|

Fullextrás Lightning

Nos jelen esetben nem bőrkárpitra, diófa betétes műszerfalra, ülésfűtésre vagy egyéb finomságokra kell gondolni, bár “színezett” üveg, “ablakemelő”, nem gyenge audiofelszerelés és sok minden más kütyü is van a legújabb ötödik generációs vadászbombázóban.

A napokban szárnyalt először a Lockheed Martin által kifejlesztett F-35 Lightning II újabb prototípusa David Nelson tesztpilótával a katapultülésben. Az amerikai haditechnikai mamutvállalat Fort Worth-i üzemének területéről április 7-én végrehajtott szűzrepülés során a BF-4 jelzésű prototípus 4700 méterig emelkedett, ezalatt Nelson a hajtóművezérlést és a gép viselkedését tesztelte. A helyi idő szerint 10:04-kor megkezdett szárnyalás 55 percig tartott és különösebb esemény nélkül zajlott le.

Bár ez eddig így elsőre “nem nagy szám”, ha a részletekbe tekintünk már annál érdekesebb a dolog. A BF-4 jelzésű prototípus ugyanis a típus első példánya, melynek fedélzetén megtalálható az összes hadászati elektronikai berendezés, melyet az F-35-ösbe szántak. Ezen tények ismeretében már érthető a “fullextrás” jelző.

Az ötödik generációs vadászbombázó a szenzorfúzió “melegágya”, a gép körüli légtérből minden korábbi típusnál több adat érkezik a pilótához a különböző érzékelők garmadájának köszönhetően. Nézzük hát a BF-4 fontosabb eszközeit, berendezéseit:

  • A Northrop Grumman Electronic Systems szállítja AN/APG-81 AESA-radart, amely a levegő-levegő üzemmód mellett a földfelszíni és vízi célok felderítésére is képes. Megoldott a “SAR mapping”, azaz a radar számítógépei fotóminőségű képet alkotnak a visszavert jelekből. Képes kommunikációs eszközként is funkcionálni, lehetővé téve az adatátvitelt a kötelék tagjai között. Az említett dolgokra ráadásul egyszerre is képes a sok kis adóvevő egységnek köszönhetően, melyből ezernél több található a “tányérba” építve. Ezenkívül lehetséges lesz a berendezés fegyverként történő alkalmazása irányított sugárnyaláb segítségével. Ez azonban csupán rendkívül rövid ideig használhatja, mert a nagy teljesítménytől megolvadhatnak az adóvevő modulok.
  • Szintén a Northrop Grumman szállítja az EO-DAS (Electro-Optical Distributed Aperture System) vagy DAIRS (Distributed Aperture InfraRed System) berendezést, amely hat darab törzsbe beépített érzékelővel rendelkezik, biztosítván ezzel a 360 fokos lefedettséget. A rendszer érzékeli a közeledő rakétákat, valamint a közelben lévő repülőgépeket, és lehetővé teszi a rakéták indítását azokra, még akkor is, ha a cél a gép mögött helyezkedik el.
  • A Lockhhed Martin fejleszti az elektro-optikai megjelölőrendszert (EOTS – Electro-Optical Targeting System), amely a gép orra alatt, egy aranybevonattal ellátott búra alatt rejtőzik. A rendszer részét képezi egy FLIR (előre néző infravörös érzékelő), egy TV-kamera és egy lézeres célmegjelölő is. A berendezés hasonló az orosz típusokon széleskörűen elterjedt infravörös érzékelőhöz (KOLS/IRST), ám van levegő-föld üzemmódja is a lézervezérlésű bombák örömére.
  • A rengeteg szenzor és egyéb eszköz hatalmas feldolgozókapacitást igényel, szintén “hazai pályán” készül az ICP (Integrated Core Processor), mely a számítógép lelkét adja. A központi egység MIL STD 1394B szabványú adatbuszon keresztül csatlakozik a repülőgép többi berendezéséhez.
  • A Kaiser Electronics és az Elbit közösen fejlesztette a sisakkijelzőt (HMDS – Helmet Mounted Display System), melyben ugyanazon adatokat vetítik a pilóta szeme elé, melyeket korábbi típusoknál a HUD üveglapjára. Ennek köszönhetően szükségtelenné vált a szemmagasságú kijelző, így azt nem is építenek a Lightning II-be.
  • A brit BAe Systems felelős az elektronikai harcászati rendszerért
  • A Northrop Grumman fejleszti ICNI (Integrated Communication, Navigation & Identification – integrált kommumikációs, navigációs és azonosító) berendezést
  • A Honeywelltől érkezik az INS (inerciális navigációs rendszer), míg a Raytheon a GPS-t szállítja.

