|

K1

Bevezetés

A K1 Dél-Korea által rendszeresített alapharckocsi, melyet a General Dynamics tervezett, így talán nem meglepő, hogy a tank az amerikai M1 Abrams alapharckocsi prototípusán alapul!
A külföldi terveztetés ellenére a harckocsit már Dél-Koreában (licenc alapján), a Hyundai Precision gyártja.

A K1 fejlesztése – különösen tűzvezetés, páncélzat, mozgékonyság – során mindenből a legújabbat, legmodernebbet használták fel. A K1 egyedi kompakt formája, alacsony magassága kimagasló mozgékonysággal és kiváló tűzvezetéssel párosul.

K1 partraszállás közben (Forrás) ,

Elnevezés

E harckocsira a külföldiek gyakran – helytelenül – Type 88 harckocsiként hivatkoznak, ám a pontos megnevezés 88 Tank lenne [elnevezése helyesen lefordítva: Eight-Eight Tank (8-8 tank), s nem Eighty-Eight (88)], ami egyébként nem hivatalos elnevezés, mivel az, akárcsak a legismertebb jelölés a K1 Tank.
A Type 88 jelölés már csak azért is pontatlan, mivel Dél-Korea az amerikai jelölést (M#A#) vette át, s nem használja a Type ## típusú megnevezést.

A fenti hivatalos, és félhivatalos elnevezések mellett több becenevet is ragasztottak a harckocsira, úgymint “Mini Abrams” és “Baby Abrams”. A K1 és a K1A1 harckocsikat az észak-koreaiak “Monster Tank”-nak becézik.

Történet, fejlesztés

A 1970-es években Dél-Koreának igen nagy szüksége volt már egy új alapharckocsira. Az M4A3E8 “Easy Eight” Sherman variánst elavultsága miatt kivonták a hadrendből, így az M47 és az M48 Patton tankok alkották csupán Dél-Korea alapharckocsi állományát. Mindeközben Észak-Korea elkezdte mind számbelileg, mind technikailag felülmúlni Dél-Koreát, a T-62-eseivel.

Első körben az amerikai M60A1 Pattons-re esett a választás, de a beszerzés meghiúsult, mivel egyértelművé vált, hogy, ha be is lehetne szerezni M60A1-t, nem tudnának eleget szállítani ahhoz, hogy felülmúlják az Északiakat.

Új harckocsi beszerzése mellett felmerült a meglévő M48-es tankok modernizálásának gondolata is, avagy német licenc alapján Leopard 1-esek gyártása.

Végül a vezetőség, a fenti lehetőségek közül, egy új generációs tank gyártása mellett döntött. A fenti elképzeléssel egyetlen apró probléma volt: a dél-koreai iparnak égadta világon semmilyen tapasztalata nem volt vadonatúj harckocsik tervezése, gyártása terén, így a terv kivitelezhetetlennek tűnt.

Nem maradt más választás, olyan külföldi tervező után kellett nézni, aki a hadsereg elvárásainak megfelelő harckocsit képes tervezni és legfőbbképp hajlandó licensz formájában engedélyezni a harckocsi minden elemének helyi gyártást.

A pályázatot a Chrysler Defense (ma: General Dynamics Land Systems) nyerte az M1 Abrams prototípusán, XM1-es, alapuló tervvel. A fentiek után nem meglepő, hogy az XK1 erősen hasonlított az Abrams-ra.
Jó lehet alaposabb vizsgálat után jó néhány különbséget is felfedezhetünk, többek között a súly (XM1: 55 t, XK1: 51 t), magasság (XM1: 2.37 m, XK1: 2.25), motor (XM1: 1,500 LE Honeywell AGT1500C, XK1: 1,200 LE Teledyne Continental AVCR-1790, későbbiekben lecserélték egy MTU MB Ka-501-ra), váltó (XM1: Allison DDA X-1100-3B, XK1: ZF Friedrichshafen LSG 3000 for XK1) terén.

Az XK1 105 mm-es löveget kapott (Dél-Korea megítélése alapján ekkora kaliberű löveg is elegendő volt az északi tankok ellen), melyet a tűzvezető rendszer, lézer távolságmérő, mellett szintén licensz formájában gyárthat Dél-Korea (KM68 megnevezés alatt). A két harckocsi közötti legnagyobb különbség a parancsnoki panoráma periszkóp volt, mely hiányzott az XM1-ről, így a K1-vel szemben az M1 széria egészen a M1A2-ig nem használhatta a jól bevált „Hunter-killer” taktikát.

A XK1 felfüggesztésében is különbözött az XM1-től, melynek köszönhetően a koreai harckocsi stabilabb.

A harckocsi fejlesztése 1983-ban zárult le, s még abban az éveben átszállították a prototípust Dél-Koreába.

Hyundai Precision (ma: Hyundai Rotem) kapta osztályrészül a harckocsi gyártását. A tömeggyártás 1985-ben vettek kezdetét, míg a hadrendbeállítás 1985 és 1987 között zajlott. Biztonsági okokból 1987-ig nem fedték fel az új harckocsi létezésének titkát.

450 db K1 legyártása után az irányzó Hughes érzékelőit a Texas Instruments érzékelőivel cserélték le, továbbá új lézer távolságmérőt építettek be.

A K1-es típusú 1987 és 1997 között megközelítőleg 1000 darab készült.

K1 (Forrás) ,

Fegyverzet

A K1 elsődleges fegyverzetét egy 105 mm-es (KM68A1) kétsíkon stabilizált löveg alkotja, melyet egy 7.62 mm-es (M60E2-1) koaxiális géppuska segít. A tornyon egy 7.62 mm-es (M60D) és egy 12.7 mm-es (K6) géppuska is helyet kapott másodlagos fegyverzet gyanánt.
A harckocsi lövege az M-48A5 harckocsikon lévő azonos kaliberű löveg továbbfejlesztett változata.

Általában a 12.7 mm-es géppuskát a parancsnok kezeli, míg a töltő a 7.62 mm-es géppuskával harcol.
A fentieken túl a K1 két füstgránátvetővel is rendelkezik, melyek a torony két oldalán kaptak helyet.

Tűzvezetés, felszereltség

A löveg/torony irányító rendszer (GTDS) segítségével mind a löveg, mind a koaxiális géppuska irányítható stabilizált, manuális és vészhelyzet módban is.

A digitális ballisztikus komputer az egyes alrendszerektől – többek között a vertikális szenzor egység (VSU); a légmozgást irányát, erejét, illetve annak hőmérsékletét mérő műszer; a lövegcső kalibrálását végző műszer – kapott információk alapján a löveg helyes pozícióját a biztos találat érdekében.

Az irányzó két síkon stabilizált elsődleges periszkóp rendszere magában foglal egy lézer távolságmérőt, hőkép alkotót, melynek segítségével észlelheti, azonosíthatja, bemérheti és követheti a célpontokat. A lézer távolságmérő 8 000 méteren belül képes pontosan meghatározni a célpont távolságát.

A parancsnok két síkon stabilizált panoráma periszkópja a torony tetején kapott helyet, mellyel a parancsnok 360 fokban képes szemmel tartani a harckocsi körüli területet. A panoráma periszkóp GPS-vel párosítva a hunter-killer néven emlegetett taktika alkalmazását is lehetővé teszi.

