Február 18-án hivatalosan is bevethető állapotba került a Pakisztáni Légierő első JF-17 Thunder (a kínaiaknál FC-1 Fierce Dragon) könnyű vadászbombázókkal repülő százada.
Az első pakisztáni JF-17-es század a 26. lett, mely eddig az igencsak öreg és elavult, kínai gyártmányú A-5 Fantan (Nanchang Q-5) csapásmérőket repülte. A század jelenleg 14 Thunderrel rendelkezik, melyek száma rövidesen növekedni fog, amint a típus hazai gyártása felpörög. A 26. század jelenleg a Kamra bázison állomásozik, de nemsokára áttelepülnek Peshawarba.
A ceremónián megjelent a Pakisztáni Légierő vezetésének apraja-nagyja, többek között Rao Qamar Suleman tábornok, a légierő vezérkari főnöke is. Az ő tiszte volt egyébként a hivatalos átadás.
Szintén a JF-17-hez kapcsolódik a hír, hogy az Egyesült Államok és India kisiklathatja Franciaország azon törekvéseit, hogy Pakisztánnal együttműködve létrehozzák a Thunder „nyugatiasított” változatát. Előbbi azért, mert fél, hogy Kínába kerülnek a modern fedélzeti rendszerek, utóbbi pedig mert nem szeretné, ha szomszédságában nagy mennyiségű fejlett vadászbombázó állna szolgálatban.
Az érdekek érvényesítésére az USA a Pakisztán részére nyújtott anyagi és katonai támogatások csökkentését, India pedig az MMRCA-tenderre pályázó Rafale pontozásánál való lefelé kerekítést alkalmazhatja.
Mellettem az utódom: JF-17 és A-5 ,
A JF-17 „nyugatiasításában” olyan francia vállalatok vennének részt, mint a Thales, a Sagem és az MBDA. A tervezett továbbfejlesztést első körben 50 gép kapná meg, továbbá opció áll fenn még ugyanennyire. A munkálatok 2013-ban kezdődhetnének, és 1,36 milliárd dollárba kerülnének.
A beépítendő rendszerek között lenne a Thales RC400 tűzvezető radar, valamint sor kerülne az MBDA levegő-levegő és levegő-föld rakéták integrációjára is. A franciáknak hosszabb távon is megéri a dolog, hiszen az alapverziónál lényegesen jobb képességű gépekkel nagyobb esélyük lenne az exportpiacon. Elsősorban afrikai és ázsiai országok szerepelnek a lehetséges üzleti partnerek között. A jövőben közel 400 JF-17 eladásával számolnak.
A program Franciaországban teljes politikai támogatást élvez, még maga Nicolas Sarkozy elnök is felszólalt ez ügyben. Kíváncsian várjuk, az Egyesült Államok és India végül sikerrel jár-e a modernizáció ellehetetlenítésében.
httpv://www.youtube.com/watch?v=yulGpdOqtkc&feature=player_embedded
Milyen szemetek az indiaiak.. Eszeveszetten fegyverkeznek (meg teszik magukat nevetségessé a világ előtt balul sikerülő önálló programjaikkal) bezzeg ha a szomszéd már csak annyi erőt mutat fel, amivel megtudná védeni magát, máris megvétózzák… Az erőegyensúly, nem de?
Amúgy az tetszik ebben a típusban, hogy milyen csendben hadrendbe állt, bezzeg az LCA…
Jó cikk megint, grat ;)
Azt gondolom Indiában úgysem a Rafale nyer!
Túl drága túl bonyolult stb…
Nyilván nem javítanák fel a kínai csodát ha ők nyernének az Indiai tenderen,de ez még a jövő zenéje.
Na meg az is nyilvánvaló hogy azonnal lemásolják a kínaiak amint bekerül az országba bármilyen fejlett repülőelektronika.
Viszont repülőgéphordozót kíváncsi vagyok miért nem ők építenek Indiának? Jobban megérné a franciáknak és a britteknek is mivel csökkenhetne a darabáruk.
Én úgy vélem h a franciák engednek és majd ha nem nyernek az indiai tenderen létre jön a fejlesztés.
400 gép rengeteg. Símán kompenzálja az esetleges indiai kudarcot. Én a pakik mellet voksolnék. Biztos üzlet a bizonytalanért.
Amúgy meg szerintem európaik közül a legesélyesebb a Gripen.
