Annak ellenére, hogy egyre többe kerül, és egyre tovább csúszik rendszerbe állításának időpontja, az F-35-ben mindenki bízik, legalábbis erről árulkodnak a hírek.
Az Amerikai Haditengerészet és Tengerészgyalogság vezetése is egyetért abban, hogy bármennyibe is fog kerülni a Lightning II, szükségük van rá. Ezt annak kapcsán nyilatkozták a két haderőnem fejesei, hogy kiderült: darabonként 100 millió dollárt kell majd kicsengetni egy gépért.
„Már rendkívül izgatottan várjuk a JSF érkezését!” – mondta James Conway tábornok, a Marine Corps parancsnoka. Viszont mindamellett kénytelen volt elismerni, hogy a sorozatos gondok keresztbe tehetnek a típusnak. „Vannak problémák a géppel, főleg mert sokkal hangosabb, mint elődei.”
A haditengerészet részéről annyi újat mondtak, hogy szeretnék, ha összes gépükbe ugyanazon hajtóműtípus kerülne. Ezzel a logisztikai költségeket szeretnék csökkenteni.
„Nem igényeljük az alternatív hajtómű lehetőségét.” – mondta Gary Roughead admirális, rámutatva, hogy jelenleg is arra törekednek, hogy a lehető legkevesebb problémájuk legyen a különböző típusok különböző meghajtó-rendszereivel. „Szeretnénk, ha minden a lehető legkompaktabb módon működne.” – tette hozzá az admirális.
A BF-1 prototípus lebegés közben ,
Külföldön is optimisták az F-35-tel kapcsolatban. Az ausztrál védelmi miniszter, John Faulkner a minap elmondta: a kormány továbbra is meg van győződve róla, hogy ez típus a lehető legmegfelelőbb országuk számára, és 2030-ig biztosítja Ausztrália védelmi potenciálját. A géppel kapcsolatos problémák pedig szerinte természetesek, hiszen, mint mondta, egy ilyen méretű fejlesztési program során elkerülhetetlenek a buktatók.
A sok rizsa után pedig egy érdemi információ: az F-35B már egészen közel került az első függőleges leszállás végrehajtásához. A BF-1 jelzésű prototípus március 10-én a Patuxent River támaszpont feletti repülése során STOVL üzemmódban 74 km/h-s sebességre lassított, mielőtt újra normál üzemmódra váltott. A következő momentum a teljesen függőleges leszállás lesz, melyre már elvileg tavaly sort kellett volna keríteni egyébként.
a vége már olyan volt mintha szinte függőleges lett volna! :)
azért nem semmi ez a kis gép, alig várom mikor lehet majd látni európában! :)
F35Bnél nekem a rövid felszállások tetszenek, pl itt 0:35től
http://www.youtube.com/watch?v=ny-R_QFY9gA
Hát nem Jak, vagy Harrier harcértékü fegyo lesz.
A felső függőleges légcsavar takaró lemeze egy nagy darabból van??!!
Mert a régebbi 0 szérián oldalra nyílik redőny alakban,ezen miért kellet változtatni amikor növeli a radar képet?
AGRESSOR:
szerintem mindegy. Amikor azt használják, úgyis eltakarja a radarképet egy nagy vastepsi :-D
Agressor: valszeg mert igy feklapkent is funkcional. Persze felszallas utan, kigyorsitaskor nem tul hasznos, lehet olyankor fokozatosan lezarul , csokkentve ezzel a legellenallast.
> Vannak problémák a géppel, főleg mert sokkal hangosabb, mint elődei.
Ennek exportban pl. a japók nem fognak örülni. Ott olyan sűrűn lakik a népesség, hogy még a szuper-expressz sebességét sem tudják növelni a hangnyomás miatt, különben nem tudsz aludni a papír házakban.
> Ez a típus a lehető legmegfelelőbb országuk számára, és 2030-ig biztosítja Ausztrália védelmi potenciálját.