Védelem, túlélési képesség

Jó lehet a páncélzat pontos összetétele ismeretlen, annyi bizonyos, hogy Chobham kompozit páncélzattal látták el.
A K1 túlélési képességét javítja a harckocsi egyedi formája! A tank mindössze 2.25 m magas (talajtól a torony csúcsáig), így alacsony alacsony sziluettű. A harckocsi döntött síkokból álló formája pedig igen jó védelmet biztosít a lövedékekkel szemben.

A harckocsit automata tűzoltó rendszerrel szerelték fel (oltóanyag: halon). A beépített infravörös érzékelők azonnal jelzik a rendszernek ha tűz ütne ki a belső térben, mely 0.025 másodperc alatt működésbe lép. Az automata rendszer mellett hagyományos tűzoltó készülékeket is helyeztek a tankba (a vezető mögött és a tank külső páncélzatán is), arra az esetre ha a tűzoltó rendszer csütörtököt mondana.

Mobilitás

A minél jobb manőverező képesség elérése érdekében egy 1200 lóerős turbófeltöltéses dízelmotort építettek a harckocsiba (súly-teljesítmény arány: 23 LE/t).
A váltó 4 előremeneti és 2 hátrameneti sebességi fokozatba állítható. Különösen ügyeltek arra, hogy a legkisebb erőfeszítés nélkül lehessen váltani, ezáltal a vezető kizárólag a jármű vezetésére és taktikai manőverezésre koncentrálhat. A harckocsi csúcssebessége 65 km/h, míg a legalacsonyabb sebességi fokozat 4 km/h-s sebességet biztosít.

Nem elhanyagolható, hogy a harckocsi mindössze 0.90kg/cm2 nyomást gyakorol a talajra, ami egy 40 tonnás harckocsi talajra gyakorolt terhelésével egyenértékű (a K1 50 t fölötti tömegű!), így a K1 kiválóan manőverezik mocsaras, lápos terepen is.

A K1 hibrid felfüggesztést kapott (alkalmazzák a hidropneumatikus felfüggesztést is), melynek köszönhetően egyrészt terepen is nagy sebességgel közlekedhet, másrészt csökkenteni tudták a löveg rázkódás, harmadrészt javítani tudták a löveg emelkedési szögét (egész pontosan majd kétszer akkora tartományban mozgatható, mint a legtöbb tanknál: +20-tól -9.7 fokig). E képesség különösen a hegyvidéki, dombos terepen vívott csaták esetében igen előnyös.

Északi testvérek reakciója

Észak-Korea gyorsan rádöbbent, hogy a déli testvérek harckocsija jóval erősebb sajátjaiknál, így Észak-Korea belekezdett T-62-es harckocsijainak továbbfejlesztésébe, valamint vadonatúj alapharckocsijának fejlesztésébe.

Észak-Korea, törekvései ellenére, eddig nem tudott ütőképes választ adni a déliek K1-es alapharckocsijára.

Típusváltozatok

K1A1

A K1A1 program, melynek keretében egy megnövelt tűzerejű és védelmű harckocsival kívánták ellátni a hadsereget, 1991-ben vette kezdetét. A K1A1 tűzvezető rendszerét már Dél-Koreában – Samsung Thales – tervezték.

A K1A1 változatot 2001. október 13-án helyzeték hadrendbe, jó lehet az első egység már 1996. április 3-án legördült a szalagról. Az A1 típusváltozat elkészítése jól mutatja Dél-Korea harckocsi gyártás és tervezés terén elért eredményeit, hiszen e változatot már maguk tervezték. Egy alapmodell modernizált változatának elkészítése mindig javítja a helyi technológia adottságokat és jövőbeli fejlesztésekhez kiváló alapot nyújthat.
A KM68 löveget a KM256 L/52 120 mm-es lövegre cserélték, melynek az átütőereje majd kétszerese a korábbinak.
A löveg mellé új tűzvezető rendszer, lézer célkereső, hőképalkotók dukáltak, mondhatni a főfegyverzet mellett az elektrooptikai rendszerek szinte mindegyikét lecserélték!
A fegyverzet mellett a páncélzatot is megerősítették.
A fenti változtatások hatással voltak a harckocsi súlyára, tömeg-teljesítmény arányára és sebességére is.

A K1A1 könnyen megkülönböztethető az alapváltozattól, a löveg formája, a koaxiális géppuska helyzete, a parancsnoki panoráma periszkóp formája és az egész torony megjelenése miatt.
A K1A1 120 mm-es simacsövű lövege vékonyabb, mint elődje 105 mm-es lövege, továbbá a 105 mm-es löveg hővédőborítás vastagabb is.
A koaxiális géppuska sokkal magasabban helyezkedik el a K1A1-n, mint az alap K1-n.
A K1A1 parancsoki periszkópja inkább lekerekített, szemben a K1 cső-alakú periszkópjával.

A parancsnoki periszkóp tulajdonságai (K1A1):
Zoom: 3× / 10× (nappal, éjjel)
Vertikális keresési szög: +/- 35˚
Horizontális keresésé tartomány: 360˚
irányzó alternatív periszkóp zoom-ja: 8×
A lézer célkereső hatótávolsága: 200 – 7,990 m

E típusból megközelítőleg 500 db készült.

K1 ARV

Egy a K1 tank alvázára épített műszaki mentőjármű, melyet felszereltek daruval, illetve csörlőkkel, valamint buldózerlapáttal. 1988 és 1992 között fejlesztették ki a Krupp Mak Maschinenbau GmbH (jelenleg: Rheinmetall Landsysteme GmbH) segítségével. 1993-tól állították rendszerbe.

K1 AVLB

A K1 páncélozott hídverő változata. E változatot 1988 és 1992 között fejlesztették a Vickers Defense Systems segítségével.

K1M

Malajzia számára készített export változat, melyet végül sosem exportáltak. 1997-ben Malajzia komoly érdeklődést mutatott a harckocsi iránt, így elkészítették a K1M változatot, mely természetesen gyengébb felszereltségű volt az alapmodellnél.
Mérlegesen 49.7 tonnát nyomott, azért csak ennyit, mivel csökkentették a szállítható lövedékek számát.
Dél-Korea 210 darabot ajánlott föl Malajzia számára, de a másik fél keveselte e mennyiséget, így végül sosem kötöttek szerződést! Malajzia végül a lengyel PT-91 beszerzése mellett döntött.

