|

Gripent a repülőgép-hordozókra!

Szinte biztosan voltak olyanok, akik a címet olvasva hangos „Mi vaan?” felkiáltással konstatálták, hogy a Saab munkatársainak bizony elment az esze. Pedig szó sincs erről, teljesen komolyan gondolták a dolgot a svédek.

Rendszeres olvasóink emlékezhetnek rá, hogy India saját építésű repülőgép-hordozóira nem a hazai fejlesztésű Tejas tengerészeti változata kerül majd, hanem egy külföldi gyártású típus. A tervek szerint több mint 40 vadászbombázó kerülne beszerzésre.

A lehetséges szállítók a Boeing, a Dassault, a Lockheed Martin, a Szuhoj, a Saab és az Eurofighter, tehát nagyjából ugyan azok, mint az MMRCA-tender jelentkezői. Ez azért fontos, mert ha az ottani győztes típus képes a hajófedélzeti üzemre, akkor szinte száz százalékig biztos, hogy itt is eredményes lesz.

A Saabnál elég komolyan vették a dolgot ahhoz képest, hogy a Gripen repülőgép-hordozó fedélzetéről történő üzemeltetését megoldani nem kis feladat lenne. Egyből el is indítottak egy programot, melynek célja a tengerészeti Gripen kifejlesztése. Peter Nilsson, a Svéd Légierő nyugállományú alezredese lett a „Sea Gripen” projekt vezetője.

Svéd JAS-39C Gripen a 2008-as Kecskeméti Repülőnapon. Fotó: HTKA.hu-Block50

Svéd JAS-39C Gripen a 2008-as Kecskeméti Repülőnapon | Fotó: Block50, HTKA.hu ,

„A Rafale, a Super Hornet és hamarosan az F-35 mind-mind olyan modern vadászbombázók, melyek alkalmasak a feladatra [hajófedélzeti üzemelés – a szerk.] , de megfizethetetlenek sok olyan nemzet számára, akik szeretnének tengerészeti légierőt fenntartani. Erre kínál alternatívát a Gripen, mely egy kis változtatás után tökéletesen alkalmas a feladatra. A JAS-39 tervezésénél figyelembe lett véve a rövid távon történő, precíziós leszállási képesség is. Ezen kívül az aerodinamikai jellemzői is képessé teszik a hordozók fedélzetén történő üzemelésre.” – mondta Nilsson a Jane’s-nek.

Nilsson szerint a Gripen NG-ből kevés strukturális módosítással létrehozható lesz a „Sea Gripen”. A gép alacsony leszállási sebességét és kiváló repülési tulajdonságait is pozitívumként nevezte meg.

A majdani változat üres tömege a tervek szerint 8000 kg alatti, a maximális felszálló tömeg pedig 16 500 kg lesz. A hatósugár csapásmérő feladatkörben 1250 km, vadászfegyverzettel pedig 1400 km lesz. Az élettartamot 8000 órásra tervezik, ami tengeri és szárazföldi üzemeltetés során is érvényes.

Felmerülhetnek azonban problémák is a géppel. A „kevés strukturális módosítás” biztosan nem lesz olyan kevés, és ha a huszadik század haditengerészeti repülőgép-fejlesztéseinek tapasztalataiból indulunk ki, szinte biztos, hogy jelentős tömegnövekedéssel jár majd. A futóműveket, a szárnyakat és törzs egyes elemeit is meg kell erősíteni, új lengéscsillapítóra és gumiabroncsokra és fékezőhorogra lesz szükség. Arról nem is beszélve, hogy a tengeri levegő miatt korróziós problémák léphetnek fel, ezért a gyártásban új anyagokat kell felhasználni, ami szintén a tömeg növekedésével járhat, és a költségeket sem kíméli.

Ha pedig a tömeg növekszik, akkor a tolóerő/tömeg arány romlik. És ez az, amiben a Gripen nagyon gyenge jelenlegi formájában is. Az arány javítására csak egy mód van, ez pedig a hajtómű cseréje, ami szintén átalakításokat, tehát újabb súlynövekedést vonhat magával.

Akinek ezek után sem esett le, hogy micsoda „hibalavina” várható, az olvasson egy kis repülés-történelmet. Nagy összegben lehetne rá fogadni, hogy a „Sea Gripen”, ha létre is jön, iszonyatos összegeket emészt majd fel, de még valószínűbb, hogy fejlesztése abbamarad majd.

Ha pedig mégis elkészülne, akkor sem képviselne akkora erőt, mint a konkurensek. Teherbírás tekintetében a szárazföldi üzemelésű verzió is elmarad az F/A-18E/F vagy az F-35C képességeitől, e tekintetben a tengerészeti variáns sem lesz sokkal acélosabb. Az egyhajtóműves konstrukció is negatívum, a hordozófedélzeti típusok mind-mind két hajtóművel épülnek repülésbiztonsági okokból. Az F-35C ugyan csak egy erőforrással rendelkezik, de az minden eddiginél megbízhatóbb és erősebb lesz.

Minden esetre a Saab-nál nagyon lelkesek, ugyanis jelenleg minden lehetőséget megragadnak arra, hogy eladják a Gripent a lehető legtöbb helyre. A tengerészeti változatot egyébként nem csak India számára ajánlanák fel, hanem Brazíliának is, ahol az F-X2 tenderen szintén versenyben vannak. A dél-amerikai ország rendelkezik repülőgép-hordozóval, melyről jelenleg az A-4 Skyhawk korszerűsített változatai üzemelnek. Az egyre jobban kiöregedő gépek helyett ajánlják a Gripent a svédek, ami végső soron jó választás is lehet, de mégsem egy Super Hornet…

99 hozzászólás “Gripent a repülőgép-hordozókra!”

  1. Ácsi én is a Mig-35 hiányolom. A Szuhojnál zömökebb de sokkalta jobb mint a gripen. Eleve 2 hajtómű haditengerész gépeknél kell.
    Oké avionitákaj az alap 29 családnak gyenge de ezen a legkönnyebb változtatni.
    De a 35-ös variánsban pont ez orvosolták.
    India már tudja hogy a 29 hajó fedélzeti verziója nem rossz ezért is rendelt még.

