„Film-front” című sorozatunk segítségével a katonai eszközöket, használóikat, valamint azok mindennapjait és bemutatóit tárjuk néhány naponként Olvasóink elé egy-egy hosszabb, rövidebb videóanyag segítségével.
Ezennel egy kissé földhözragadtabb jármű következik: egy francia harckocsi, az AMX-56 Leclerc.
httpv://www.youtube.com/watch?v=rg50awMmNPc
Természetesen szívesen fogadunk hasonló, bemutatni kívánt videókat a szerkesztoseg@htka.hu email-címre. :)
szép meg jó meg minden, de azért mégsem Leopard II A6… :)
abból vagy 100 meg 200-200 Patria AMV és Iveco LMV + jó vezetés, személyzet, PÉNZ és máris nem kellene kitenni az „im” előtagot a potens szó elé a sereg kapcsán, legalábbis ezen a téren :D
álom…
A Leclerc-et csak az Arab Emirseg rendelte meg, a Leot meg felsorolni sem tudom mennyi nemzet rendszeresitette. Az arabok panaszkodtak a gyakori eroatviteli [kuplung] problemakra, aztan fel is kerestek a nemeteket hogy nekik vmi megbizhato kene, olyan amilyen a Leoban van… Azert az nem semmi, hogy 1500 loerot hoztak ki a V-8-as dizel blokkbol a franciak.Elismeresem! Gyakoribb inkabb a V-12-es vagy gazturbinas megoldas.
Még annó HK-s koromban amikor tanítgattak a natoban használt harckocsik előnyeire és hátrányaira, ez olyan 2000 és 2004 között volt. már akkor mesélték a kiképzők akik voltak kit és kipróbálhatták a francia járgányt, hogy a fracia hk-sok is panaszkodtak a rengeteg meghibásodásra! Érdekes a német leót az összes hks az egekig magasztalja. Az a csúcs! Mindenki arról álmodik. egyébként a löveg az mindkettőben ugyan az a német verzió, de a franciában saját töltőgép van hozzá!
Ezek a … franciák, inkább beszálltak volna a Leo II és az EF programokba. De nem, a gall büszkeség nem tűr kompromisszumot. Itt az eredmény. Magas ár és problémák.
Az AMX-30 esetéből sem tanultak.
1940-ben ország-világ megláthatta a különbség a német és francia emberanyag/fegyverzet közötti minőségi különbséget.
A gázturbinás meghajtás pedig inkább ritka, mint jellemző, csak az Abrams és a T-80 régi változatánál választották ezt az utat.
Tulajdonképpen ráfaragtak mindkét esetben.
Kedves Onedin!
Azért csínján az ilyen kijelentésekkel. A II. VH francia – német szembenállás sok sok dolgon múlott, pl. mit akartak a színfalak mögött megbúvó urak ugyebár.. :) Jó, „poént” félre téve sokkalta komplexebb volt a dolog, minthogy le egyszerűsítsük a technikára.
Amúgy én messze nem írnám le a francia vadászgépeket, gondolok itt a Rafale-ra is.
Tankokhoz nem mondok semmit, tény és való, a Leó a legjobb ;)
Onedin, 1940-ben legfeljebb a hadvezetésbeli különbséget láthatta meg ország világ. Igen durva ferdítés azt állítani, hogy a német harckocsik jobbak voltak 1940-ben. Egyrészt Franciaország elfoglalás idején a német harckocsik jelentős része cseh harckocsi volt. Másrészt a francia Char BI, és SOMUA S35 jobb volt a németek által akkor alkalmazott pz.38, Panzer II-III harckocsiknál páncélvédettség, és tűzerő szempontjából is! A különbség az alkalmazott taktikában volt (HK-k tömeges bevetése a légierő támogatásával)
Másrészt a Mirage III is milyen retya volt, ugye? Szerintem korának egyik legjobb gépe volt, amit az izraeli pilóták bizonyítottak is annak idején.
