Az elmúlt évek során a Amerikai Haditengerészet SEAL egységei által, a módosított M-14 gépkarabélyokkal (EBR, Enhanced Battle Rifle) elért sikerekből okulva az Amerikai Hadsereg az elmúlt évben 5 000 db 7,62 mm-es kaliberű M-14 karabélyt alakíttatott át EBR változatra.
Az átalakítás költségei karabélyonként 3 000 dollárra rúgtak, de ezért a summáért cserébe a fegyverek kiváló minőségű alumínium vázat, markolatot, távcsövek illesztésére szolgáló sínt és egyéb finomságokat kaptak.
Az EBR – melyet elsősorban mesterlövészeknek szántak – üres állapotban a standard M-14-nél 2,6 kg-mal, míg az M-4-nél 3,6 kg-mal nehezebb. A nagyobb súllyal szemben ellenérvként felhozható, hogy pontosság terén viszont felülmúlja mindkét említett fegyvert. A múlt év óta az Afganisztánban tevékenykedő gyalogos szakasz fegyvertárában helyet kap 2 EBR is.
Ezek alapján az Afganisztánban járőröző 9 fős rajok arzenálja a következőképpen néz ki: két fő „sima” 5,56 mm-es gépkarabélyt szorongat, öten 5,56 mm-es rohampuskát markolnak, (egy részük 40 mm-es gránátvetővel felszerelve) végül ketten az említett M-14 EBR-t használják.
Míg az 5,56 mm-es lövedékek átütőereje és pontossága 300 méteren túl jelentősen romlik, addig az EBR, használója képességeinek függvényében, akár 800 méteren belül is pontos és hatékony maradhat. Korábban a mesterlövészek sikeresek voltak feljavított M-14 karabélyaikkal is, bár e fél-automata fegyvereket alapvetően nem mesterlövész fegyvereknek szánták. Ennek ellenére 1960-as évektől egészen 1988-ig az M-21 (módosított M-14) szolgált alap mesterlövészpuskaként.
Az M-14-es fejlesztésének eredeti célja egy továbbfejlesztett M-1 Garand létrehozása volt. Az 1930-as években kifejlesztett M-1-et 1959-ig, az M-14 rendszerbeállításáig használták. Menetközben a NATO erőknél tért hódítottak az 5,56 mm-es lőszert használó fegyverek, melynek gyorsan teret nyertek. Az M-14 M-16 általi leváltása Vietnamban a 60-as évek elejétől, máshol inkább az évtized végén kezdődött meg.
Az M-16-os sikere ellenére továbbra is komoly igény mutatkozott nagyobb lőtávolságú és kaliberű fegyverekre, különösen olyan helyeken mint Afganisztán. Az EBR variáns fejlesztése 2000-ben kezdődött meg és első körben a SEAL egységek arzenáljában jelent meg. A kis visszarúgása és ergonomikus kialakítása végett kedvező fogadtatású gépkarabély ezt követően a Parti Őrségnél, majd végül a Hadseregnél is megjelent, mint a raktáron lévő M-14 karabélyok költséghatékonyan modernizált változata.
Az Amerikai Hadsereg felismerve az Afganisztáni viszonyok egyedi jellegét, a gyalogság 22%-t szerelte fel M-14 EBR gépkarabélyokkal.
9 fős szakasz? Esetleg 2 nap Sztálingrád után.:))
Inkább raj nem?
Ez most egy google fordítás?
Izé, ez pukka (mint ahogy a nevében is bent van)nem karabély.
Azt a huszas tarat nem lehetett volna kicserelni nagyobbra, 3ezerbe talan belefert volna…
Már így is majdnem 8kg,még cipelje pluszba azt a 10db 7,62x51mm-es lőszert hogy 30 férőhelyes tárja legyen?Minek,itt egyébként is a pontosságon van a hangsúly és nem azon hogy a katona Rambót játsszon 100-as hevederekkel és pazarolja a lőszert.Szerintem:D
Náluk meg a HM Kb. 5000 zöld dolcsiért akarja modernizálni az Ak63-kat.
Hihetetlen hogy milyen pazarló a mi honvédségünk.
@Minusz: Ez a fegyver alapvetoen kozelharc- illetve kozepes lovesz puska. Kozelharcban k..gyorsan kilovod a huszas tarat es a toltessel nem keves ido megy el. Ekkora sulynal mar 10 skulo nem oszt, es nem is szoroz. A puska tenyleg tul nehez, a katonak is panaszkodnak ra.
Egyebkent a fegyvernek ket tuzelesi modja van egyes loves[ vagy fel automata,ontolto], illetve teljes automata.
Erdekes,hogyan lehet pontosabb az alap M-14-nel, amikor a cso es az elsuto szerk. ugyan az…
Nem olcso ez az EBR kit., de sokkal olcsobb mint HK 417-eseket venni.