A BF-4 a fent említett rendszerekkel kezdi meg a tesztprogramot, menet közben azonban folyamatosan bővítik majd a palettát. Az F-35B-hez hasonlóan F-35A és C variánsok is közel 100%-ban azonos berendezésekkel lesznek felszerelve, egyszerűsítvén, gyorsabbá és olcsóbbá téve a kiképzést és az üzemeltetést.
Az F-35 fedélzeti rendszereivel már több mint 100 000 órás tapasztalat gyűlt össze laboratóriumi körülmények között, beleszámítva az átalakított Boeing B737-es próbapaddal végzett repüléseket is.
A BF-4 fedélzetén már a Block 0.5 jelzésű szoftvercsomag fut, mely a fontosabb funkciókat tudja, tehát működik a lokátor levegő-levegő és SAR üzemmódja, a barát/ellenség felismerő rendszer, az integrált UHF/VHF rádiók, a besugárzásjelző és a navigációs rendszerek. Ezen a gépen fogják először bevezetni a Block 1-es szoftvercsomagot is.

A BF-4 hamarosan Patuxent River haditengerészeti bázisra települ, ahol a tesztprogram nagy része zajlik majd.

Annyit azért még végezetül megjegyeznénk, hogy szép, szép, hogy már repült a gép, azonban ennek már több, mint egy éve sorra kellett volna kerülnie. A sokat módosított ütemterv előző változata szerint 2009 márciusára írták ki a BF-4 első repülését. De mint tudjuk, újra meg újra csúszik a program, a típus egyre többe kerül, és egyre tovább csúszik rendszerbe állításának időpontja.

26 hozzászólás “Fullextrás Lightning”

  1. Elég korrekt az extralista, csak ne lenne ilyen csúnya:(.
    Tudom, ez annyira nem fontos szempont, de kifejezetten ronda.

    Viszont, a radarját fegyverként lehet használni?
    “Ezenkívül lehetséges lesz a berendezés fegyverként történő alkalmazása irányított sugárnyaláb segítségével.”
    Ez hogy működik, mit csinál?

  2. Ezt hívják a harcászatban fekete mágiának. Mi pórnép majd kb 20 év múlva megtudunk róla néhány kisebb dolgot, kb 50 év múlva, mire elavul meg sokmindent, de akkor már úgyse lehet vele mit kezdeni. De a más országok hírszerzői biztos keményen dolgoznak a probléma megoldásán.

  3. A lokátor sok kis sugárzó elemből áll, az elektromágneses hullámok fázisát a sugárzó elemeken kükön-külön lehet állítani, ezáltal az energiát szükség szerint egy pontba tudják koncentrálni, azáltal, h az azonos fázisú hullámok erösítik egymést. Igy lehetőség van más gépek elektronikai rendszereiben kárt tenni, mint kb a Matrix filmben. Az elv ismert a technikai kifejlesztés pénz és idő, sok és és sok millió dollár.

  4. a radar az ugye radar hullámokat bocsájt ki ezek a hullámok ha koncentrálják őket 1 pontban és elég magas a frekvencia akkor képesek fizikai sérüléseket okozni azzal h a koncentrált radarsugár mozgó részecskéi amikor nekicsapódnak a felületnek a nagy rezgésszám (frekvencia) miatt elkezdi melegíteni azt és megolvad vagy “szétrázza” a megtámadott felületet aki figyelt fizika órán annak ennyi elég h kb megértse az elvi működést aki meg nem annak javaslom h nézze át a témát és ő is megérti :)

  5. A “szétrázza” szó semmilyen hasonlattal élve nem jó. Szó nincs semmiféle mechanikai igénybevételről. A célpont egyes elemeit esetleg megolvasztja vagy felmelegíti. Apró gond az, hogy szerintem a repülőgépen levő radarokban nincs ehhez elég kakaó. Néhány tucat méteren megy ez az elv, de ott is csak emberek ellen. Pár éve teszteltek ilyen mikrohullámos tömegoszlató rendszert, de tudtommal morális okokból elvetették az alkalmazást, mert az aki ellen használják nehezen tud elemenkülni, hiszen nem látja mint a vízágyút, csak azt érzékeli, hogy már melege van enyén szólva. Nagyon komoly égési sérüléseket tud okozni az ilyen és hosszútávú hatásai is elég durvák lehetnek. Mondjuk közelről a vízágyú is lehet halálos…