Ez most vicc, vagy tényleg csak 15 évre (2015-2030) akarnak új harci gépet venni? A Raptorért való asztalveréssel hosszabb távú megoldást kaphattak volna, akár 2040-ig!
Amúgy az F-35 a sok izgő-mozgó részével soha nem lesz megbízható és a karbantartása egy rémálom lesz – talán rosszabb, mint a variaszárny.
A felső függőleges légcsavar takaró lemeze egy nagy darabból van??!!
Mert a régebbi 0 szérián oldalra nyílik redőny alakban,ezen miért kellet változtatni amikor növeli a radar képet?
Az új burkolat a szemből jövő légáramot tereli az emelőlégcsavarra, így az sokkal jobb „ellátásban” részesül. mivel a gép gyakorlatilag főként egyenesen fog haladni, így optimális, a „tolatást”, oldalazást minimális sebességgel hajtja végre, ekkor lényegtelen h milyen a borítás.
Amúgy az F-35 a sok izgő-mozgó részével soha nem lesz megbízható és a karbantartása egy rémálom lesz – talán rosszabb, mint a variaszárny.
Az eddig felmutatott műszaki ismereteid mellett engedd meg, hogy hangosan röhögjek kijelentéseden. Mellesleg akkor a PAK-FA az mi is? Tolóerő vektorált. Mozog. A mozgatható LERX és mozgó fegyveröblök azok mig?
Jaj…
a minimális logistics és a maximális megbizhatóság az F35 program alapkövetelményei közé tartozott az első pillanattol.
hogy mennyire alaposan tesztelnek ahoz hasonlatnak hozom a PakFat amit 3+2géppel akarnak össz 5éveig faragni, tesztelni, ehez képest F35ket 28géppel faragják, tesztelik 6+7évig.
Ezek után max a B lehet vmennyire problémás, de annak megbizhatóságban is nem lesz nehéz a kategóriatársait fényévekkel agyonverni.
Minden esetre azért nem olyan nagy ujdonság maga a gép. Érdekesség hogy a fejlesztők ellátogattak oroszhonba és mielőtt bármit csináltak volna kikölcsönözték sok pénzér a jak 141 -est és alaposan lemásolták. Megjegyzem ugyan olyan is lett, csupán a közben eltelt idő miatti módosítások természetesen javítottak az eredendően meglévő hátrányokon, bár azt eltüntetni soha nem lehet. Olyan szinten hogy az első emelő hajtómű fedele is idővel olyan lett amint azé. Enyit a nagy ötletekről. Egyébként magam részéről megmagyarázhatatlan az egész fejlesztés. Hiszen ha nincs 2 km autópály a leszálláshoz akkor repülőgép se legyen. Ennek tükrében szoktam mondani hogy a honvédség legjobb vétele a grippenek. Kár hogy úgy tudom autóutas gyakorlatot még nem tartottak.
#Minden esetre azért nem olyan nagy ujdonság maga a gép.
Az ilyen kommentek estén szoktam elgondolkozni, hogy mért nem használják sokan azt, ami a koponya alatt van?
– Hány szuperszonikus VTOL/STOL gép van ma rendszerben? Egy sem.
– Hány csökkentett észlelehetőségű gép?
– Hány kombinálja az első kettő opciót?
– Van hozzá ASEA, AIM-120, JHMCS, stb?
Attól, mert egyes részei hasonlítanak egy Yak gépre – tanulni nem szégyen – azért nem nagy újonságként feltüntetni egyszerűen a bullshit kategóriájú kijelentés.
