Indiában sok mindenbe belefognak, ám ezekből vagy hatalmas „pofára esés” lesz vagy jön a „nyugati módi”, a tetemes költségnövekedés és határidőcsúszás. Az LCH (Light Combat Helicopter) esetében is gyűltek a sötét fellegek, azonban a hazai haditechnikai nagyágyú, a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) a napokban egy nagy levegővétellel távolabb fújta a viharfelhőket.
India sokadik fejlesztési programja, a könnyű harci helikopter kifejlesztésére törekvő projekt résztvevői több mint egyéves csúszás után végre eredményt tudtak felmutatni, ugyanis végrehajtotta felszállását az első prototípus.
A több száz kilogramm túlsúllyal megáldott példány március 29-én, helyi idő szerint 15:30-kor emelkedett a levegőbe, Unni Pillai és Hari Nair pilótákkal a fedélzetén, akik a 15 perces első repülés során a gép irányíthatóságát tesztelték.
A futurisztikus forgószárnyas a Eurocopter Tiger és a kínai Zhisheng-10 (Z-10) kategóriájába tartozik, ám azoknál „sokkal jobb” a gyártó szerint, mivel képes hegyvidéki viszonyok között is működni. Nem kottyan meg neki a tengerszint felett 3000 méteren található leszállóhelyekről való üzemelés, 5000 méteren történő fegyverhasználat, vagy a 6400 méteren végrehajtott UAV-indítás.
A típus tesztrepülését három darab technológiai demonstrátorral (TD) végzik. Az első prototípus túlsúlyos gondjait fokozatosan próbálják majd megoldani, a TD-1 580 kilogrammos súlytöbbletét 180-200 kilogrammal csökkentenék, a TD-2 esetén további 100 kilogrammot faragnának, míg 65-75 kg nyereséget remélnek a TD-3 tömegén. A tömegcsökkentéssel azonban nem sikerül majd eltüntetni majd’ 600 kg „felesleges” anyagot.
A francia Turbomeca segítségével kifejlesztett Shakti erőforrásokkal szerelt forgószárnyasból 159 darabot igényel a légierő és a hadsereg. A gép orra alá egy 20 mm-es Nexter gépágyú kerül, az európai MBDA szállítja majd a rakétákat, a svéd Saab felelős a rádióelektronikai zavaróberendezésért. Az indiai Defence R&D Organisation (DRDO) fejlesztett Nag tankelhárító rakéta is színesíti a palettát.
Mit jelent hogy 6400 méteren UAV-ot indít ? Gondolom nem egy „Hermes”-t de mégis mit ?
@Kuruc71
„”6400 méteren UAV-ot indít ?
Launching missiles at UAVs flying at over 21,000 feet!
Nem értem miért ölnek bele miliárdokat egy ilyen tákolmányba,ugy sem lesz jobb mint egy nyugati vagy egy orosz hasonló kategóriáju heli.áhh
India….Annyival ugy sem lesz jobb mint amennyire ők szeretnék.
HINDtheBEST:
Ezt én sem érem igazán…
Sztem bármelyik nyugati gyártó belemenne egy helyi összeszerelésben vagy hogy ott készüljenek részegységek. Ruszkikkal meg van pár éves kapcsolatuk. Inkább egy MI-28, Tiger vagy Cobra mint ez a furcsa ízé…
Ráadásul mivel indiai (saját) program valamiért kicsit kételkedem a sikerében….
Mondjuk lehet, hogy jobb mint a Z-10, mert arról sem sokat hallani, miót a kanadaiak nem adnak hozzá hajtóművet, de a Tigernél????
Mert minden hazai cucc jobb bármilyen külhoninál. Senki sem pofázik bele, és annyit gyártanak,amennyit akarnak, főleg akkor, amikor a legjobban kell. Ha ugyanis ezeket a szarokat elkezdik arra használni amire valók, tehát élő emberek beleinek kiontására, vagy élve elégetésére, a szemérmes gyártók 1ből elzárják a pótalkatrész csapot, főleg pedig nem pótolják a veszteségeket. Nagyon is igazuk van az indusoknak.
Hehehe – Helikopter fogyókúra. ILYEN volt ELŐTTE, ILYEN lett UTÁNA. Szerintem mi magyarok is besegíthetnénk ebben, mondjuk egy Béres Alexandra fitness DVD-vel :-) Alexandra legalább jól néz ki, nem úgy mint ez a indiai kávédaráló. Az indiaiak beszerzéseibe és fejlesztéseiben valahogy sosem látom igazán a koncepciót, meg a logikát.
Tipp.: Eleve két 50 kilós pilótát kell kiképezni, és mindjárt nyertek kb. 40-50 kg-ot :-))
Megha liszenszgyártásba fogtak volna, az valahogy:) soha nem teljesen olyanra sikerál mint az eredeti. És valoszinü a fejük felett is átnyúlhatnak ha műszerezettségről – műszaki fejlesztésekre kerül sor. stb.
Az ilyen tamáskodó kommentekről csak az jut eszembe, mikor pár hónappal ezelőtt a PAK-FA-t jólértesültek csak szimulátornak titulálták :) etc
Hát kíváncsi leszek mi lesz belőle! A bonyolultabb dolgok mind külföldi cumók benne! Francia hajtómű svéd elektronika….
sok mindent nem tudnak elrontani az indiaiak! A sárkányt csinálják ők! Ja, hogy az lett túl nehéz? Hol is lehet a hiba? Tényleg nem tudom… :D
Sokan itt azt gondoljak hogy Hadi technika Europai es Amerikai monopolium. Talan igaz ha hatra nezuk de de sajnos nagy tevedes ha jovore nezzuk.
Hadi eszkozokre a piac Azsiaban van, tobb mernok es tervezot kepeznek Azsiaban, egyre komplikaltabb tervezo rendszer Azsiabol ered. Tehat, tetszestol fugettlenul, ez a jovo.
Ez a program tuti siker lesz tobb szempontbol,
Tobb eves tapasztalat letezik a Dhruv helokopter tervezessel, es gyartassal Indiaban.
Nagy az Indiai piac, tobb szaz ilyen gep kellene, elso szeria 159 kovoten is. Nagyon hasznos magas Himalayanban Kinai hataron, es a sivatagi viszonyok mellett.
Nem letezik 6000 meteren magas teljesitmeny nyujto gep kulfoldi gyartoknel, tehat logikusan Indianak kell tervezni es gyartani.