Rafale pedig EF-hez képest sokkal kifinomultabb elektronikailag, csak az erő hiányzik belőle kicsit. De ahhoz képest, hogy egyedül csinálták, mégis kb. olyan szintet értek el vele, mint 4 másik (franciáknál népesebb) ország együtt. És legalább nem kell vitatkozni 4 másik pöcsölő országgal, akik költségcsökkentés címén minden hasznos dolgot igyekeznek kispórolni a gépből, és ezzel gyakorlatilag kiherélik szegény Typhoont.
Abban viszont egyetértünk, hogy a Leo II jobb, mint a Leclerc:)
Más:
Az export Leclercben nem a Leo II motorja van?
Motor: Úgy tudom, igen.
Somua (a Char B-ről túl keveset tudok, így arról nem fogok nyilatkozni):
Nekem is magyarázta egy francia csávó, de utánaérdeklődtem és kiderült hogy túlbecsülik ezt a kis gyöngyszemet. Igazából a Somua is csak papíron volt szuper, a valóságban már nem remekelt annyira, sok volt vele a műszaki probléma, meghibásodás. Pl. kényelmetlenül apró torony, így a pk. egyszerre volt töltő-kezelő is az ágyúnál (mert második ember már nem fért el), ami erősen kihatott a tűzgyorsaságra.
A páncéltestet még nem egyben öntötték, hanem több nagy darabban, ezeket aztán összecsavarozták. A magas jármű igen borulékony volt.
Én a Pz III-at jobbnak tartom.
S ha annyira jó volt a Somua, akkor miért nem zsákmányolt francia járművekkel töltötték fel 42-ben a magyar pc. ho.-t, a cseh pz.38-asok helyett? Épp elég francia páncélos került a németekhez.
De valahogy nem komálták őket, leginkább a frontvonal mögött, vontatóként szolgáltak.
Pedig abban biztos lehetsz, hogy a német alaposan kiértékelte a kezébe került ellenséges technikát.
A Mirage IIIC tök átlagos gép volt, ha Izrael pilótái mondjuk F-8 Crusaderrel, F-4D-vel, vagy F-5A-val repülnek, akkor ugyanúgy győznek a nagyon kedvező 67-es szituban.
Az 2A6-os összességében erősebb mint a francia /de kapjatok már a fejetekhez, mi közünk lehet nekünk ahhoz?/ – ha jól olvastuk a perui postát az már drágább (és nem mellesleg súlyosabb darab) is. egy upgradelt 2A4/A5-ösnél viszont helyzettől függően a Leclerc akár még jobb is lehet, ha értékén kezeljük az „egyedi” megoldásait. Az A6-oson pedig még mindig nincs moduláris héj, ami kevesebb darabszám esetén nagyban segít a hadrafoghatósági mutatókon és gyorsabban szervizelhető.
Az az I.szériás Leclerc szerintem a max amivel álmodhatni érdemes azzal úgyis problémáik vannak rendszerazonosság terén, (vontatónak használják vagy állnak).
Én azt szeretem jobban amelyiket segélybe, vagy a másiknál olcsóbban megkapjuk /bár ez már a misztikusabb része , de olcsóbb és !elérhető alkatrészutánpótlás többet nyomna a latba – angol tankokból gyártottak még nagyobb szériákat
A Mirage IIIC tök átlagos gép volt, ha Izrael pilótái mondjuk F-8 Crusaderrel, F-4D-vel, vagy F-5A-val repülnek, akkor ugyanúgy győznek a nagyon kedvező 67-es szituban.
Itt azért nagyon ráncoltam homlokomat.
Az F-4D gépen nem volt gépágyú. A rakétafegyverek megbízhatósága a béka segge alatt volt akkor. Ergo ezzel sikeresen harcolni elég muris – pontosabban lehetetlen – lett volna és halomra lőni a gépeket a betonon és levegőben. Ezt ki lehet húzni. Bombatámadásra elvileg képes lehetett volna, de az izraeliek nem véletlenül gépágyúval lőtték szét a gépeket. Az a tuti és pontos. A neten elérhető videófelvételek igen beszédesek.