Én csak azt nem értem, hogy nagy pénzen kifejlesztenek 1 gépet, minek terhelhetősége fele harmada légitankolás nélkül egy mai gépnél. Mondván a felszállás meg minden. Az usa akkora támadástól tart hogy légierejének nem lesz hol felszálni vagy mi? Ami a karbantartást illeti ha valamiben több alkatrész van attol bármilyen frankón rakták össze nagyobb valószínűséggel hibásodik meg. A rövid felszállás, helyben leszállás meg baromság és értelmetlen mint koncepció. Az hogy hány ilyen gép van az meg jó kérdés, ha értelme lenne biztos lenne is. Az oroszok is csak addig eröltették amig nem döntöttek az anyahajó építés mellett. Bár nekik volt, és meg is indokolták hogy miért hagyták abba a fejlesztést. Egyébként érdekesség hogy a fel és leszállás lebegő üzemmódban elég veszélyes mutatvány. Az usa már egy valog pénz kidobott ostoba fejlesztésekre, akit érdekel, volt olyan vadászgép prootipusuk ami falon lógva függőlegesen startolt, és oda is érkezett, ami mai szemmel is barvúr, de enyi.
Honnan veszed ezt a harmada terheletőséget? Ez már le volt tárgyalva. Ne a tömeget, vagy mennyiséget nézzed.
Nem Vietnámot írjuk, hogy ellősz 4 Sparrow és 4 csörgőkígyót és egy sem talál…
Nem kell 4 db 2000 ezer fontos Mk-84 1 db bd SDB is elég, ha pontos, de 1 db ezer vagy 2 ezer fontos BLU-109 fejes pct. bomba a speciális célok kivételével elég. Nem kell nagy tömegű és méretű harci teher ma már. Pontos kell és viszonylag sok. Optimálisabb.
Speciális célokra ott az F-15E + GBU-28. Előtte kell söprni az utat.
Ja, és gondolod, hogy a külső pilonok teherbírása is csak viccból van megadva? A gép belső üzemanyag készlete messze meghaladja az F-16C gépekét, ha nincs rajtuk CFT. A t/w aránya picit jobb, de stealth.
Az F-35-nek nem a képességeivel van a baj. Az árával. Nagyon nem ennyiért ígérték…
A rövid felszállás, helyben leszállás meg baromság és értelmetlen mint koncepció.
Szegény hülye helikopterek…
A partraszálló hajókra kell ilyen is, mert a helik tatótávolsága és CAS reakció ideje „picit” korlátozott egy szupercirkáló jethez képest.
A Yak-38 és Harrier tényleg tér baleseti statiszitkával bírnak. Csak éppen az egyik lassan 40-45 éves alapokon nyugszik, az orosz vas meg olyan volt, amilyen…
Az usa már egy valog pénz kidobott ostoba fejlesztésekre, akit érdekel, volt olyan vadászgép prootipusuk ami falon lógva függőlegesen startolt, és oda is érkezett, ami mai szemmel is barvúr, de enyi.
Eseteg lapozd mégig a Top Gun / AS X-akták sorozatot. Vagy 100 részen keresztül voltak az szovjet protó cuccok benne…
Jaj…
F35B a harriert váltja, USnél wasp/american de brittek is evvel váltják a harriert. Vmi félelmetes előrelépés lesz harcértékben, volt itt szó fegvyerterhelésről, hát abban is.
Az F35B nem a ruszkik ellen készül, egyszerüen a harrier őskövület, drága üzemeltetni és ugye a statisztikái akár egy mignek….. de ha igen akkor a mig29k ellen azthiszem megállja a helyét…. :DDD
Az 35Bvel az egy baj ami az egész F35 sorral. Aszondták lesz 40m$ aztán mire készlesz már 100m$ nál járunk. Aki F18ef… helyett veszi az még esetleg lenyeli, de a csúcs F16 az F35árának a fele….
„A partraszálló hajókra kell ilyen is, mert a helik tatótávolsága és CAS reakció ideje “picit” korlátozott egy szupercirkáló jethez képest.” Ez a gondolat nem egyezik a harceljárásaikkal, hiszen a repülőgép anyahajókról felszálló gépeket folyamatosan tankolják és járőröztetik. A helyből felszállás is időigényes. Ha meg valamit a közelben kell eiintézni annak számos más módja van, amihez repülőgép sem kell.
