A Boeing tegnapi bejelentése szerint az indiai védelmi minisztérium 10 darab C-17 Globemater III stratégiai szállítógépre kért ajánlatot levélben az amerikai mamutvállalattól.
Úgy tűnik újabb megrendelések érkezhetnek a Boeing szállítógépére, amely így még jobban kitolhatja a gyártósor bezárásának időpontját. Az Egyesült Arab Emírségek vásárlása után konkretizálódott az eddig csak hírekből körvonalazódó tény, miszerint India igényt tart a C-17-esre. Úgy tűnik az indiaiakat meggyőzte a típus Aero India 2009 kiállításon bemutatott demonstrációja.
„A Boeing örömmel konstatálta, hogy az indiai kormány érdeklődését fejezte ki termékünkkel kapcsolatban. Biztos vagyok, hogy szorosan együtt tudunk velük működni.” – nyilatkozta Vivek Lall, az amerkai cég ázsiai országért felelős vezetője.
„Meggyőződésünk, hogy a C-17-essel India ki tudja elégíteni a megnövekedett katonai és humanitárius szállítási feladatait.”
„Egyre több nemzet dönt úgy, hogy szállítógép-flottáját a C-17-essel modernizálja, mivel ez egy nagy megbízhatóságú, magas bevethetőségi mutatókkal rendelkező típus.” – mondta Tommy Dunehew. a Boeing GMS részlegének igazgatója.
„Egy elérhető gépet kívánunk fejlesztési kockázat nélkül. Továbbá büszkén jelenthetjük ki, hogy cégünk az utóbbi évtizedben a tervezett időpont előtt volt képes a megrendelt típusok leszállítására, melyeket nagy megelégedéssel használnak az üzemeletetők.”
A C-17 Globemater III taktikai és stratégiai teherszállító felszereléseket és a csapatokat, illetve a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányt szállítani akár tábori körülményű, kis zord repülőterekről üzemelve. 170 000 fontnyi (~77 110 kg) terheléssel kevesebb mint 900 méteres pálya is elég neki. Jelenleg 212 C-17-es üzemelt világszerte, ebből 19 került exportra.
Fognak csodálkozni egy újjabb atomkísérlet után hogy az új barátaik milyen gyorsan hátat tudnak fordítani….
Ha a Boeing ezt is megcsípi, akkor 90%-ra vehető a Super Hornet győzelme az MMRCA tenderen, de ez is csak tipp! A Boeing ezzel nagyon bevágódhat az india fiúknál.
Azért egy kicsit furcsa, hogy a szálítógépek általában a harcigépek „farvizén” kerülnek rendszeresítésre. Rádzsájéknál ez is fordítva megy….
De majd meglátjuk, hogy mit is vesznek a fiúk, 2010 végén kiderül!
Csak győzzűk kivárni!
Tényleg, most melyik gépet is tesztelik? Hornet v. Falcon?
F-16, Super Hornet, Rafale és a MiG-35 kész,
februárban Typhoon, március-április (de inkább utóbbi) Gripen Demo
de itt egy időrendi cucc:
1. tesztfázis
Boeing F/A-18E/F Super Hornet – augusztus
Lockheed Martin F-16IN Super Viper – szeptember
Dassault Rafale – október
MiG-35 – október végén, november elején
EADS Eurofighter Typhoon – 2010 február
Saab JAS-39 Gripen Demo – 2010 március-április
tyutuy: szvsz ahogy tellik az idő USAnak egyre inkább érdeke egy Kína seggében lévő erős India. Ha a paranoias Kína kénytelen a fél hadseregét az Indiai határnál dekkoltatni az megér pár félrenézést nem?
tc: a Brazil tender alakulása óta én semminek se adnék 90%ot….
Fade ez mind színigaz de ebben az esetben Tajvant is dugig tömnék fegyverrel. Eredeti hamisítatlan hintapolitika ez.
Hát a dugig tömték erős kifejezés. Ha ez lenne, akkor nem kellett volna M2k és F-CK-1-sem. Tajvan mióta akar mindig még F-16-ot venni és mióta utasítájk vissza?
Félnek Kínától de az Indiai biznisz túl nagy.
Tajvan miatt nem kockáztatják az üzleti kapcsolatokat de India megér egy kis haragszomrádot..
