Bevezetés
A K1 Dél-Korea által rendszeresített alapharckocsi, melyet a General Dynamics tervezett, így talán nem meglepő, hogy a tank az amerikai M1 Abrams alapharckocsi prototípusán alapul!
A külföldi terveztetés ellenére a harckocsit már Dél-Koreában (licenc alapján), a Hyundai Precision gyártja.
A K1 fejlesztése – különösen tűzvezetés, páncélzat, mozgékonyság – során mindenből a legújabbat, legmodernebbet használták fel. A K1 egyedi kompakt formája, alacsony magassága kimagasló mozgékonysággal és kiváló tűzvezetéssel párosul.
Elnevezés
E harckocsira a külföldiek gyakran – helytelenül – Type 88 harckocsiként hivatkoznak, ám a pontos megnevezés 88 Tank lenne [elnevezése helyesen lefordítva: Eight-Eight Tank (8-8 tank), s nem Eighty-Eight (88)], ami egyébként nem hivatalos elnevezés, mivel az, akárcsak a legismertebb jelölés a K1 Tank.
A Type 88 jelölés már csak azért is pontatlan, mivel Dél-Korea az amerikai jelölést (M#A#) vette át, s nem használja a Type ## típusú megnevezést.
A fenti hivatalos, és félhivatalos elnevezések mellett több becenevet is ragasztottak a harckocsira, úgymint „Mini Abrams” és „Baby Abrams”. A K1 és a K1A1 harckocsikat az észak-koreaiak „Monster Tank”-nak becézik.
Történet, fejlesztés
A 1970-es években Dél-Koreának igen nagy szüksége volt már egy új alapharckocsira. Az M4A3E8 „Easy Eight” Sherman variánst elavultsága miatt kivonták a hadrendből, így az M47 és az M48 Patton tankok alkották csupán Dél-Korea alapharckocsi állományát. Mindeközben Észak-Korea elkezdte mind számbelileg, mind technikailag felülmúlni Dél-Koreát, a T-62-eseivel.
Első körben az amerikai M60A1 Pattons-re esett a választás, de a beszerzés meghiúsult, mivel egyértelművé vált, hogy, ha be is lehetne szerezni M60A1-t, nem tudnának eleget szállítani ahhoz, hogy felülmúlják az Északiakat.
Új harckocsi beszerzése mellett felmerült a meglévő M48-es tankok modernizálásának gondolata is, avagy német licenc alapján Leopard 1-esek gyártása.
Végül a vezetőség, a fenti lehetőségek közül, egy új generációs tank gyártása mellett döntött. A fenti elképzeléssel egyetlen apró probléma volt: a dél-koreai iparnak égadta világon semmilyen tapasztalata nem volt vadonatúj harckocsik tervezése, gyártása terén, így a terv kivitelezhetetlennek tűnt.
Nem maradt más választás, olyan külföldi tervező után kellett nézni, aki a hadsereg elvárásainak megfelelő harckocsit képes tervezni és legfőbbképp hajlandó licensz formájában engedélyezni a harckocsi minden elemének helyi gyártást.
A pályázatot a Chrysler Defense (ma: General Dynamics Land Systems) nyerte az M1 Abrams prototípusán, XM1-es, alapuló tervvel. A fentiek után nem meglepő, hogy az XK1 erősen hasonlított az Abrams-ra.
Jó lehet alaposabb vizsgálat után jó néhány különbséget is felfedezhetünk, többek között a súly (XM1: 55 t, XK1: 51 t), magasság (XM1: 2.37 m, XK1: 2.25), motor (XM1: 1,500 LE Honeywell AGT1500C, XK1: 1,200 LE Teledyne Continental AVCR-1790, későbbiekben lecserélték egy MTU MB Ka-501-ra), váltó (XM1: Allison DDA X-1100-3B, XK1: ZF Friedrichshafen LSG 3000 for XK1) terén.
Az XK1 105 mm-es löveget kapott (Dél-Korea megítélése alapján ekkora kaliberű löveg is elegendő volt az északi tankok ellen), melyet a tűzvezető rendszer, lézer távolságmérő, mellett szintén licensz formájában gyárthat Dél-Korea (KM68 megnevezés alatt). A két harckocsi közötti legnagyobb különbség a parancsnoki panoráma periszkóp volt, mely hiányzott az XM1-ről, így a K1-vel szemben az M1 széria egészen a M1A2-ig nem használhatta a jól bevált „Hunter-killer” taktikát.
A XK1 felfüggesztésében is különbözött az XM1-től, melynek köszönhetően a koreai harckocsi stabilabb.
A harckocsi fejlesztése 1983-ban zárult le, s még abban az éveben átszállították a prototípust Dél-Koreába.
Hyundai Precision (ma: Hyundai Rotem) kapta osztályrészül a harckocsi gyártását. A tömeggyártás 1985-ben vettek kezdetét, míg a hadrendbeállítás 1985 és 1987 között zajlott. Biztonsági okokból 1987-ig nem fedték fel az új harckocsi létezésének titkát.