„Ne a tömeget, vagy mennyiséget nézzed.” Ez igy nem igaz, hiszen az ellenfelek is fejlődhetnek, igy az erőviszonyok kiegyenlítődhetnek. (az új generációs zavarókonténerel, csalik, amiket maga az usa hadereje is használ, földi vagy hajók esetén a közelvédelmi rendszerek (várható a földi telepített elterjedésük is)) így ez a megközelítés nem ül.
Ez a gondolat nem egyezik a harceljárásaikkal, hiszen a repülőgép anyahajókról felszálló gépeket folyamatosan tankolják és járőröztetik.
Csak sikeresen kevered a szezont a fazonnal. A CBG soha a büdös életbe nem megy még 100 km közelsébe a parthoz, ha minimális ellencsapás is várható partól indított csúnyagások és légicsapás miatt. Falkland 1982 nem rémlik? 10-20 km-re a hegyek takarásából alacsonyal előretörő gépek? Veszélyes. Nem kicsit, nagyon. A partaszálló hajó nem tehet mást, hogy közel megy, mert nem 100 km-ről indulnak a különféle kétéltű és partaszálló járművek és helik sem. Ők bevállalják ezt. A BARCAP-et, meg adja a hordozó, az USMC meg saját csapásmérő kapacitással fog bírni.
A helyből felszállás is időigényes.
Bocs, de ekkora hülyeséget ritkán hallok. A gép önerőből azonnal képes felszállni, ha a személyzet kitolta. A katapulhoz tolás/gurulás, katapult bekaszt, gőznyomás beállítása, stb. az mennyire időigényes? Azt F-35 meg kövér gázt ad, ha irányban van, azt uccu neki…
Ha meg valamit a közelben kell eiintézni annak számos más módja van, amihez repülőgép sem kell.
Konkrét példa? Mert ez így 0.
Ez igy nem igaz, hiszen az ellenfelek is fejlődhetnek, igy az erőviszonyok kiegyenlítődhetnek. (az új generációs zavarókonténerel, csalik, amiket maga az usa hadereje is használ, földi vagy hajók esetén a közelvédelmi rendszerek (várható a földi telepített elterjedésük is)) így ez a megközelítés nem ül.
És ez miben számít a GPS vezérlésnél? Többször próbálták már zavarni – sejthetően „valahonnan” kapott GPS zavaróval – de eddig nem sikerült. Ez persze nem garancia. Viszont nem csak GPS vezérlés létezik. A lézer is megmarad. Azt meg nem zavarod, de mondjuk nem is all weather cucc. Vannak még egyéb rávezetési módok is. Egyáltalán ez a megjegyzés meg mire is vonatkozik? Mert nem konkretizáltad, hogy mi zavar mit.
