Március 24-ei, azaz mai kezdettel hadgyakorlatba kezdett az orosz Csendes-óceáni Flotta a Japán-tengeren. Abból a tényből, hogy két Udaloj I-osztályú romboló, az Admiral Vinogradov és az Admiral Tribuc lett „kizavarva” sejthető, hogy nagyobbrészt tengeralattjáró vadászat lesz a napi program, lévén ezek ilyen feladatkörre kiélezett hadihajók.
Prédájukként a Csendes-óceáni Flotta Kilo-osztályú tengeralattjáró szolgálnak majd, de hogy utóbbiból mennyi ólálkodik odakint, arról nem szólt a bejelentés.
„Rakétás rombolókból és diesel-elektromos meghajtású tengeralattjárókból álló flottaegységek vesznek részt a gyakorlaton a szokásos kiképzési program részeként.” – áll egy bizonyos Roman Martov kapitány által elmondottakban.
A gyakorlatok elemeként több kutatás és megsemmisítés jellegű feladat, szimulált torpedótámadások, valamint a rombolók esetében éles lövészet – a hajóágyúval és a légvédelmi rendszerekkel egyaránt – szerepel a programban. Az egész móka tetőpontja egy, a tengeralattjárók által kezdeményezett meglepetésszerű támadás kapcsán kialakuló „csata” lesz.
Szép meg jó, csak nem értem, hogy miért a Kilo-k játszák a csalihalak szerepét. Az orosz haditengerészetnek még ebben a legyengült állapotban is csak az amerikaiakra kell odafigyelnie, a US Navy viszont nem tart hadrendben D/E meghajtású tengót. Úgyhogy sokkal több értelme lenne SSN és SSBN csalinak, mert a rombolók szonárosainak inkább a reaktorhangok kiszűrésére kellene gyúrnia, mint a konvencionális tengók zajaira…
Szerintem azért benne van, hogy Kínának diesel-elektromos tengói vannak nagyobbrészt, másrészt meg a Kilo-k elvileg meglehetősen halkak tudnak lenni, így felderítésük jó feladat feltételezem.
Egy D/E-t minden valószínűség szerint nagyobb kihívás megtalálni, mint egy SSN-t, tehát, ha ez megy, akkor megy az SSN is.
Na igen. A US Navy sem véletlenül kereste meg többször is a svédeket (is) egy kis D/E vadászatra
Így igaz. Illetve még egy apróság: nem csak a hajók gyakorolnak a tengók ellen, hanem közben fordítva is. És tartok tőle, hogy bár nem ez a látványosabb (hiszen mindenki a hajókat nézi), de valószínűleg a fontosabb akció.
M
Monti: igen ez valóban egy jogos észrevétel
Oké, de akkor viszont az első elkészült Lada osztályú egységet a „Szent Pétervár”-t kellett volna bevetni csalinak, mert akusztikailag sokkal közelebb van az AIP-s, hiperhalk modern D/E tengókhoz, mint az ősöreg Kilo osztály. Ráadásul a „Szent Pétervár” éppen tengeri próbán ( sea trial ) van, úgyhogy nekik is kapóra jönne egy kis kergetőzés az ASW rombolókkal…
Jogos, de egyrészt még tesztelik, másrészt – ha jól tudom – akkor a Sztpetyavár az Északi Flottát erősíti. Ez pedig a Tyihookeánszkij Flot gyakorlata. A későbbiekben nyilván fogják még kergetni eleget az új tengót – és a tesóit is.
Monti: néznék a népek a tengókat is, de nem látják. ;) :D
Az a baj, hogy míg az körbeér, már nem első az osztályában. :-D
Üdv
Értelem szerűn egy D/E tengó sokkal csendesebb mint egy SSN. Ezért ennek a levadászása is sokkal de sokkal nehezebb. Egy nuki tengón akkor is mennek a hűtőrendszerek , és egyéb kisegítő rendszerek amikor a hajó mondjuk csak lebeg és vár. Ennek pedig hangja van. Ha az embernek van komoly passzív szonárja akkor ez viszonylag messziről hallatszik. Persze ez függ a körülményektől is mondjuk hogy milyen vizekben történik az „adok kapok”. Mert ha ez egy sekély partközeli víz akkor ott az aktív passzív szonárok és torpedók keresőfejei is korlátozva vannak.
Ezen a területen eddig az egyetlen komoly előrelépést az USA-Ausztrál közös fejlesztésű MK-48 CBASS torpedó jelenti amelyik még part menti vízben is képes megtalálni egy csendes célpontot akár a látóhatáron túlról.
Ha egy korszerű D/E tengón ilyen torpedó van akkor hajóval nem igen megközelíthető, csak a tengó vadász helik és repgépek jelentenek rá veszélyt.
Az Oroszoknak Kína is problémát jelent de igazából első körben a Japán 12 db igen korszerű D/E tengóival számolnak, és persze a közeli USA támaszpontokról oda „látogató” US NAVY hajókkal.
Azonban jelenleg az Orosz haditengerészet nem képez komoly erőt. Egyedül légvédelmi képessége üti meg a közepes esetleg jó szintet.
Kuruc71
Én azért nem írnám úgy le az orosz haditengerészet kirov, slava, sovremennij osztály impozáns tűzerőt hordoz.
A fenti udaloj osztály (és utódja) tengeralattjáró-elhárító fegyverzete az egyik leghatékonyabb (és mellesleg 2 „általános célú” gyorstüzelő /40 lövés percenként/ 130 mm-es löveget is hordoz…)
Bár a tengereken az USA elsőbbsége mindenkivel szemben vitathatatlan, én sem írnám le az orosz tengerészeti erőket. A közepes erőtől azért messze nagyobb erőkkel rendelkeznek.
M
Monti:
az usa tengerészeti ereje inkább konfliktusokra (+ asszimetrikus hadviselés) alkalmas, az orosz egyértelműen totális háborúra. Atomfegyverzettel verhetetlen a tűzsűrűség miatt, a nélkül inkább csak elrettentő erő.
Üdv. mindenkinek!
Ami az orosz haditengerészet helyzetét illeti, sokkal szomorúbb (már nekik), hogy a nukleáris vadász tengóik kevesen és kérdéses állapotban vannak, az új projekt 885 dob vmit a helyzeten, de azoknak más szerepkörben is helyt kell majd állniuk, ha az Oscarokat kivonják. Ha csak a 14 SSBN Ohio-t számolom, akkor sem túl rózsás a helyzet (már ha komolyan veszik a nukleáris erőegyensúlyt) és akkor még nem beszéltünk arról a pár brit és francia boomerről illetve oda kéne figyelni lassan a kínaiakra is. A felszíni flotta szerepe az adottságok miatt (az észak hatalmas vízfelület nagy része hajózhatatlan) lényegében kimerül a partvédelemben (természetesen egy konfliktus esetében) és a saját rakétahordozók óceánra való „kikisérésében” (az is csak északon), amik aztán magukra vannak utalva (hacsak nem a vadászokra). A békeidős magamutogatáshoz illetve kalózhajkurászáshoz sok hajó nem kell, a meglevők minősége és a tervezett egységek szerintem elegek a rájuk bízható feladatok elvégzéséhez, többet ne is nagyon akarjanak, mert nincs létjogosultsága (pl. teljes értékű hordozóknak). Minden esetre a gázbiznisz és a keménykezű vezetés összeségében traverzre tette az oroszokat.