    Ezek után India F-18 és nagy amcsi barátság ,vagy Mig-35 és maradnak a régi dolgok. (Franciák hát drága a vas és a két gép között helyezkedik el)
    Mind a két típus bőven jó Pakisztán ellen

  2. Már készülnek is a renderelt képek.

    Amúgy a DEMO első együléses példányát úgy tervezik megépíteni, hogy lesz rajta fékhorog, erősített futómű, stb.

    http://i48.tinypic.com/5wwdnt.jpg

    Tegyük fel, hogy megcsinálják, de hol fogják tesztelni??? Mutassatok olyan hajót, amin lehetne tesztelni, és politikailag is hozzáférhető?

    Franciák üzleti okokból nem fogják engedni, azt szerintem az USA sem adja bele egyezését..

  3. Épp most olvastam a Super Hornettről egy cikket hogy nem is olyan gömbölyű!
    Van jó pár hibája a madárkának de még mindíg marha jó így is!
    A Rafale eleve kérdőjeles.Én a helyükben valami hajófedélzeti Hawk-ban gondolkodnék.Manapság ritkán kell a hangsebesség annál inkább a gazdaságosság,megbízhatóság,hatótáv,fegyverterhelés.Ezekben mind elég jó,bár légi harcra alkalmatlan.Még két ilyen indiai zsebanyahajó sem ér fel egy amcsi hordozócsoporttal.Úgyhogy légifölényük sosem lesz.

  4. A grippen tervezésénél front közeli, rosszul előkészített repterekről üzemeltethető képesség feltétel volt (nem tudom mennyi maradt belőle). Az egyszerűsített kiszolgálás jól jöhet a hajón, szerkezetileg viszont nem tudom, mit tudnak esetleg lökni rajta. Részlegesen kompozitok alkalmazása?

    Tyutyu:

    Egy hordozócsoport azért eléggé más súlycsoport. A Nimitz-en kívül Aegis cirkáló(k), Perry fregattok, Burke-ok, Los Angeles, 1-2 ellátóhajó. Jelenleg senki nem tud ekkora hagyományos tűzerőt felvonultatni.

    Nukleárist is csak az oroszok, de ahhoz kell a kirov és egy két slava, udaloy vagy sovremenny.

    A légierő majdnem “mellékes” ekkora flottánál. Túl sok mindenből tudnak ezek lőni repülőgép nélkül is…

  5. >molnibalage ezt írta: Most akkor miről is beszélnük? Hajófedélzet >vagy nem?

    Hát ez az, mit akarnak az indiaiak?

    -pontosan ugyanazt a típus akarják szárazföldre és hajóra?
    tengerészeti Rafale, F-18 Hornet

    – hasonló típust akarnak szárazföldre és hajóra?
    Rafale változatok, MiG-29/MiG-35, Su-3?/Su-33(??), Gripen
    Ezek között mekkora a rendszerazonosság/eltérés és ez fontos-e az indiaiaknak?

    Ezekben az esetekben a Typhoon és az F-16os esélytelen, de a Gripennek se sok van. Az meg nem valószínű hogy a LM indíthatná az F-35öst. Volt valami tengerész Typhoon ötlet is egyszer, azt végleg törölték?

    – más típust hajóra és szárazföldre?
    Ez esetben bármi megtörténhet, még az is, ami nem ésszerű.

  6. Több mint meglepő a Saab ezen döntése és talán már egy kicsit el is késtek vele. Pár évvel előbb elindítva esetleg nagyobb reménnyel kecsegtethetne.

    Azért egy repülőgép-hordozón történő le és felszállás jelentősen igénybe veszi az elektronikát is és a szárnyak alatti felfüggesztőket is (már ha raknak rá valamit). Véleményem szerint felérne egy kisebbfajta csodával ha egy viszonylag potens hajófedélzeti változatot össze tudnának hozni.

    Mindenesetre sok sikert a tervhez.

  7. Bocsi Skyhawk-ra gondoltam, hát ha összehasonlítod egy skyhawk futóművét meg mondjuk egy Rafale futóművével, szóval az A-4 elég kis vékonyka lábakkal rendelkelzik, ha nem tudnám soha nem mondanám meg róla hogy hajófedes.

  8. Meg persze a Braziloknál is extra mézesmadzag lehetne a “besegítünk az Embraer-nek, meg bevonunk a Gripi értékesítésbe a techn. transzferen felül, neg egyébként sem kell nektek a drága Rafale” csomag mellé, de valszeg bukta.

    SH/Rafele/F-35 össze nem mérhető konkurencia, még ha drága is. Ezt tudják Saab-ék is, de amire pedáloznak, hogy majd a “csórók” megveszik, az is necces, lévén az “TESCO gazdaságos” versenyzők piacán ott az indiai “unszolásra” ráncfellvart MiG-29K. (Apropó tengerészeti J-10 tervekkel mi van?)

    Ráadásul hatalmas tapaszatalatik sem lehetnek ilyen téren, szóval hiába alkalmas úgymond a Gripi eredeti terve nem lenne/lesz teadélután.

    Háát… szóval egyetértek azzal, amit Bear írt, miszerint ezzel valszeg elkéstek.

  9. > Az egyhajtóműves konstrukció is negatívum, a hordozófedélzeti típusok mind-mind két hajtóművel épülnek repülésbiztonsági okokból. Az F-35C ugyan csak egy erőforrással rendelkezik, de az minden eddiginél megbízhatóbb és erősebb lesz.

    Csak tudnám, hogy a becses cikkszerző, aki biztosra írja, hogy a Sea Gripen-nel rengeteg gond lesz és abortál a programja, miből tudja előre megjósolni, hogy az F-35C viszont szuper jó lesz hajtóművestől, meg minden? Ennyire azért nem kéne lemenni kutyába a szájtnak! Láthatólag minden magyar médiamunkásnak kötelessége utálni a Gripent?

    Egyébként a Gripen jelenlegi F404 alapú hajtóműve, szívócsatornája megerősített változat az amcsi eredetihez képest, ugyanis a svéd gépek is tengerészeti gépek – a tenger felett repülnek sokat, mert onnan akar átjönni az iván szőkéket rabolni. A kabintetejük is megerősített az elsőbbségadást elfelejtő sirályok miatt. A sarkkör felett is ugyanilyen fontos a max. megbízhatóság, mert ha leáll a motor, pilótát eszik a rémszarvas. Ugyanígy az F414/EJ200 is megerősíthető egymotoros üzemre.

    A Viggent annak idején majdnem eladták a hinduknak, csak az USA megvétózta a hajtóművel – tehát a svédek ott nem a nulláról kezdik építeni a piacukat. Sőt, anno a Draken-t majdnem eladták a lengyel komcsiknak, csak ott végül Moszkva vétózott, tehát valamit tudnak a marketingről a svédek.

