|

Egy univerzális fegyver?

Az Amerikai Egyesült Államok Légierejének és Haditengerészetének közös támogatására és megrendelésére fejlesztette ki AGM-154 JSOW (Joint Stand-off Missile) földi célok ellen használatos irányított siklóbombát a Raytheon cég. A fegyver megnövelt hatótávú, hajtóművel ellátott változata azonban nemcsak földi célok ellen alkalmazható, ezt bizonyította is október elején.

A US Navy az AGM-84 Harpoon hajók elleni rakéták váltótípusát keresve vetette fel opcióként a JSOW-ER alkalmazását vízfelszíni egységek ellen. A Raytheon demonstrálva a korábban fix, tehát nem mozgó célpontok ellen bevetett fegyver ezirányú alkalmazhatóságát is, egy módosított változatot készített.

AGM-154 JSOW

A több ponton is módosított AGM-154 a JSOW C-1 elnevezést kapta. A fegyver korábbi változatai GPS és INS (inerciális navigációs rendszer) irányításával találta el a célpontot, az C típusnál azonban már egy infravörös tartományban dolgozó képalkotó rendszert is alkalmaznak, melynek képét a kétirányú adatátviteli rendszeren közvetíti az indítógép személyzetének, így pontosítható, vagy megváltoztatható kijelölt célpont.

Egy korábbi tesztelés alkalmával egy Hornet szárnyai alatt

Egy korábbi tesztelés alkalmával egy Hornet szárnyai alatt ,

Az új altípus feladata nem vastag betonfallal védett bunkerek, hanem “csak” páncéllemezzel óvott célpontok megsemmisítése, így kisebb, BLU-111 típusú harci részt kapott. A felszabaduló helyre több üzemanyagot tölthetnek, így a Hamilton Sundstrand TJ150 hajtóműveknek köszönhetően (nagy magasságból történő indítás esetén) a Raytheon adatai szerint a fegyver hatótávolsága elérheti a 300 tengeri mérföldet (~555.6 km!!!).

Az október elsejei teszten a US Navy F/A-18F Super Hornet típusú vadászbombázójának adatott meg a lehetőség, hogy útjára indítsa a harci rész nélküli kísérleti példányt, amely 260 tengeri mérföldet (~481km) repülve csapódott be a kijelölt helyre.

httpv://www.youtube.com/watch?v=Z83zXB8j5ow&feature=player_embedded

21 hozzászólás “Egy univerzális fegyver?”

  1. Azért pl a mostanság múzeumként üzemelő New Jersey egy nem közvetlen nukleáris találatot elvisel…

    És erre a Nagy Péter és a Moszkva is képes (a Nimitz osztály is fennmarad, csak kicsit “megnyúzza” a lökéshullám).

  2. A New Yersey egy páncélozott csatahajó. Kb az utolsó ilyen amit gyártottak, azóta páncélozott hajókat már egyáltalán nem is gyártanak, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy a mai hajók a közvetlen találatot jól viselnék.
    Ellenben az egyéb elhárító fegyverek megakadályozhatják a közvetlen találatot. Ezek gondolom jóval hatékonyabbak a páncélzatnál:)

  3. Sequoyah:

    !Nem! közvetlent írtam. Azaz a rombolóerő a fény hőhatása és a lökéshullám, a hőmérséklet már nem számottevő. Van néhány szimuláció erről.

    A páncélozott hajók valóban jobban tűrik a nukleáris találatokat. Ha jól emlékszem a Printz Eugen cirkálót a II vh után célhajóként “alkalmazták”, majd két nem közvetlen és egy közvetlen bombát dobtak rá. A 3. után már nem volt felépítménye, és egy fél! óra után el is süllyedt.

    Igazából arra akartam utalni, hogy egy 10000+ tonnás hajót nem egyszerű “csak úgy” elsüllyeszteni. A cikkben szereplő fegyver egyébként főleg a korvett, vagy kisebb hajók ellen használható, a nagyobbakra már felfér a közelkörzeti légvédelmi rendszer, a még nagyobbak relatíve jól tűrik a kisebb becsapódásokat.

  4. Ezek a fegyverek még közvetlen találat esetén is csak a legritkább esetben süllyesztenek el egy nagyobb hajót (gondolok itt cirkálóra, csatahajóra, rep hordozóra). Max mozgásképtelenné / harcképtelenné teszi. Wolfrick jól írta, rombolók és az alatta lévő kategóriák esetében izgalmasabb a kérdés, lásd Exocet kontra angol flotta 82-ben.

