Tavaly októberben több repesemény is történt az amerikai F-16-os flottával, ezek közül a legsúlyosabb halálos áldozatot is követelt. A vizsgálat mostanra zárult le.
Mint ismeretes, 2009. október 15-én helyi idő szerint 20:24-kor gyakorló repülés közben összeütközött két F-16CJ Fighting Falcon. Az esetre az Atlanti-óceán felett került sor. A gépek a dél-karolinai Shaw AFB-ről szálltak fel.
A bevetés végeztével visszaindultak a bázisra, ezt természetesen géppár alakzatban szándékozták megtenni. A vezérgépben Lee Bryant százados ült, akinek akkor 967 repült órája volt a típussal, és oktatói képesítéssel is rendelkezett. Kísérője Nicholas Giglio, egy nagyon fiatal százados volt, aki mindössze 126 órát töltött egyedül F-16-os pilótafülkéjében, az NVG éjjellátót pedig még ennél is kevesebbet, csupán 12 órát használta. Mindketten a 20. Vadászezred állományába tartoztak.
Giglio gépével behelyezkedett Bryant mögé, de rosszul számította ki a távolságot és a sebességet, ezért a pilótafülke először nekiütközött a vezér bal oldali vízszintes vezérsíkjának, majd a szárnynak is. A szárnnyal való ütközés során betörhetett a fülketető, Giglio pedig halálos ütést kapott, majd lezuhant. Bryant szerencsésen földet ért.
A vizsgálat megállapította, hogy Giglio gépének radarjával gondok lehettek, ez pedig megzavarhatta a tapasztalatlan századost, akinek ráadásul a beálló sötétség miatt az NVG-t is használnia kellett. Ennek ellenére a legnagyobb hibát ő vétette, mikor rosszul mérte fel a helyzetet.
Használtak indexlámpát vagy harci elsötétítéssel repültek? Amúgy ez nem olyan, mint a magyar MiG-23 és Szu-22 ütközése volt?
Miért, az milyen volt?
Éjszakai ütközésből két hősi halott és két lezuhant gép lett, radar viszont egyiken sem volt – éjjellátóról pedig legfeljebb álmodtak akkoriban…