    Brazíliában és Indiában mérhetetlenül sok koldusszegény ember van, ha ott az anyahajó közel fele pénzből megrakható 30 Gripennel, akkor nem rossz választás, a maradék pénz mehet az emberek életének jobbítására. Ez annál is inkább fontos, mert számukra egy belső társadalmi robbanás nagyob veszélyt jelent, mint bármilyen várható fegyveres konfliktus!

  10. A MiG-29K azért támadt fel hamvaiból, mert még a 20 éves vegetálás alatt is elfogyott a Szu-33. Viszont azt már tapasztalatból tudják az oroszok, hogy a Szu-33 túl nagy a Kuznyecovra és alig szállhat fel több fegyverzettel, mint egy MiG-29. Viszont abból több fér el a fedélzeten. Viszont Indiának is kellett valami. Hát akkor a MiG. Egy csapásra két üzlet. Persze még így is kb. 40-50 gépről van szó. A gép ára fejlagosan így elég durva. A Gripen eseténben méginkább az lenne. Potenciálisan alig ké-három tucatnyi gép eladásáról lehet beszélni. A ‘C’ Gripen ára így is elég vaskos.

  11. A MiG-29K azért támadt fel hamvaiból, mert még a 20 éves vegetálás alatt is elfogyott a Szu-33.

    Jó, igaz ez is vaskosan benne van a dologban, de nem ártott a programnak, hogy Indiának el kellett sózni valami épkézláb dolgot. Ha csak maguknak kellett volna arra az egy szem teknőre, akkor nem vagyok benne biztos, hogy MiG-29K mostani formájában már vásárolható lenne. :)

  12. Én nem sajnálnám a svédektől az indiai Sea Gripen megrendelést. Orosz gépből bevásároltak már bőven (+ott a PAK-FA ügye is), Rafale-ok braziloknál előnyerők, amerikai gyártmányok eladását meg amúgysem győzik korlátozni. Akkor miért csak a Griffeknek legyen rossz?
    Amúgy indiának kivel lehet elintézetlen ügye tengeren ? Pakisztán? nekik sincsenek momentán Gripen kategóriájánál erősebb gépei – várhatóan egyhamar nem is lesznek. Burma? Indonézia? kína. Szerintem végsősoron vagy egy nagy hatótávolságú gép jönne be nekik , vagy hosszútávra egy olcsóbbb. Nekem amúgysem úgy jött le hogy mindenáron egy kalap alá vennék indiaiak az MMRCA-val.

  13. Onedin kapitány

    A tengeri Gripen különösen hangzik, de lehet hogy kivitelezhető. Előny a gép kis helyigénye, hátrány az egy hajtómű. De azért gondoljunk bele, a 91-es Öböl-háborúban még bevetéseket végeztek a szintén egyhajtóműves, Navy-s Corsair-ek.
    Viszont nem látom, hogy a képességeihez képest nyilván drága gép hogyan segítene India fő problémáján.
    Azon, hogy hadiiparilag, gazdaságilag, pénzügyileg egyszerűen nincsenek Kínával egy súlycsoportban.
    Ha a gyorsan növekvő Kínai flotta ellen kívánnak biztosítékot, oda ez kevés. A Nyugatnak és főleg az USA-nak meg el kell döntenie, hogy mit kezd Indiával, mit hajlandó átadni neki, hogy segítsen ellensúlyozni Kína erősödését. (Tudva azt, hogy Indiában az oroszok hozzáférhetnek az átadott nyugati gépekhez.)

    Én az amerikai kormányzat helyében az F-18A/B néhány ponton javított változatának indiai licenszgyártását erőltetném. Ezzel együtt átadnám az AIM-120 ősrégi változatának, az AIM-9L-nek, valamint egy sor “nyolcvanas évekbeli” fegyver dokumentációját.

  14. Azért próbáljuk meg elképzelni, hogy a megnövelt tolóerejű egyhajtóműves kialakítással -F414 v. EJ200 v. M88- (amely majdnem olyan megbízható mint a kéthajtóműves) mégis sikerülne megvalósítani a Sea Gripent. Ez olyan 12 tonna körüli tolóerőt jelentene.

    A tömegnövekedés miatt mennyi lehetne a fegyverterhelése és ami mostanság talán fontosabb mennyi lehetne a maximálisan visszahozható fegyverzet súlya? Ez utóbbi a drágább precíziós fegyverek miatt nagyon nagy fontossággal tud bírni.

  15. @ Onedin: az amcsik ezzel a lépéssel garantálnák maguknak a tender elvesztését, lévén az európai ajánlatok, vegyük konkrétan a franciát, mely teljesen független az amerikai technológiától, körözné az A/B Hornetet.

    Jah és ne felejtsük el, hogy az indiaiak nagy hangsúlyt fektetnek az AESA radarra.

  16. Onedin kapitány

    Phoenix:
    De ha az USA kedvező áron átadná a gép teljes licenszgyártási jogát?
    És az említett fegyverek (AIM-120A, AIM-9L, régi Harpoon, lézerirányítású bombák + pár egyéb függesztmény, pl. régi zavarókonténer, felderítő konténer) licenszjogát?
    Plusz felajánlanának 10 évre kölcsönbe egy hordozót?
    És ha ez az egész nem kerülne többe, mint egy 126 db-os Rafale-összeszerelési program + 2000 db MICA?

  17. Onedin kapitány:
    “Plusz felajánlanának 10 évre kölcsönbe egy hordozót?”

    A Kitty Hawk-ot sem akarják odaadni, pedig az már elég öreg vas (48 éves?).

    Egyébként nem hiszem, hogy Indiának ekkora hordozók kellenének. Inkább 3-4 kisebb. Nem kell, hogy az anyaországtól messze, önállóan működjenek, de nagy területet kel lefedni.

    Szerintem a kijev osztály (néhány Mig-29K+Brahmos) ideális lenne, csak az oroszok baromi sokat kérnek érte.

  18. A vadászgép tendert szerintem (nem csak szerintem) a mig-35 fogja nyerni. És az új rep hordozójukra is megint a ub-ot fogják választani. Lehetséges, hogy a ruszkik annak is átadják a licensét, az indiaiak meg hasonlóan a szu-30-hoz abba is tudnak majd francia elektronikát pakolni.
    Szerintem ez a legreálisabb. A gripenből meg nem lesz semmi.

