Garcia elnök a közelmúltban megerősítette, hogy országa kínai harckocsik mellett tette le a voksot. A hadsereg és a védelmi minisztérium döntését a kínai tankok beszerzéséről a sajtónak tett nyilatkozatában „korrekt”-nek minősítő államfő úgy fogalmazott, hogy a harckocsik beszerzése „majdhogynem tény” és a szerződések korai változatait már alá is írták.
Mindemellett gyorsan hozzátette, hogy ezen beszerzés nem változtat Peru fegyverkezési versenyt ellenző álláspontján. (Melyet egyébként szerintük Chile generál.) Nyilatkozatában emellett kitért arra is, hogy a kínaiakkal kedvező ajánlatot sikerült összehozni az első körben fizetendő összeg, illetve a fizetési határidő vonatkozásában.
Kitért arra is, hogy felelőtlenség és hazafiatlan lenne a szóban forgó fejlett technológiát képviselő harckocsik képességeiről nyilatkoznia. Node milyen tankokról is van szó?
Kis csűrés-csavarás: a kínaiak által a tavalyi év ősze óta kínált VT1A-ről, melyről Peru vonatkozásában nem is olyan rég már szerepelt infómorzsa nálunk. Mint ahogy akkor is írtuk a VT1A gyanúsan egyezik a kínai – pakisztáni kooperációban a kínai Type 90-es alapjain kifejlesztett pakisztáni Al-Khalid-dal, melyet a kínaiak korábban MBT-2000 névvel kínáltak exportra. Akkor ez most miért? Nos ez nem egészen tisztázott, de könnyen lehet az a háttérben, hogy így a kínai exportsikerből Pakisztán egy fityinget sem követelhet, lévén a VT1A egy „új” kínai tankként van reklámozva…
VT1A Peruban. VT1A? Al-Khalid? MBT-2000? Ja hogy ugyanaz? : pakisztáni igényekre szabott, nyugati és ukrán belsőséggekkel megfűszerezett szovjet/orosz kaszni, kínai löveggel és mindez egyenesen Kínából, ráadásul több név alatt?
Ergo vélhetően egy az egyben egy Type 90-IIM / Al-Khalid / MBT-2000-ről van szó új név alatt. Apropó, akit részletesebben érdekel az MBT-2000 / Al-Khalid annak javasoljuk a közelmúltban felfrissített ismertetőnk áttanulmányozását.
A perui beszerzéssel kapcsolatban konkrétumok egyelőre nincsenek, de korábbi információk alapján 80 – 120 tank beszerzése várható, mely Perunak az igencsak gyenguska, még a térségben sem igazán erőnek számító, 300 T-55-ösből álló harckocsi állományát hivatott például a chilei Leopard 2A4-esekkel versenyképesebb szintre hozni.
httpv://www.youtube.com/watch?v=gxWsYkMPtg0
Ez a vas a T-90 szembe mit ér?
Magyar T-72 tuti lesöpri.
Megvéve ugyan (még) nincs, de már parádéznak vele szépen. Kínában azért szépen elsajátították a marketing „tudományát”… :)
http://www.armyrecognition.com/?task=album&Itemid=109&option=com_ebygallery&limitstart=0&path=military_parade_peruvian_army_08_december_2009&sw=undefined
Érdekes ezekben a békeszerető, demokratikus berendezkedésű államokban (Peru, Venezuela…), hogy szerintük mindig a másik generálja a fegyverkezési versenyt, és ők csak meg akarják védeni magukat. Nekünk is emiatt volt régen több, mint ezer tankunk…
A kiindulási alapul szolgáló kínai Type 90-es lövege van benne. Az meg a T-72/80/90-ben megtalálható 125 milis 2A46-os. Ebből a szempontból kb. azonosak lehetnek.
Persze kérdés mit lő ki a csőből. Ha a pakik saját kinetikus energiával operáló lövedékét akkor a neten fellelhető – persze csak tájékoztató jellegű – adatok/tippek alapján a T-90-esnek találat után van esélye visszaütni. Ugyanis a pakik Naiza nevezetű könnyített urános cuccára 550 mm RHAe átütőértéket adnak meg (ugyanilyen játékszer a jenkiknél 700+ mm) 2 kilométerről. Azon infók alapján amiket a T-90-ről feltételeznek, az alapján ezt megfogja, hacsak nem valami gyengébben páncélozott területet találnak el.