Az F-5A gépen csak 20 milis ágyúk voltak, a Mirage III gépen 30-as. Az izraeliak nagyon respektálták a fegyvert. Gyakorlatilag 1 találat hazavágta a kis méretű MiG-21 gépeket. Erről is vannak videók. A gépek egyetlen hatalmas tűzgolyóvá válnak. (Mondjuk szerintem a mai gépeket is kellemesen hazavágná egyetlen 30-as skuló.)
A Crusaderrel kapcsolatban nem tudok mit mondani.
Molni:
páncélozatlan célok ellen a 20 és a 30 mm tök mindegy, mármint rombolóerőre (hülye példa, de mintha 10 kt vagy 12 kt).
Ami nem mindegy, az a hatótávolság. És abban nem 1,5x-ös a 30-as a 20-ashoz képest. Persze itt is számít a fegyver rendszere (elsősorban a töltés módja, mert ha gázelvétellel működik – mint pl a kalasnyikov, vagy az orosz 23-as – akkor az még lassít).
A 20 és 30 mm közötti romolóerő jóval nagyobb eltérést mutat a harci tapasztalatok alaján. A tűzgyorsaság az ami a problémás, a célzást nehezíti. Máig nem eldönött tény, hogy mi a jobb. „Sörétesebb”, de kisebb lövedékfolyam, vagy ritkább, de nagyobb pusztító erő. Hiába azonos a lövedékfolyam (kg/sec) attól a tűzcsapás „karakterisztikája” egészen más.
Ja, azért keresik annyian az arany középtat 23-25-27 mm. Visszatérve a hk-re magyarország komolyan elgondolkodhatna T-55 modernizáción. Sokkal konnyeb igazi NATO kompatibilitást elérni vele (105 mm) mint a T-72-vel.
Van nekünk T-55? Ha a T-72 gépek olyan elfekvőben vannak, akkor a T-55 masinák milyenek lehetnek, ha egyáltalán vannak.
Egy Leo2 beszerzés jobb lett volna.
Molni:
Nem az a néhány 100 g robbanóanyag dönt, hanem a mozgási energia. A 30-as lőtávolsága drasztikusan nagyobb, ebből következően nagyobb rombolóerő, pontosság.
A harci tapasztalatok a nagyobb sebességű lőszert hozzák ki jobbnak, nem a nagyobb űrméretűt. Csak természetesen ebben fölényben van a 30-as.
Sok minden jobb lett volna, de nem lett. Szerintem nem olvasztották be az egészet, bár ki tudja??
T-55 nagy része hatástalanítva és szétvágva van. Attól mert a kaliber megegyezik a Lőszer hossza más.
@Wolfrick
Egy szóvel sem említettem tömeget, egyből a puszító erőt írtam le.
Izé, én is félreérthető voltam:
Szóval, tapasztalatok alapján a 30-as gépágyú hatékonyabb, jobb megsemmisítési arányt produkál.
Hogy kicsit önmagamat is kijavítsam, végül is nem a rombolóerő számít, hanem hogy a 30-as gránátok _jobb arányban találnak_ (mert gyorsabbak). Egy szó mint száz, egy 20-30 mm közötti bármilyen gépágyúlövedék ugyanolyan eséllyel veri le a mig-21-est. Ha eltalálja.
Kísérleteztek extra hosszú csövű 20 milissel, de volt jópár technikai probléma (vibráció, tömeg, stabilitás, csillapítás).
A repülőgépfedélzeti fegyverek mindig is a jó kompromisszum kereséséről szóltak (tömeg/torkolati energia/lövedéksebesség/stabilitás/vibráció/tűzgyorsaság/üzembiztosság).
Samoth: Igen, az arabok az un. EuroPowerPack csomagot rendeltek a hk.-hoz, ez gyakorlatilag az MTO csoport altal gyartott motor es valto volt. [MTU 883].
A francia automata tolto nagyon tuti.
Onedin: Egyaltalan nem ritka a gazturbinas meghajtas. Sok pancelos platform meghajtasarol ez gondoskodik. Pl: a Krug raketak hordozoja is gazturbinas volt, vagy meg az is.
Kulonben en azt irtam fentebb hogy a V-8-nal tobb hengeres dizel motorok az elterjettebbek a hk-kban.