  19. Én India helyében inkább az atomtangeralattjárókra helyezném a hangsúlyt!Egy hordozó igen könnyen megtalálható és 1 db 250 kilós bombával leállítható a repüzem rajta!
    Pár darab Akula II.-es kitiltana majdnem mindenkit az Indiai-óceánról!
    Tengókat kéne venniük nem pedig pénztemető zsebhordozókat …..

  20. “Bear, az M88-ast nem értem miért soroltad ide, amikor az még gyengébb mint a jelenlegi RM-12-es…”

    Pusztán csak azért mert már a létrehozásának idején úgy számoltak, hogy legalább 25%-os teljesítmény többletet lehessen kisajtolni belőlük. Ez eddig pénzügyi okok miatt ez realizálódott.

  21. Én India helyében inkább az atomtangeralattjárókra helyezném a hangsúlyt!Egy hordozó igen könnyen megtalálható és 1 db 250 kilós bombával leállítható a repüzem rajta!

    És mi az ami ilyen közül jut hozzá? Mert repülőeszközzel 200 km-re kerülni éles helyzetbe egy hordozó csoporthoz jóformán az isteni csoda szintjét veri, ha a hordozó nem megy partközelbe. És nem szokása…

    Mellesleg azt a fedélezetet egyetlen 250 kilós bomba, max. karcolgatná szerintem. Hány cm vastag tömény acél?

    A tengófenyegetés tényleg a legnagyobb, de a kísérő fregattok és rombolók biztos csak karbatett kézzel ücsörögnek. Alsó hangon két Los Angeles söpröget egy csoport körül.

  22. A Sea Gripen egyik nagy előnye lenne, hogy a svédek tudnak saját forrásból bizonyítottan működőképes és hatékony hajó elleni rakétafegyvert adni vele, így nem fordulhat elő, hogy megveszed a gépet és nincs rá mit akasztani embargó miatt. Lásd:

    http://en.wikipedia.org/wiki/File:Rb15.JPG

    A másik dolog, hogy a jelenlegi Gripen Next gépben lévő F-414 hajtóműnek a továbbfejlesztett EDE/EPE változatai 115kN tolóerőt tudnak leadni, a jelenlegivel azonos élettartam mellett, ami elég sok, kb. MiG-23 szint egy ilyen törpe géphez.

    Gondoljatok bele, egy olyan relatíve böszme gép, mint az F-8, pár éve még repült francia hordozóról – pont annyi 80kN tolóerővel, mint ami a jelenlegi F404-es széria Gripennek van!

    Amennyiben az amcsik embargóznak, a következő Gripeneknek a Tájfun EJ200-as turbinája lehet az alternatív hajtóműve, az még a széria JAS-39C/D gépekben is elfér derékbővítés nélkül, viszont “csak” 90kN-t ad továbbfejlesztés nélkül.

    A Rafale M-88 motorját aligha lehet már tovább tuningolni, mert így is világrekord magas gázhőmérsékleten üzemel!

  23. > Mellesleg azt a fedélezetet egyetlen 250 kilós bomba, max. karcolgatná szerintem. Hány cm vastag tömény acél?

    A mai repülőgéphordozók jelentős részben aluból vannak, mert hatalmas felépítményt kell a víz alatti résznek kiszorítania, hogy fent maradjon a vízen. Valószínűleg a fedélzet csak repesz és max. gépágyú ellen védett, különben kanyarban megborulna a magasan elhelyzett páncélzat súlya alatt a bárka.

    Esetleg a vízvonal körül, vagy kicsit alatta lehet egy több centi vastag páncélfedélzet, de az csak a hajógépeket és az úszóképességet védi, a hangárfedélzet tartalmának találatkor annyi.

    Egyébként a nácik Gneisenau csatacirkálójának 1942-ben egyetlen 250kg-os RAF bombatalálattól leesett az egész orra, pedig ott aztán volt Krupp páncélzat!

  24. A másik dolog, hogy a jelenlegi Gripen Next gépben lévő F-414 hajtóműnek a továbbfejlesztett EDE/EPE változatai 115kN tolóerőt tudnak leadni, a jelenlegivel azonos élettartam mellett, ami elég sok, kb. MiG-23 szint egy ilyen törpe géphez.

    És a fogyasztása? Milyen hatótávolságot eredményezne ez azonos üzemanyagmennyiség mellett?

    Gondoljatok bele, egy olyan relatíve böszme gép, mint az F-8, pár éve még repült francia hordozóról – pont annyi 80kN tolóerővel, mint ami a jelenlegi F404-es széria Gripennek van!

    Csak az CATOBAR hordozóról. A Gripen meg nem olyanra kerülne jelek szerint.

    A mai repülőgéphordozók jelentős részben aluból vannak, mert hatalmas felépítményt kell a víz alatti résznek kiszorítania, hogy fent maradjon a vízen.

    Már megbocsáss, de ezt a butaságot honnan vetted?

  25. Onedin kapitány

    “Egyszreűen nem értem, hogy Onedni miért hozza fel huszadszor is a F/A-18A/B stb. doksi átadását… Nem opció. Minek az, mikor sokkal kevesebb erőszfeszítéssel és kockázattal Rafale-t kaphatnak?”

    Mert következetes vagyok.:)
    Félek, hogy a Rafale túl drága játékszer Indiának. És amíg nincs Meteor, addig a feljavított és AIM-120-asokkal felfegyverzett F-18A többet tud elérni a BVR légiharcban.
    (Legalábbis elvileg, mert a korszerű 4.5-ös típusok közül tudtommal a Rafale áll legközelebb a stealth-gépekhez.)

    Fordítva a dolgot, gyakorlatisabb ha nem régi Hornetet kapnak továbbfejlesztve, hanem F-18E/F-et kellőképpen lebutítva, nem a legkorszerűbb fegyverzettel.
    Aztán az amerikai-indiai kapcsolatok további alakulásától, illetve Kína viselkedésének függvényében lehet csereberélni a gépen ezt-azt, amennyire a helyzet megköveteli, azaz amennyire az am.-i politika jónak látja/megengedi.
    Ha ez lesz, akkor pár elem indiai beszállításáról és gépösszeszerelésről, meg max. AIM-9M, AIM-120B szintű fegyverek, felszerelések helyi licenszgyártásáról lehet szó – sok év múlva.
    Elvileg bevezethetnének izraeli vagy dél-afrikai légiharcrakétákat is a Super Horneteken, de kétlem, hogy az USA a fegyverzet-üzletet kiengedi a markából. Ilyen világgazdasági viszonyok között…

    A “Minek a nagy hordozó?” (főleg Tyutyu) kérdéshez ajánlom a repülőgép-hordozók második vh-s tevékenységének tanulmányozását.
    Ha kell könyveket is felsorolok. Az a történelmi tapasztalat, hogy a kicsi, gyenge típusok soha nem voltak túl hatékonyak.
    Egyébként a hordozó-fedélzeti elfogóvadászok tevékenysége nélkül akínai tengeralattjáró-vadász járőrgépek vérfürdőt rendeznének az indiai tengeralattjárók között.