Páncélzat terén passz, Type 90-est kéne e téren jobban ismernem, gondolom túl sokat nem változott ahhoz képest ezen a téren. Amit találtam infót a Type 86/88/96-osokról, az alapján azok kevésbé védettek egy T-90-esnél. Ezek a tippek innét vannak amúgy: http://collinsj.tripod.com/protect.htm
Nem páncélzat jellegű passzív védelem terén egy jobban feltápolt T-90 az elérhető infók alapján kb. ötször körberöhögi szerintem.
Szenzorok terén: hát az Al-Khalid egyelőre nem gyártásban lévő továbbfejlesztett változatára aggattak egy 3. gen-es Sagem hőképes képalkotót, azt kb. ennyit tudni erről.
A chilei Leo 2-esek vélhetően megennék reggelire ha úgy adódna :)
Perui Big Mac: két T-55 között egy Type-90….
Ez valóban csak Chilei lőgyakorlat lenne sztem is.
Kissé zavaró a felfrissített Al-Khalid típusismertetőjében T-59,T-80-as képeket felfedezni,bár ez már a régiben is felfedezhető volt.Hiba.
Hmm, valóban benne maradt 1-2 nem oda illő kép. Javítva és köszönjük az észrevételt!
Az eggyetlen pozitívum a Leokkal szemben talán az alkatrészutánpótlás. Lehet olcsóbban üzemeltetthetőek. Amúgy meg egy szuper T-55-ös. Legalábbis a felfüggesztése ezt mutatja. Azt sem tartom kizártnak, hogy pászolnak a futógörgők.
Én eddig az al-Khalidról azt hittem hogy legalább olcsó, de nem olyan rég valami 5 millió USD körüli árat vadásztam róla a neten /konkrét szerződéssel kapcsolatos szám volt/. Kissé elbizonytalanított pedig addig csíptem a vasat, asztem Teszkós , és gondolom a modulpáncélzattól sem lesz olcsóbb
Érdekes lenne megtudni, hogy mit tartalmaz ez az 5 milla. Símán csak a harckocsit, vagy benne van még kiképzés, valamennyi alkatrész, lőszer stb.?
Mackensen
a lőszer elég érdekes, arra mindenki nagyon kényes. Vagy saját fegyver integrálását kérik, vagy meglévő lőszer/gyártókapacitáshoz vesznek eszközt.
Inkább a lőszergyártás tech-transzferje lehet benne.
Olyan szummásított árnak tűnt persze /:Demlékszem mert többször átszámoltam , nem nagyon akartam elhinni /, majd lesz időm megkeresem megint a pontos linket. Az is biztos viszont hogy DUPLA- és fele- ennyiért is lehet választani a piacon . Upgadesítettek meg még occóbbak. Mindenestre ha nyugati tankokra 10 milka körüli árat írnak már az is általában összesített költség, tehát nem azt akartam mondani hogy megfizethetetlen, csak kevesebbre gondoltam a nyugati gyártmányok közé sorolható (keleti) K1A1-et hirdették 4 milcsi körül … kb.ahhoz képest
Wolfrick
Biztos vagyok benne, hogy az utóbbi lessz belőle, de addig is, míg felfuttatják a haza termelést lehet vessznek készen. Amúgy még gondolkodtam esetleges előnyökön a Leoval szemben és talán a 48t vs 63t különbség is jól jöhet egy gyenge infrastrukturával rendelkező vidéken.
No, jól emlékeztem nem kellett sokáig keresni, angol wikin is fenn van :
During the first week of May 2008, Lt-Gen Fonseka of the Sri Lanka Army held talks with his Pakistan Army counter-parts regarding the sale of military equipment, weapons and ammunition. The sale of 22 Al-Khalid MBTs to the Sri Lanka Army was finalised during these talks in a deal worth over US$100 million.
Darabszám nem tudhatom hány %-ot számíthat , a 22db elég kevéske
Mackensen
nem ismerem annyira a két típust, hogy 100%-ig nyilatkozhassak, de egyik sem úszóképes, a talajnyomása mindkettőnek nagyon hasonló, a gázlóképességük, folyami átkelés is.
A hidaknak meg tök mindegy, hogy 40+ vagy 60+ úgyis általában csak a vasútiak bírják egy komolyabb erő átkelését.
Itt inkább az átadott technológia lehet a döntő, vagy a leo annyival drágább lenne.