A K1 jövője

Az M47 Patton és az M48 Patton harckocsikat, egyszerre kívánják leváltani azon 484 db K1A1 egységgel, melyeket elvileg 2010-ig gyártanak le.
A hadsereg régebb óta játszik a K1-es harckocsik továbbfejlesztésének gondolatával is…

Specifikációk

Alapadatok
Súly: K1: 51.1 t / K1A1: 54.5 t
Hossz: K1: 9.67 m / K1A1: 9.71 m
Szélesség: 3.60 m
Magasság: 2.25 m
Személyzet: 4 (parancsnok, irányzó, vezető, töltő)
Motor: MTU 871 Ka-501 dízel motor, 1200 LE
Tömeg-súly arány: K1: 23.4 LE/t / K1A1: 22.0 LE/t
Hatósugár: 500 km
Sebesség: 65 km/h (műút), 40 km/h (terep)

Fegyverzet
Elsődleges fegyverzet: K1: 1 db 105 mm-es löveg (KM68A1) / K1A1: 1 db 120 mm-es löveg (KM256)
Másodlagos fegyverzet: 1db 12.7 mm-es K6 géppuska (parancsnok számára); 1 db 7.62 mm-es M60D géppuska (töltő részére); 1 db 7.62 mm-es M60E2-1 koaxiális géppuska, 2 db füstgránátvető

Muníció
K1: 47 db lövedék
K1A1: 32 db lövedék

Felhasznált irodalom

http://www.globalsecurity.org/military/world/rok/type-88-mbt.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/K1_88-Tank

78 hozzászólás “K1”

  1. Igen, valóban a K2-re kell gondolni, de a cikk témája a K1 MBT, így tudatosan kihagytam minden K2-re vonatkozó részt!

    A K2-t külön írás keretében tervezem bemutatni [hogy mikor azt ne is kérdezd :) ].
    Lehet kissé szerencsétlen volt szétválasztani a két tankot, de mivel külön harckocsiknak tekinthetőek, így célszerűnek véltem.

  2. Komolyan nem is baj.
    Legalább tényleg össze tudjuk vetni a kettő.
    Mivel a K2 rengeteg a koreai innováció lehet hogy jobb mint az amcsik által használt legjobb variáns.

    Igen ebből is látszik mindenkinek meg kell tanítani egy adott gépezet típusnál hogyan is kell olyat készíteni.
    Utána a tanítvány vagy jobbat készít vagy rosszabbat és megreked egy szinten.

  3. Molnibalage

    “A pályázatot a Chrysler Defense (ma: General Dynamics Land Systems) nyerte az M1 Abrams prototípusán, XM1-es, alapuló tervvel. A fentiek után nem meglepő, hogy az XK1 erősen hasonlított az Abrams-ra.”

    Így már érted barátom. Ami mondok az egész tank egy M1 tervein alapul.
    K1 ezért is tök hasonló bár megoldásiban szerintem az M1 hiányosságaiból tanultak.
    K-2 meg K-1-ből fejlesztették így egy M-1 szerintem ma lazán veri.
    Első nyugati tank amely nem csak passzív védelmet használ.

    Ha lehetne ilyen tankból a magyar hadseregnek is beszereznék egy ezredre valót.
    Szlota bácsi utána mondhatná hogy jönnek tót tankok.
    Ma viszont nincs ami lelassítaná őket.
    4-5 óra alatt Budapestet ostrom gyűrűbe tudják venni.

  4. Minusz. A toth értelmiség soha nem hagyta el még csonka Magyarolszágot se. Tóth állam Antal Imre szörnyszüleménye.
    Minden egyes felvidéki magyar szenvedése az ő lelkét kárhoztatja.
    K-2 mint egyetemista faszán lehetne buliba menni. Parkolásra nincs gond és hát nem lenne vetélytársam.

    Te verdád mit tud kérdésre. 65Km penget de ha szemétkedel egy 120 mm gumilövedéket lazán a verdád után köp 900m/s-mal.
    Valamint a 8 kerren én nem sprintelek hanem méltóság teljesen hajtok végig és nem érdekel kinek nem tetszik a zeném:D:P

    Dugó se lenne gond:D

  5. szinvonal félelmetes.

    K2 lehet bizonyos szempontokból üti az M1A2is de még szép, M1óta eltelt 30év…..
    Másrészt Sk/ROKA és USA között a viszony több mint baráti, ha véletlen USAnak szüksége lenne egy új tankra (de nincs), ocón átadnák a terveket USAnak. Bizonyos szinten elemi érdekük.

  6. Csak éppen az M1 korszerűsítése nem állt meg, szóval az a 30 év mit is jelent? Szerintem semmit. Az F-16 is 1976 óta repül. Csak a mai F-16 az nem az az F-16.
    A Leo II is lassan ennyi idős lesz. Eszébe sem jut senkinek a korát felhozni arra, hogy az gyenge lenne.

    Az újgenerációsnak mondott orosz hk.-k is bizony erősen a régieken alapulnak. Azokra szerinted akkor vonatkozik a 30 év vagy sem? A K1 és K2 alapjai is ezeken a ’30 éves’ terveken nyugszanak.

    Akkor miért szelektíven tekintjük azt, hogy mi hány éves? Nem értem.

  7. Igen a K-2 is ezt lehet látni másabb a felfüggesztés, aktív védelmet is kapót, Talaj nyomása kisebb mint az M-1, valamint mert dízel motorja van könnyebben is szervizelhető.
    Automata töltöttjük gyorsabb, nőt a tűz gyorsaság.

    Oroszoknak lehet hogy éppen előnyös volt a válság.
    Mivel nem volt idejük megalománián tankot tervezni. Helyette a meglévőeket kellett tuningolni végén kiderül hogy az aktív védelemé a jövő, valamint a manőverező képességé.
    Harckocsik idővel lehet átveszik a vadász pilóták szokást lőd ki és tűny el taktikai.

    Modern gyalogságnak úgy is van elég tűz ereje arcvonalat tartani.

  8. Az aktív védelemmel az a baj, hogy pikk-pakk semmivé lesz. Frontkörülmények között meg amelyikről leszadték, nem biztos, hogy van lehetőség visszatenni rá.

    A manőverező képességet nem értem. Az M1 és LeoII játszi könnyedséggel mozog. Van bennük teljesítmény. Semmivel sem rosszabb a teljesítmény / tömeg aránya akármelyik pehelysúlyú orosz harcoshoz képest. Konkrétan néha jobbak is…

  9. hegyaljaihun

    “Modern gyalogságnak úgy is van elég tűz ereje arcvonalat tartani”

    Na ezzel maximálisan egyetértek. A tűzerő jelenleg jóval felülmúlja az általános páncélvédelmet (mármint szerintem). A jövő a nagy tűzerejű hordozható személyi eszközöké. A harckocsik lassan elavulnak, mint technológia.

    molnibalage:

    az aktív védelem a kettős robbanófejek, nagy űrméretű páncéltörő gépágyúk korában el fog avulni. A rakétaelhárító rendszerek (mini aegis?) fejlődése még változtathat, de nem hiszem, hogy az a jövő…

  10. Harckocsit nem szabad leírni.
    Arcvonal áttörés esetén a legjobb tűzoltó a harckocsi kellő tűzere van és mozgékonysága hogy gépesitet alakulat gerince ként vissza verje ellensége

    Pont fordítva is igaz front támadás jobb ha harckocsik vezetik.
    Tüzérség és légierő szép de nem folyamatos a tank meg minden percben ott van és operál.

  11. Akárhonnan is nézzünk a K1-et vagy a K2-t, nem sok értelme van. Ezeket Kim papa járgányai ellen tervezték és építették. Pont. Arra maximálisan jók….. Inkább érdekelne, hogy Kimék ott északon mit tesznek a T-62-esekkel? :-)

  12. Hogy írtam a modern gyalogág sok komoly tank elhárítója van.
    Igen ám de a mai gyalogos bakák páncélozott csapat szilátokat használna.
    Meg közepes páncélosokat csapat szállításra.
    Rakéták fejlődése ugyanúgy olyan veszélyes a közel támadó vadász gépekre és helikopterekre is.