Egy partraszállásnál minimum a légi biztosítás. A gépeknek ott kell járőrözni gondolom, nem pedig az anyahajónak. És ahhoz nem kell F35 dehát ők biztos tudják. A hegyekből felbukkanó gépek ellen ha a légtérfigyelés nem szűri ki légvédelem veszi kezelésbe. Egy esetben van reális jogosultsága, ha a szárazföldön idegen területen mélyén lebombázott területen kell támogatást adni és onnan is felszálni. De olyan hely csak oroszhon belsejében van, esetleg kína. A Gps igen is zavarható, nem kicsit nagyon. És ahogy figyelgetem lassan minden zavarható, vagy közepesen fejlett légvédelemmel lelőhető. A lézert nem kéne emlegetni, mert az feltételezi a rálátást, csak gyenge elenfelek ellen van értelme használni amikor légvédelem nulla. Mondjuk szomália , vagy afganisztán. Ami a közeli célpontokat jelenti földi célokra pl. a csöves tüzérség 70 km -ig ok, messzebre is széles a választék. De a véleményem az hogy a falklandi háború volt az utólsó hogy vizi célpontot bombával támadtak, meg is lett a véres eredménye. Be is indult a baramos-moszkit stb.üzlet rendesen. Meg kell jegyezzem hogy a fegyverek képességének öszehasonlítása csak azonos körülményk között értelmes dolog, és az usa haderejével szemben csak nagyon kezesek lennének képesek ellenálni, de azokat meg soha nem fogja megtámadni, mert egyszerűen nem érné meg. És még egy kis érdekesség az F35 kapcsolatban, ami talán elkerülte a figyelmeteket, de nekem aki régóta figyelgeti a videókat igen. A felszállásokat mindíg betonról reptérről végezték. És gyanítom csak arról is lehet, tehát előkészített terepre van szüksége. És az a véleményem ha ez gép csak egyszer száll fel poros terepről a saját maga álltal felvert szenyeződés miatt nem lesz hosszú az élettartama.
Egy partraszállásnál minimum a légi biztosítás. A gépeknek ott kell járőrözni gondolom, nem pedig az anyahajónak.
A partaszálló haók feladata sohasem a saját légtérvédelmük biztosítása volt. A II.Vh óta mindig egy CBG ügyel rájuk. Van saját kísérő hajójuk, de vagy egy CBG közelékben vannak – ez esetben ez akkor 20 csomóra limitálta őket, mert a régi pszhajók ennyit tudtak – vagy azok adnak légi fedezet.
És ahhoz nem kell F35 dehát ők biztos tudják. A hegyekből felbukkanó gépek ellen ha a légtérfigyelés nem szűri ki légvédelem veszi kezelésbe.
Ami ez estben könnyen túlterhelető. Nem véletlenül van CBG + AWACS. Tényleg ilyen nehéz felfogni, hogy a partaszálló hajók gépei elsődeleges feladat a tűztámogatás? Eddig a kőkorszaki – bár elektronikailag erősen modernizált – Harrierek feladata volt ez, de fel sem merült, hogy őé óvják a partaszálló erőket. Nem tudom, hogy egyáltalán kaptak egy AMRAAM-ot a jenki Harrierek vagy maradak az AIM-9M önvédelemnél és passz.
A Gps igen is zavarható, nem kicsit nagyon.
Senki nem mondta, hogy zavarható. Örülnék, ha megmutatnád, hogy hogyan. Ja, és ne a cilvi jelekkel mutasd be. Az eddigi jelentések szerint próbálkozások voltak, de a JDAM-mel kapták szét a zavarókat is…
És ahogy figyelgetem lassan minden zavarható, vagy közepesen fejlett légvédelemmel lelőhető.
Légyszíves konkretizáld már, hogy miről beszélsz! Mit mivel! A zavarás hatássossága a kérdéses.
A lézert nem kéne emlegetni, mert az feltételezi a rálátást, csak gyenge elenfelek ellen van értelme használni amikor légvédelem nulla.
Szegény F-111F vagy A-6E pilóták vajon mit gondoltak erről az El Dorado Canyon vagy a Sivatagi Vihar alatt. Irak, mint gyenge légvédelemmel rendelkező állam vagy Líbia? Jaj…
Ami a közeli célpontokat jelenti földi célokra pl. a csöves tüzérség 70 km -ig ok, messzebre is széles a választék.
Rakéta póthajtással megy el 30-40 km-re egy lövedék. Ilyen távon több száz méteres szóráskép van. A tüzérség még 10-15 km-re is területfegyver. Egy JDAM vagy LGB 1-10 méteres szórásképpel bír. Ég és föld a difi.
De a véleményem az hogy a falklandi háború volt az utólsó hogy vizi célpontot bombával támadtak, meg is lett a véres eredménye.
