengó és a saját fordulása és elmozdul kontaktus segítségével tud becsélst adni távolságra és sebességre. Viszont minden mérés hibával terhelt. Még, ha „legyezőben” indítasz 4-6 toprpot, akkor is elég kemény feladatról van szó. (A Dangerous Wates szimben megmutatják ezt egy oktatófilmen. Persze a valóság még ennél is bonyásabb lehet, de azért az alapkat megérted.)
Veszettül érdekes, hogy a lőelemképzés problémájára senki sem gondolt…
a nem irányított torpedót előretartással indítják amit nagyon sok tényező figyelembevételével számol ki a tűzvezető számítógép (sebesség távolság az adott hajó fordulási paraméterei stb…)
Lásd fent. Az input is erősen hibával terhelt becslésen alapul (az fua hullámterjedésekrők, víz határrétegről és egyebekről még szó sem esett…), A legkisebb irányváltozás is hazavágja az egészet. Elméletileg ma is lehet ennye cikkcakkozást bevinni, akár véletlenszerűen is. Sok szerencsét a lőelemképzéshez… Mondjuk hordozón ez kicsit megnehezíti a gépek kiszolgálását.)
ha úgy használják a torpedót h csak egyenesen megy akkor is nagy az esély a találatra gondolj csak az első vh-ra ugyan ezek voltak a feltételek mégis mennyi hajó elsüllyedt
300-400 méterről indítottak, akkor a 600 méter irdatlan távnak számított és vizuálisan céloztak. Akkor 8-10 km vs. 400 m optikai célzás vs. tisztán szonar? Szerinted melyik a nehezebb?
a megtámadott ladik nem harckocsi nem tud helyben fordulni ezért fordulás közben előre is fog haladni emiatt olyan kicsi az esély a manőverezéssel való védekezésre gondoljunk bele pl fordul 40 fokot de mennyit halad közben előre?? nem 100 métert az biztos inkább km-eket azaz csak később fog bekövetkezni a találat
Látom még mindig nem érted, egyszerűen nem tudok elképzelni a folyamatot. Kénytelen leszek megint megcsinálni az excel tábálát, pedig annyi mással is tölthetném az időmet.
A torpedó és a hajó egy előre számított találkozási pontba tartanak. Ha megváltozik a hajó sebessége és iránya is, ez meg fog váltoni, ergo a találkozási pont teljesen más lesz. Pont. Az irányíott torpedók okkal léteznek, ahogy a légiharc rakéták is. Ha egy 0,5 M sebeségű gépre indítanál egy 4 M sebességű irányítatlan rakétát tűpontosan 10 km-ről az sem pusztítaná el a gépet, mert a legkisebb manőver is hazavágná a találkozási pontot.
molni ha 8km-et veszünk alapul akkor az kerekítve 87sec nem 100 az idő amennyi kell az táv megtételéhez
Mot tényleg egy kerekítésen lovagolsz? Ez alapvetően nem befolyásol semmit.
Egy komoly konfliktus esetén meg azért sztem csak-csak bevetnének nukleáris torpedókat.egy harcászati atomtöltet miatt nem vetnének sztem be stratégiaiakat
Lehet. Viszont taktikaiból is kinek van több és fejlettebb hordozóeszközön? Tényleg olyan jó ötlen fél nap alatt gőzzé változtatni egy haderőt és technikai felszerelését?
20 és 30 éve is azt gondolt a legtöbb stratéga – ahogy McNamara is, de egy szovjet tábornok is ezt vallotta – hogy korlátozott atomháború nem létezik, ha elkezdődik, akkor igen hamar kezelhetetlenné válik és totális lesz. Azt atomháborút úgy lehet a legkönnyebben elkerülni, hogy bele sem kezdesz.
Miért hiszi azt olyan sok ember, hogy az atommal csak úgy dobálóznának, mint holmi petárdákkal? A Hidegháború alatt sokkal mélyebb ellentétek voltak, de egyetlen egyet sem pukkantottak el.
A kínai atomarzenál meg elég kicsi más hatalmakéval összevetve és főleg stratégiai tudtommal.
Pont ezért gondolom hogy egy taktikai ütésváltás nem fog stratégiaivá változni! Ha kilősz egy hordozócsoportot nukival az nagy veszteség az USA-nak de még 2 nagyságrenddel alatta marad a stratégiai válaszcsapások veszteségeinek.De ez kizárólag USA-Orosz vonalon igaz.
Más atomhatalom valóban nem fenyegeti komolyan az USA-t mennyiségi szemszögből!
Bár Kína megtámadhat 1-2 nagyobb Amcsi várost de ezzel az egész Kína a nemzethalál szélére kerülhet. Egyszerűen nem érné meg nekik….
Az atomfegyver bármennyire is misztikus fegyver de igazából csak egy marha erős bomba.A modern atomfegyvereknek már elég kicsi a visszamaradó szennyezése . Ha jól emlékszem egy Budapest méretű város teljes elpusztításához is 4-5 2-300 kt-s fej kéne.
Egy robbanófej ezért intézheti el a hordozócsoportot és ezért is ez a leghatékonyabb módja ennek.
Bár én még mindíg inkább a kikötőben álló hordozóra támadnék békaemberekkel kisméretű robbanófejjel.