|

Szemezgetés a 2010-es norvég védelmi költségvetésből

A napokban nyilvánosságra került Norvégia 2010-es védelmi költségvetése, melynek rövid összefoglalóját közöljük most.

A norvég kormány jövőre 34,9 milliárd koronát szán az ország védelmére. Ez átszámítva kicsivel több mint 6,2 milliárd USD, Forintban mérve pedig 1122 milliárd HUF. Összehasonlításként: hazánk ugyanilyen célú kiadásokra 320 milliárd Forintot szánt 2009-ben.

No de térjünk a tárgyra. Az előző évihez képest 395 millió koronás növekedést értek el, ami nagy szó napjaink gazdasági helyzetében. Ennek megfelelően határozták el, hogy a hadsereg további fejlesztése mellet 2012-ig 800 millió márkával szeretnék feltornázni az elkölthető pénzösszeget.

De mire is költenék ezt a rengeteg pénzt?
Anne-Grete Strøm-Erichsen védelmi miniszter szerint elsődlegesen az észak-európai régióban szeretnék megerősíteni pozíciójukat, így elsősorban ez élvez majd prioritást. A Parti Őrséget, a Haditengerészetet, a Légierőt és a Szárazföldi erőket is ennek megfelelően fejlesztik majd. Beszerzésre kerülnek többek között Fridtjof Nansen osztályú fregattok, Skjold osztályú őrhajók, C-130J Hercules szállítógépek és NH90 helikopterek.

Norvég C-130J

Katonáik képességeinek fejlesztésére több gyakorlatot is tartanak majd, ezek közül az egyik legnagyobb a Cold Response („hűvös válasz”) névre hallgató NATO-hadgyakorlat, mely eddig háromszor (2006, 2007 és 2009) került megrendezésre, legutóbb 11 nemzet 10 000 katonájának részvételével. A hazai rendezésűeken kívül a külföldi tréningekre is ellátogatnak majd.

A védelmi tervek másik sarkalatos pontját képezik a külföldi békefenntartó missziók (már amennyiben az afganisztáni harcokat is annak nevezhetjük). Ezen a téren az első és legfontosabb az Afganisztáni szerepvállalásuk. Norvégia felel ugyanis Faryab tartomány újjáépítéséért. Azonban ezért ők is súlyos árat fizettek: eddig két katonájuk vesztette életét a távoli országban. Ennek ellenére folytatják a missziót, sőt, a tervek között szerepel még több erősítés küldése is.

Norvég katonák Afganisztánban

De nem csak az ISAF soraiban tevékenykednek norvég egységek. Csádban teljesít szolgálatot egy kisebb csapat norvég katona ENSZ-zászló alatt. Ők egy kórházat üzemeltetnek, ám 2010-ben szeretnék átadni feladataikat a helyieknek, és elhagyni az országot.

A szomáliai kalóz-vadászatban is képviseltetik magukat egy osztályú fregattal, ám már nem sokáig. Jövőre innen is hazatérnek, de folyamatosan figyelemmel kísérik az ott történteket, és ha a szükség úgy hozza, még visszatérhetnek.

A KNM Otto Sverdrup

A külföldi missziókra 220 millió koronával költenek majd többet. Ezt abból a pénzből szeretnék fedezni, amit 2012-ig megspórolnak majd.

Azonban nem szeretnék, hogy a messzi földön szolgáló katonáik csalódottak legyenek, ezért a missziókból visszatérő veteránok juttatásaira 50 millió koronával többet szánnak. Rendeznek nekik családi napokat, veterán-találkozókat, zenei koncerteket és egyéb kulturális programokat is.

14 hozzászólás “Szemezgetés a 2010-es norvég védelmi költségvetésből”

  1. Ha légpárnás lenne, akkor valóban kétéltűnek számítana. De ez hajó 1 méteres merüléssel két erős dízel motorral ÉS két iker gázturbinával (ha jól olvasom az angolt).

    A légpárnást a rajta lévő “ventilátorról” könnyen felismered, viszont egy forgó rotor hazavágja a lopakodó technológiát. Akkora radarképe van, mint egy háznak.

    Gyanítom ez egy 2 csavar + vízsugár kombinációjú hajó, nem lehetetlen, hogy szárnyashajó, bár nem találtam rá utalást. Egyenlőre nekem katamaránnak tűnik, ugyanakkor lehet, hogy a katamarán törzs közé levegőt pumpálnak és így légpárna hatást hoznak létre. Valamiféle hibrid lehet? Azt tudom, hogy vannak ilyen fejlesztések manapság.

    Bárki valami használható infót?

  2. A légpárnás egyébként nagyon rosszul bírja a vihart.

    A videó alapján én lapos fenekű hajónak nézném, de az ugyan annyira nem bírja a vihart, mint a légpárnás. Hacsak nem szárnyas a jószág, mert akkor az lassú tempónál stabilizálna. Komolyan kéne valaki írástudó, aki kicsit utánanéz, mert annyira nem értem az angolt.

  3. vannak ilyen “merev oldalfalú” légpárnások, nem ez az egyetlen típus. Azért írtam. Én egy légpárnás gyűjtősite-on láttam először, szóval ezek után csodálkoznék ha nem :) Ezt a leírást csak a kép miatt linkeltem.

    “The Skjold (‘shield’) has an air-cushioned catamaran hull” – ezt gondolom mindenki megérti /air-cushioned vonatkozik a légpárnára/
    http://www.naval-technology.com/projects/skjold/

  4. Akkor tényleg valamiféle hibrid, mert azt megtaláltam, hogy vízsugár-hajtóműve (is?) van. Mondjuk elég okos dolog, rossz idő esetén katamarán (jó stabil) simább tengeren meg kihasználja a párnahatást és repül mint a szél (vajon miért nem lett inkább így szárnyashajó? – az jóval olcsóbb/stabilabb).

    Ugyanakkor ha jól tudom, a légpárnás az “hoovercraft”.

  5. Ha jól olvastam a diesel motorokra áramfejlesztő generátorok vannak kötve a generátorok látják el a vízsugár hajtóműveket amelyek elektromotoros meghajtásúak,de van hajócsavarja is 2 db. Elég bonyolult a meghajtása…A gázturbinák lehet hogy felhajtóerőt termelnek csökkentve ezzel a közegellenállást. Mert gázturbinái is vannak. Na most kicsit vakarom a kobakom… :)

  6. Nyilván jó helyen tapogtóztok és a működési mechanizmus az hogy légnyomás segítségével a vízfelszinre emelik a hajó /alias katamarán/ testét. De vsz. nem kell ezt annyira túlbonyolítani. Ugyanúgy a külföldi irodalom légpárnás/katamarán/nak hívja – elég ha beírod az utóbbi link url-jét a gugli keresőbe , nyomsz egy fordítást és nyilvánvaló lesz hogy alapvetően ők is így definiálják – egyszerűen csak nem illik rá a hoovercraft kifejezés, mert azt még fenntartják a régebbi (hátsó propelleres) konstrukciónak.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.