Indiának ott lesz a Szu-30MKI és 20-éven belül a PAK-Fa.
Vagyis eleve adott náluk két nagy fegyver terheléses típus.
Amit maguk is fejleszthetnek.
Most minek egy 3 típus is?
Saab nagy sansza akkor van ha felajánlja a közös fegyver fejlesztés lehetőségét mivel közeljövőben Indiának meg lesznek a potens „hordozói” de milyen rakétát fog elsütni légi harcban itt ez a kérdés.
India hisztizik oké de most a légi ereje jóval erősebb mint a pakiké mi lesz ha a Pak_fa hadrendbe áll.
Az a gond, hogy az a 400 nem 400. Ha a kinaiak kezebe kerul a fejlesztes akkor a franciak egy darabot sem adnak el. Szoval jo ha 50 db-ot el tudnak adni, mire a kinaiak lenyuljak az uzletet.
Eddig is javarészt a Kínaiaik kezében volt a fejlesztés. Az alapját a J-7ig lehet visszavezetni. A pakik is megosztva kívánják rendszeresíteni a típust. Nem tudom pontosan milyen arányban, de eggyik része marad kínai elektronikával(fegyverrendszerrelstbstb) és hajtóművel, míg a másik európai elektronika(fegyverrendszerrelstbstb) és aszem orosz hajtómű. Export esetén, meg a kínaiak is kapnak a profitból. De ez a franciákat nem hiszem, hogy érdekeli, max akkor, ha a vásárló a kínai részegységeket választja.
Ha figyelembe vesszük, hogy a JF-17 a MiG iroda lombikjából bújt elő egykor, akkor nem túl jó ötlet turbózni, mert vagy kínai, vagy orosz kézben fog kikötni a technológia. (Ámbár a franciák már az anyjukat is eladták a ruszkiknak, főleg termovíziós rendszereket, amiket azok maguktól nem tudtak gyártani, meg most deszanthajót, stb.)
Azt kizártnak tartom, hogy pakisztáni kötődésű haditechnikát sikerrel lehetne exportálni akármilyen kicsinosítás után, hiszen rendkívül instabil országról van szó, ahol csak azért nem a bin Laden még a kalifa, mert szerény ember és nem akar ilyen nagy méltóságot viselni… Az iszlámista fordulat mindenesetre bőven benne van a kalapban Pakisztánban, vagy egy újabb katonai puccs, szóval aki tőlük venne, hosszú bizonytalanságra számíthat.
Harmadrészt az FC-1 gép akárhogy felturbózod, attől még bádog sárkány marad, a Gripen meg plasztik, ami egész generációs különbség! Nem igazán fogom, mit is akarnak ettől a csigaevők?
Esetleg annak lehet értelme, hogy a hajtóművet cserélnék franciára a ruszki kópia helyett, de szerintem az amcsi „láncos kutya” britek és a németek kikaparnák a Sárközy szemét, ha ilyesmire vetemedne, na meg az elég erős M-88 Eco változat még nincs is kész.
Az FC-17 gépnek egyébként most fél tonnával nagyobb az üres tömege és két tonnával kisebb a max. felszálló tömege, mint a Gripennek. A Griff se egy bombacipelő bajnok, de ehhez képest milyen lehet a paki csoda fegyverterhelése?
> Indiának ott lesz a Szu-30MKI és 20-éven belül a PAK-Fa.
Vagyis eleve adott náluk két nagy fegyver terheléses típus.
Amit maguk is fejleszthetnek. Most minek egy 3 típus is?
Gondolom mikor a duplacsövű Szuhoj beáll a benzinkúthoz, a pénzügyérekben megáll az ütő. India nem egy olajfúró nagyhatalom, legalább kétszer annyit importálnak belőle, mint amennyit maguk bányásznak.
Ha nem kell nagyon tenger vagy magas hegyek fölé menni, akkor megfelel egy olcsó egycsövű gép is és Indiában van pár millió km2 belső síkság és fennsík, ahová a Szu-30 túlzás.
Indiában amúgy nagy hagyománya van a könnyű gépeknek, pl. a Folland Gnat, ami a briteknél csak fejlett gyakorló volt, náluk paki F-86-osokra vadászott és 20 évig szolgált. Annak a törzshossza annyi, mint a Gripen fesztávja!