Papíron semmi esélye a leoval szemben. Ami a leo ellen szól, az, hogy nem tudjuk mennyibe kerül az üzemeltetés, és az alkatrészutánpótlás. Németország és Hollnadia boldog boldogtalannak olcsón eladott egy rakás leót, de abban nem volt benne az alkatrész. És gondolom itt fog kaszálni a német ipar. Vagyis már most kaszál egy csomot, pl a romániának ócskavas(vagy ingyen??) áron átadott/eladott gepárdokkal.
A hidaknál szerintem azért csak jól jön az a minusz 15 tonna, főleg ha pontonok, vagy az utászoknak kell összegányolni éppen abból amit a helyszinen találnak.
Ezt a 2A4 upgradet ismeritek?
http://www.scribd.com/doc/24453674/Leopard-2-A4-Evolution (AMAP)
gyártó oldala:
http://www.ibd-deisenroth-engineering.de/amap.html
érdekes mik vannak, végül én linkelek ilyesmit, pedig sose voltam kimondottan az a 2A4-es Leo fan.
Nálam az első hogy megnézem van e rajta legalább L50-es cső:), biztos az export Khalid sem bukna tölle fejre…
Mackensen
hidak:
A közúti hidak általában 35-40 tonnásak (kivéve nagy forgalmú főút, autópálya) – merthogy ennél nehezebb szerelvény nem nagyon van, úgyhogy minek lenne erősebb.
A vasútiak 60-100 t körül szoktak lenni, de ez már erősebben változik a terület függvényében.
A pontonok általában nem bírják a harckocsit (leginkább nem is az úszóképesség, hanem az úszótagok összekapcsolása a gyenge).
Az ad-hoc hidak jellemzően gyaloghidak, nem kis munka (és felszerelés) akár 5t-s hidat teremteni.
Általában be és kilépési szakaszt alakítanak ki a folyóknál, ott, ahol a meder ezt elbírja, vagy arra alkalmassá tehető, és a HK-k víz alatt mennek, vagy nagyobb hídon.
Mondjuk, ha nem lőnek, szokás megerősíteni a hidakat a HK-nak.
http://www.youtube.com/watch?v=oPRvskiAIqw
Hát ha muszáj, akkor átkelnek pontonon is. Víz alatt csak akkor tudnak átkelni, ha suteres a meder, mert ha iszapos….:)
Amire még gondoltam, hogy a T-55-re szakosodott utászegységeket is teljesen át kellet volna fegyverezzék ha egy 60 tonnás harckocsit vetek volna.
ha muszáj :-D
De látod, hogy itt is inkább víz alatt mennek. Mint mondtam, _nem_ a ponton teherbírása kicsi, hanem amikor egy 40+t-s vas átmegy egyik elemről a másikra, akkor amik között éppen van, azt szét, a távolabbiakat meg összefelé tolja el, és ez elég megterhelő a kapcsolóelemekre.
Azt ugye mondanom sem kell, hogy éles helyzetben egy pontonszakadás katasztrófa. A hídon lévő egység 90%, hogy elveszik, a túloldal valószínűleg, ha nem kap máshonnan támogatást. (na ezért meredek hadművelet a folyami átkelés)
Békeidőben nincs nagy baj, de háborúban inkább lemezeket (ilyen méhsejt szerkezetű, göngyölhető, feltekerhető) vagy sódert használnak a folyómederben, ha nincs túl mély iszap/víz/erős sodrás.
Egyébként méretben nincs nagy differencia a két vas között, tehát fedezék/bunker miatt nem kell aggódni. Azaz az utászoknak mindegy.
Minden típusaink van saját vontatója. Mondjuk szerintem a t55 HK-vontató elhúz egy leo-t. Fogyasztás, sebesség ilyenkor mindegy… (egyébként kb 1000 l/100 km a hk vontatásnál.)
Ez igaz, a legtöbbször inkább átúsztatják őket a pontonelemeken. Nem csak a vontatórol van szó, hanem a szétnyitható hidakról. Meg gondolom előfordúl olyan eset is, hogy meg kell emelni az egészet.
Azt hinném innen messziről hogy az Amazonason pl kevés ponton ér át.
Chile és Peru környékén meg elég sok a magas hegy ott eleve csak kis hidak lehetnek.Ez nem túl kedvező a harckocsiknak,akárhány tonnás.
A kínai vasat én nem becsülném le!