  26. Onedin kapitány

    Tacsk0:

    “A Sea Gripen egyik nagy előnye lenne, hogy a svédek tudnak saját forrásból bizonyítottan működőképes és hatékony hajó elleni rakétafegyvert adni vele, így nem fordulhat elő, hogy megveszed a gépet és nincs rá mit akasztani embargó miatt.”

    Itt a licenszre gondolsz, ugye?
    Mert egyébként a Rafalnál az Exocet, az am-i típusoknál a Harpoon, vagy a Penguin ugyanúgy szóba jöhet.

  27. A “Minek a nagy hordozó?” (főleg Tyutyu) kérdéshez ajánlom a repülőgép-hordozók második vh-s tevékenységének tanulmányozását. Ha kell könyveket is felsorolok. Az a történelmi tapasztalat, hogy a kicsi, gyenge típusok soha nem voltak túl hatékonyak.

    Akkor én meg azt javaslom, hogy kicsit figyelmesebben olvass. Az adott hordozókat, adott feladatra tervezik. A kisebb hordozók remekül teljesítetek abban a feladatkörben, amire tervezték őket. Konvojkíséret, tengóvadászat.

    A Leyete öbölben meg többet is hoztak annál, mint ami várható volt.

  28. Legalábbis elvileg, mert a korszerű 4.5-ös típusok közül tudtommal a Rafale áll legközelebb a stealth-gépekhez.

    Attól függ, hogy milyen kategóriákra osztjuk a gépeket :D

    A Super Hornet a kéthajtóműves kategória császára RCS szempontjából (is).

  29. azért az India által rendszeresíteni kivánt ~40.000ts hordozók nem számítanak nagynak.

    Gorshkovot csak a jó árazásáért vették meg azóta persze k*ra ráfaragtak vele, ennyi pénzből 2hordozót építenek saját iparnak munkát adva. Kerülgetheti az idegbaj őket…. :DDD

    Kína India tkörben: 1.5millió katonával nem lehet megverni 1.5millió katonát. Nem mert nincs meg a 3:1, nem mert a másik oldal 40éve készül, nem mert a másik oldalnak van/lesz szintúgy mindene: 1000db T90e, cirkálórakétája…. nem mert a NYi hírszerzés a demokratikus Indiát támogatná (adjanak csak neki koordnátát repül a brahmos) hanem mert logisztikailag himaláján keresztül megoldhatatlan.
    India és Kína nem véletlen épít hordozót.

  30. Terminator: abból cúna nagy fegyverkezési verseny lenne – vagy lesz , nem tudom, vagy egy Mahabharata II. (a visszavágó?)

    Tacsi:
    “következő Gripeneknek a Tájfun EJ200-as turbinája lehet az alternatív hajtóműve, az még a széria JAS-39C/D gépekben is elfér derékbővítés nélkül”

    Izgalmas lehetőség és nem te vagy az első aki felveti (pláne ha hozzáadjuk azt is hogy a Tejasokba is EJ-200-as mehet valoszinü, vagy F-414.

    Egyébként még kiegészítő típusként a Rafale is simán lehet befutó, hiszen Mirage üzemeltető országként, India biztos nem akarja teljesen veszendőbe hagyni ezt a vonalat. És ha középtávon – gyors megoldásban – gondolkoznak , ez számít a legagilisabb opciónak.

  31. Azt azért megnézném hogy a kínaiak vérfürdőt rendeznek a tengeralattjárók között!Pár Kilo osztályútól eltekintve életveszélyes a flottájuk amúgy!
    Amúgy meg az Akula II/Nerpa komoly ha nem halálos gondot okozna még az amiknak is,pár darab belőlük és kevés hordozó marad a felszínen az indiai óceánon…

  32. Haditengerészet terén ott van a Lada projekt is meg az oroszok szépen elkezdetek új korszerű fregattokat építeni.
    Gorbacsov, Jelcin K.O. után kezd helyre rázkódni orosz gazdaság és hadipar.

    India nem járna rosszul pár LADA típusú tengere alatt járóval megint új fejlesztés a világ egyik legcsendesebb vadásza

    Másik vehetnének új orosz támadó tengeralattjárókat is. Amelyek még robotrepcsikkel is megvannak spékelve.
    Hasznos ki rémek lesznek azok is:D

    Mig párti vagyok.
    De egykébbként Gripent leszámítva a akár melyik típust is választják a környező ellenfelek típusaihoz képest, izmos gépek.
    Ha nem a Mig-35 nyer az se baj.
    Mostani tenderen kívül lesz elég orosz beszerzése Újdelhinek.
    Ha tehetik biztos vesznek majd SzU-33 és SzU-35 is.
    33 pont az a gép amellyel a pakikat a gyorsan lehet puhítani.
    USA lopakodó csapás mérő masináin kívül ma az egyetlen ilyen masina szerintem nem is rossz masina mint ahogy maga idejében a SzU-24 se volt.

  33. Onedin kapitány

    @Molnibalage
    “A kisebb hordozók remekül teljesítetek abban a feladatkörben, amire tervezték őket. Konvojkíséret, tengóvadászat.

    A Leyete öbölben meg többet is hoztak annál, mint ami várható volt.”

    A fenti mondatnak kénytelen vagyok igazat adni.
    Precízebben megfogalmazva a lényeget azt mondom, a tapasztalatok szerint a könnyű egységek általában gyengébb hatásfokkal, sok korláttal használhatóak- van ahol ez elég. A könnyű feladatoknál van meg a létjogosultságuk. Ott viszont, ahol erős, komoly ellenféllel kell megküzdeni, ott elsőosztályú, nagy hajókra van leginkább szükség.