Ft, ezzel a vadászgép fogyasztássi drágaság mániával leállhatnál. Semelyik ország nemzetgazadáságval nem összeméthető fogyasztást produkál egy légierő. Egyszerűen nem tétel gazdasági szempontból a keró mennyisége. Számold ki, hogy egyetlen B737 tankolásából mit összevirgonckodik egy vadászgép. Egy B737 meg napi tizenx órát repül jó esetben…
Egy vadászgép meg havi 20 órát, ha repül…
Oké, tegyünk a aköltségekre az egymilliárd koldus országában, de… Háborús helyzetben mivel elégíted ki egy duplacsövű Szu-30 étvágyát, ha a saját nemzeti termelésed a békeidős igény egyharmadát sem fedezi? Import olaj nem lesz amint egyet lőnek, az tuti! Gondoljatok a bajszosra, hogy megjárta a csodafegyvereivel üzemanyag-hiány miatt!
Ilyen tekintetben megvan a könnyű vadászgépek létjogosultsága, békében olcsó éles gyakorló is, háborúban pedig minimális üzemanyag-ellátással bevethető, a veszteségi pedig akkor már nem számít!
Nem csak a kerozin egyébként, de egy PAK-FA vagy Szu-30 jellegű böszme az két nagy hajtóműben és karbantartási bonyolultságban, munkaigényben is odaüt, kézispálya méretű hangár-bunker kell neki, csak emelőkosárból lehet rajta dolgozni, a legkisebb munka is daruzós. Gondoljátok meg mit nyögött hazánk a MiG-23-assal költségekben, pedig az egycsövű volt!
Indiában kb. 1 milliárd ember nyomorog napi 1-2 dollárból, ott nem lehet csak nehézvadászból légierőt kiállítani. A fő vadászuk a könnyű MiG-21 volt, túl nagy ugrás lenne a csupa Szuhoj!
Arról nem is beszélve, hogy háborúban nagy valószínűséggel lebombázzák, lerakétázzák a finomítóidat. Nem mindegy, hogy a maradékból N darab nehéz vagy 3-4 x N darab könnyű harci gép tankol, repül! Egy nehézvadász sem tud egyszerre N+1 helyen harcolni, hiába félelmetes.
Továbbá Indiának kell könnyű gép, mert az anyahajója nem lesz elég nagy duplacsövűek telepítéséhez. Szerintem a Gorskovra nem fér rá a MiG-29 józan ésszel!
Remélem India vesz Gripent, nekünk is jól jönne, hátha leesne valami magyar elektronikai cégeknek.
„Maradékból”ról annyit, hogy tessék megnézni egy USA statégiai készleteit. A köv 10évben folyamatosan napi 8ht repül belöle az összes gépük gond nélkül…. és stratégiai készlete minden komoly orzágnak van….
A számlát is leszarják.
az Indiaiak Hi-Lot tolnak. ennyi. Szó nincs a nem lehet nehézvadászt tolniról. amik 30éve hilot tolnak pedig „kicsit” gazdagabbak.
Oké, tegyünk a aköltségekre az egymilliárd koldus országában, de… Háborús helyzetben mivel elégíted ki egy duplacsövű Szu-30 étvágyát, ha a saját nemzeti termelésed a békeidős igény egyharmadát sem fedezi? Import olaj nem lesz amint egyet lőnek, az tuti! Gondoljatok a bajszosra, hogy megjárta a csodafegyvereivel üzemanyag-hiány miatt!
Az Irak-Iráni háború alatt renületlenül zajlottak a szállítások, mert a pénz, az pénz és rádásul sok is. A tulajt meg nem hatja meg néhány ember halála. Ez olyan, mint a fűszerszállítás 450 év. Ha 5 hajóból csak egy jutott haza az is 800%-os hasznot hozzott. Ma persze nem ilyen durva az arány, de az el ugyanez.
Mivel harmadik országé a hajó ami szállít, arra lőni nyílt háborút jelent vele. Megint el fogják játszani azt, hogy egy erős állam zászlója alatt fognak hajózni. Aztán merjél arra lőni, aztán jól beverik az arcod.
Ilyen tekintetben megvan a könnyű vadászgépek létjogosultsága, békében olcsó éles gyakorló is, háborúban pedig minimális üzemanyag-ellátással bevethető, a veszteségi pedig akkor már nem számít!
Látom nem érted. Egy nemzetgazdaság felhasználásához képest tizedszázalékos egy légierő igénye. Háborús esetben egyszerűen korlátozzák a másirányú felhasználását és a finomítói kapacitás felszabadul. Igazából még ez sem igaz.
