|

Sorozatgyártásban a kínai sugárhajtómű

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje végre áldását adta a kínai Shenyang WS-10A “Taihang” sugárhajtómű sorozatgyártására. Az orosz Szaturn AL-31F nem túl legális másolata közel 20 év csiszolgatás-kalapálgatás után hozza az elvárt minimális színvonalat.

A kínai elvtársak nem ijedtek meg, miután Oroszország megtagadta a Szaturn AL-31-es technológiának átadását, rákényszerítvén őket, hogy kész termékként szerezzék be. Jó szokásuk szerint nekiálltak az orosz erőforrás rejtélyeinek megfejtésének, majd leutánzásának. Az 1987 óta fejlesztgetett hajtómű bár teljesítményben már versenytársa volt az orosz AL-31-nek, de minőség tekintetében mindig leverte a felállított lécet, de ezzel a lépéssel elvileg megerősítették, hogy a minimális megbízhatóságot eléri a helyi produktum.

WS-10A (Zhuhai Air Show 2008)

WS-10A (Zhuhai Air Show 2008) ,

A kínai alternatíva lehetővé teszi, hogy mostmár teljesen kínai alkatrészekből építsenek Shenyang J-11 és Chengdu J-10 vadászbombázók különböző verzióit, valamint nem függnek az oroszok engedélyétől export esetén.

25 hozzászólás “Sorozatgyártásban a kínai sugárhajtómű”

  1. A fejlesztés kezdetének dátuma miért kellene hogy megegyezzen a kapcsolatok felvételével? Egyébként meg amint a cikkből is kiderül, az együttműködés „kevésbé” valósult meg. :D

  2. molnibalage

    Nem. Pár gépet vettek 1992 (?) körül. Ezeket selejtezték le nemrég. Asszem itt is megírták. 15 év alatt kirepülték a repidőt belőlük. Azokat 1:1-ben vették. Talán olyan gépek voltak, amit az orosz légierő pénzhiány miatt nem tudott átvenni és eladták őket a gyártás befejezése után az első kuncsaftnak aki megvette őket.

    A kedvező tapasztalatok után – ne feledjük, nekik akkor J-7 hegesztés volt gyakorlatilag a csúcs meg minimális J-8, 2.5-dig generáció – azonnal akarták a gépet, de licenszgyártást is akartak, mert nem tartották jónak, hogy cirka 30 éves lemaradás meg is maradjon gyártástechnológiában és más országik példáján látták, hogy az embargó és a politikai szelek elég változékonyan fújnak sokszor. Ezt ők is megtapasztalhatták a ’89-es vérengzés után. (Peace Pearl lefújása, F-16A elektronika került volna J-7/8 gépekbe.)

    Az oroszok le voltak gyatyásodva és bagó pénzért kaptak nyugati szemmel 3.5 generációs gépeket, keleti szemmel meg egy igazi 4. gen gépet papíron elég jó BVR képeséggel is.

    (Azért mondom 3.5 generációnak a Szu-27-et, mert képességei elektronikailag nem érték el a kortárs nyugati 4. gen gépekét.)

  3. Az alap AL-31 már létezhetett a kínaiaknál 87-ben.
    Talán a hírszerzésük is megszerezhetett ezt-azt.
    Ez alapján TALÁN elkezdhették a saját fejlesztést.Meg kéne tudni a forrást!Ha a 90′-es évek elején már üzemeltettek 27-est akkor a műszakiak/pilóták kiképzése évekkel azelőtt el kellett hogy kezdődjön.

  4. molnibalage

    Kínai hírszerzés 1987-ben? Milyen kínai ügynök operált vajon a SZU-ban? ;)

    Szép dolog a kémkedés, de a kínai ipar még, ha el is lopta volna az utolsó papírig a terveket – Szovjetúnióban ilyet feltételezni a legmeredekebb dolgok közé tartozik – akkor sem tudtak volna vele semmit kezdeni. Még 100% orosz supporttal is évek kellettek a J-10A gyártás felfuttatásához úgy, hogy a hajtóművet az oroszok adták… 1987-ban, max. nézhették a terveket, hogy: „Nahát, bámulatos, hogy hol tart ma a tudomány.” :)

  5. molnibalage

    Az alap AL-31 már létezhetett a kínaiaknál 87-ben.

    Ez már csak azért lenne meredek, mert a Szu-27 szériagépeket alig pár éve gyárották a SZU-ban és ők is évekig kalapálták a hajóművet, mire össszejött, sokkal nagyobb tapasztalattal.

  6. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy ott ahol volt rá pénz és akarat, ott is mennyi időbe és munkába került egy már létező hajtómű lemásolása, tehát nem a nulláról tervezés, „CSAK” másolás. Kíváncsi lennék milyen problémákba ütköztek..