Onedin: Miota faragtak ra az Abramsnal a gazturbinas hajtasra?? Erdekes modon az Army-ban nagyon is meg vannak elegedve vele es sokkal kissebb a szerviz igenye mint egy diesel motornak.
Nagy fogyasztas? Nem nagyon zavaro, ha megfelelo az utanpotlas, azzal meg nem volt problema az utso 20 evben.
Nagy, eros hokep? Ez mar nagyobb problema. Szerencsere nappal a sivatagban ezzel sem volt problema.
Osszesegeben egyaltalan nem faragtak ra a turbinas meghajtasra.
ropy:
„de kapjatok már a fejetekhez, mi közünk lehet nekünk ahhoz?”
semmivel sincs kevesebb közünk hozzá, mint a löklerkhez.
„Az az I.szériás Leclerc szerintem a max amivel álmodhatni érdemes azzal úgyis problémáik vannak rendszerazonosság terén, (vontatónak használják vagy állnak).”
ha aki gyártja sem tud vele mit kezdeni, mert „sz@r” akkor miért érdemes álmodni róla? nem értem…
„ha aki gyártja sem tud vele mit kezdeni”
Őszinténszólva én mostanában nem követem már hogy áll a Leclerc program. Addig érdeklődtem amíg úgy állt hogy lesz bele integrált UAV. Tudtommal nem arról van szó hogy az I.gen szar, hanem sikerült fejleszteni rajta. Szó van róla hogy koncepciót váltanak, de őnáluk az olcsóság gondolom az nem szempont, és amúgy jóval keményebb közegben lavíroznak.
A T-55 mint a neve is mutatja elég régi konstrukció! Homogén acélpáncélzata van ami igencsak elavult! Kiegészítő páncélzat pedig nagyon nagy súlya van és ráadásul a karbantartást is akadályozza. (hosszabbodik a karbantartási idő). A motos mára kicsit erőtlen a maga 5-600 LE-jével. Új motort nem lehet beleraknai. Már a T-72 motorja se férne bele pedig az egy módosított T-55 motor! Szóval kár lenne rá pénzt költeni! Egyébként több száz darab rozsdásodik egy lezárt katonai repülőtéren BMP-1 esekkel és sok más technikával karöltve!
A t-72-est a csehek és a lengyelek is modernizálták. annak még volt értelme. Ezt a kevés pénzt ami jut a seregre nem kellene ostobaságokra elfecsérelni! A francia és olasz páncélosokat pedig el kell felejteni. sok velük a gond és drágább hozzá az alkatrész(alacsony darabszám miatt) mint a német típushoz!
Az ország méreteihez és adottságaihoz igazítva kell eszközt választani.
Szerintem mivel kicsi az ország és sok ország határol, gyorsan mozgatható csapatokra lenne szükség! A HK mozgatása lassú és nehézkes!
Az előírás szerint menetoszlopban 20-25 km-nél gyorsabban nem haladhatnak. 4 óránként 1 óra pihenőt kell tartani a menetnek..blb bla…sok előírás. a lényeg hogy napi 200-300 km-nél többet nem tehet meg. Ha esetleg még akadályozzák is akko még kevesebb. A vasúti szállítása csak nagyobb távolság áthidalására alkalmas. Egy szerelvény olyan 20-25 HK, a egy nap a felrakodás és egy a lerakodás! nagyon meggondolandó! A trélerel való szállítás kíméli a hk-t főleg a lánctalpat! A gumibetétesnél a gumibetétet 8-10 ezer km után cserélni kell, a láncszemeket pedig 35-40ezer után! a régebbi öntöttvasból készült szemeket olyan 1000-1500 km után kellett cserélni!
A legjobb megoldás számunkra egy 8×8 as alvázon elhelyezett 90 vagy 105 mm es löveg. Elég mozgékony. könnyebb a szállítása és megfelelő a fegyverzete is. ha kell ki lehet egészíteni egy két olyan változattal amelyik löveg helyett irányított PCT rakétát hordoz!
Most kicsit fáradt vagyok 12 óra meló után. Majd legközelebb folytatom.
