Igyekezvén eldönteni saját fejlesztésű élvonalbeli harckocsijának, az Arjun-nak további sorsát, India 1 hetes gyakorlat során tette azt próbára a nagy mennyiségben rendszeresítendő és így az indiai harckocsizó erők jövőbeni gerincét adó orosz T-90-essel szemben.
A gyakorlaton, melynek helyszínéül a Bikaner közelében található Mahajan Ranges sivatagos környezetében 14 db Arjun és ugyanennyi T-90-es harckocsi mérte össze tudását.
Jó lehet a gyakorlat végeredménye jelenleg még titkos, a Business Standard több, a tesztelésen részt vett forrás által is megerősített információk alapján tudni véli, hogy az Arjun minden téren helyben hagyta a T-90-est…
Az 1 hetes próbatétel során mindkét csoportnak azonos taktikai feladatot kellett teljesítenie:
- 50 km-es táv megtétele sivatagi terepen, melyet
- egy kis célba lövészet követett: minden egységnek legalább 10 lövést kellett leadnia, mind álló helyzetben, mind mozgás közben
- a lövöldözés után egy kis hűtőfürdő következett, egy hozzávetőlegesen 1,5 méter mély vizes árkon történő átelés képében
A gyakorlat során végül azonban minden egyes harckocsi összesen cirka 150 kilométer tett meg és 30-50 lövést adott le.
A megfigyelők szerint az Arjun kimagasló teljesítményt nyújtott a sivatagos terepen történő haladás, célpont felderítés, nyomon követés, befogás, valamint a találati pontosság terén is – összesítve az Arjun a híresztelések szerint egyértelműen demonstrálta T-90-vel szembeni fölényét.
Az Indiai Hadsereg egyik T-90-es harckocsija ,
“Az Arjun, magasan képzett személyzet irányítása mellett, még ennél is jobban teljesíthetett volna” – hangsúlyozta egy az Arjun tervezésében közreműködő tiszt.
Hogy mi is legyen a több évtizedes, „viharos”, sokak véleménye szerint alapvetően rosszul managelt fejlesztést a háta mögött tudó Arjun sorsa, az nem egy új keletű problémája az indiai katonai vezetésnek, így nem meglepő, hogy az indiai páncélos erők kapcsán érintett valamennyi tábornok megjelent a helyszínen, többek között: D Bhardwaj, Anil Chait, Pradeep Khanna, JP Singh vezérőrnagyok, valamint a katonai hadműveleteket vezénylő tábornok AS Sekhon vezérőrnagy is tiszteletét tette.
Az elérhető információk alapján a gyakorlat élesen bizonyította, hogy újabb Arjun harckocsik megrendelése nem biztos, hogy kidobott pénz lenne; a katonai vezetés ezek fényében vélhetően nehezen, vagy legalábbis nehezebben fogja tudni fenntartani Arjunnal szembeni korábbi nyílt, elégtelen teljesítményre hivatkozó elutasító álláspontját.
Ugyan a típust övező, korai merev elzárkózás 2008 vége felé némiképp enyhült, az elmúlt 4 hónap során az indiai hadsereg mégis következetesen úgy tett mintha egyetlen további Arjunt sem szeretne vásárolni, melyet a magas rendfokozatú katonai vezetők nyilatkozatai is megerősítettek. Alapvetően hasonló az általuk képviselt felállás, mint az Egyesült Államokban az F-22 Raptor esetében: ennyi és ennyi lesz rendszeresítve és nem több. Az Arjun esetében ez az eddig beszerzett 124 db harckocsit jelenti. Csak más az indoklás – néminemű túlzással: annyira jó hogy nem kell több vs. annyira nem jó, hogy nem kell több.
Mindenesetre hamarosan valamennyi megrendelt Arjun harckocsit leszállítják, így az Avadi-ban található Heavy Vehicles Factory-nak (HVF), sürgősen új megrendelésekre lesz szüksége. A gyár egyébként jelenlegi kapacitása mellett évente 50 harckocsit képes legyártani.
A gyakorlat eredménye ellenére harckocsi szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a harckocsikat kizárólag sivatagi terepen tesztelték ezen gyakorlat során, így nem tudni más terepviszonyok között hogyan teljesítene az Arjun orosz riválisával szemben. Hovatovább rámutatnak arra is, hogy a hadsereg által használt egyéb eszközök, gépek részben ellehetetleníthetik az Arjunnak, mint csapásmérő harckocsinak az alkalmazását – a klasszikus nehéz harckocsi vs. gyenge híd, ponton híd esetére tessék gondolni alapvetően. A súlyos egyéniség (~60 tonna) mellett még relatíve nagyméretűnek is számító Arjun vasúti szállítása speciálisan kialakított szállítóvagonokkal egyébként már megoldott.