    Tank a jövőben könnyebb lesz 40-50t alatti aktív védelemmel és terepen is lazán tudja 100km.
    Tűz és manőverezés.
    Francos gyalogsági csapat szállítókat szét lőni a élő erőt elintézi a napalm.

    Egy területet amúgy mivel tartasz meg ha rossz idő van?
    Vagy mivel foglalsz el?

  13. M1: jó tank, de én személy szerint nem tartom a legjobbnak. Mégpedig a meghajtása és a gázturbinája miatt! Kétszer akkora a fogyasztása mint a Leo2nek, és a nyomatéka is kisebb. Az M1A3 verzió az tetszene abban már hibridmotor lenne, meg mm-es hullámsávú radar a tetején az ütős lenne csak nincs rá manija az amcsiknak.

    A hk-kat nem szabad leírni, de lassan eljutnak azok is olyan szintre minta röpcsik, hogy baszott drágák lesznek! Egy M1A2 mostanság 5 milla körüli árat kostál. Az baromi sok ahhoz képest hogy amikor rendszerbe állt olyan 2 milla körül volt az ára. Önmagában nem ér semmit egy fegyver sem. a jövő a komplex fegyver rendszereké amik együtt tudnak működni. A gyalogságnak szüksége van páncélosfedezetre, a páncélosnak szüksége van a gyalogságra és helikopterekre. A helikoptereknek szüksége van a légierőre hogy nyugodtan dolgozhasson. Kurva összetett és igazából csak úgy lehet megmondani hogy alkalmazható e ha az adott rendszerbe beillesztjük és ott hatékonyan alkalmazható a többi fegyverrel együtt.
    Nem ér semmit 1000 Hk ha az ellenséges légierő szabadon pusztíthatja őket. Kell mellé légvédelem és légierő aki fedezi. A gyalogság aki kíséri.

  14. “Mégpedig a meghajtása és a gázturbinája miatt!”

    M1 az orosz agresszió ellen készült, nem számított a gázturbina logisztikai rémálma. Ha most terveznék sanszosan elfelejtenék…. szvsz.

    tankokat meg tényleg leírták 100* de mégis ittvannak.

  15. hegyaljaihun

    lassíts, pihentess…
    Egyet értek veled a gyalogság kérdéskörében.

    Tankok:

    irövid levezetés: egy M1 képes kilőni egy mások M1-et, ha jól tudom.
    Kapaszkodjatok meg, a 9M123 krizantém is képes kilőni egy M1-et.
    Azaz egy lövészpáncélos is képes kilőni egy tankot, az meg naná, hogy kilövi a APC(AT)-t.

    _Szerintem_ a jövő a nehéz, jól páncélozott (azaz 30-40 mm-es gépágyúnak álljon ellen) apc-ké lesz. Nem fogja megérni az erősebb védelem, mer csak “holt súly”.

    Erre gondoltam, mint a tankok visszaszorulására, ha nem találnak ki valami nagyon újat.

  16. Az a helyzet, hogy a harckocsiágyúnál univerzálisabb dolog kevés létezik. Tehát előre boritékolható, hogy mardni fog egy olyan jármű, ami ilyennek harcol, hogy a páncélzata milyen lessz az kérdéses. Lehet véknyabb lessz és kiegészítik egy HardKill védelemmel, ezt még nem lehet előre tudni.
    A páncéltörő rakétákkal az a gond, hogy alacsony a tűzgyorsaság, általában csak páncélozott célok ellen jók(tudom, hogy van több fajta harci fej), keveset lehet belőlük egszerre hordozni, és sokkal drágábbak, mint az ágyúlüvedékek.

  17. Mackensen

    Alapvetően igazad van, ugyanakkor a hk-ágyúval kapcsolatosan néhány észrevétel:

    -elsődlegesen arra találták ki, hogy átüsse a másik HK páncélzatát, ezért hosszú csövű
    -egy kevésbé páncélozott cél ellen kisebb löveg (gépágyú, gránátvető-főleg) is elég
    -Egy rakéta/egy HK nekem jó üzletnek tűnik.

    A fentiekre mutat a Bradley – 25mm gá+TOW – vagy a BMP-3 – 100 rövid csövű ágyú (gránátvető?)+30 mm gá+ 9K116-3 Basnya – elképzelése.

    A bibi ezekkel az, hogy a rájuk szerelt gépágyúnak már nem tudnának ellenállni, pedig azt még azért jó lenne, ha kibírnák. Erősebb páncélnak nem nagyon látom értelmét.

  18. ja, a bmp-3 fő fegyverzete: 2a70 löveg, ami a 9K116-3 Basnya páncéltörő rakéta kilövésére alkalmas.

    A képeket nézve nem tartom lehetetlennek, hogy a rakéták mellett képes a 100 mm-es hagyományos (egyesített) lőszer kilövésére. Még kutatgatok…

  19. rövid levezetés: egy M1 képes kilőni egy mások M1-et, ha jól tudom.

    Attól függ, hogy milyen távolságról.

    Kapaszkodjatok meg, a 9M123 krizantém is képes kilőni egy M1-et.

    Na ebben viszont kételkedek egy kicsit. Több találattal biztos. Egy elhagyott M1-et kellett szétkaői még Irakban évekkel ezelőtt. Egy AGM-65-öt indítottak rá. Telibe kapta, a tank egyben maradt, pedig minden emberi számítás szerint szét kellett volna esnie. Pedig az AGM-65 harci része nem 6-8 km-os valami. Ezután még egy AGM-114 is kellett neki. Remélem így érthető szkepticizmusom.

    _Szerintem_ a jövő a nehéz, jól páncélozott (azaz 30-40 mm-es gépágyúnak álljon ellen) apc-ké lesz. Nem fogja megérni az erősebb védelem, mer csak “holt súly”.

    Az aktív védelem még szóba jöhet, csak az érzékenyebb dolgokból áll, ezért az a gond, hogy a passzív védelemről nehéz lemondani és a jelek szerint lehet az kellően combos. És akkor még se Leo II-őn se M1-en nincs era. A 61 tonnás játművet nem az a 3 tonna plusz tömeg fog hazavágni szerintem.

    A gyalogság mindenhatóságát meg el kellene felejteni. Nyílt terepen minden kicsinálja őket és ráadásul totál immobilak… Viszont már a II.Vh végén is tudták, hogy a harckocsi + gyalogság nagyon szorosan kell, hogy együttműködjön és a páncélos hadosztályok sem olyan voltak “harckocsinehezek”.

    A nyílt terepen védelem nélkül a hk. is légierő vagy hellikopter áldozatául eshet. Éppen ezért van az, hogy minden fegyvernemből egy optimális mixet kell alkotni. Ezért nem fog eltűnni záros határidőn belül egyik sem. Nincs univerzális, mindenre jó harci eszköz.

  20. M1 vs. M1

    valóban a DS alatt feljegyezték, hogy egy m1 6 km-ről lőtt ki egy t-72-est, de nem jegyezték fel, mennyi lövésből. Szerintem itt is valami ilyesmi lehet. A 120 vagy 125 mm-es gránát szerintem alkalmas (vagy azzá tehető) az abrams ellen.

    A maverik valóban közel 60 kg-os harci fejjel rendelkezik, de nem tudok róla, hogy “tandem charge” lenne. (Tényleg van ilyen más is a krizantémon kívül?)