Mert a repcsik keróval mennek. A civil szférában meg nem sok helyre kell keró. Tehát az a mennyiség van, ami tárolható a startégiai tartályparkokban. Csak itthon van 50 ezer tonnás keró tartalék asszem. (A teljes startégiai tartálypark 3-4 millió m3) Egy Griff fullra tankolása az pár tonna keró. Egy fullra tankolt Su-30MK gép az 10 tonna táján van. Csak néhány ezer bevetésre futja egyetlen nagy tárolótarályból…
Persze az egy nagy tartályt meg lehet semmisíteni, de háborús helyzetben szét lehet szórni a mennyiséget és a finomítókat is lehet védeni.
Nem csak a kerozin egyébként, de egy PAK-FA vagy Szu-30 jellegű böszme az két nagy hajtóműben és karbantartási bonyolultságban, munkaigényben is odaüt, kézispálya méretű hangár-bunker kell neki, csak emelőkosárból lehet rajta dolgozni, a legkisebb munka is daruzós. Gondoljátok meg mit nyögött hazánk a MiG-23-assal költségekben, pedig az egycsövű volt!
7-8 éve repkednek IAF-ben Szu-30 gépek. Erre fel vannak már készítve. Ez nem plusz költség és valami, ami meglepetéssel szolgálna…
<i<Indiában kb. 1 milliárd ember nyomorog napi 1-2 dollárból, ott nem lehet csak nehézvadászból légierőt kiállítani. A fő vadászuk a könnyű MiG-21 volt, túl nagy ugrás lenne a csupa Szuhoj!
Leszarják. Láthatólag van pénz fegyverkezésre és űrkutatásra. Nincs összefüggés aközött, hogy a lakosság miből nyomorog és mit költ egy állam fegyverkezésre. Lásd SZU.
Arról nem is beszélve, hogy háborúban nagy valószínűséggel lebombázzák, lerakétázzák a finomítóidat. Nem mindegy, hogy a maradékból N darab nehéz vagy 3-4 x N darab könnyű harci gép tankol, repül! Egy nehézvadász sem tud egyszerre N+1 helyen harcolni, hiába félelmetes.
India két potenciális ellenfele Kína és Pakisztán. A Paki légierő élből gyenge ilyen feladatok végrehajtására mélyen ellenséges területen. Az IAF számbeli fölénye túl nagy, de a minőségi is lassan.
Továbbá Indiának kell könnyű gép, mert az anyahajója nem lesz elég nagy duplacsövűek telepítéséhez. Szerintem a Gorskovra nem fér rá a MiG-29 józan ésszel!
Rajtad kívűl mindenki máshogy gondolja. De érdekes…
Remélem India vesz Gripent, nekünk is jól jönne, hátha leesne valami magyar elektronikai cégeknek.
Gyártottunk szerinted bármit is akár csak az ‘A’ Griffhez? Túrót. Oda meg két generációval későbbi NG-val pályáznak. Milyen álomkat kergetsz te? Milyen elektronikai cégekre gondolsz, akik képesek a világ élvonalába tartozó svéd elektronikával konkurálni? A kor szintjén csúcstechnikás hadiipari elektronikát – még keleti szinten sem – nem gyártott MO. 60 éve vagy régebb óta…
Szokás szerint égnek áll a hajam Tacsk0 FT-n…
A wiki szerint Azerbajdzsán bejelentette igényét a gépre. Ezen kívül Szudán is tárgyalásokat folytat a vásárlást illetően. Gondolom ez csak a kezdet. Egy rakás csoró ország van a bolygón, akik nem engedhetik meg maguknak a nyugati cuccot, vagy nem vehetik meg mert Amerika megvétózza. Szeritnem hatalmas üzlet van a gépben.
@Molnibalage
„A kor szintjén csúcstechnikás hadiipari elektronikát – még keleti szinten sem – nem gyártott MO. 60 éve vagy régebb óta…”
Ez így tévedés. A Kádár-korszakban gyártottunk néhány zavaró, lehallgató, bemérő rádióelektronikai rendszert, amelyek a maguk idején korszerűnek számítottak és kellettek a külföldi vevőknek.
