|

Újabb késés

Már megszokhattuk, hogy a legkevésbé sem készülnek el időre a projektek, nincs ez másképp a Northrop Grumman X-47B jelzésű típusával sem, azonban jelen esetben talán kissé elnézőbbek lehetünk, hiszen úttörő jármű lesz a pilóta nélküli repülést hajófedélzeten is meghonosító „lopakodó” repülőgép.

X-47B flying

Az X-47B UCAS-D első repülését novemberre ígérték, azonban ez már biztosan nem fog megvalósulni. A demonstrátor szűzfelszállására csupán 2010 első negyedévében kerülhet sor. A gép alacsony sebességű gurulópróbáit az amerikai haditechnikai óriáscég bejelentése szerint legkésőbb decemberig megkezdik.

Az első felszállás késése miatt tolódnak a hajófedélzeti tesztek is, ezekre várhatóan 2012 folyamán kerül majd sor.

X-47

Az X-47B egy hajófedélzeti üzemre szánt, “lopakodó” technológiákat alkalmazó, sugárhajtással ellátott, pilóta nélküli technológiai demonstrátor, amely autonóm módon képes a repülésen kívül fel- és leszállni egy repülőgép-hordozóról. A program célja, hogy a pilóta nélküli technológiát meghonosítsák az úszó repterek fedélzetén is.

X-47B UCAS on deck of aircraft carrier

A flotta igen „húzós” követelményrendszert támasztott az X-47B-vel szemben. Egy harci őrjáratra például hat légi tankolással 47 órás levegőben töltött időt szeretnének elérni a haditengerészet emberei. Mindezek mellett még jóval kevesebb karbantartási időt kellene szánni a személyzet nélküli gépre, mint bármelyik pilótás elődjére. Ennek csak egyik alkotóeleme a fedélzeti rendszerek megbízhatósága. A szerelők dolgát is könnyíti, és a fejlesztés költségeit is csökkenti a más típusokon már bevált rendszerek, berendezések alkalmazása. A flotta karbantartói bizony fognak találni a borítás alatt az F-14-esből, S-3-asból, F/A-18-asból ismert alkatrészeket, sőt még az F-22-esből is sikerült beépíteni ezt-azt.

18 hozzászólás “Újabb késés”

  1. Erről egyszer vagy itt vagy az sg-n már volt szó.

    A harckocsikat folyamatosan gondozni és ápolni kell. Nem pár órára vagy 1-2 napra vonulnak ki. Néha hetekre vagy akár hónapokra is. A személyzete tartja karban. Ha távvezérelt vagy automatikus lenne, akkor ki tenné ez meg?

  2. A karbantartási igény igaz a repülőkre is viszont lényegesen összetettebb rendszerekről van szó!
    A személyzet is minimum a duplája a harckocsiknál !
    A páncélzat is a védelem miatt akkora főleg a nehézharckocsiknál,ami már-már szállíthatatlanná teszi őket!
    Az utak/hidak sem bírnak el akármit.
    De ez csak egy gondolat volt mint régóta repülő embert bánt a szakma elembertelenedése, ennyi!

  3. Csak nem mindegy, hogy minden leszállás után megteheted egy hk. meg kimegy a terepre és küzd. A két küzdelem között is érheti kisebb-nagyobb sérülés, amit egy ember simán fixál, de távvezérelten nem lehet. Legnagyobb gond, hogy a szenzorait pillanatok alatt leépíti egy sniper vagy más egyéb behatás. Azt onnantól fogva egy vak az egész rendszer.

    Az UAV-k is nagyrészt csak figyelnek. Nagyon alacsony aktivitású és 0 légvédelmű közegben képesek operálni manapság. Nagyon megnézném, hogy egy Predator meddig vitézkedik egy olyan ország ellen aminek komoly telepíett légvédelme és csapatlégvédelme van. Ez a Global Hawk-ra méginkább igaz.

    Az GH számomra az egyik legnagyobb rejtély. Iszonyat drága cucc és asszimetrikus hadvieslés támogatásán kívűl még a békeidős tengeri járőr és figyelő feladatra jó azt passsz. A nagy magasság nyújtotta védelem már 1960 május elsején sem jött be… Lehet, hogy egy hasonló méretű gépehez kis RCS értéke van, de abszolút értelemben batár nagy gép és kialakítása nem éppen stealth jellegű.