Melyik oldalon? Mert csak isteni csoda mentette meg az angookat, kis híján az már akkor elavult A-4 gépek szinte a tenger fenekére bombázták a fél angol flottát, csak az a fránya gyújtó beállítás. Persze azóta a légvédelem is odébb tart, de inkább a helyzet azt mutatta meg, amiről a számat tépem.
1. Ne menj partközelbe, ha nem muszáj.
2. AWACS kell, mert anélkül elég nehéz a célokat elfogni, ha csak szubszonikus géped van és az ellen is olyannal jön. Kb. egyforma gyorsak voltak.
Be is indult a baramos-moszkit stb.üzlet rendesen.
Azelőtt is adtak el anti-ship rakétát. Az „üzlet” meg azért indult be, mert a SZU szétesett és boldog boldogtalannak adtak el mindent dollárárt. Mellesleg 1982-ben hol léteztek nagy számban ezek a rendszerek? Jó lenne, ha kicsit mélyebb összefüggésben néznéd a dolgokat.
És még egy kis érdekesség az F35 kapcsolatban, ami talán elkerülte a figyelmeteket, de nekem aki régóta figyelgeti a videókat igen. A felszállásokat mindíg betonról reptérről végezték. És gyanítom csak arról is lehet, tehát előkészített terepre van szüksége. És az a véleményem ha ez gép csak egyszer száll fel poros terepről a saját maga álltal felvert szenyeződés miatt nem lesz hosszú az élettartama.
És ki mondta, hogy poros reptérről kell felszállnia. A ma üzemben lévő elsővonalas komoly vadászok mind betonról üzemelnek, vagy fémépítésű hordozóról. Mellesleg a II. VH óta használnak a jenkik PSP-t. Talán még most is. Szegény helik is porolnak, de mégsem mennek instant tönkre…
És ahogy figyelgetem lassan minden zavarható, vagy közepesen fejlett légvédelemmel lelőhető.
És mit értünk közepesen fejlett légvédelemmel? Mert teleszórhatsz minden csúcskategóriás 2S6 és egyéb SHORAD vagy csapatlégvédelmi AAA-vel, ha 3000-5000 méter felett repülsz, akkor el sem érnek.
Mi a közepesen fejlett szerinted? 9K33 Osa (SA-8)? Vagy Buk (SA-11)?
Esetleg Kub? SA-14? Mistral? Stb.
Megnézem azt, hogy te közepesen fejlett légvédelem mikor kap le egy F-22-őt könnyedé, akár csak egyet. Az F-35 meg olyan tömegesen rendszerbe állított valami lesz, mint az F-16…
„A helyből felszállás is időigényes.”
Ezek a gépek csak vészhelyzetben szállnak fel helyből. egymás mellé van pakolva 4+4db és 20-30secenként indul 1 (waspról) helyből felszállás csak vész esetén van.
Persze földön is komoly előnyt jelenthet, izraelt is zavarta volna 6napos alatt ha egyiptomi gépek leszarják, hogy rottyá vannak bombázva a felszállópályák.
És mit értünk közepesen fejlett légvédelemmel: Az oroszok esetén SA22 -től, felfelé gondolom. Nyugat, roland, ADATS ,HAWK tól felfelé.
„Szegény F-111F vagy A-6E pilóták vajon mit gondoltak erről az El Dorado Canyon vagy a Sivatagi Vihar alatt.” A véleményem az hogy a támadó erőkhöz mérten rossz összetételű és elégtelen menyiségű volt. Ismét írom hogy szárazföldi esetben hiányolom a GOALKEEPER hez hasonló CWIS légvédelmi eszközöket, a keleti rendszereknél szárazföldi vonatkozésban. Ezeknek a redszereknek kellene oltalmazni a nagyobb hatótávolságú rendszereket, hidakat, adóállomásokat stb. Amig nem oldják meg ezt addig nem lehetnek eredményesek.