450 db K1 legyártása után az irányzó Hughes érzékelőit a Texas Instruments érzékelőivel cserélték le, továbbá új lézer távolságmérőt építettek be.
A K1-es típusú 1987 és 1997 között megközelítőleg 1000 darab készült.
Fegyverzet
A K1 elsődleges fegyverzetét egy 105 mm-es (KM68A1) kétsíkon stabilizált löveg alkotja, melyet egy 7.62 mm-es (M60E2-1) koaxiális géppuska segít. A tornyon egy 7.62 mm-es (M60D) és egy 12.7 mm-es (K6) géppuska is helyet kapott másodlagos fegyverzet gyanánt.
A harckocsi lövege az M-48A5 harckocsikon lévő azonos kaliberű löveg továbbfejlesztett változata.
Általában a 12.7 mm-es géppuskát a parancsnok kezeli, míg a töltő a 7.62 mm-es géppuskával harcol.
A fentieken túl a K1 két füstgránátvetővel is rendelkezik, melyek a torony két oldalán kaptak helyet.
Tűzvezetés, felszereltség
A löveg/torony irányító rendszer (GTDS) segítségével mind a löveg, mind a koaxiális géppuska irányítható stabilizált, manuális és vészhelyzet módban is.
A digitális ballisztikus komputer az egyes alrendszerektől – többek között a vertikális szenzor egység (VSU); a légmozgást irányát, erejét, illetve annak hőmérsékletét mérő műszer; a lövegcső kalibrálását végző műszer – kapott információk alapján a löveg helyes pozícióját a biztos találat érdekében.
Az irányzó két síkon stabilizált elsődleges periszkóp rendszere magában foglal egy lézer távolságmérőt, hőkép alkotót, melynek segítségével észlelheti, azonosíthatja, bemérheti és követheti a célpontokat. A lézer távolságmérő 8 000 méteren belül képes pontosan meghatározni a célpont távolságát.
A parancsnok két síkon stabilizált panoráma periszkópja a torony tetején kapott helyet, mellyel a parancsnok 360 fokban képes szemmel tartani a harckocsi körüli területet. A panoráma periszkóp GPS-vel párosítva a hunter-killer néven emlegetett taktika alkalmazását is lehetővé teszi.
Védelem, túlélési képesség
Jó lehet a páncélzat pontos összetétele ismeretlen, annyi bizonyos, hogy Chobham kompozit páncélzattal látták el.
A K1 túlélési képességét javítja a harckocsi egyedi formája! A tank mindössze 2.25 m magas (talajtól a torony csúcsáig), így alacsony alacsony sziluettű. A harckocsi döntött síkokból álló formája pedig igen jó védelmet biztosít a lövedékekkel szemben.
A harckocsit automata tűzoltó rendszerrel szerelték fel (oltóanyag: halon). A beépített infravörös érzékelők azonnal jelzik a rendszernek ha tűz ütne ki a belső térben, mely 0.025 másodperc alatt működésbe lép. Az automata rendszer mellett hagyományos tűzoltó készülékeket is helyeztek a tankba (a vezető mögött és a tank külső páncélzatán is), arra az esetre ha a tűzoltó rendszer csütörtököt mondana.
Mobilitás
A minél jobb manőverező képesség elérése érdekében egy 1200 lóerős turbófeltöltéses dízelmotort építettek a harckocsiba (súly-teljesítmény arány: 23 LE/t).
A váltó 4 előremeneti és 2 hátrameneti sebességi fokozatba állítható. Különösen ügyeltek arra, hogy a legkisebb erőfeszítés nélkül lehessen váltani, ezáltal a vezető kizárólag a jármű vezetésére és taktikai manőverezésre koncentrálhat. A harckocsi csúcssebessége 65 km/h, míg a legalacsonyabb sebességi fokozat 4 km/h-s sebességet biztosít.
Nem elhanyagolható, hogy a harckocsi mindössze 0.90kg/cm2 nyomást gyakorol a talajra, ami egy 40 tonnás harckocsi talajra gyakorolt terhelésével egyenértékű (a K1 50 t fölötti tömegű!), így a K1 kiválóan manőverezik mocsaras, lápos terepen is.
A K1 hibrid felfüggesztést kapott (alkalmazzák a hidropneumatikus felfüggesztést is), melynek köszönhetően egyrészt terepen is nagy sebességgel közlekedhet, másrészt csökkenteni tudták a löveg rázkódás, harmadrészt javítani tudták a löveg emelkedési szögét (egész pontosan majd kétszer akkora tartományban mozgatható, mint a legtöbb tanknál: +20-tól -9.7 fokig). E képesség különösen a hegyvidéki, dombos terepen vívott csaták esetében igen előnyös.
Északi testvérek reakciója
Észak-Korea gyorsan rádöbbent, hogy a déli testvérek harckocsija jóval erősebb sajátjaiknál, így Észak-Korea belekezdett T-62-es harckocsijainak továbbfejlesztésébe, valamint vadonatúj alapharckocsijának fejlesztésébe.
Észak-Korea, törekvései ellenére, eddig nem tudott ütőképes választ adni a déliek K1-es alapharckocsijára.