Márpedig az Arjun további sorsát leginkább az fogja befolyásolni, hogy defenzív, vagy csapásmérő szerepet jut neki végül, hiszen utóbbi esetben akár további 500 db harckocsi megrendelésével is számolhat a gyártó, sokkal kifizetődőbbé téve ezzel a történetet India számára.
Bár az illetékes vezetők korábbi nyilatkozatai alapján az indiai hadsereg túl hosszú távon nem számol az Arjun-nal, hiszen „a jövőbe tekintve” egy 2020 magasságában hadrendbe állítható, „futurisztikus” harckocsiban reménykednek. Csak nehogy végül annak is 20+ évre nyúljon a fejlesztése…
Őszintén nem hiszem, hogy az Arjun tényleg győzedelmeskedett. Kíváncsi lennék a T-90-es személyzet képzettségére, valamint hogy az Arjun gyártója mennyivel egészíthette ki nem hivatalosan a T-90 személyzet sovány fizetését.. :S
Persze javítsatok ki, ha meglátásom nem helyes.
Ha a katonai vezetés tényleg nem szimpatizál vele akkor mindegy, a kérdés az hogy mi lesz erősebb a katonai lobbi vagy a gazdasági – szerintem.
Mit lehet tudni erről a „futurisztikus”, új hk-ról? A fejlesztése elkezdődött már egyáltalán?
Szerintem már lezsírozták Oroszokkal a T-95-öt.
Mármint nem úgy lezsírozták hogy lekonzerválták már elkészülte előtt :), hanem azt fogják majd megrendelni ha beindul a gyártása és Indiai pénzen biztosítani a még további fejlesztését.
Nemtom, de ez nekem kicsit kevésnek tűnik, hogy messzemenő következtetéseket vonjak le. 150 k 1 hét alatt, ha ahétvégét nem számoljuk, ez akkor is kb 30 km 1nap.
Valóban, régebbi hírek szerint az indiaiak már beszálltak a T-95 fejlesztésébe, tehát valószínű, hogy erre a „szuperharckocsi”-ra gondoltak.
Ez a gyakorlat egy megrendezett színjáték volt nem több!
snakeye: na ja, nem kicsit gyanús :) Mondjuk ez érződik is a feladat kiírásának „komolyságán”. Hihető, hogy egy ilyen teadélutánon dől el melyik a jobb :)
Meg pár nokiás doboz is lehet gazdát cserél majd :))
1 hét 150 km !!!!!!!
sztem azért csak ennyit mentek mert az arjun nem bír többet és az nem lenne vmi jó reklám ha egy megbízhatósági teszten javítani kéne a vasat…
persze ez csak akkor állja meg a helyét ha rosszmájú lennék de nem vok…
meg arra is kíváncsi lennék h a teszteken milyen t-90 vett részt??amit maguknak gyártanak vagy amit az oroszok használnak mert a kettő közt ég és föld a különbség… (az oroszok által használt javára)
erről tud valaki vmi infót?????
” kettő közt ég és föld a különbség… ”
És ezt neked ki mondta? A gyárigazgatók? Az indiai vezérkar? A pakisztáni titkosszolgálat?
Nemtom, de ez nekem kicsit kevésnek tűnik, hogy messzemenő következtetéseket vonjak le. 150 k 1 hét alatt, ha ahétvégét nem számoljuk, ez akkor is kb 30 km 1nap.
2007/2008 magasságában végrehajtott tesztek kapcsán olyanokat lehet olvasni, hogy ~1 000 km alatt vagy 4 Arjun erőforrása is megadta magát. A fejlesztő DRDO persze szabotázsakciót kiáltott.
ott vmi tuti volt az arjun „erőforrását” itt NYon is az egyik legmegbízhatobbnak tartjuk… max elszereltek vmit az Indiaiak…
India amúgy ruszkik legjobb vevője, ehez adjuk hozzá, hogy egyre inkább NYi cégek is nyomulnak ezen a piacon és kijön az, hogy ruszkik nagyon rosszul teszik, ha a T90 nem hozza az elvárt szintet ne adj isten az Arjun tényleg elverné. 1000+ T90 licenszdíja… nem tudom mennyi de k* sok pénz lehet. :)
Kisendre!!!!!!