Érdekes, hogy a wiki szerint a gép viheti az Exocetet, sőt a Ra’ad csapásmérő robotgépet is. Utóbbi hatótávolságára 350 km-es adatot találtam. Atomtöltettel elég veszélyes…
http://www.youtube.com/watch?v=e5oUvivso3I
Kicsit ide kötődik az alábbi írás a Jetfly-ról. Van benne egy marhaság, kiváncsi vagyok észreveszitek-e?
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/modern_kinai_vadaszgepek_irannak/
Arra gondolsz hogy nincs korszerű típusuk?
Persze hogy van!A Tomcat-ot nem nevezném korszerűtlennek meg igénytelennek sem!
Ezenkívűl számos átszökött volt iraki korszerű orosz gépe is van az iráni légierőnek……
A googelnél is xarabb a fordítás.
Ezenkívűl számos átszökött volt iraki korszerű orosz gépe is van az iráni légierőnek……
Azok max. akkor voltak azok. A ’80-as évek szintjét jelentő MiG-29 és Szu-24M az nem a világ teteje. A betolakodó vadászok szemontjából a Szu-24 irreleváns. A sima MiG-29 gépek már az AF alatt is bucira verték az akkori gépek. Azóta eltelt tíz év…
Ebből a szempontból most mellékes a 91-es és 99-es légicsaták eredménye Molnibalage (bár megjegyzem, az USAF-nak nagyon jól jött a német egység, hiszen rendkívül alaposan, „tokkal-vonóval” és „gyári leírással” bevizsgálhatták az ex-NDK-s Fulcrumokat és harceljárásaikat.)
A Jetfly ezt írta: „Irán üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatai megrekedtek az 1970-es évek színvonalán, hiszen azóta új vadászgépeket nem szereztek be.”
Tyutyunak igaza van, hogy az átszökött és szolgálatba állított 29-esek, Mirage F.1E-k érvénytelenítik ezt az állítást, főleg úgy hogy a kilencvenes évek első felében Teherán újabb 29-eseket vásárolt.
Márpedig a Mirage F.1E és a Fulcrum már a nyolcvanas évek közepének csúcstechnikájának tekinthetőek, még akkor is ha egyes részegységeik régebbi tervezésűek voltak.
Miért mellékes? A NATO légierők és más légierők fölénye is csak tovább nőtt. A MiG-29 a ’80-as évek csúcstechnikája. A Lufwaffe az F-4F + AIM-7F kombinációt is jóval potensebbnek tartotta BVR képességek terén. Azért ez elég komoly kritika…
„Miért mellékes? … A MiG-29 a ‘80-as évek csúcstechnikája.”
Ezt mondom én is, Tyutyuval együtt. A Jetfly-cikk abban téved, hogy a hetvenes évek szintjéről beszél az üzemeltetési tapasztalatok kapcsán.
Viszont én úgy emlékszem, hogy a Luftwaffe F-4F-jein soha nem használták az AIM-7-et. Először csak AIM-9 volt, később pedig BVR célra az AIM-120 jelent meg a fegyverkészletben.
Egy szó kimaradt, de a többi magyarázta. A ’80-as évek szovjet csúcstechnikája. A ’70-es évek közepi-végi F-15A + AIM-7F-től is messze elmarad, hiszen még az F-4F + AIM-7F is jobb nála a németek szerint.
Akkor az F-15C + AIM-7M (monopulzusos, kifinomultabb rendszerű SARH) vagy F-15C + AIM-120C-7-től hol van a MiG-29? Fényévekre. Jelenleg még AWACS gépe sincs Iránnak, mert az egy szem gépük lehzuhant. Pótálása majd valamikor.
Nézd Molni!
Irakban semmilyen gépnek sem lett volna esélye a koalíció ellen.
Nem a Mig-ek és szuhojok modernségén múlott a hadjárat végkimenetele.
A mennyiség a kiképzettség és az AWACS támogatás hiánya tette rá az irakiak torkára a kést!
Az alaptézis hogy iránnak nincs komolyabb géppel üzemeltetési tapasztalata egyszerűen nem igaz!
A Te kedvenc fordulatoddal élve a Tomcat pl jobb paraméterekkel bír mint néhány mai „modern” akárhányadik generációs vadászgépnek.
Akárki vívna akármilyen háborút nagyhatalom ellen ugyanez lenne az eredmény.
Kissebb államok ezért nem állnak le háborúzgatni amerikával hanem mivel felismerték hogy amerika csak akkor hagyja őket békén ha ez hosszú távon nagyon drága.Ezért van ma a sok asszimetrikus hadviselési minta.