    Ne felejtsd el, hogy ütközetben nem megsemmisíteni kell a tankot, elég kilőni/harcképtelenné tenni. Akkor vissza kell szállítani, vagy meg kell semmisíteni (lásd az általad vázolt dilemmát).

    A plusz tömeg: egy 60t-ás vason tényleg nem számít 3-5 t, de mondjuk egy 20t-ás jószágon? Én APC-ről beszélek. A reaktív páncélzat lassan holt tömeg (lásd fenti robbanófej), a repülőgépeken alkalmazott besugárzásjelző nem alkalmazható igazán harckocsin, ugyanakkor a radar képes lehet a rakétát “felismerni”, és valamiféle mini aegis-el levenni. Ha ilyen van, akkor meg minek a nehéz páncél? Ez lehet a jövő…

    Gyalogság: már régen gépesített gyalogságról beszélünk.
    Jelenleg egy gyalogos harccsoport áll: gépesített gyalogság, egy nagyságrenddel kisebb (ezredhez század) erejű harckocsi, páncéltörő, tüzérség, légvédelem.
    _Szerintem_ ebből fog kiesni a hk és tüzérség, és nő a légvédelem, pc-törő erő. A közvetlen tűztámogatást pedig önállóan fogják megoldani (pl automata akna vagy gránátvetővel).

  21. Ha ey robbanófej 60 kilós tökmindegy szerintem, hogy tandem vagy nem tadem.

    A 20-tán APC meg lassan kimegy a divatból. Már 40 tonna környéként vannak a legújabb generációs dolgok.

    Szép dolog a gépesített gyalogság, csak nyílt terepen eggy hk. ízekre tépi az ilyet. A pct. lövedék gyorsabb a rakétánáknál, olcsbb és nagyobb tűzgyorsasága van. A légierő is betesz. Bent a városban meg mit csinálnak a pléhvastagságú “páncélzattal”?

    Én továbbra is kiállok a mix. mellett. Mindenből kell. Viszont ebből következik, hogy ilyan összehaderőnemi bazárt kevesen engedhetnek meg maguknak úgy, hogy mindeből csúcskategória legyen. Perpillanat a mindenki = senki.

  22. a reaktív páncél megfogja a nem tandem lövedékeket.
    A 40t pont arrafelé mutat, amiről beszélek…

    A krizantém már szuperszonikus rakéta (szerintem elég erős technika – igaz oroszosan jó nagy), szerintem alig marad el sebességben a hk lövedéktől, sőt. A nyugati hasonló típusokat nem ismerem annyira, hogy nyilatkozni merjek.

    Az nem baj, ha egy lövedék drága, amíg valami drágábbat vág haza.

    pléhvastagságú páncélzat: ha olvasod, azt írtam, hogy egy 30-40 mm-es gépágyúnak álljon ellen (ezek a 40t-s apc-k, és ez a rögtönzött robbanótöltetek szintje is). Ez már nem pléhvastagságú.

    Egyébként nem hiszem, hogy nyílt terepen a hk fölényben lenne. Szerintem jelenleg az számít, ki lő hamarabb. Mozgékonysága általában magasabb az APC-knek, viszont nagyobb élőerő veszteség, ha találat éri. Ezért divatba jöttek az apc alvázra szerelt páncéltörő eszközök(Stryker, bradley, bmp-3, fuchs(?)).

    Nem én fogom kitalálni, hogy 10 év múlva milyen fegyverek lesznek, csak gyanús nekem ez az irány.

    Persze lehet, hogy az aktív elhárítással felszerelt eszközök újra a csöves páncéltörő eszközök (azok a lövedékek strapabíróbbak) fölényét hozzák majd, de én úgy látom, jelenleg óriási a szakadék a védettség és a rombolóerő között.

  23. Nos egy hk nyíllövedék kezdősebessége kb. 1700 m/s +. A páncéltörő rakéták ha át is lépi a hangsebességet, akkor is 330 m/s + ról beszélhetünk.
    Amúgy keress utána, hogy hányfajta lőszert gyártottak 105 mm űrméretben.

  24. 30-40 mm-es lövedéknek 20 tonnás pléhcucc nem fog ellenállni, az tuti.

    APC mitől is lenne mozgékonyabb? Jellemzően minden mai lánctalpas végsebessége 60 km/h körül van, de inább a terep és a bent űlő személyzet tűrőképessége a hátár.

  25. -hkt 30+éve leírták, pont ahogy ti teszitek. oszt mégis ittvan és nélkülözhetetlen.
    -reaktív páncélzatra már mineki felkészült, lassan nincs nem tandem rpg…
    -aktív védelem kitünően funkcionálhat kb minden de nem hk lövedékek ellen.

    rpg29/32 nagyon jóra sikeredett, Chalenger páncélját uugy ütötte már át, mint ahogy az Izraeli félgyözelem egyik fő oka is. Pakolják is a trophy utodát az MK4re.

  26. rpg29/32 nagyon jóra sikeredett, Chalenger páncélját uugy ütötte már át, mint ahogy az Izraeli félgyözelem egyik fő oka is. Pakolják is a trophy utodát az MK4re.

    A minek a páncélját? Challenger 2 ellen hol használták? Hogy jön ide Izrael?

    Kérlek ne ilyen zavarosan, mert szerintem ezt senki nem érti így. :(

  27. Mackensen

    gondoltam, hogy az űrméret alattit (ez a hivatalos neve szegénynek) hozza fel valaki.

    Szerinted mennyit ér egy űa lövedék reaktív páncél ellen?
    Rádadásul jóval kisebb az élőerőre gyakorolt hatása, ha át is üti a páncélt.

    Az űrméret alatti lövedékek gyorsabbak (kb 2-3x) de kisebb hatótávolságúak (kb fele, harmada) a hagyományos HEAP (high explosive armor piercing) vagy HEAT (high explosive anti tank) lövedékeknek.

    a 2A46M (t72, t90) löveg 125 mm-es HEAT lövedék 905 m/s
    a 9M123 Krizantém 400 m/s.

    Azaz közel a fele. És ez orosz, a ’80-as évek tervezése (igaz ’96-ban repült először). Egy modern eszköz vajon mit tudna?
    Az átlagos lőtávolság 2-3000 m. Azaz 2-3 s a löveg, 5-10 s a rakéta (a gyorsító fokozat miatt). A lövedék nem irányított, a rakéta igen.

    A 105 mm azt harckocsi ágyú, tarack, páncéltörő ágyú, vagy aknavetőben érted? Merthogy mind különbözik. Egyesített (hk, pc törő), osztott (tarack), aknavető-gránát?

  28. molnibalage

    Kérlek figyelmesebben!!!!

    Az általad is jelzett 40 t-s apc-k ellenállnak a 30-40 mm-es lövedéknek. Ezekre mutattam rá.

    A _kisebbeknek_ nehéz a reaktív páncél. Nem ezeknek. Ugyanakkor a reaktív páncél jelenleg nem segítene rajtuk, (radar+rakétaelhárítás igen).

    Fade

    Egyenlőre csak én, mindenki győzköd az ellenkezőjéről (Egy hü**e szembe megy a forgalommal az autópályán! Mit egy, mind! :-D).