    A radar támadó alkalmazása inkább az ellenfél elektronikai rendszerei ellen lehet sikeres, de ott sem megolvasztásról van szó. Egyszerűen az alkalmazott frekvencia és esetleges teljesítmény változtatással hazavágják az ellenfelet. Inkább arra kell gondolni, hogy a szeparált ECM rendszerek helyett a radar még multifunkciósabb lesz. Nem csak felderít, de egyben ECM. Nem csak véd, hanem úgy véd, hogy tönkreis teszi az ellenfél egyes eszközeit.

  6. Kíváncsi lennék rá, hogy milyen rendszereket képes kisütni, mert egy fly by wire, aerodinamikailag instabil gép ellen, ha elég nagy erejű, elég vicces dolgokat is okozhatna. Persze az se rossz, ha csak a fegyverrendszerek irányítását vágja tönkre, és akkor csak a gépágyú marad neki. Akkor tulajdonképpen egy koncentrált elektromágneses impulzus fegyverként működik, nem?

    Kérdés mennyire működnek a repülőgépek Faraday kalitkaként, mert az elvileg megvédené a fedélzeti rendszereket. Vicces lesz, mert az legújabb gépek ellen lesz a leghatásosabb, hiszen a kompozit anyagok nem tudnak ilyen funkciót betölteni, valamint ezeken a legbonyolultabb az elektronika.

  7. http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1di%C3%B3lok%C3%A1tor ennyit arról h elektromágneses impulzus aki elolvassa a linket az rájön h a radarok nem elektromágneses impulzusokat bocsájtanak ki hanem rádióhullámokat
    és nem azt mondtam h annyira erősek ezek a koncentrált rádióhullámok h szétrobbantanak egy gépet vagy megolvasztják azt….csak bizonyos részegységeket főznek meg pl radar v a pilóta v egy póttartály.

  8. A pilótát nem, mert a kabintetők EM ellen elég rendesen arányékolva vannak, jellemzően vékony aranyréteggel vannak kezelve (vagy most már más fémet is használnak?)

    A radaroknak egyszerűen nincs teljesíménye ehhez. Az F-4E gépek radarja 125 kW körüli impulzus csúcsteljesíménye volt. Az MiG-25 gépeknek 550 kW tája. Ma ez olyan 20-40 kW táján van. Csodákat nem lehet tenni kis teljesítménnyel.

  9. Kb ugy működhet a dolog mint amikor leveszed a müszálas pulcsit és egy töltéskegyenlítődés megcsíp. A koncentrált elektromágneses hullánok feltölthetik az ellenség gépének pár elektromos rendszerét, már ha nincs árnyékolva. És vagy a töltésfelhalmozóés maga teszi tönkre az elektromos rendszert, v egy kisülés dögleszt meg pár alkarrészt. Az ellen nem fog lezuhanni, de harci képességei jelentősen csökkenhetnek egyes áramkörök elektromos alkatrészek hibája miatt.

  10. Ezt az irányított sugárnyalábot szerintem sem valamiféle rombolófegyverként kell elképzelni. Az AN/APG-81-el kapcsolatban az angol Wiki is csak elektronikai hadviselési képességet említ.
    Szóval szvsz az irányított sugárnyaláb valószínűleg csak zavarja, túlvezérli, „elvakítja” az ellenséges vevőberendezéseket. Bár elvileg elképzelhetőnek tartom, hogy megfelelő elektromágneses teljesítménysűrűséget koncentrálva akár tönkre is teheti, „kisütheti” az ellenséges eszköz elektronikáját.

    Ez a gyártói adatlap meg még ilyesmit sem említ:
    http://www.es.northropgrumman.com/solutions/sabr/assets/AESA.pdf

  11. A békéscsabai RAT-31DL radarral végeztek méréseket, hogy legyen mivel meggyőzni a pécsi sötétzöldeket: http://www.hm.gov.hu/files/9/6709/tubes_terheles_2.pdf
    RAT-31DL – Adóteljesítmény: 57 kW – D/L sáv (1215-1400 MHz; )
    „A RAT-31DL radar az elektromágneses hullámokat mindkét fősíkban élesen irányított tűnyalábokban koncentrálva sugározza ki.” – (Persze biztos nem olyan irányított sugárnyalábban mint az AESA AN/APG-81)