ARNIE97
A gázturbinára az amcsik panaszkodtak és készült már tervezet a cserére, de nincs rá keret!
Csak nézd meg egy dízelmotor és egy gázturbina fordulatszám/nyomaték görbéjét és hasonlítsad össze. Rögtön rájössz mennyivel jobb egy dízelmotor a harckocsiban! A nagy tömeg miatt a nyomaték a lényeg!!!
Ráadásul az M1 ben automataváltó van, ami megint csak ront az erőátvitelen! Harckocsi szerkezettanon veséztük a kérdést! :)
snakeye: „A legjobb megoldás számunkra egy 8×8 as alvázon elhelyezett 90 vagy 105 mm es löveg. ”
Pl. pár Centauro a megmaradt maréknyi T-72 mellé? :)
—–
A szlovének egyébként modernizálták valamennyire a T-55-öseiket. Igaz, ha jól rémlik túl sokat nem voltak már aktív szolgálatban utána.
@snakeye
Azt, hogy a T-55-öt nem éri meg modernizálni, azért az meredek. Szar állapotút nem éri meg.
http://alternathistory.org.ua/files/260909_Slovenian_t-55.jpg
Elég kellemes kis harceszköz lett belőle. Ne abban gondolkozzatok, hogy Leo II és Abrams. Nem ezek ellen kell neünk helyt állni. Minta a magyar vadászgép beszerzét annak kellett volna motiválnia, hogy van F-22…
lényeg hogy napi 200-300 km-nél többet nem tehet meg.
Mutass olyan háborút, ahol napi 50-60 km-nél többet nyomultak előre. A II.Vh legdurvább offenzíváiban tudtak ennyit a szovjetek. Talán az ODS kivétel, de az jóformán minden alól kivétel.
Azt felejtsd el, hogy a néveleges utazósebességgel grasszálnak fel alá semmitől sem zavartatva. Aztán szépen belefutnak egy ellenséges egységbe, amit senki sem lát…
Az különösen vicces, hogy ezen az oldalon vagy a sg.hu HT topikjában egyesek meg azt fejtegették, hogy pár óra a ki és beakodás több tucat hk esetén. A lerakodás valójában még annyi sem. Vész esetén szépen oldalazva le lehet menni a vagonokról, ha tényleg minden kötél szakad. Azt hozták fel példának, hogy kivonulságkor milyen pikk-pakk mentek az oroszok.
A modern MBT-k max sebbessége kb 70. Ez nem elméleti, ennyivel tudnak is menni, de béleidőben a Leo 2 le van korlátozva 50-re, tehát annyit simán megy. Az áttelepítéssel kapcsolatban azt meg elfeljtitek, hogy a háborúnak előzményei vannak, így a mozgósítás alatt bőven van ídő mozgatásra.
Én olyanra gondoltam, ha véletlen többfrontos háború lenne és egyik frontról át kell helyezni az erőket gyorsan a másikra! Az több napot vesz igénybe! azért írtam a 200 km es napi átlagot! mondjuk az északi határtól a délkeletiig mondjuk úgy 2-3 nap lenne az út egy HK oszlopnak saját talpon. vonattal se lenne rövidebb! Trailerrel meg egyszerre max 1et viszel!
A T-55ket nálunk is modernizálták a 80as években! T-55 AMP néven! de azokat is kivonták! És amilyen állapotban vannak már nem érné meg őket újra üzembe helyezni! A VT-55 vontatók még üzemben voltak 2004ben mikor szereltem, de véres volt a torkuk. már csak használt alkatrészekből guberáltak, hogy működőképesen tartsák őket! VT-72es vontatóból meg összesen 13 db volt rendszeresítve!
Imádom a modernizált T-55-öst.
Na persze nem a Szlovént hanem ezt ni: http://www.youtube.com/watch?v=VyO_wVphqEU
Ukrán kreálmány ha már úgy is a kelet felé fog tendálódni az ország egyes kommentelők szerint, akkor esetleg ezt kellene alaposabban megnézni.