Típusváltozatok
K1A1
A K1A1 program, melynek keretében egy megnövelt tűzerejű és védelmű harckocsival kívánták ellátni a hadsereget, 1991-ben vette kezdetét. A K1A1 tűzvezető rendszerét már Dél-Koreában – Samsung Thales – tervezték.
A K1A1 változatot 2001. október 13-án helyzeték hadrendbe, jó lehet az első egység már 1996. április 3-án legördült a szalagról. Az A1 típusváltozat elkészítése jól mutatja Dél-Korea harckocsi gyártás és tervezés terén elért eredményeit, hiszen e változatot már maguk tervezték. Egy alapmodell modernizált változatának elkészítése mindig javítja a helyi technológia adottságokat és jövőbeli fejlesztésekhez kiváló alapot nyújthat.
A KM68 löveget a KM256 L/52 120 mm-es lövegre cserélték, melynek az átütőereje majd kétszerese a korábbinak.
A löveg mellé új tűzvezető rendszer, lézer célkereső, hőképalkotók dukáltak, mondhatni a főfegyverzet mellett az elektrooptikai rendszerek szinte mindegyikét lecserélték!
A fegyverzet mellett a páncélzatot is megerősítették.
A fenti változtatások hatással voltak a harckocsi súlyára, tömeg-teljesítmény arányára és sebességére is.
A K1A1 könnyen megkülönböztethető az alapváltozattól, a löveg formája, a koaxiális géppuska helyzete, a parancsnoki panoráma periszkóp formája és az egész torony megjelenése miatt.
A K1A1 120 mm-es simacsövű lövege vékonyabb, mint elődje 105 mm-es lövege, továbbá a 105 mm-es löveg hővédőborítás vastagabb is.
A koaxiális géppuska sokkal magasabban helyezkedik el a K1A1-n, mint az alap K1-n.
A K1A1 parancsoki periszkópja inkább lekerekített, szemben a K1 cső-alakú periszkópjával.
A parancsnoki periszkóp tulajdonságai (K1A1):
Zoom: 3× / 10× (nappal, éjjel)
Vertikális keresési szög: +/- 35˚
Horizontális keresésé tartomány: 360˚
irányzó alternatív periszkóp zoom-ja: 8×
A lézer célkereső hatótávolsága: 200 – 7,990 m
E típusból megközelítőleg 500 db készült.
K1 ARV
Egy a K1 tank alvázára épített műszaki mentőjármű, melyet felszereltek daruval, illetve csörlőkkel, valamint buldózerlapáttal. 1988 és 1992 között fejlesztették ki a Krupp Mak Maschinenbau GmbH (jelenleg: Rheinmetall Landsysteme GmbH) segítségével. 1993-tól állították rendszerbe.
K1 AVLB
A K1 páncélozott hídverő változata. E változatot 1988 és 1992 között fejlesztették a Vickers Defense Systems segítségével.
K1M
Malajzia számára készített export változat, melyet végül sosem exportáltak. 1997-ben Malajzia komoly érdeklődést mutatott a harckocsi iránt, így elkészítették a K1M változatot, mely természetesen gyengébb felszereltségű volt az alapmodellnél.
Mérlegesen 49.7 tonnát nyomott, azért csak ennyit, mivel csökkentették a szállítható lövedékek számát.
Dél-Korea 210 darabot ajánlott föl Malajzia számára, de a másik fél keveselte e mennyiséget, így végül sosem kötöttek szerződést! Malajzia végül a lengyel PT-91 beszerzése mellett döntött.
A K1 jövője
Az M47 Patton és az M48 Patton harckocsikat, egyszerre kívánják leváltani azon 484 db K1A1 egységgel, melyeket elvileg 2010-ig gyártanak le.
A hadsereg régebb óta játszik a K1-es harckocsik továbbfejlesztésének gondolatával is…
Specifikációk
Alapadatok
Súly: K1: 51.1 t / K1A1: 54.5 t
Hossz: K1: 9.67 m / K1A1: 9.71 m
Szélesség: 3.60 m
Magasság: 2.25 m
Személyzet: 4 (parancsnok, irányzó, vezető, töltő)
Motor: MTU 871 Ka-501 dízel motor, 1200 LE
Tömeg-súly arány: K1: 23.4 LE/t / K1A1: 22.0 LE/t
Hatósugár: 500 km
Sebesség: 65 km/h (műút), 40 km/h (terep)
Fegyverzet
Elsődleges fegyverzet: K1: 1 db 105 mm-es löveg (KM68A1) / K1A1: 1 db 120 mm-es löveg (KM256)
Másodlagos fegyverzet: 1db 12.7 mm-es K6 géppuska (parancsnok számára); 1 db 7.62 mm-es M60D géppuska (töltő részére); 1 db 7.62 mm-es M60E2-1 koaxiális géppuska, 2 db füstgránátvető
Muníció
K1: 47 db lövedék
K1A1: 32 db lövedék
Felhasznált irodalom
http://www.globalsecurity.org/military/world/rok/type-88-mbt.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/K1_88-Tank
