Még december 11-én történt, hogy lefoglalták egy Il-76 rakományát Bangkokban. Azóta kiderültek a részletek és finoman szólva is csavaros a történet. Az egész ott kezdődik, hogy az Iljusin olajkitermeléshez szükséges eszközöket szállított Észak-Koreából Iránba. Eleve gyanús, nemde?
Vélhetően a thaioknak is az lehetett, bár akkor még vélhetően nem sejtették, hogy a júniusban életbe lépett, az észak-koreai fegyverszállítások hatékonyabb megnyirbálását célzó ENSZ szankciók életbe lépése óta ez lesz a legnagyobb fogásuk.
Gyorsan kiderült hogy valami nagyon nem stimmel a tankolás céljából leszálló géppel, így az Il-76-os már nem folytathatta a tervezett repülési útvonalát, ami annak fényében, hogy a szállítmány papírjaival ellentétben a raktérben nem olajkitermeléshez szükséges pótalkatrészek, hanem mintegy 35 tonnányi rakéta – köztük föld-levegő rakéták – kapott helyet nem is meglepő. A gép kazah és fehérorosz személyzete persze nagy fejvakargatás közben ragaszkodott ahhoz, hogy semmi tudomásuk nem volt a rakomány valódi voltáról. Ha feltételezzük, hogy több személyzet repülte volna le a gép gyanús repülési útvonalát akkor ez még akár hihető is, de erről nem szól a fáma – bár elképzelhető. Ellenben a repülési útvonalról a Wall Street Journal értesülései alapján lehet tudni ezt-azt. Utóbbi információi elvileg a TransArms és az International Peace Information Service (IPIS) meg nem erősített, közös jelentéséből származnak.
Bangkok után a repülési útvonal következő állomás Srí Lanka lett volna, ahonnan az Egyesült Arab Emirátusokon és Ukrajnán át vezetett volna az út Teheránba. Na és akkor jöjjön az igazi csűrés-csavarás, azaz a válasz a „Kik szervezhették meg a szállítást?” kérdésre. Kezdjük talán a géppel!
A szóban forgó Il-76 egy egy bizonyos Air West nevezetű grúz cég tulajdonában áll, akik viszont a szerb fegyverkereskedő, Tomislav Damnjanovic nevéhez köthető egyik cégtől vásárolták. Az Air West ugyanakkor lízingelte a gépet egy bizonyos új-zélandi SP Trading-nek.
Az SP Trading ugyanakkor valamennyire a vanuatui bejegyzésű, de irodát az új-zélandi Aucklandben fenntartó GT Group-hoz kapcsolható. A GT Group ugyanakkor tagadja, hogy bármi közük lenne az SP Trading üzleteihez, hiszen utóbbit új-zélandi közvetítőjük által egy angliai ügyfelük kérésére jegyezték be 2009 júniusában, azaz semmi közük nincs annak tevékenységéhez, mindössze a létrehozás lebonyolítását végezték a megbízás értelmében.
Na, ezzel ugyan még valóban nem jutottunk előrébb, de állítólag a TransArms és IPIS „cégjegyzék” sem ért itt véget. Ó nem, szerepel még a listán néhány hongkongi cég is, történetesen három. Az elsőnek lízingelte az SP Trading az Il-76-ost, a második tulajdonosa az elsőnek, míg a harmadik értelemszerűen a második tulajdonosa. és a Brit Virgin-szigeteken van bejegyezve. Elvileg ezen három cég szervezhette meg a szállítást.
És itt ér véget a mese, ennyit lehet tudni a dologról jelenleg.
Egyébként idén nem ez az első leleplezett észak-koreai szeretetcsomag Irán felé, hiszen Dubai-ban is fedeztek fel hasonlóképpen olajkitermeléshez szükséges eszközöknek álcázott fegyverszállítmányt. Akkor detonátorokat és lőszer került elő a raktérből. Becslések szerint Phenjan éves szinten dollármilliókat tud összekaparni az ilyen jellegű akcióival. Az ezt igen rossz szemmel nézők szerint az ehhez hasonló lebukások segítik feltérképezni Észak-Korea pontosan miként is hajtja végre szállításait.
Mennyivel egyszerűbb lett volna Észak-Korea, CCCP, Teherán útvonalon menni…
Egyébként a történet off-shore háttere semmivel sem csavarosabb, mint a magyar oltóanyaggyártó tulajdonosi köre, ami sajnos a ciprusi orosz-zsidó adóparadicsomon át FSZB és Moszad fedőcégekhez vezet, amiről a Fidesz is tud, de nem merik kimondani. Abban sem csak az volt, mint amit ráírtak, szóval nem kell kim-fia-kimre ujjal mutogatni!
Tényleg, mért kellett ilyen kerülő egy nagygépnek?
Előző off-ra off válasz: nem mindegy, hogy ki a tulaj, ha a cég magyar embereknek ad munkát, akik Mo-on adóznak a bérük után, a cég ITT adózik (a magyar államnak) a bevételéből és magyar településnek fizet iparűzési adót. Csak olyan jól jön most az ellenzéknek a kormány basztatása, mintha ő alattuk nem működött volna a vakcinagyártó cég.
Hogy jön ide Tajvan?
Gondolom – már a Bangkokból -, hogy Thailand akart lenni…. :-)
Azért tényleg nem világos, miért nem lehetett egy hajóra felpakolni a cuccot. Talán, mert az US Navy ott van a Perzsa-öböben? Akkor a gép miért nem ment egyenesen Teheránba? Lehet, hogy csak csali volt és egy nagyobb cucc simán átment?
Ne kérdezzétek miért írtam tajvaniakat… :) Kösz gacsat!
A legénység az Air West Georgia Ilyushin IL-76, regisztráció 4L-AWA teljesítő polgári repülés áruszállítás AWG-732-tól Phenjan (Észak-Korea), a Colombo (Sri Lanka) 5 legénység kért és engedélyezett volt, hogy elterelje a Bangkok (Thaiföld) az üzemanyag-feltöltés. Után a biztonságos leszállást thaiföldi hatóságok felfedezték, hogy a repülőgép volt a könyv 35 tonna fegyvert beleértve a rakéta-meghajtású gránátok és légvédelmi Surface to Air Rakéták. Hatóságok tehát lefoglalta a repülőgép és annak rakományát. Az 5 legénység, 4 polgárok Kazahsztán és Fehéroroszország 1-től, letartóztatták és az arc bírósági díjak fegyverkereskedelem, légügyi előírások megsértése és hamis nyilatkozatokat.
A legénység számolt be, hogy már béreltek repülni polgári teherszállító Észak-Koreát, hogy Srí Lankán.
Thaiföldi hatóságok gyanús együttműködve Interpol, hogy a repülőgép javára üzemeltetett egység Pakisztánban volt származik Oroszországban, és már repült a pakisztáni keresztül Észak-Korea. Thaiföldi hatóságok reagált, hogy az Egyesült Államok kérését, hogy vizsgálja a repülőgép és annak rakományát. A repülési terv azt mutatta, hogy a repülőgép volt, útvonal-től Phenjan a Colombo, a végső rendeltetési helyre lehetett volna Srí Lanka, bárhol a Közel-Keleten, Pakisztánban, Afganisztánban vagy hasonló régiókban.