Snakeye mit szól hozzá? (Gondolom tetszik!)
dombtetőn sztem jól mutatna
Csodálatos! A magyar modernizáció nem volt ilyen komplex! És ezt alkalmazzák már valahol? Vagy csak egy bemutatópéldány van?
@Molnibalage
„A rakétafegyverek megbízhatósága a béka segge alatt volt akkor.”…
Vagy Gál József, vagy Kővári László említette a Top Gunban, hogy a Közel-Kelet éghajlati-időjárási körülményei között a hatvanas-hetvenes években lényegesen jobb eredményt hoztak az (infrafejes amerikai?) levegő-levegő rakéták, mint a párhuzamosan folyó vietnami légiharcokban.
Ha a gépágyút hiányolod a földön álló gépek ellen, arra az a válasz, hogy konténerben felpakolható. Különben akkár bombázni akarsz, akkár rakétázni, az F-4D sokkal több cuccot gog elvinni, mint a Mirage III.
Többet ér a radarja, az elektronikája is. Lényegesen nagyobb a hatósugara, a tüzelőanyag-tartaléka, ami szintén erős előny. A két hajtóművel biztonságosabb.
@Samoth:
Izrael átmeneti kényszermegoldásként gyártotta a Mirage III másolatát. Közben kaptak amerikai Phantom és Skyhawk gépeket is, tehát alkalmuk nyílt az összehasonlításra. Ha olyan szuper volt a francia deltaszárnyú vadász, akkor a továbbfejlesztés során a Kfir-nél miért cserélték a hajtóművet és az elektronikát amerikaira a lemásolt francia helyett? (A hm-re részben válasz lehet, hogy a Kfir nehezebb lett, ezért kellett a Phantom/a Starfighter erősebb hajtóműve.)
Ha olyan elégedettek voltak, akkor miért vetették el a franciák a deltaszárnyat a Mirage F.1-nél?
(A 2000-nél azért vették vissza, mert kimondottan gyors vadászt szerettek volna a MiG-25 ellen, eleinte 3M végsebességgel.)
A Mirage 30 mm-es gépágyújához annyi érdekességet fűznék hozzá, hogy a Harmadik Birodalomtól megörökölt német tervezők tehetségét dicséri.
Az F-5A M39 típusú „húszasa” ugyancsak.
És én nem érzem lényegesen gyengébbnek az F-5A-t a Mirage IIIC-nél.
Bevallom, az egész F-5/T-38 család a kedvenceim közé tartozik. Kár, hogy az F-20-nál félretolták a kormányrudat és letértek a helyes útról.
A Mirage III, és az F-4 között egy generációnyi különbség van. Ha valamivel össze akarjuk hasonlítani, akkor az F-104-es, a Mig-19, és a Mig-21 korai változataival. Ezeket szerintem mindenképpen verte. Legalábbis a Mig-19-et, Mig-21-et gyakorlatban is. Az a kevés harc, ami paki/indiai gépek között történt, kb egálban volt a két típus (Mig-21 vs F-104), így vélhetően a Mirage az F-104-est is legyőzte volna. Vagy összevethetjük az F-106-ossal is, ami többszörösébe kerül egy Mirage III-nak, igaz, hogy tűzvezető rendszere komolyabb volt, de a költséghatékonyság szempontjából mindenképpen a Mirage a nyerő (megjegyzem nem szerepelt túl fényesen Vietnamban az F-106, de keveset vetettek be belőle, szóval nem reprezentatív a minta.) A szintén kortárs j-35 nem vett részt harcban, így nem lehet összehasonlítani.
Persze, mint minden fegyveres konfliktusnál, itt is sokat számít a kiképzés, az alkalmazó ország gazdasági/politikai háttere, stb, de ha csak a száraz tényeket nézzük (és kizárjuk az értelmetlen „mi lett volna ha…?” kérdést), és a légiharc győzelem/veszteség arányok vizsgáljuk, akkor a Mirage III abban a korszakban a repülés Beethovenje.:)
A Mirage F1-nél pedig a kedvezőbb felszállási jellemzők miatt tértek át a hagyományos szárnyelrendezésre, hiszen az előző generációknál a nagy sebesség volt a fontos, és ezért a fel/leszállási sebességük is hatalmas volt, ami nem csak a sok baleset miatt volt kényelmetlen, hanem az ellenség által könnyen pusztítható hosszú futópálya miatt is. Egyszerűen addigra változtak a prioritások.