    A Falkland-szigeteknél viszont nagyon hiányoztak a briteknek a nagy hordozók. Csak az mentett meg őket, hogy az argentin repülőeszközök elavult színvonalat képviseltek (kivéve talán a SE gépeket) , meg a bombákkal kapcsolatos gondok.
    Mennyi esélyük lett volna, ha Argentínának van 20-30 Mirage F.1E gépe, Super R.530-asokkal, AIM-9L Sidewinderekkel és lokátor elleni rakétákkal? Plusz mondjuk 16 db SE-ja 50 db Exocet rakétával?

  34. Volt az Argentinoknak 20-30 Mirage gépe de a rövid hatótáv miatt csak kis szerepet játszhattak abban a konfliktusban.És persze igen HA lett volna 16 Super Etandard és HA lett volna 50 Exocet AKKOR…..
    De nem volt.India és Kína is csak most kezd bele az anyahajós kalandjába.A nyugati világ 80 éve rendelkezik ilyenekkel, s az oroszok is sok éve benne vannak ilyen-olyan módon.Sokáig ha komoly hordozójuk nem is volt , legalább volt koncepciójuk a hordozók leküzdésére.
    India a flottafejlesztést nem komplexen kezeli hanem a legdrágább legkomolyabb propagandaértékkel bíró anyahajókat szemelte ki mint kívánatos célt.Pedig komoly kíséret nélkül ezek csak tavon ringatózó kacsák,kellenek cirkálók,rombolók,korvettek,fregattok és söprögető atomtengeralattjárók!(+ ellátóhajók).
    Ha ezek nincsenek akkor csak partvédelemről beszélünk…:)

  35. Ha tehetik biztos vesznek majd SzU-33 és SzU-35 is.
    33 pont az a gép amellyel a pakikat a gyorsan lehet puhítani.

    Minek venne Szu-33-at? Az haditengerészeti gép. Mellesleg hogya? Nem gyártják vagy 20 éve. A gép maga teljesen elavult. Az erdeteti Sz-27 radar van benne minimális fejlesztéssel. Kh-31 és Kh-41 alkalmazására tették alkalmassá a gépet. Minden más tekintetben egy ’80-as évekbeli orosz gép. Még R-77 integráció sem történt meg soha.

  36. “India nem járna rosszul pár LADA típusú tengere alatt járóval megint új fejlesztés a világ egyik legcsendesebb vadásza”

    Köztudott, hogy AIPs dizelben már rég letették voksukat a scorpion class mellett.
    És nem véletlen. Legutobb pont a ROKN tender mutatta meg mit is érnek a ruszki tengok.

  37. > Egyébként még kiegészítő típusként a Rafale is simán lehet befutó, hiszen Mirage üzemeltető országként, India biztos nem akarja

    …hogy még egyszer francia gépei legyenek… Annyit szívtak a Mirage 2000-essel mint a torkosborz, nem bírja a trópusi klímát és minden tekintetben gyalázatos a megbízhatósága. Rafale esetén egy helyett két hajtóművet kellene karbantartani, hajtómű témakörben pedig a hindu végtelenül lúzerek. Szörnyű kombináció lenne!

  38. > A tengerészeti Szu-25 mellett ez a másik csoda.

    Végülis mi azzal a baj? Az amcsiknak is volt Navy A-6 és A-7, amik csak képeskönyvben láttak hanghatárt, de attól még jók voltak.

    Egy rendesen felpáncélozott anyahajós csatagép például oda tudna menni megnézni a két szemével, hogy a szegény szomáliai halászok félszemű kalózok-e vagy sem és igény szerint haleledellé lőni őket – amiben az sem akadályozná, ha közben kap gpu-ból vagy akár kályhacsőből egyet.

    A másik dolog, hogy a kisebb, kombinált hordozó-partaszállító hajók gyakran deszant-műveletekkel is foglalkoznak, felül repülők, alul tankok vagy 8×8-asok vannak benne, így a Sea-25 tudná közvetlenül támogatni a tengerészgyalogosokat már a parton, ellenséges tűz alatt.

  39. tacsk0: fogd föl nincs tengerészeti Szu25. Amúgy se vesznek ilyen ócskavas kaliber gépeket, mig29k alatt semmi nem érdekli az új hordozóikra őket.
    geostratégiailag USA érdeke egyre inkább egy erős India, innen lazán fel fogja kínálni az USA a SHt. A kérdés innen hacsak nem ment el az Indiaiak esze eldölt.

  40. Egy bocsi is megtette volna de mit is írtam? Kérdeztem hogy mi a helyzet a tengerészeti Szu-25-el!Ennyi.
    Az Indiaiak csak rossz döntést hozhatnak.
    Ha pénznyelő gép kell ott a francia.
    Ha régi de feljavított szintén nem olcsó és picit megbízhatatlanabb ott az orosz kínálat.
    Ha viccelni akarnak ott a Gripen.
    Ha meg minden kábelért a kongresszusi igenre akarnak várni ott a Super Hornet.Azonkívül ha akarnak még atomrobbantást az életben az indiaiak a legrosszabb választás lenne a Hornet.Azonkívül csak egy terroristát kapjanak el valami hindu cuccal a zsebében máris terrortámogató ország lesznek ergo szintén embargó.
    Hát igen pokolra kell menni pár tengerészeti vadászért.

  41. Hát érdekes elgondolás!
    Tengerészeti gépnek általában 2 hajtóműveset szoktak választani.
    a gripinek mindenképpen szüksége lenne egy erősebb hajtóműre legelőször!
    Ha megvan a földi teszt akár a brazil hordozón is tesztelhetnének jó pénzért! A kínaiak is ott vannak a brazil hordozón! Biztos megengedik a svédeknek is ha eljutnak odáig4 Bár ezt kicsit kétlem!

  42. Nyugalom, Karácsony van, mindenkinek igaza van. Van tengerész Szu-25ös, de úgy tűnik nem használják arra, amire a szárazfödi változatokat. Ugyanakkor jelenleg a brit hordozókon is már csak szárazföldi Harrierek vannak, annyit akár egy korszerűsített Szu-25 is érhet, a harctér felett úgy sem szokás nagyon lebegni. Viszont ha van MiG-29K, akkor tényleg értelmetlen az egész.