    Tandem charge: Azért nincs olyan sok. Még az első hellfire sem volt az (kicsit utánanéztem a nyugatiaknak is reggel óta).

    A jelenlegi páncéltörő képességek + modern APC-k miatt vizionálom a HK-k halálát. De persze az aktív elhárítás közbeszólhat (igaz a ágyúlövedékek ellen nem ér semmit). A modern ágyúlövedékek átverik az alkalmazott páncélzatokat 2-3000 m-ről. Azaz nem mindegy, hogy 100mm-t vagy 40 mm-t ver át?

  29. Már miért ne érne semmit? Az ERA a nyíllvedékeket és a kumulatív lövedékeket is képes megállítani. A Thropy-hoz hasonló rendszereknél mi a gát a megállításban? Max. a nyíllövedék ellen lehet gond, mert ott nincs mit berobbantani az EM-nek.

  30. molnibalage

    A nagy sebesség+elhárítórenszer hatótávolsága. A teljes repülési idő átlagosan 2-3 másodperc. Ebből elvisz valamennyit a felismerés, célra állás (igaz ezek töredékmásodpercek, de ilyenkor az is elég húzós). A hk lövedékek elég strapabíróak, külső behatásokat jól tűrik azaz nincs nagyon idő tökölni.

    De ígérem, utánaolvasok, hátha valamire rosszul emlékszem.

    Szerintem kell még ezeknek egy kis idő, hogy fejlődjenek.

  31. “A minek a páncélját? Challenger 2 ellen hol használták? Hogy jön ide Izrael?”

    “Challenger 2 ellen hol használták?”
    Mitgondolsz talán Angliában? javaslom a googlet:
    klikk

    Izrael pont úgy, hogy meglepő veszteségeket szenvedtek a HBtól 2006ban. Több mk4 lett harcképtelen RPG29től, sött talán emberéleteket is követelt.
    google:
    klikk

  32. Wolfrick
    Nos az ürméret alatti nyíllővedékkel az a szitu, hogy szinte alíg lehet ellene védekezni. A repülési ideje minimális, a pásztázott lőtávolsága pedig majdnem akkora, mint az irányított rakétké. A reaktív páncél is csak akkor ér valamit ellene, ha legalább 15 kg+ darabja. Az élőerő elleni hatása pedíg megsemmisítő, ugyanis mikor átüti a páncélt több ezer C fok hő keletkezik, minek hatására a bent tárolt lőszer azonnal felrobban. Érdemes utánaolvasnod, mi történt az öböl háborúban a T-72 kel, amibe belelőttek ilyenekkel (olyan is volt, hogy 2 T-72 is átlőttek vele).
    Nekem személyesen annyi a tapasztalatom velük, hogy volt szerencsém kezembe fogni egy D-10T 100mm számára készült tungstenkarbid nyillövedéket, és ami fura benne, hogy méretéhez képes igencsak nehéz. Az örmesterünk, aki lőtt is ilyesmivel (kiszuperált PSZH-ra) azt mesélte, hogy találat esetén valahogy úgy viselkednek, mint mikor konzervdobozra lőssz légpuskával:)

  33. Két db T-72-őt? Nagyon szerencsétlenül álhatott az a két hk. egymáshoz képest.

    @Fade

    Mi a meglepő abban, hogy egy újgenerációs pct. eszköz legyűr egy régebbi hk-t?

    Arról nem szól a fáma, hogy hány szerencsétlen fellah halt meg, amíg csak egyszer indítottak…

  34. Nem harci körülmányek közt történ az eset és nem is szemből, hanem oldalból. Amúgy beásott harckocsira is lőttek. Símán átment a földbuckán, ami a hk elött volt és kilőtte a T-72-öt.
    Ez van, lövöldözhetek a fiuk kedvükre, ha már ott voltak:)))

  35. Ja, hogy egymás mellé tettek két T-72-őt és oldalról belelőttek az egyikbe? Hát így szerintem lehet, hogy közelről egy T-80 átlőne egy M-48-ast. Ugyanis az iraki T-72 és M1 között minimum generációs ugrás van, meg 20 tonna difi…

  36. Mackensen

    keversz két lövedéket
    Az űrméret alatti az kemény fémből készült, gyakorlatilag tűszerűen “átszúrja” a páncélt. Odabent minimális repeszhatást produkál, gyakorlatilag csak az sérül meg, aki/ami a becsapódás közvetlen közelében van. Ugyanakkor a harcjármű minimum középjavításra szorul (kisjavítás a helyszínen, középjavítás a harctól távol, de nem igényel nagyüzemet -itt gyk. odahegesztenek egy lemezt – nagyjavítás ami komolyabb műhelyt igényel -pl.: lövegcsere).

    A másik, az a kumulatív lövedék, ami a becsapódáskor egy irányított robbanás sugárral (jet) üti át a páncélt. Ennek hatásfokát nehéz fém béléssel (elsősorban réz) szokás növelni. Ugyanakkor vita van a mai napig a hatásáról:
    1.) átégeti a páncélt és odabent nagyon meleget csinál
    2.) a hatalmas gáznyomás hatására hideg folyással töri át a páncélt, odabent a több ezer atmoszféra nyomásnövekedés pusztít.

    A bibi a dologban, hogy nem tudjuk, melyik az igaz (a két elmélet hívei késhegyre menő vitákat folytatnak). Afganisztánban (80-as évek) az rpg találatot kapott harcjármű legénysége meghalt. uGyanakkor ivánék kipróbálták, hogy a legénység helyére birkákat (igen bégető valódi birkákat :-D) kötöztek. A találat után nagyon ilyedt, de egyébként egészséges állatokat szedtek ki.

  37. Mackensen:

    a másik, hogy egy űrméret alatti lövedék tömege alig pár kg (jellemzően T-72 nél 3,6 ha jól emlékszem). Azt a föld pillanatok alatt lelassítja, a stabilizátor szárnyak ha a földbe csapódáskor nem, akkor a páncélátütés után törnek le, utána kib***ot kicsi az esélye, hogy heggyel előre üsse át kifelé a páncélt, repüljön 20 m-t (annyi az átlagos hk fedezékek közötti táv) és ismét átüssön egy páncélt.

    Szállj le a földre, ha kérhetem!

  38. Mackensen

    Űrméret alatti lövedék továbbra is:

    Nem tudom, mennyi ismereted van a HK páncél és küzdőtér felépítéséről, merthogy ezt az ellen találták ki. A pszh-t egy teflonköppenyes 7,62*39 43M lőszer (gyk. kalasnyikovlőszer) átvisz. Mindkét oldalon. A 7,62*54 -es páncéltörő-gyújtó géppuskalőszer szintén átüti. Erre minek lőni harckocsiágyúval?

    A APFSDS-T (nyomjelzős, leváló köpenyes, szárnystabilizált, űrméret alatti lövedék) páncélátütés után a HK-nak abban a szekciójában okoz némi kalamajkát (azaz pl megöli az ott tartózkodót, elrontja a töltőberendezést, talán berobbantja a lőszert vagy éppem a motortérben rombol egy kicsit), de kicsi az esélye, hogy a teljes legénységet megsebesítse.