A Kfir/Nesher egy teljesen tészta, és más generáció. Addigra annyit fejlődött a technika/hajtómű, hogy a lépéshátrány elkerülése miatt kénytelenek voltak lecserélni.
Vagy Gál József, vagy Kővári László említette a Top Gunban, hogy a Közel-Kelet éghajlati-időjárási körülményei között a hatvanas-hetvenes években lényegesen jobb eredményt hoztak az (infrafejes amerikai?) levegő-levegő rakéták, mint a párhuzamosan folyó vietnami légiharcokban.
Ez igaz. Viszont ott sem mindig. Ott is volt olyan bevetés, ahol 0%-os volt egy gépre vetítve a találtat és volt, ahol 100%.
A 1,5 évvel ezelőtti itthoni gyakorlat élesen rávilágít arra, hogy még a mai csúcskategória sem mindenható. Nyári hőségben a ’70-es évekhez képest egészen más szintű AIM-9X sem látta földháttérben a Mi-24-et. A sivatagban a talaj bizony nagyon meleg. A kövek még jobban tartják a hőt. Sugároznak rendesen, a földhéttár kkoránsem „sík” és homogén, mint IR sugárzó. Valószínűleg ott is csak nagyobb magasságon és égháttérben dolgozott olyan jól a IR vezérlés.
Azt sem szabad feledni, hogy ha mégsem jött össze az indítási zóna, akkor ott volt a gépágyú. Ez már a légiharc egészére befolyással volt. Az se baj, ha nem talál, van még azért amivel az ellent hazavághatom. Ezt az ellenfél is tudta. Ergo, ha elkezdőtött a tánc, akkor bizony nem lehetett csak úgy simán lelépni, merta gépágyú ellen nem volt védelem úgy, mint a rakéták ellen.
Vietnám felett, ha közel került egy MiG-19 egy F-4D-hez, akkor a letolt gatya esete volt. Ha a sikertelen támadás esetén a MiG-19 alacsonyan megpróbált lelépni, reális esélye letett rá. Impulzus doppler radar, akkor még nagyon kezdetleges volt, vagy nem volt. Párás meleg időben földháttérben alacsonyan egy AIM-9E (asszem akkor az volt), dettó ugyanaz.
Ha a gépágyút hiányolod a földön álló gépek ellen, arra az a válasz, hogy konténerben felpakolható.
Ha éppen van. A gpu. konténert a kényszer szülte tudtommal és nem előre eltervezett dolog volt. Az utólagos barkácsolásnak is ára van. Tetemes légellenállás. A fegyver felrögetéséhez is idő kellett, a kezdeti tűzgyorsaság is alacsonyabb volt a beépített verzióhoz képest. Egy dolog volt jó, lőszerkészlet az volt bőven a SUU-23-hoz. Asszem kb. 1200 db.
Különben akkár bombázni akarsz, akkár rakétázni, az F-4D sokkal több cuccot gog elvinni, mint a Mirage III. Többet ér a radarja, az elektronikája is. Lényegesen nagyobb a hatósugara, a tüzelőanyag-tartaléka, ami szintén erős előny. A két hajtóművel biztonságosabb.
Ez mind igaz valamennyire, de egy mísz MiG-19 is rendesen szétszivatta a gépet egyes esetekben. Egyszerűen nem jó alternatíva egy olyan bombázó gép, ami még vészleoldás esetén sem képes megvédeni magát manőverező légiharcban, legalábbis a ’60-as évek végi ’70-es évek eleji színvonalon tutira nem.
Kár, hogy az F-20-nál félretolták a kormányrudat és letértek a helyes útról.
Ha ma létezne a gép, akkor a JAS-39 egyértelmű konkurense lenne szerintem. Nekem is a szívem csücske valamiért az F-20. Egyszerűen jó ránézni a gépre.
Jó messzire kerülteünk a bejegyzés eredeti témájától. :)