  7. Kedves Roy….
    A problémák a következők voltak:
    1. a cirill nyelvű leírást nem értették.
    2. Nem értették, miért van lyuk elól és hátul és miért 1-1.
    3. Akkoriban a kínai hajtóművekre Mao-idézetek voltak hegesztve, attól nagyobb volt a tolóerő….
    4. keveset loptak (Ha sokat lopol, ócsóbb)
    :-D :-)

  8. Mackensen ezt írta:
    Én azt nem értem, hogy miért olyan hihetetlen a nagyrészt saját fejlesztés verziója.

    Mert egy korszerű sugárhajtómű olyan járulékos tudományos-technikai ismereteket feltételez, amit csak hosszú évek tapasztalatával lehet elsajátítani + a gyártástechnológia is eléggé igényes…….
    Lehet így is…..mint Kína….., hogy ellopunk valamit, ráállítunk 100.000 szakembert és lőn hajtómű… Csak hát egy dolog, hogy megvan, a másik meg, hogy mit fog nyújtani a gépben….. Nem mindegy….. Még vektorálhat is, ha a csapokat rosszul rögzítik :-)

  9. molnibalage

    1987-től? Mert nem volt miről másolni. Pont. Egy darabot sem láttak addig közelről sem. Terveket esetleg lophattak, de ezt igen nehéz elképzelni.

    Teljesen véletlenül pontosan olyan hajtóművet szülnek kínában, mint az oroszok és 10 évvel később mégis az oroszok szállítanak hajtóművet Kínának?

    Érződik a logikai bukfenc? Addig olyan hajtóművet sem tudtak összerakni, mint ami egy ’70-es évek eleji szovjet MiG-23 hajtómű közelében lett volna.

    Most tudnak AL-31-et másolni. A saját szállítógép fejlesztés Achilles sarka viszont azt, hogy kereskedelmi gép hajtóművét még nem másolták le. Nem tudnak olyan gépet saját erőből gyártani, mint egy B-767 vagy A330.

  10. Hát igen!
    Ezekhez a dolgokhoz sok 10 év alapkutatás szükséges ez arrafelé nem volt meg. 3 dolog ami a legmagasabb felkészültséget kívánja a sugárhajtómű,az atomtengeralattjáró illetve az űrkutatás!
    Kína (és India) ezekbe a zártkörű klubbokba csak mostanában próbál belépni!Meglátjuk milyen sikerrel.

  11. Kína valójában nem is magától fejlődik, hanem a nyugat mindent náluk gyártat, így nem is kell kémeket külföldre küldeni, országon belül megoldják. A kínai munkásokat megtanítják bonyolult gyártástechnológiára (mit is csinálnak a Boeingnak, szárnyat vagy törzsszekciót), elektronikai téren is szinte mindent ott gyártatnak és lehetne sorolni végnélkül a termékeket.
    Bár azt kell mondjam, jól csinálják, csak kihasználják a lehetőséget.

  12. Régebben olvastam egy angol nyelvű cikket ennek a hajtóműnek a fejlesztéséről (sajnos most nem találtam meg). ’87-ben kezdték és eredetileg CFM-56-nak a magját elemezték, másolták le (kaptak pár darabot 56ost valahonnan), ami elvileg ugyanaz GE F101-ben és F110-ben is. Majd a ’90es években orosz mérnökök is bekapcsolódtak a programba, meg gondolom szu-27ek hajtóművét is megvizsgálták. Végül nyugati és orosz technikán alapuló öszvér hajtómű lett sok éves csúszással (jó pár évig takarékon volt a program).

    Több megbízhatósági probléma miatt eddig nem gyártották. Valószínűleg sikerült mostanra kijavítani a hibákat vagy lehet, hogy csak a pakisztáni J-10 rendelés miatt indítják be a szériagyártást.
    Asszem nemrég egy nagyobb számú hajtóműrendelés érkezett az oroszoknak Kínából.

  13. Fehér Tamás

    > ha el is lopta volna az utolsó papírig a terveket – Szovjetúnióban ilyet feltételezni a legmeredekebb dolgok közé tartozik

    Konkrétan a MiG-31 fázisolt radarját például az utolsó papírig ellopta a főtervező a rajztábláról a CIA-nak… A brezsnyevi pangás végidőszakában már kémelhárítani is lusták voltak az oroszok, a peremvidékeken pedig megindult a SZU bomlása.

  14. B-2 :
    Kiváncsi leszek mikor jutnak el odáig agyilag a stratégiai befektetők hogy high-tech beruházásokat hozzanak a Kelet-Európai (szövetséges és olcsó és saját „GDP”-jű is) térségbe. Addig minden ellenkező lépéssel ugyancsakcsak a saját lábuk alatt aprítják a fát. Gyakorlatilag üresjáratban vagyunk . Hihhetetlen hogy az EU-szervezetek képtelenek egy publikus fejlesztési programmal a Nekropolisz számára elő állni . Ez azoknak köszönhető akik képesek voltak még az Adriai Észak-Déli autópályának is alátenni.

  15. A lényeg, hogy a kínaiak függetlenedtek a ruszki hajtóművektől. És ki tudja ha ennyire ráizgultak a témára és megvan hozzá a gárda, talán tovább is tudják fejleszteni a típust! Vagy a megszerzett tapasztalat alapján egy teljesen új típust létrehozni!