És mit értünk közepesen fejlett légvédelemmel: Az oroszok esetén SA22 -től,
Itt fordulok le a székről. Ezek lényegéban tesztfázisban levő valamiknek tekinthetőek. Minimális mennyiség van ezekből vagy NULLA van rendszerbe állítva. Megjegyze, hogy az összes csökkentett észlelhetőséű gép pont az újgenerációs tűzvezető radarok frekvenciatartományábanm igazán hatékony…
felfelé gondolom. Nyugat, roland, ADATS ,HAWK tól felfelé.
Ez is elég vicces. Mondasz egy kb. 20 éve csúcskatógirás eszközt, aminek elég marginális elterjedése van, SHORAD és időjárásfüggő, mert lézeres a cucc. A HAWK melyik verziójáa gondolsz? Mert volt egy pár fejlesztési program.
A véleményem az hogy a támadó erőkhöz mérten rossz összetételű és elégtelen menyiségű volt.
Mármint a légvédelem. Mert tájékoztatásul közlöm, hogy a mai csúcskatgóriás SAM rendszerek is jórészt tehetetlenek lennékek nagy sebességű alacsonyan bejövő célok ellen.
Az alapvető helyzet az, hogy a ’80-as évek végi szinten levő US és NATO gépek is 1991 után közepes magasságra váltottak, mert rájöttek, hogy akkora EW fölényük van a keleti rendszerekkel szemben, hogy inkább repülnek magasan és válllják azt, hogy ezek tűkiváltása képesek – de jól detektálhatóak és zavarhatóak, plusz a kicsit max. G érték miatt a végfázisban kinematikailag legyűrhetőek – de a MANPAD, SHORAD és AAA veszélyt szépen kinullázzák ezzel.
Az S-300 család lényegében ezt az előnyt erodálja el. Ellenük inkább menj alasconyan, hogy közelj kerül a minimális indítási távolsághoz, vagy meg se lásson. Lényegében visszakényszerít a MANPAD, AAA és SHORAD zónába, de a nem radaros cuccok az éjszakai repülésel igen komolyan el vannajk nyomva.
Ez mind szép, de eddig csak úgy írtam, hogy nincs vadászvédelem. Ha a védők rendelkeznek AWACS géppel és tisztességes védővadászokkal na, akkor van gond. Mert akkor az alacsonyan repüléssal elég tisztsséges hátrányban van velük szemben.
Ismét írom hogy szárazföldi esetben hiányolom a GOALKEEPER hez hasonló CWIS légvédelmi eszközöket, a keleti rendszereknél szárazföldi vonatkozésban.
A 2S6 elvileg képes – marketing anyagok szerint – HARM méretű célok leszedésére is. Ez a Tor rendszerre is igaz.
Ezeknek a redszereknek kellene oltalmazni a nagyobb hatótávolságú rendszereket, hidakat, adóállomásokat stb. Amig nem oldják meg ezt addig nem lehetnek eredményesek.
Az ilyen eszközökkel nem tudsz objektumot oltalmazni. Végtelen mennyiség kellene belőlük. Egy tisztességes CAP százszámra válthat ki ilyen rendszert, mert a célig vagy fegyverindításig sem jut el a csúf ellen.
Afganisztánban sem légi fenyegetést védenek ki. Katonai bázisokat védenek a szórványos aknavető és egyéb támadás ellen. Egy full scale háborúban egyetlen négy járműből álló tüzérségi üteg úgy túlterhelén ezek védelmét, mint a pinty.
A CIWS rendszerek csak nagyon kiemelt fontosságú célok védelmére vannak. A hajókon meg azért van, mert a hajón van hely, energia és lehet cipelni. Mobil légvédelemben e téren talán egyes keleti rendszerek jobbak is. Most perpillanat semmi hasonló nem ugrik be a US fegyvertárban, ami hasonlítana a 2S6 Tunguzkához.