  4. Az benne az új, hogy autonóm. Nem távirányított. Saját maga repül a célig, keresei meg, pusztítja el és közben észleli a veszélyeket és védekezik. Összahangolja a támadást a többi géppel stb.
    A tankok egész más tészta. Egyelőre azt is nehezen oldják, meg, hogy egy dzsip elmenjen A pontból B-be, úgy, hogy közbe ne menjen neki valaminek, vagy ne fordúljon be egy árokba. Van is valami verseny amit a közelmúltba nyert meg egy csapat, de a dolog még csak kísérleti stádiumban működik.

  5. Az amcsiknál már létezik a T2 könnyű lövész jármű. Ez az első lépés.
    Egy kicsit egyébként bonyolultabb mit a légi eszköz. ott nincs akadály.
    A földön meg kell oldani hogy egy az úton keresztben fekvő torlaszt felismerjen a jármű, találjon alternatív útvonalat. A körülötte ténykedő ellenséges és saját gyalogságot megkülönböztesse. ne a saját bakát tapossa a földbe ha lehet. és még 1000 egyéb dolog. Nem egyszerű a légi eszköz sem ott is megvannak a buktatók és nehézségek.

    A harckocsiknak nagyon magas a karbantartási igénye. Vannak mindennapos karbantartási előírások. Indítás előtti és leállítás utáni feladatok amit muszály elvégezni. Persze működik ezek mellőzésével is a jármű, de sokkal csökkenti az alkatrészek élettartamát.
    Plusz a fogyasztás is behatárolt. 100kmen 300-400 liter. 1200 literes tartály (az illeszkedő tartályokkal együtt.-T72esen is van!)
    egy átlag menetben 20-30km óránként. az azt jelenti hogy kb 10-12 óra alatt kizabálja a naftát. A feltöltést biztosan embernek kell végeznie. a lőszer ugyan ez. 40skuló az ágyúhoz, hamar elkel ráadásul a nyugati járgányokban kézzel töltenek egyesével kivéve a Francia Lechlerc-ben ott 12 van az automata töltőben, az oroszban 22! De előfordulhat akadás és azt csak kézzel lehet megoldani.
    Sok dolog miatt nem egyszerű egy szárazföldi jármű automatizálása.
    De persze részben megoldható lenne. Régen 5-6 fő volt a kezelőszemélyzet, mára 3-4 főre csökkent. Ha el tudnák érni a 2 fős létszámot az is nagy előre lépés lenne.

  6. „Egy kicsit egyébként bonyolultabb mit a légi eszköz. ott nincs akadály.”

    Azért az amiknak kezd beletörni a farkuk abba a problémába, hogyan oldják meg a sok kis repülő „vacak” összeütközés nélküli közlekedését. Egyszerűen olyan sok hemzseg Afganisztán és Irak felett h hajj…

  7. Szerintem kicsit túldramatizálják az összeütközés problémáját. A repterek közelkörzeti forgalma mekkora is? Kétlem, hogy az UAV sűrűség ahhoz mérhető főleg, hogy a legkisebbeknek elég komoly alkalmazási magasság korlátja van.

  8. Amcsik mért automatizálnák mert az átlag amerikai idő előre haladtával egyre hülyébb. Fizikállisan nulla.

    USA-ban a fehér társadalom létszáma jelentősen csökken évről évre. Ennek hosszú távon trivilis módon belehet látni mi a következménye.

    Kevesebb rátermett ember aki a civil szektorba fog elhelyezkedni mert ott több a fizetés. Az új 5g. gépek meg egyre komolyabb szellemi kvalitású hajózókat igényelnek.

    Ugyan ez igaz minden fegyverre.
    50 év múlva is lesz USÁ-nak megfelelő ember anyaga a gyalogság lövész részéhez.
    De a többi feladat körrel bajba lehetnek majd.

    Katonai fegyver rendszerek akkor ütőkepések ha megfelelő katonák kezelik őket.
    Dilettáns kezében a legjobb rendszer is kétséges teljesítményt nyújt,
    nyújthat.

    Wermacht és a Vafen-SS példája jól bizonyítja.

    Ellen példa az arabok izrael elleni háborúi

  9. Nézd ez tipikus Róma szindróma.

    Róma meg gyengülésének egyik fő oka hogy inkább a fiatalok fél lábukat adták mint hogy katonának mennynek.
    Ez nem elő ítélet. De most az amcsiknál gyalogságot leszámítva hány fehér katonára jut egy nem fehér?