  39. Wolfrick nem keverek két lövedéket, ugyanis a kumulatívakról nem is tettem említést. Végig az űrméret alatti nyíllövedékekről beszéltem. Említette pásztázot lőtávaolságot, meg ilyenek (amiről gondolom tisztában vagy, hogy mi az, és főleg mi a jelentősége). A gépkarabélylövedék átvisz a PSZH páncélzatát de csak minimális távolságon belül. Kétlem, hogy 700-800 méteren egyáltalán eltalálsz egy PSZH-t gépkarabéllyal. A lővedék hatásáról tele van a net, de ha gondolod előkeresem, hol olvastam még róla. Amúgy ha van időd szerezz egy vasdarabot és kalapáccsal kezd el teljes erővel ütni, nem is kell majd olyan sok ütés és felforrósodik a helye…

  40. Mackensen

    3,6 kg-os lövedék becsapódáskor nem hordoz annyi energiát, hogy a hatalmas fémlemezt komolyan melegítse, pláne nem az esetleges üveghomok, kerámia, kevlár betétlapot/köppenyt. Plusz mögötte azért a levegőnek is át kéne adni valahogy.

    tételezzük fel, hogy a lövedék sebességének 2/3-ával ér célba. Ekkor az energiája megközelítőleg 3500 KJ. Ebből kell áttörni a páncélt. és (szerinted) egyúttal létrehozni azt a nagyon meleget. Had ne számoljak, mert túl sok a változó, de:
    1. a nagy fémtest jól elvezeti a hőt.
    2. a belső levegő folyamatosan keringetve van
    3. a levegőt a fém melegíti fel.
    Molni majd kifejti, ha szépen megkéred (ő jobban érti, neki ez a szakmája), hogy miért nem jön létre annyi meleg, hogy berobbanjon a lőszer. Egy 40kg-os acél test 200 fokkal (amit még a trotil is kibír gyulladás nélkül) történő felmelegítéséhez 3680KJ kell. Azaz több, mint a lövedék teljes mozgási energiája.

    Ha láttál harckocsi páncélt belülről, akkor tudod, hogy nem homogén, már nagyon rég óta.

    Csak azt tudnám, honnan veszed, hogy egy harckocsi gépkarabéllyal fog lőni pszh-ra, amikor ott a párhuzamosított géppuska, ami megbízhatóan átüti a páncélt 5-600 m-ig. Fölötte nehézgéppuskát, gépágyút szokás használni, a fő löveget elég ritkán, mivel átlagosan a kőszer 1/3-ada alkalmas páncélozott célok ellen, a többi repesz-romboló (erődítések, élőerő ellen használható). Azaz általában összesen 10-14 HEAT, HEAP, SABOT lőszer van a harckocsiban. Azt csak végszükség esetén lövik ki APC-re.

    Természetesen ha ismert, hogy nagyobb páncélos erőösszevonás van a térségben, akkor növelik az arányt, de a 2/3 – 1/3 arány hosszú évek és ütközetek tapasztalata.

  41. Az egy kicsit sok ismeretlenes egyenlet lenne :-D (és tele mindenféle integrállal, úgyhogy számolják a matematikusok :-D)

    Még a lövedék sebességénél is emlékeimből vettem a sebességcsökkenés arányát, mert nincs az az isten, hogy végigszámoljam. Kb. jövőre lennék készen vele.

    A berobbanásnak nagyon(!) kicsi az esélye. Egy kicsit bukdácsol odabenn, meg valószínűleg össze is törik. Csak annyira kevés az általa hordozott energia, hogy igazából rongál, nem rombol. Ettől még ki kell vonni a csatából az eszközt javításig, és végül is az még jobb is (terheli a logisztikát, vagy saját maguknak kell megsemmisíteni).

  42. Ezt a gépkarabélyos mesét te hoztad elő. Én csak reagáltam rá. Nem találtam youtubos videót páncéltörő nyíllövedékről, de találtam ellenben valami hasonlót.
    LOSAT http://www.designation-systems.net/dusrm/m-166.html

    Nos ez egy páncéltörő rakéta program volt, amit töröltek. Ami mégis közös benne és a nyíllövedékben, az, az, hogy a végsebességük hasonló és nincs robbanótöltete, hanem egy tungstenkarbit mag. Ezért a célra fejtett hatásuk összemérhető.
    Láss és csodálkozz:

    http://www.youtube.com/watch?v=DwixhQI-r5w&feature=PlayList&p=411FD280F32F2756&index=1

    Találsz még párat ugyanott.

  43. Az a poén, hogy a gépkarabély lőszere _nem_ mese.
    Azt kívántam neked szemléltetni, hogy a PSZH 13 mm-es homogén acél páncélzata nem fogja meg a modern gépkarabély lőszert. Az emlegetett géppuskalőszer meg idősebb, mint a lövészpáncélos, mint technológia…

    Az általad mutatott film erősen reklámfilmnek néz ki, már a robbanás formájából nézve. A láng/füst színe nekem erősen olaj bázisú robbanóanyagnak látszik (javítsatok ki, ha tévedek, annyira nem értek hozzá). Miután ilyen nem nagyon van egy harckocsiban, gyanítom a reklámfilm miatt került bele némi robbanóanyag + a látvány miatt némi napalm(?). Az biztos, hogy folyékony, és mivel a torony helyén jön fel, üzemanyag nem lehet. (video: 0:23).

    http://www.wsmr-history.org/losat.htm
    itt látsz egy hihető videót, igaz, a rombolás mértéke (valamiért, vajon miért? :-D) nem látszik.

    Fölöslegesen győzködlek. Fizikát ismered?
    Számold ki az űrméret alatti lövedék mozgási energiáját. Számold ki, hogy hány fokkal melegíti fel az egyébként kiváló hővezető (minden robbanóanyag nagyobb fajhővel bír) acélt. Ha ezt valamilyen _csoda folytán_ teljes egészében át tudja adni.

    Nézd meg a flegmatizált hexogén (leggyakoribb robbanóanyag a HK lövedékekben) gyulladási hőmérsékletét. Az üzemanyagot meg hagyjuk, mert a harctér és az üzemanyag között van (kevés kivétellel) a motor, illetve egy üzemanyagtüzet minden modern harckocsi kibír önrobbanás nélkül.

  44. Ha a losat felmelegítené magát, nem rakéta lenne, hanem uránmagvas lövedék (ugyanis a rakétamotor a harckocsilőszerrel ellentétben baromira nem szereti a meleget a fúvókán kívül). Egyébként nyugodtan vedd mondjuk (csak a vita kedvéért) 400 foknak és emeld meg az energiamennyiséget vele. Még mindig harmatos.

  45. Ugyanakkor honnan lenne több energiája egy _mozgási energiával_ romboló fegyvernek, mint a mozgási energiája?

    Tételezzük fel, hogy hozzáér a páncélhoz és HUSS! hőenergiává alakul a mozgási energia 100%-a. Na az a mennyiség is kevés a lőszer önrobbanásához.

  46. A T-72 optimális célzott lőtávja hk méretü célra 1200m. A ballisztikai lőtáv 9-13 km között! Az M1 célzott lőtávja sem lehet több 2 km nél! Ez alatt lehet! és minnél messzebb van a cél annál kisebb az esélye a találatnak valamint annál kisebb a lövedék átütő ereje!
    Egyébként a Hk-nak 2 veszélyes pontja van!
    1. a lánctalp!
    2. Tetőpáncél! ezt ugyanis kb 10deka termit átégeti! Ugyanis 20-50 mm-nél egyik se vastagabb!