  43. tyutyu: Én pedig, hogy kezdtem hszemet? “tacsk0:”
    ez tudod mit jelent? Mért írtam oda?

    más:
    rafael mért pénznyelő?
    “The Rafale has the advantage of being logistically and operationally similar to the Mirage 2000, which the IAF already operates and used with great success during the Kargil War. This would require fewer changes in the existing infrastructure of the IAF, which in turn will reduce cost.”
    A teljes technologiai transzfer sw koddal mindenesstül máris nyálcsorgatóvá teszi a gépet.

    gripen ngt se érzem viccnek, csak épp esélyesnek nem uugy szankciózhatják amik, mint SHt.

    EFet amúgy kihagytad. Amúgy az a tender legdrágább gépe és nem a rafael.

  44. Elvileg az USA nem tudja embargózni a Gripen-t a hajtómű miatt, sem mostani, sem NG változatában, mert azzal megszegi a svéd állammal kötött “commercial item” megállapodást. (A svédek a licenc-megállapodásban kikötötték, hogy a turbina utólag nem minősíthető érzékeny terméknek, mert tanultak a Viggent Indiában egykor ellehetetlenítő jenki trükkből).

    Ha az USA ki akarja zárni a svédeket az exportból, akkor az F-18 változatait is vissza kell vonnia a tenderekről, mert abban is F404/414 ketyeg. Ha meg az USA mégis illegális tiltásba kezd, az EU odacsap, na meg kicserélik a motort RJ200-asra. Más USA cucc nincs a gépben, az AESA radar brit-olasz, a rakétafegyver is lehet brit, illetve METEOR.

    A másik dolog, hogy a svédek letették a nagyesküt a braziloknak, hogy a Gripen NG BR gép felébe fog kerülni és negyedannyiért üzemeltetődik repóránként, mint a Rafale és ha nem, kifizetik a különbséget. (Ebben lehet valami, mert a csehek nagyon feszített tempóban repülték két országban is a griffet és meg vannak vele elégedve, minimális a munkaigénye.)

    Az F-18E/F még drágább lehet, mert az már szinte F-15 méret, lelógna a régi hordozókról. A gazdasági válság a 3. világ országaiban szárnyakat adhat a Gripennek, amiből mi is profitálnánk.

  45. > Logisztikailag himaláján keresztül megoldhatatlan

    Titokban fúrni kell egy marha nagy csalagutat a hegy alá, amiből a túloldalon kijön a meglepi… lásd a grúzok esetét a medvével!

    (A négyes metró konzorcium szívesen vállalja a fúrást 512,512 milliárd rúpiáért vagy renminbiért, N*2+14 év határidőre.)

  46. Olvastam az Indiai hadsereg felszereléséről hogy max 50%-os meg ilyenek.Nem csilli-villi hordozókban kéne gondolkodniuk hanem hatékony és komplex hadseregépítésben.
    Nézzük csak,a harckocsiprojektjük–befulladt
    Légierő—több gépük zuhan le évente mint amennyi nekünk van.
    Haditengerészet–koncepciótlan.
    Elég gázos arrafelé…

  47. Jó sok hozzászólás született ebben a témában. :) Természetesen meg lehetne csinálni a sea gripent, de attól tartok ez csak PR fogás. Sok milliárd dollárba kerülne rengeteg időbe, gyakorlatilag egy új gépet kellene tervezni és akkor még nem is biztos a rendelés. Aki ismeri a P-530 Cobrától az F/A-18-ig terjedő történetet tudja miről beszélek…

  48. > Aki ismeri a P-530 Cobrától az F/A-18-ig terjedő történetet tudja miről beszélek…

    Ott majdnem egyharmadával fel kellett nagyítani a gépet, plusz szárazföldi gépet kellett vizesíteni.

    A Gripen Next külmérete nem változna és eleve fel van készítve kilebegtetés nélküli odakenéses leszállásra, meg nedves környezetben, illetve tenger felett történő üzemeltetésre. Egyhajtóművesben nincs alternatívája, az F-35 drága és messze van, kétcsöves gépet meg ki tud tartósan etetni?

  49. Ugyanakkor jelenleg a brit hordozókon is már csak szárazföldi Harrierek vannak, annyit akár egy korszerűsített Szu-25 is érhet, a harctér felett úgy sem szokás nagyon lebegni.

    A lebegést soha nem a harctér felett tervezték előadni. A gép t/w aránya viszont nagyon jó, a Szu-25 gépeké meg a latymatag kategória. Örök rejtély számomra az, hogy mekkora hasznos terheléssel és üzemanyaggal képes felszállni a hordozóról.

  50. Ha meg az USA mégis illegális tiltásba kezd, az EU odacsap, na meg kicserélik a motort RJ200-asra.

    Komolyan mondom, hogy te nem tanulsz semmiből. Anno asszem te tituláltad “bádogosmunkának” egy új hajtómű beépítését egy típusba. Hát nem az. Talán nézd meg a két hajtómű méreteit. Az átmőrk nagyon nem stimmelnek. Van egy olyan gyanúm, hogy nagyon sok minden más sem…

    A gazdasági válság a 3. világ országaiban szárnyakat adhat a Gripennek, amiből mi is profitálnánk.

    Bár tudnám, hogy mitől. A J-17 és J-10-hez képest a csillagos eget veri az ára. Ha hirtelen 400 gépet rendelnének, akkor talán olcsóbb lenne, csak a svéd gyártókapacitás finoman szólva szűkös. A Gripennek az a baja, hogy a költségvetése és darabszáma a Hidegháborús időkre lett optimalizálva. Csak annak meg vége lett. Aztán próbálnak egy olyan gépet elsózni, ami a svéd igényekre készült. Véleményem szerint már a saját igény kielégítése is kicsit el lett tolva, mert ha nem lett volna ARMRAAM, akkor én inkább egy korszerűsített Viggenre szavaznék. Sok svéd pilóta is. Nem egy siratta a Viggen brutális teljesítményét. A Griff nagyon nyápic mellette.

  51. tyutyu: teljesen máshogy látom. Hasonlítsd a jelenlegi 1 hordozó+romboló+tengo+fregatt felállást egy másik 1hordozós országhoz. Teljesen rendben vannak. Ráadásul náluk nem dísz a hordozó. (és nem “félóránként lerobban”, be kell vontatni mint FR/Ruszkiknál. )

    arjun és tejas is a jövőnek szól, most még 1000db T90t 200-400 F18/Mig29/35/rafael/gripent, Izraeli AEW&Ct…. vesznek és Brahmos, vagy az új hordozók is miből nöttek ki?