Az oroszok ebből tanultak és ezért gyalázták le pl Grúziát és vonultak vissza szinte azonnal…..
Várjunk csak…
Most akkor tisztázzuk (mert lehet hogy én tudom rosszul és most kiváncsi lettem), hogy a német Phantomokon rendszerben állt-e a Sparrow BÁRMELYIK változata.
Mert én úgy tudom, hogy nem. A „csak AIM-9 korszakból” egyből az AMRAAM korszakba léptek át.
Másrészt a sorozatgyártású MiG-29A kb. 1984-ben jelent meg a szovjet légierőben. Az általad említett F-15C+AIM-120C-7 legalább 10 évvel későbbi szint. Sőt, az 91-ben sikerrel alkalmazott F-15+AIM-7M pluszképességek is inkább a nyolcvanas évek végéhez kötődnek, 1984-ben még csak projekt szinten álltak, nem?
Irakban semmilyen gépnek sem lett volna esélye a koalíció ellen.
Nem a Mig-ek és szuhojok modernségén múlott a hadjárat végkimenetele.
A mennyiség a kiképzettség és az AWACS támogatás hiánya tette rá az irakiak torkára a kést!
Több rakétaindítás is törént a koalíciós gépekre, de egyik sem talált. A zavarvédelme az szovjet fegyvereknek meglepően gyengének bizonyult. Ai AIM-9M rakétáké is! Utánégetővel közeledő – igaz, hogy szemből lett indítva – MiG-25 tucatnyi nagyságrendben dobott infracsapdával képes volt hazavágni őket.
Eddig szó sem volt konkrét kunfliktusról. Még helyi sikerekre sem voltak képesek a vadászok – az első napon leszedett F/A-18 gépet leszámítva – bár azért okoztak forró pillanatokat több gépszemélyzetnek is.
Egyszerűen pusztán a paramétereit a rendszernek megnézve gyengébb a szovjet. Ez van. Aki ezt nem látja be, azzal mit csináljak? Maga Su-27 orosz nyelvű repülési kézikönyvében van benne, hogy F-16 méretű gépet födlháttérben szeből kb. 30 hátulról kb. 15-20 (!) km-ről lát a radr. F-15C gépek – igaz, hogy a billiárdasztal simaságú iraki terep felett – 100 km táján már láttak az iraki MiG-23 gépeket földháttérben. Kicsit más dimenzó. Ez volt 20-25 éve.
Másrészt a sorozatgyártású MiG-29A kb. 1984-ben jelent meg a szovjet légierőben.
Igen. Csak éppen az R-27R integráció ’86 végig csúszott… Addig pont olyan WVR vadász volt, mint az F-16A, csak volt HMS.
Az általad említett F-15C+AIM-120C-7 legalább 10 évvel későbbi szint.
Szerited én nem tudom? És arról én tehetek, hogy a MiG-29 megrekedt azon a szinten ahol van?
Sőt, az 91-ben sikerrel alkalmazott F-15+AIM-7M pluszképességek is inkább a nyolcvanas évek végéhez kötődnek, 1984-ben még csak projekt szinten álltak, nem?
Hát nem éppen.
Google, AIM-7M + IOC
1981 és 83 közötti találatokat fogsz kapni. És 1982-őt tudtam. Az AIM-9M is ’82 táján jött és mindkettő igen gyorsan elterjedt a USAF-nál. Az AIM-9M-et csak Angolok kapták meg a Hidegháború vége előtt.
(Azt nem tudom, hogy melyik alverzióit, mert AIM-9M-ből van egészen AIM-9M-8/9 is, de ezek későbbiek.)
Itt nem pusztán az AIM-7M-re gondolok, hanem arra a képességre, hogy gyakorlatilag egyidőben 2 célt támadjon a gép AIM-7M rakétákal. Mikortól váltak erre képessé a sorozatgépek? Nem a 80-as évek legvégétől?
És ez miért fontos? Vadász vs. vadász elleni helyzetben gyakorlatilag lényegtelen. Olyan esetben lett volna hasznos mikor fejletlenebb gépek tömkelege özönli el a légteret. Akkor egy kötelék közeli gépeire lehetett volna több rakétát indítani, de kinematikailag már ez is húzos lett volna, mert máe kisebb manőverek estén is „szétesik” a kötelék, a rakéta nem fogja a célpontot eléri, hacsak nem közelről történt az indítás.