  47. Látom, hogy meg lettem szólítva. A hőtechnikai számítások terén ilyen speciális esetben nehéz valamit mondani. Hiába mondod azt, hogy x tömeg dolog melegítéséhez ekkora hő kellene, csak ez egyeneletes, hosszútávú folyamatra igaz.

    Ha egy lövedék a másodperc töredéke alatt átmegy egy páncélon az acél lehet akrámilyen jó hővezető, akkor sem számít igazán. Ha egy fát átfúrsz a lyuk környéke bizony meleg. Egy átmérőnyí távolságra tapintással gyakorlatilag nincs érezhető melegedés. Egy cm-es falemez átfúrása meg nagyon hosszú folyamat egy hk. lövedék áthatolásához képest.

    Csak nagyon lokálisan melegszik fel az anyag, de ott aztán nagyon. Ha a nyíllövedék átmegy a páncélon, akkor valamennyi olvadt fém be fog kerülni a küzdőtérbe. Az GAU-8 találatoknál is látszik, hogy olvadt fém fröcsköl szét. A lőszert nem robbanja be, de azért emberként nem állnék az útjába…

  48. Köszi a pontosítást, csak megerősítetted amit tudok, bár én repeszhatásra emlékeztem (végül is az is, csak folyékony repeszek).

    Ugyanakkor az energiamegmaradás miatt nem létezik, hogy berobbanjon a lőszer.

    A GAU esetében nem forró már a lövedék a becsapódás előtt is? Valami ilyesmi rémlik.

  49. Én soha nem állítottam, hogy több energiája van, mint a mozgási energiája. De a képlet azonban sokkal bonyolultabb, mint ahogy gondolod. A lövedék célban kifejtett hatását az úgynevezet ballisztika tudománya kutatja. Angolul az “terminal ballistics”. Érdemes utánakeresgélni. Itt olyan jelenségekkel is zámolni kell, mint a “vaporific effect”

    http://en.wikipedia.org/wiki/Vaporific_Effect

    http://www.blazetech.com/Products___Services/Aircraft/Vaporific_Effects/vaporific_effects.html

    Ehunn adatok!
    Most aztán kedvedre élvezkedhetsz:)

  50. “De a képlet azonban sokkal bonyolultabb, mint ahogy gondolod.”

    Nem gondolom, tudom, lévén tanultam…
    De a ballisztikának semmi köze nincs ahhoz, hogy a lövedék becsapódása által keltett hő berobbantja e vagy nem a lőszert.

    Az állításod (lövedék becsapódása által keltett hő berobbantja a lőszert) fizikai képtelenség, lásd: energiamegmaradás törvénye.

  51. A ballisztika tudománya 3 csoportra osztja az eseményeket:
    1. belballisztika (ami a fegyverben történik)
    2. külballisztika (ami a légkörben/azon kívül történik)
    3. Cél- vagy seb-balisztika. (ami a találat után történik)

    Az utolsónál megmutatták az általános képletet volt vagy 3 sor. 30 másodpercig riogattak vele minket, majd közölték, hogy ezt csak a tervezők és a szakértők tanulják, másnak nincs rá szüksége.

  52. Nem igazán akarok belemenni, de:
    a linken amit adtál, ott aluminium lemezt lőnek át. Az kicsit másként viselkedik, mint az acél (pl sokkal jobban kenődik), de valószínüleg az acél is így viselkedik, csak több energia kell. Ugyanakkor ez a hatás még nem robbantja be a HK-t.

  53. Nos, amiről beszélek az megtörtént és dokumentált eset, a 2003-as Iraki harcokban történt Mahmoudiyah mellet. Ekkor az amerikaiak kilőttek vagy 7 db T-72 szinte 0 távolságból aszem 50 méterről vagy valami ilyesmi.

  54. Ahogy keresem a linket, egyebeket is találok, ami a témához kötődik.
    Itt egy Abrams, amibe a sajátjaik lőttek DU-val.

    http://www.gulflink.osd.mil/du/fig6.htm

    Az írás a DU lőszerek egésszégkárosítő hatásával foglalkozik. Ezen az oldalon:

    http://www.gulflink.osd.mil/du/du_sec03.htm

    Leír egy esetet, hogy a lövedék átment az eggyik járművön és eltalálta a másikat: “During one incident, two DU rounds penetrated and flew through one Bradley and struck a second BFV standing twenty feet away.”

  55. Nem tudom, itt is, és szinte minden cikk hozzászólásainál, megemlititek, hogy mi van ha megtámad valamejik szomszédunk.
    És mennyire esélytelenek vagyunk! Rosszul látjátok! Nagyon is!
    Magyarország az egyik legerősebb állam Középeurópában.
    Esélytelen ellenünk bármelyik szomszédunk is, és nem is mernének még csak próbálkozni sem! Izraell gyarmataként szerintem nincs félnivalók!!!

  56. “tandem charge” ha ez a tandem kommulatív töltetet takarja akkor minden modern orosz páncéltörő rakéta ilyen elven működik egyébként a 9m123-nak 1000mm felett van a páncél átütése homogén páncél esetén és 6 km a hatótávolsága… az “okosok” az M1A2 homlokpáncéljának vastagságát homogén (nem chobham) páncélra vetítve 900mm körülire tippelik szóval egy olyan eszköz mindegy hogy harckocsi vagy lövészpáncélos ami ilyen rakétát hordoz 6km-ről legyaláz bármilyen harckocsit amit eltalál.
    ja a T80/90 harckocsik alkalmasak 9m123-as rakéta kilövésére alapból 8db van bemálházva.

  57. és arra reagálva h az első öbölháborúban egy APFSDS (Armor Piecering, Fin Stabilized Discardnig Sabot,űrméret alatti szárnystabilizált páncéltörő gránát)lőszerrel 2 harckocsit átlőttek bármely típus is legyen.. hát szóval ez MARHASÁG!!!!!!!!! magyarázat: a szegényített urán nyíllövedékek amiket az amcsik használnak becsapódás után nem maradnak egészben mert miután áttörték a páncélt megolvadnak a nagy súrlódától és úgy működnek tovább mint egy kommulatív sugár ( túlnyomást hoz létre a küzdőtérben ami nagy hővel jár és mindent felgyújt vagy felrobbant emitt száltak el a 72esek tornyai).

  58. dudi: elöről átlott chalanger 2, merkavat… láttam már, frontba átlött M1A2t még nem. Frontba az M829 nem lövi át közelről, márpedig az tényleg úgy vizsgázott 2000mről T72 ellen, hogy elején be hátulján ki…

    A téma izgi. A tankoknak 30éve el kellett volna tünniük. Aztán mégis itt vannak.

  59. “A tankoknak 30éve el kellett volna tünniük. Aztán mégis itt vannak.”
    szertintem ez nem így van mert ha tényleg elkellett volna tünniük akkor eltüntek volna mint pl a csatahajók. A harckocsik csak akkor fognak eltünni ha találnak valami jobbat ami jobban megtestesíti a 3 alapvető követelményt:”mobil védett hely közvetlen irányzású tűzfegyverrel”Sullivan
    EGYSZÓVAL TANK!!!!!!!!!

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.