    Emax = az elektromos térerősség maximuma
    Smax = az elektromágneses teljesítménysűrűség maximuma

    60m távolságban, 7m magasan: Emax = 11,98 V/m, Smax = 38,07 µW/cm^2 (mikrowatt(!)/négyzetcenti)
    2300m távolságban: Emax = 0,79 V/m, Smax = 0,17 µW/cm^2
    4500m távolságban: Emax = 0,35 V/m, Smax = 0,03 µW/cm^2

    Ezzel szemben a AN/APG-81 elődje, az AN/APG-77 (F-22, Raptor) „Összesen mintegy 2000 adóvevő elemet tartalmaz, melyek tömege egyenként 15 gramm, teljesítménye 4 Watt.” Ez összesen „csak” kb. 8 kW adóteljesítmény, szóval a fentihez hasonló távolságokban mérhető em. teljesítménysűrűség valószínűleg itt sem lehet olyan mértékű (még koncentrálva sem), hogy meg lehetne olvasztani, vagy rongálni vele bármit is. Legalábbis én (egyelőre) nem tudom elképzelni, de majd meglátjuk… :-)

  12. dudi!

    „ennyit arról h elektromágneses impulzus aki elolvassa a linket az rájön h a radarok nem elektromágneses impulzusokat bocsájtanak ki hanem rádióhullámokat”

    A rádióhullám az elektromágneses impulzus! Csak az „impulzus” szót nem szokás a hullám jelformára használni. A mai radarok pedig elektromágneses impulzusokat bocsátanak ki. Szóval ki nem figyelt a fizikaórán? :-)))

  13. Meg ugye ez az irányított sugárnyaláb dolog még elméletileg is fegyverként csak kis távolságban lehetne hatékony, miközben a F-35-nek azért erre a célra vannak ütősebb hardverjei is, pld akár a GAU-12/U is meggyőző lehet :-)

  14. AstarothZ valóban igazad van !!!!!!!!!!!
    az a baj h a radar nem úgy pusztít az elektromágneses sugárzással h kibocsájt egy nagy elektromágneses impulzust ami kiüt minden elektronikát v túltölti az ellenséges gép rendszereit, hanem úgy h a rádióhullámok részecskéi mikor nekicsapódnak a felületnek akkor ez egy nagyon kis mértékben felmelegszik de itt nem csak egy-két részecske fog becsapódni hanem a koncentrálásnak köszönhetően rengeteg és ez a sok kicsi becsapódás már elég ahhoz h megolvasszon pl egy áramkört. ugyan az az elv mint amit a kovácsok használnak ütik a fémet kalapáccsal mire az elkezd melegedni minél gyorsabban ütik annál jobban csak a mi esetünkben a kalapács a rádióhullám a fém pedig 1 áramkör v radar v bármi amire ráirányítják a sugárzást.

  15. hát 20-40KW is azért szépen melegíthet, az itthoni vasalóm ~1KWos. ~7-8sec kell, hogy a platni forró legyen és azért ~7-8 mert azért van a fémnek tehetetlensége rendesen, egy akármilyen em rendszernél ugye ilyen nincs ld mikro.

    a másik kérdés, hogy mekkora területre fokuszáljuk a nyalábot 20-40KW 10cm3 re vetíve brutális lehet 1sec alatt ott már elektronika döglött, ha azt a 20-40KWot tudja tartani 3-4secig akkor ott már nem tönkrement hanem olvad az anyag….

    régen garinál nem nézték mikrot mindig úgy vágtuk szijjel a félig szar eszközöket 800wos mikroba 2sec bármi elektronikát agyonvert.

    persze sok minden nem világos, pl hatásfok, gondolom rendes hűtése lesz az APG81nek. aztán az elektronika amit mögé rakhatnak brutálisnak kell lennie pl fokuszálás/követés szempontjából.

    de a konstrukció ha müködik ultimate lehet. S300üteg, radar döglött, PakFa radar döglött…. :DDD
    de uigy szétégetheti a rá kilött R77 radarját is. IRIS rakéták érzékelőjét meg ugye lézerrel ígeti szét.
    Mégvmi esetleg? :DDD

  16. ugyan az az elv mint amit a kovácsok használnak ütik a fémet kalapáccsal mire az elkezd melegedni

    Ha ráütsz a hideg fémra, akkor valóban van kis melegdés, de soha nem fogy annyi hő termelődni, ami csak 100 fok közeléb hevítené a fémet és az elv sem ugyanaz…

    Nagyon meredek dologkat írsz folymatosan. Lásd. EM impulzus vs. rádióhullám…

  17. Hát 20-40KW is azért szépen melegíthet, az itthoni vasalóm ~1KWos. ~7-8sec kell, hogy a platni forró legyen és azért ~7-8 mert azért van a fémnek tehetetlensége rendesen, egy akármilyen em rendszernél ugye ilyen nincs ld mikro.