nem nem gyárigazgatók vagy vezérkar v pakisztáni haverok:) de az tény h az indiai t-90esek gyengébben felszereltek mint az orosz variánsok még a nevük is más mint a többi exportra szánt változatnak de gondolom ezt te is nagyon jól tudod az eredeti export változat neve T-90SZ az indiai változatnak pedig T-90 Bhishma….
dudi: Tök mindegy, ugyanis az indiaiak nem orosz T-90-eseket akarnak rendszeresíteni, hanem saját gyártásút. Ebből a tekintetből már irreleváns, az orosz T-90 milyen felszereltségű.
pontosítok: Az indiaiak nem orosz T-90-eseket akarnak rendszeresíteni, hanem saját gyártás T-90 Bhishma-t, vagy az Arjun-t.
sztem amikor putyin azt mondta, hogy megengedhetetlen, hogy a licenszbe gyártott orosz eszközök magasabb harcértéket/szinvonalat képvielnek mint amit a saját hadseregükkap akkor (többek közt) a T-90 Bhishma-ra gondolt… :)
A 2004es Arjun teszten amiben az Arjun leszerepelt de pár helyen nagyon elverte a T90et. Nem véletlenül került nyi elektronika az indiai T90kbe.
Fade: A dolgoban az az igazán szép, hogy ezután a DRDO az elérhető infók alapján be „feketedobozozta” az Arjun-t a motor tesztek alatti monitorozása végett. No, utána már nem szól ilyen hibákról a fáma. Vagy legalábbis nem került ki róla infó.
dudi: Igen ám, de a T-90SZ-el szemben az indiai változatba került francia elektronika is. Illetve ha jól tudom a nagy volumenű licencgyártás egy tovább turbózott változatot, T-90M megnevezés alatt futó változatot veszi majd alapul, amihez elvileg jár a Kontakt-5-nél modernebb Kaktus ERA is. Meg újabb francia és izraeli szeretetcsomagok… :)
Aktív védelmi rendszere ellenben egyelőre nincsen, ha jól tudom. Csak folyamatban van a dolog. A Shtora + Arena kombó nem voltak eladóak? (tudom Oroszország, olyan ma se nagyon van, hogy ott valami nem eladó :)) Vagy nem kellett Indiának? Holott amennyire én tudom orosz barátaink nem állnak rosszul aktív védelmi rendszer vonalon.
Tcat:
hihi T90 wikiről, utána kéne nézni: „April 2008, the Indian Army sent request for proposals to Rafael, BAE Systems, Raytheon, Rosoboronexport, Saab, and Germany’s IBD Deisenroth Engineering for an active protection system for the T-90S Bhishma. The contract is expected to be worth US$270 million.[19]”
Az orosz „aktív” védelemről (meg az orosz tankokról/vezetésről) nekem a Grozniji tank mészárlás(ok) óta nincs túl jó véleményem. Iraqba M1ek is megkapták a magukét vmi nagyon durva a difi.
ha írtok vmiről és van róla alapcikk nem baj ha a linkek közt szerepel… https://htka.hu/2008/01/01/t-90/ :DDD
Egész pontosan mit kell még fejleszteni egy indiai Leopard-2 klónon? Harminc éves technológia.
az új szériás orosz t-90ben is van francia cucc pl: képalkotó hőkamera meg ha jól tudom a célzórendszer és az éjjellátó is de ez nem biztos
hihi T90 wikiről, utána kéne nézni:
Igen, én is azt mondom, hogy egyelőre nincsen :) Ellenben ott az orosz export cég a listában :)
By the way most épp nincs jelenésem utánanézni, de úgy rémlik az orosz aktív védelmi rendszer fejlesztés iránt egy időben mintha érdeklődtek volna a franciák, de részletekre nem emlékszem. Meg hogy lett-e belőle végül valami egyáltalán.
Az izraeli Trophy meg az Iron Fist, illetve a Raytheon leendő Quick Kill-je mellett a többieknek milyen aktív védelmi rendszere van? Nem tudja valaki fejből? :D
Szasztok. @Tcat: passz. Groznijban szerintem meg fel sem voltak Arenaval szerelve a hk.-k. Azt viszont tudni velem, hogy Gruziaban igencsak jol mukodtek eme rendszerek, az oroszok is tanultak a korabbi esemenyekbol.
Drozd, Drozd 2, Arena