Az alváz a T-72 alváz+ futómű. A meghajtás a német Leo2 motorját gyártja licenszben a kínai gyár és azt rakják bele!
A páncélzata rétegelt kompozit, és elvileg ellenáll a 125mm es löveg telitalálatával szemben!
A T-90 páncélzatáról nincs adatom, nem találtam még a neten, de keresem. De ismerve a T-72 sima öntött acélélból készült, a T-90et se tartom komolyabbnak!
Nyet, nem becsüljük alá. Viszont a kínaiak akkor már inkább Type99/96G-sokkal grasszálnak. Ebből hiányolom : „az aktív önvédelmi lézert , amelynek rendeltetése, hogy nagy energiájú lézersugárral csapást mérjen az ellenség szenzoraira.”
Valamint a Type 99A2-es 140mm-es lövegét , ami ha helyzet úgyhozza még taracknak is beválna.
amúgy tényleg nem rossz
a 140es löveggel sokan kacérkodtak de sehol nem lett rendszeresítve! hogy miért nem? mert túl nagy! inkább a póthajtásos gránátot használják.
A lövedékek nagyobb a sebessége ergo nagyobb a kinetikus energiája amiből következik hogy nagyobb az átütőereje!
A méret és a súly nem minden!
A páncélosoknál 3 dolognak kell összhangban lennie!
1. mozgékonyság
2. védelem
3. tűzerő
1. A meghajtást azt mindenki magának tervezi, bár sztem a legjobb megoldás a német Leo2-é. Mind a motorja mind az erőátviteli rendszere nagyon jó! Az ukrán T-80asokban is elég jó erőforrások vannak Ellen dugattyús dízelmotor! Szinte sehol nem alkalmazzák annyira új találmány!
Az igazi áttörés a jövőben inkább a hibridmeghajtás lesz, amivel növelni lehet a hatótávolságot.
2. Passzív és aktív önvédelmi rendszerek ezek féltve őrzött titkok mindenhol! Legfőképp a páncél összetétele!
3. nyugaton az összes járműben ugyan az a német 120mm es rheinmettal löveg másolata van! Az abramsban a lechlercbe az arieteben a challanger2 ben. mind ugyan azt használja. Sőt az izraeli merkavában is az van! Az orosz érdekszférában az oroszok jól bevállt 2A46 os és 2A48 as 125mm es lövegét használja!
Nos snakeye kicsi megpróbállak kiigazítani. Nem leo2 motor van benne, hanem ukrán 6TD. A T72 tényleg símá acélbők készült, de ez elsősorban az exportváltozatokra volt igaz, főleg, amiket az araboknak adtak. A szovjeteké réteges volt (Dolly Partonnak tényleg nagy mellei voltak:))).
Ami a 120 mm úrméretet illeti ott is becsúszott egy kakuktojás. A challanger 2 a kivétel, mert neki habár 120 mm ágyúja van, de az övé huzagolt.
Itt még egy link a vasról van benne egy szép videó.
http://www.military-today.com/tanks/al_khalid.htm
neked legyen igazad , én amúgyis csak kinematikus pct.-kben hiszek, vagy nem tudom miben kéne. annak meg úgyis mindegy hogy 120 v. 140.)
Egyébként csájníz 140-es malacban is lehet kitalálva okosság , biztos hogy nem koncepció nélkül erőltetik az ügyet. gondolom Black Eagle-ről tudnak mindent, amit érdemes, és a Rheinmetal is korábban hogy-hogynem épp 140-es kaliberrel kisérletezett. Meglátjuk, mindenesetre hülyék lesznek exportálni (szvsz.5-10 éven belül nem is téma errefele, csak érdekességképp gondoltam megemlítem:)
„Az ukrán T-80asokban is elég jó erőforrások vannak Ellen dugattyús dízelmotor! Szinte sehol nem alkalmazzák annyira új találmány!”
Annyira nem új találmány, mert a II. VH előtt és alatt a németek is használtak ilyen motorokat (Jumo 204-208), csak éppen repülőgépeken.
A világháború után Angliában diesel vonatokon Napier Deltic-et használtak, mely ugyanúgy ellen dugattyús elrendezésű volt.
Pont az oroszok lennének azok aki leragadtak volna a szimpla acél páncélnál.
Mikor tank fejlesztésbe na abba toppon voltak a leopard 2-ig.
Venezuelai T-90 meg szerintem nem spóroltak, mert a cink lenne nekik egy esetleges leégés.