    Jó. Mekkora felületű a platni és az bepumpált energi hány %-a jut el oda? Lényegében 100% körüli. A radart hűteni kell, mert benyomott elektromos teljesímény az megjelenik a szerkezeten ellenállás formájában.

    A radar 20-40kW teljesíménye hány köbkilométernyi térrészbe van pumpálva? Mert 20-40kW az az elektromos inmput. Hány %-a ér el egy 50-60 km-re levő célhoz? Na ez output. Ha 2.2 fokos kúpszöggel keres a radar, akkor számold ki, hogy 50 km távolságban mekkora a kúp belső térfogata. Batár nagy. És ebben megy bele a 20-40kW. A mobil tornyok nagyobb térerősséget hoznak létre, egyszer az Air Power blogon kiszámolta valaki.

    Elképesztő, hogy mennyire nincs természettudományos ismerete sokaknak. Ne két szám alapján próbáljunk már spekulálni…

  18. “Mekkora felületű a platni és az bepumpált energi hány %-a jut el oda? ”
    óhát ez millió tényezötől függ.

    “A radart hűteni kell, mert benyomott elektromos teljesímény az megjelenik a szerkezeten ellenállás formájában.”
    egyértelmű és?

    “Hány %-a ér el egy 50-60 km-re levő célhoz?”
    óhát ez millió tényezötől függ… :)

    “Elképesztő, hogy mennyire nincs természettudományos ismerete sokaknak. Ne két szám alapján próbáljunk már spekulálni… ”

    ha tudsz részletes infókat akkor osdz meg velünkegyelőre kb semmit se tudunk az egészről. Ja de igen. A technikát amik annyira igéretesnek tartják, hogy már F22 is meg fogja kapni ezt a képességet. Biztos azért csinálják mert platni és nem jut el és nem ér semmit. hülyék. ezvan. :DDD

  19. Erről egyszer amúgy írtak vmit, hogyha ismerik a légvédelmi radar működési módját, akkor meg tudják mondani, hogy mikor van nyitva a vételi kapu. Ekkor az ECM-radar a visszavert jelre még ráküld egy adag impulzust, ezért a radar a várt visszaérkező teljesítmény helyett annak néhányszorosát kapja. A félvezetők pedig elég érzékenyek a túlfeszültségre vagy a túláramra(pontosan nem tudom, hogy melyik a jó).
    Ezt egy elektroncsöves, magnetronos régi légóradarral elég nehéz megcsinálni, mert az elektroncső jól bírja a terhelést, vlamint gyorsan cserélhető, ha megdöglik. Egy IC esetén ez bajos lenne.

  20. Eleve ki tudja itt normálisan hogyan működik a mikor?!.

    Meg mondom H2O molekula kötéseit gerjeszti ami kvantált az jelenti hogy csak adott hullám hosszal lehet a kötés alkotó e- energiáját növelni ezzel. Megnövelve a rezgési amplitúdót valamint a kötés menti forgási sebességet.

    Na ugyan ezt bármely anyaggal ellehet játszani csak azoknak más a hullámhossz igényük sőt, lehet játszani az sugárzás intenzitásával is.
    Impulzus szerűen ekkor a rezonancia tényező is fellép a kötésben.
    Mivel mikor a megfelelő hullámhosszú sugárzás éri akkor a kötés hossz megnő és a rotáció felgyorsúl.
    Mikor a relaszáció bekövetkezik az további feszültséget ébreszt.

    A súrlódás meg alapvetően a az azonos töltésű elektromágnesen mezők taszításból ered.

    Ha a gépben lévő SiO2 és a többi félvezetőre koncentrálunk gerjesztéskor akkor a közeg a Levegő mint gáztér megfelelő hullám hossznál nem akadály nem jár számod tevő energia veszteséggel.

  21. A mikró nem így működik. A szinuszosan változó elektromágneses hullámok rezgésbe hozzák a víz dipólus molekuláit. Ezért mikroval, vagy elektromágneses hullámmal csak olyan anyagot lehet melegíteni, ami dipólusokból áll.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.