  52. “az EU odacsap”
    Sajnos az EU sokkal kevésbé védi az EUs cégek érdekeit mint az USA/Kína… más világhatalmak. Ennek oka a különböző érdekek ami sokkal inkább jelentkezik egy német-francia-angol mint egy kalifornia-texas vonalon.
    (Sokak szerint ez így is van helyén, ez egy laza politikai-gazdasági szövetség, a függetlenség is megmarad meg vmi védelmet kapunk.)

  53. A EJ200 méretmódosítás nélkül elfér a Gripen törzsében, ezt maga a gyár nyilatkozta, de a Gripen NG / F414 kiválasztásakor mondták, hogy addig nem kezdik el az integrációt, amíg nincs rá konkrét igény. Nyilván ha az olaszoknak például eszükbe jut, hogy kéne Eurofighter Junior, akkor bele lesz rakva.

    Annyira a semleges svéd sem lehet hülye, hogy ne tartson alternatívát a tarsolyában, a CAD-tervek már bizonyára megvannak az EJ200-ashoz, vibráció, légáramlás egyéb kísérletes munka lenne a beépítés előfeltétele.

    > egy korszerűsített Viggenre szavaznék. Sok svéd pilóta is. Nem egy siratta a Viggen brutális teljesítményét.

    A svéd számvevőszék más siratott! A késő hetvenes és nyolcvanas években mindig leírta a honvédelemről szóló jelentésében, hogy a Viggen üzemeltetése megengedhetetlenül drága. Gondolj bele, a DC-9 ősi hajtóműve volt belegányolva, amivel sok műszaki baj volt, mert szétgázkarozták a pilóták, plusz zabálta a kerót, dupla gumi a gép lábára, dupla alapozás a kijelölt autóutaknak a súlya miatt, stb. Ez volt az ő MiG-23-asuk.

    A Gipen fejlesztési megbízása úgy kezdődött, hogy maximum fele akkora lehet és fele annyiba kerülhet a fenntartása, mint a Viggené, meg csináljon minden egyben háromféle helyett – pedig a svédek kő gazdagok.

    A pilóták persze mindig nagyobb farkat akarnak: MiG-25 tolóerő, Gnat mozgékonysága, F-14 radarja, Phantom fegyverterhelése, Szu-27 szépsége legyen egyben a fenekük alá tolva, csak ugye az adófizetői realitások…

  54. A EJ200 méretmódosítás nélkül elfér a Gripen törzsében, ezt maga a gyár nyilatkozta, de a Gripen NG / F414 kiválasztásakor mondták, hogy addig nem kezdik el az integrációt, amíg nincs rá konkrét igény. Nyilván ha az olaszoknak például eszükbe jut, hogy kéne Eurofighter Junior, akkor bele lesz rakva.

    Az lehet. Azért kaphatnék egy liknet? Mint írtam, ha hajtómű kisebb átmérőjű. Persze, hogy elvben lehetséges. Aztán az árcédulát is látni szeretném. Szerintem bármelyik döntéshozó csak helyből szívinfarktust kapna az árcímkén…

    Annyira a semleges svéd sem lehet hülye, hogy ne tartson alternatívát a tarsolyában, a CAD-tervek már bizonyára megvannak az EJ200-ashoz, vibráció, légáramlás egyéb kísérletes munka lenne a beépítés előfeltétele.

    Miért? Manapság nagy divat pusztán ötleteket úgy eladni, hogy ‘eladásra kész’, holott gyakorlatilag a reklámprospektusra rakás szintjén nincs túl a dolog…

    Gondolj bele, a DC-9 ősi hajtóműve volt belegányolva, amivel sok műszaki baj volt, mert szétgázkarozták a pilóták, plusz zabálta a kerót, dupla gumi a gép lábára, dupla alapozás a kijelölt autóutaknak a súlya miatt, stb. Ez volt az ő MiG-23-asuk.

    A hajtóművel kapcsolataban elmiserem, hogy kicsit öregecske volt, de akkor is jobban repült a Griffnél bizony. A gumiköltség a filléres kategória egy gép üzemeltetése során. A MiG-23-mal összevetés meg aztán tényleg a finoman szólva röhejes dolog, mert a gép fegyverzete finoman szólva agyonverte a MiG-et. Aepteljesítménye is jobb volt nála
    és nem szovjet szintű elektronika volt benne…

  55. Egy gép potenciáját a hordozott fegyverzet illetve a mögöttes elektronika határozza meg.A légiharcrakéta/radar kombináció a valós érték.Hiába erősebb nagyobb stb a Viggen a Griff mégis messzebbre lát és oda el is tud lőni.A Viggen jó gép de épp annyira eljárt felette az idő mint a kortársain.
    Azonkívül nem biztos hogy leszedi manőverező légiharcban a Grippent a tolóerő/tömeg arány nem minden.

  56. Emlékeim szerint voltak olya Viggenek, amik részben megkapták korszerűsítés keretében az ‘A’ griff egyes képességeit. Az a vicces helyzet állt elő, hogy bizony – legalábbis szerintem – az előd potensebb lett, mint az utód…

    Manőverező légiharcban meg t/w a “minden” meg a felületi terhelés. A Viggen aerodinamikája sem éppen gyenge. Egyk gépnek sem volt akkor HOBS / HMS, szóval még e téren sem vert oda a griff. Jobb kabinergonómia az volt, de dofgfightban az kit izgat? Az ergonómia is a ‘C’ griffnél lett az igazi.

  57. Fehér Tamás

    > amúgy miből áll egy gép pilótafülkéjét modernizálni? a gripen cuccai simán befértek volna abba a nagy viggen vasba

    A pilótafülke modernizálásától a benzinkútnál még nem csökken a számla… A Viggen nagy púpja úgy nyelte a kerót, mint teve púpja a vizet, meg a hajtóműveket is fogyasztotta, mint kapitány a sztyuvikat.

    Arról nem is beszélve, hogy mekkora egy viggen méretű alumínium-darab radarképe egy pici plasztik griffhez képest. Az oroszok ezért leverték volna R-27/R-33-mal, akár van utólag berakott junyoszt tévé a pilótafülkében, akár nincs!

  58. Nem csak Indiának és Brazíliának lenne jó választás a SEA Gripen hanem thai földnek is.
    Mivel nekik is van STOBAR hordozójuk ahol cserélni kell majd a Harriereket egy idő után és mivel megrendelte már a légi erejük ezért nem lenne rossz vétel a haditengerészetnek sem.
    De ehhez el kellene adni legalább Brazíliában hogy megérje kifejleszteni.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.