Másik India is T-90 használ a paki tankok ellen.
Ami a 120 mm úrméretet illeti ott is becsúszott egy kakuktojás.
Bár ez így tökéletesen megállja a helyét, de a teljes képért azért vegyük bele, hogy pár éve brit barátaink is a németekhez fordultak az L55-ösért a NATO kompatibilitás növelése végett :) Igaz, hogy az L30A1 lövegből a lehető legtöbb mindent átvevő L30A1/L55 kombó asszem a mai napig egy Challanger 2-esben található meg :) Nem néztem utána alaposabban, a Wiki meg csak annyit ír, hogy anyagi lehetőségek miatt csúszik az a program, amibe belevágták az esetleges lövegcserét is, semmi konkrétabbat.
Hát, ha hihetőek a wiki adatai, akkor 1db építettek át L55el.
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy milyen ágyút kapott a VT1A orosz, vagy kínai verziót. A kínaiak azza dicsekednek, hogy az ő 125mm ágyujuk sokkal erősebb mint az orosz és inkább közelebb áll a NATO 120 mm-hez. Alapjai a saját fejlesztésű 120 mm-es, amit a PTZ89 harckocsivadászba építettek.
A Hybrid hajtas masik nagy elonye , hogy gyakorlatilag nincs hokep. Ezaltal hokepalkotoval ejjel nagyon nehez `latni` egy teljesen elektromos hajtassal futo HK-t.
A kínaiban talán jobb a töltőgép. Az orosz típus megbízhatatlan volt. Tapasztalat. Az elektrónika gyakran meghibásodott, nem találta a lövedéket pedig ott volt a helyén vagy egyáltalán nem működött!
a T-90 nem akkora nagy szám sztem! Ráadásul nagyon sok mindentől függ mennyire használható ki a képessége. A tereptől, a legénység kiképzetségétől, és még sorolhatnám.
Én anno imádtam a T-72est, de tudom mennyi baj volt vele, az orosz technika nem mindig hozza a papírformát.
Tyutyu
hidak:
a rövid hegyi hidakkal nincs nagy baj. Minél kisebb egy hid fesztávja, annál könnyebb megerősíteni.
Hk-nak mindig is a folyami átkelés volt a probléma.
ropy:
nagyon sokat számít ám 20 mm differencia
egy 100 as heat 15,6 kg (D-10)
egy 122-es heat ~25kg – asszem 25,6(?)(A-19)
mármint a lövedék tömege
he leido varios de los comentarios aqui escritos y para dar mas informacion sobre el tema, el tanque que poseera el peru sera el MBT – 2000 type 90IIM, que es la version corregida del type 90II, pero no iguales, el tanque que llego al peru se cree que fue el VT – 1A o el tipo 90II, pero eso no quiere decir que mi pais los vaya a comprar sino que como son similares los enviaron para hacer campos de prueba, no se le puede dar un cadillac a alguien que no sabe usarlos, los puede malograr, solo es para pruebas, despues vendra el type 90 IIM, y algo sobre el leopard de chile, no es el leopard 2A6, sino el leopard 2A4 de segunda mano, de alemania, que no han sido repotenciados y venian con muchas fallas con la condicion de que chile deberia repararlos, pero que al final no son de mucho uso ya que el micropolvo los ha dañado seriamente y ahora estan siendo recuperados en procesos lentos, precio unitario del leopard 2A4, 6 millones, Leopard 2A5 10 millones y el leopard 2A6, 13, con el cambio de cañon y todo, pero esto depende de la cantidad que se compre, en chile los leopard 2A4 de segunda mano alemana han sido cotizados en 2.4 millones la unidad y 800 000 mil dolares por mas de 100, en cambio mi pais planea comprar mas de 200, pero no seran en reemplazo de los T – 55, sino de los AMX – 13, en tres etapas de mas de 1000 mil millones de dolares, amplia diferencia.
Gracias por la información :)
Estamos muy contentos de que nuestra página web se lee todo el mundo. :)
All the best
HTKA Editorial
Úgy tűnik kezd körvonalazódni a Perunak szánt kínai VT1A végső formája. Nemrég jelent meg ez a kis filmecske.
http://news.cntv.cn/china/20111020/118390.shtml
Néhány fénykép a filmecskéből:
http://china-defense.blogspot.com/2011/10/video-of-day-go-ahead-take-this-type-99.html