Egyszerűen felesleges behozni a képbe ezt, mert az AIM-7M + F-15C pusztán a look down / shoot down téren annyival jobb és megbízhatóbb, de ehhez jön a jóval hosszabb élettartam és nagyobb meghibásodás közti üzemidő.
Mikortól volt ez? Hm… 1985? Nem tudom fejből. A Google használata neked is engedélyezett. :)
> Több rakétaindítás is történt koalíciós gépekre, de egyik sem talált.
Egy F-18-ast leszedett egy MiG-25.
> Szerintem a Gorskovra nem fér rá a MiG-29 józan ésszel!
Rajtad kívűl mindenki máshogy gondolja. De érdekes…
Egy átépített, nem túl nagy helikopterhordozó katapult nélkül, ráadásul a felépítmény rossz helyen van, útban van. Túl nagy oda a MiG-29K.
> Milyen elektronikai cégekre gondolsz, akik képesek a világ élvonalába tartozó svéd elektronikával konkurálni? A kor szintjén csúcstechnikás hadiipari elektronikát – még keleti szinten sem – nem gyártott MO. 60 éve vagy régebb óta…
Nem a svédeknek, Indiának kéne szállítani! Az átkosban sok kettős célú elektronikát szállított hazánk Indiának, pl. a Finommechanikai Vállalat mikrohullámú reléláncait. Hátha be lehetne szállni, hogy a Gripen-IN számára közösen fejlesszünk, gyártsunk valamit az indiaiakkal, ami a magyar Gipenbe is bekerülhetne képesség-növelésként. Szlovákok, lengyelek, románok mind nyomulnak repülőgépiparban.
Egy F-18-ast leszedett egy MiG-25.
Ezt írtam.
Még helyi sikerekre sem voltak képesek a vadászok – az első napon leszedett F/A-18 gépet leszámítva – bár azért okoztak forró pillanatokat több gépszemélyzetnek is.
Itt nem a fegyver eredményessége volt a döntő. Egy nem menőverező célt lőtt szét a MiG-25. Ettől azért ne essünk hasra. Egyszerűen olyan sűrű volt a légtér, hogy nem mertek tűzparancsot kiadni és aztán már nem tudták elcsípni és azonosítani a behatolót a tengernyi gép között.
Az átkosban sok kettős célú elektronikát szállított hazánk Indiának, pl. a Finommechanikai Vállalat mikrohullámú reléláncait. Hátha be lehetne szállni, hogy a Gripen-IN számára közösen fejlesszünk, gyártsunk valamit az indiaiakkal, ami a magyar Gipenbe is bekerülhetne képesség-növelésként. Szlovákok, lengyelek, románok mind nyomulnak repülőgépiparban.
Ez 20 éve volt. A COCOM lista miatt a hazai ipar ezirányú fejlesztése szárnyalt, mert vagy az volt, amit mi összehoztunk, vagy semmi. A diplommukámat én is egy 20 éves spektrométeren dolgozva csináltam, hazai gépen.
Szerinted van a magyar elektronika olyan szinten, hogy képességnövelés legyen a Griffen? Szerintem még katonai gépekbe való LCD képernyőt sem tudnánk itthon gyártani. A Griff képességnövelését most jelenleg IRIS-T és AESA radar adná. Hol vagyunk mi erre képesek?
Mit is javasolt a Kövér Laci? Siránkozással semmire se jut a nemzet, csak tönkre!
Nézd meg a japánokat, az egész papír országukat felégették a jenkik, aztán 20 év múlva olimpia, szuperexpress, kvarcóra, hifitorony. A nagyorrúak is mit összehoztak a sivatagból, persze nekik jó hátszelük volt, de akkor is! A XIX. század végén a hatökrös szekértől indulva nagyon rövid idő alatt ipari innovációs hatalom lett Magyarország, meg lehet ismételni, csak akarni kell.
Egyetértek. A magyar Gripen kooperációra akkor térjünk vissza 20 év múlva.
Most olvastam a hírt. Mindíg is mondtam, hogy hatalmas exportsikerre lehet számítani a géppel kapcsolatosan. Hihetetlen pragmatizmusról tett tanúbizonysgot, aki a gépet fejlesztette.
http://china-defense.blogspot.com/2010/03/egypt-mulls-jf-17-co-production-and.html