    Ennek ellenére azár érték arány továbbra is izgalmas, hiszen egy több millió dolláros hajót ha nem is süllyeszt el, de töb hónapra harcképtelenné tehet egy pár tízezer dolláros bomba vagy rakéta… Ez pedig akár egy háborút is eldönthet!
    Bár… Végiggondolva…
    Egy fegyver bevetése valószínűleg nem lenne elég még a találathoz sem és a hordozó gép is veszélyben lehet. Bár ez még mindig csak kerekítési hiba egy hajó árához képest.. :-))

  5. Block50:

    A Falkland-szigetek óta kicsit fejlődtek a kisebb hajók is. Sok fregatt is rendelkezik AEGIS rendszerrel, meg pl. az orosz Kronstadt (ha jól emlékszem így kell írni) és a norvég skald korvett is meredek célpont lehet :-D

    Egy hadihajón többnyire van annyi hely, hogy ha egy rendszer meg is sérül, a tartalék elég messze van a találati helytől, hogy működhessen. Mostanság a legnagyobb kockázat a tűz, (lásd japán romboló esete konténerszállítóval) a sok modern műanyag, festék miatt.

  6. Wolfrick!

    Tudom, hogy fejlődtek, sőt Falkland világított rá igazán ennek az osztálynak a sebezhetőségére. Mind aktív, mind passzív védelemben van fejlődés. Ennek ellenére ez az a kategória amelyet képes lenne elsüllyeszteni egy ilyen típusú fegyver. Ha elolvasod a hozzászólásomat én sem azt írtam, hogy biztosan elsüllyed..! :-)

  7. Egy anyahajós harci kötelék megsemmisítésére milyen harceljárásokat dolgozatk ki? Tucat repülő, tucatxsok rakétával/robotrepülővel többszáz km távolságból megpróbálja leszedni a kisérő církálókat? De ott van az anyahajó saját rep ereje….

  8. A Sheffiled és testvérhajója a Coventry esetében konstrukciós hiba is elősegítette a veszteségeiket. Sok válaszfal éppen az olcsóságot szem előtt tartva műanyagból készült, ami amellett hogy gyúlékony, még a füstje is mérgező volt. Az önvédelmi rendszereik is sok kívánnivalót hagyta maguk után, és a hadiszerencse nem állt minden esetben mellettük.

    stokersmith

    Az amerikai repülőgép-harccsoportok ellen a szovjetek az atomfegyverek bevetése mellett még a tömeges légitámadással is számoltak mint lehetséges megoldás. Persze tisztában voltak az óriási veszteségekkel, de előbb utóbb a nagyszámú robotrepülőgép, és támadógép képes lett volna keresztülhatolni a védelmi rendszereken, és elkaphatták volna a hordozót.

  9. Ez nekem mindig fura volt, hogy mindenki flottát épít aki megteheti, mert az kell. Ellenben a hajó árához képest bagó pénzből víz alá tesznek szinte bármilyen felszíni hajót.

    Ez így messze nem igaz. Mega a fegyver darabára, ami a víz alá tesz egy hajót, az olcsó a hajóhoz képest. Viszont mennyi is kell a légvédelem túltereléséhez? Nagyon rövid időintervallumban indítva még egy romboló estén 6-12 db szerintem. Ehhez kell 3-6 db támadó gép + tanker + egyéb support. Ez már drágább, mint a romboló. A hajók, meg ritán járnak szólóban…

    Fura, hogy a légiharc rakétáknál ezt nem hozod fel akkor. 100k dollár nagyságrend egy AIM-9X, 200-300k egy AMRAAM. A gép amit szétkap, 30-80 millió dollár. Még, ha 3-4 db is kell, akkor is bagó ár. Igenám, de ott a hordozóeszköz és a pilóta + kiképzés, stb.

    Nagyon sok változó van és a végén mindig ott az ember aki dönt.

  10. Egy anyahajós harci kötelék megsemmisítésére milyen harceljárásokat dolgozatk ki?

    Ahogy írták, tömeges rakétatámadás. A szovjet becslés szerint 20-ból egy rakéta jutott volna át a védelmi gyűrűn. Atom esetén ez bőven jó, mert 20 atomtöltetből egy átmegy. Hagyonányos fegyverekkel már elég necces, mert 160-ból 8 rakéta erősen kérdőjeles sérülést okozna.

    Az oroszok soha nem tették próbálra egy taks force EW aktiv és passzív önvédelmi rendszerét.

    Én örülök, hogy erről csak elmélkedni lehet és nem láttuk a gyakorlatot..

  11. Van még egy lehetőség, de az legalább ilyen necces.

    A dízel-elektromos tengeralattjárók (Kilo, Lada) olyan csöndesek, hogy gyakorlatilag nem lehet őket észrevenni. Az a baj velük, hogy víz alatt nagyon lassúak, ergo előre oda kell őket tenni, ahova a hordozó kötelék megy.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.