Na meg a kínai-indiai arányokon nemigen változtat 100-150 vadászgép + egypár szállítógép.
Pár hordozó meg pár atomtengeralattjáró az igen az változtatna de mindenre nem lehet pénze indiának sem.
Azon csodálkozom hogy az F-18-asok alá árúkapcsolással nem követelik a Kitty Hawk-ot.Az lenne a hírbomba.
Mi az india hordozók katonai jelentősége Kínával szemben? Azon kívül hogy ha Kínának van, nekik is legyen. Áthajóznának vele Csendes óceán térségébe és arról az oldalról fenyegetnék/támadnák Kínát? Minden más esetben legalább 1000 km-re van minden tenger a kínai határtól.
Hello. Annyit szeretnék kérdezni, hogy lesz majd valamikor cikk a Su-35 BM-ről?
„Mi az india hordozók katonai jelentősége Kínával szemben?”
nézz rá a térképre kicsit geopolitikai szemmel. Óriási jelentősége van. Nem nem arról fogják Kínát bombázni….
„Azon kívül hogy ha Kínának van, nekik is legyen.”
Talán fordítva. India 30+éve rendelkezik hordozóval.
tyutyu:
„Pár hordozó meg pár atomtengeralattjáró az igen az változtatna de mindenre nem lehet pénze indiának sem.”
Márpedig amiket írsz azok már nem csak tervekben szerepelnek… pl http://en.wikipedia.org/wiki/Vikrant_class_aircraft_carrier
ezek mellé ugye jön a nélkülözhetetlen support is pl a Kolkota class.
de tengok tekintetében se kicsiben játszanak gondolok itt a 6+6 AIP (Scorpene+x) tengóra, vagy ha atomtengo mániás vagy akkor már vizen van a saját atomtengolyuk és ugye ha véletlen a nyerpa nem sűlyed el India felé akkor az is 10évig Indiat szolgálja.
de ezen felűl se a pénztelenség fenyeget az elöző AIP tengok még meg se jöttek, már futni fog az új tender, ugye fut az mmrca(126-200gép), gondolom a 3 zsírúj hordozójukra is akarnak vmit(~150gép) és most vettek 10db C-17et… na és akkor k* sok mindent kihagytam pl az egész Izraeli importot az pedig nem merül ki AEW&Ck ben…..
ha nincs is mindenre pénzük, elég sok mindenre van….
btw nem a héten volt hír arról, hogy a PAK-FA fejlesztésébe keményen beszáltak és hogy 250+ PAK-FAt akarnak rendszeresíteni?
hude szegények….. :D
>“Mi az india hordozók katonai jelentősége Kínával szemben?”
>nézz rá a térképre kicsit geopolitikai szemmel. Óriási jelentősége >van.
Mit kellene látnom? Afrikát mint lehetséges érdekszférát és konfliktusforrást? Esetleg a Közel-kelet?
Annyit szeretnék kérdezni, hogy lesz majd valamikor cikk a Su-35 BM-ről?
A közeljövőben nem ígérhetem sajna, de hosszabb távon mindenképp!
Én meg ezeken a „turbo-prop” kisgépeken nem igazodok el – legalábbis az erdőtől nem látszódik a fa. Ha már kívánságműor egy összefoglalást írhatna valaki a katonai alkalmazási lehetőségeikről, mondjuk egyszer – vagy ajánlhatnátok cikkeket .
Nemigazán tudom eldönteni (lustaságom okán) hogy melyikek lehetnek a legfejlettebbek katonai szempontból, gondolom minél sokodalúbb alkalmazhatóságú annál tutibb pld:
http://en.wikipedia.org/wiki/Beechcraft_1900
http://en.wikipedia.org/wiki/BT-67
http://en.wikipedia.org/wiki/C-12_Huron
http://en.wikipedia.org/wiki/Dornier_Do_228
http://en.wikipedia.org/wiki/Beechcraft_Super_King_Air – ? azt hiszem ezt vették legutóbb az ausztrálok – Beechcraft King Air 350 – Caribouk helyett stb.
Mért szted az olaj…”csapok” elzárásától csak a NYi ipar omlik össze?
geostratégiai szemszögből ez aduász India kezében. alapvetően meghatároz bármi nemű a két fél között kirobbanó konfliktust konfliktust, nem kissebb adottság mint a himalája.