    Ez olyan kérdés amit még Polgár jogi aktivisták se mernének feltenni.

  10. @hegyaljaihun

    Ne vedd sértésnek, de azokat a meredek dolgokat amit írsz, talán alá kellene támasztani. Egy számilliós nagyságrendű populációból te fogsz találni mindig elég pilótát főleg egyre kisebb méretű légierőhöz…

    Az meg egyenesen szánalmas, hogy szerinted a pilóta az csak fehér ember lehet. Kezd nagyon elegem lenni a rasszista és egyéb népgyülőlő és turbómagyar posztjaidból. Ha ezen vágyadat akarod kiélni javaslom keress már fórumot.

    Esetleg ajánlom figyelmedbe az aregentín pilóták teljesítményét. Az egy latin amierikai légierő volt, de azért kis híján a fél angol flottát a tenger fenekére küldte már akkor is elavult A-4 gépekkel a hatótávolságuk határán.

  11. hegyaljaihun

    Való igaz erősen fogalmaztam.

    Egy beszéltem általánosságban egy intelligencia csökkenésről ami indokolhat egy ilyen programot.

    Másods sorban. Nézd a történelmet.

    Dél-Amerikaiak tudtommal zömmel spanyolok, portugálok és ott már élő civilizált népek keveredéséből jöttek létre.
    Meg természetesen rengeteg más európai bevándorló pl. németek.

    Tudom hogy néha szörnyen fogalmazok.
    De Európában nem a mimózák népek maradtak meg. Minden ma élő európai nép ősei találékony kegyetlen harcosok voltak.
    Valamint ezen népek gyarmatosították a világ többi részét.
    Ma a amit haditechnika alatt értünk Nyugati világ fejlesztése.

    Az meg hogy csökken az USA fehér lakossága néz utána tény.
    Még nagyon híradásokban, dokumentum filmekben meg nem láttam nem fehér fő tisztet aki a fegyverrendszerét felet volna. Hadihajók fő tisztjei, Csapás mérő egységek stb.

    Ezek után ki alakulhat az a vélemény hogy az USA haderejének legénységi állományának gerince fehér népcsoportokból tevődik ki.

    Ha ilyen vélemény kialakulhat. Ez ellen lehet tiltakozni a tv-nél vagy az USA haderejénél.

  12. Ezek után ki alakulhat az a vélemény hogy az USA haderejének legénységi állományának gerince fehér népcsoportokból tevődik ki.

    És ebben mi a meglepő? Az fekete lakosság aránya mennyi is az egész USA-ra nézve? 12-13%? Tehát ennél magasabb arány nem fordulhat elő igazából sehol, mert az már azt jelentené, hogy ők a úgymond felülreprezentáltak a népesség arányához képest. Ez viszont történelmi okok miatt nem lehetséges. Azt viszont letagadni nem lehet, hogy az iskolátozottabból lesz később a vezető. Az ott meg pénz kérdése és sokminden mástól, a háttértől is függ.

    Minden haderőnemnél van nagyon magas rangú színesbőrű és nem csak ‘fehér holló’ (micsoda képzavar…) jelleggel. Egyszer találtam egy oldalt ahol voltak ilyen események megemlítve, hogy az első xy jelentős esemény mikor és hol volt.

    30-40 éve aktív szolgálatban első vonalban alig volt nő az USAF vagy US NAVY-nél. Ma van olyan hordozó, ahol 500-600 nő szolgál. Ez 10-12%-a egy hordozó teljes legénységének.

    Ha már ennyi nő van, gondolod akkor fekete nincs? Mert az ő – úgymond integrációjuk – már régebb óta tart. A II.Vh után a legszemellenzősebb barmoknak is be kellett látni, hogy a bőrszín és intelligencia között nincs szoros összefüggés. Nem atomfizikus kell, jó katona. Megfelelő trenírozással az álgemberből lehet jó katonát és pilótát csinálni, ha egészségügyileg alkalmas a jelölt és ő is akarja.

    Szóval – már bocs – de kit érdekel és mit számít, hogy csökken a fehér népesség aránya? A többiekből is lehet pilóta. Egyre több lations hangzású névvel futhat össze azt ember manapság.

    A világon számtalan nagyon durva légierő van, ahol egy db fehér ember sincs és senkinek eszébe nem jutna őket lefitymálni. Japán? Dél-Korea? UAE? Soroljam még?