Ugyan idén júniusban még a US Air Force azon tervéről számoltunk be, miszerint három éven belül a B-2 Spiritek bendőjébe tuszkolhatja történelmének eddigi legnagyobb, nem nukleáris töltettel szerelt bombáját, azonban nemrég változott a felállás. Ugyanis azóta, augusztusban szép csendben újabb pénzmagért folyamodtak a Kongresszushoz.
A Massive Ordnance Penetrator (MOP) néven is ismert program felgyorsítására szánt összeget meg is kaptak, így a friss bejelentések szerint a 30 000 fontos, azaz cirka 13 608 kg tömegű szörnyeteg akár hónapokon belül elérhetővé válhat. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy az eddigi legcombosabb bunkerpusztító, Sivatagi Vihar ideje alatt az iraki parancsnoki bunkerekbe történő bekopogtatás céljából rohamtempóban kifejlesztett GBU-28 „mindössze” 5 000 fontos, azaz szerény 2,268 kilogrammjával mondhatni sehol sincs a leendő nagy tesóhoz képest.
httpv://www.youtube.com/watch?v=11vZHrsJWjU
A 2007-es költségvetésben 88 millió Dollár lett elkülönítve a Pentagon által sürgős igénnyel megjelölt GBU-57A/B számára. A közelmúltban hasonlókra hivatkozva szép csendben újabb pénzmag lett más programoktól átcsoportosítva a fejlesztésekre. Az október 6-i bejelentés alapján a Boeing 51,9 millió Dolláros szerződést kapott a B-2 Spirit lopakodók felkészítésére. Korábbi értesülések szerint a Spiritek bombakamrájában két GBU-57-es MOP lehelyezésére lesz mód.
Meglepő módon a nagy tömegnek csak a cirka 18 százalékát teszi ki robbanóanyag, ami azonban így is 2,4 tonnát jelent. A hat méter hosszú GBU-57-es bomba akár több mint 60 méteres mélységben lesz képes a pusztításra, méghozzá igen pontosan, hiszen célra vezetését műholdas irányítórendszer végzi. A várakozások szerint áthatoló képessége 5 000 psi elviselésére képes, megerősített beton esetében 61 méter, 10 000 psi-t kibíró beton esetén „már csak” 8, míg közepesen kemény szikla esetén 40 méter lesz.
A MOP első robbantásos tesztjére a White Sands Missile Range területén került sor 2007. március 14-én ,
A bejelentés kapcsán a szóvivőnek természetesen nekiszegezték a kérdést, miszerint mivel ennek Irakban vagy Afganisztánban már nem nagyon juthat szerep, nem lehet, hogy egész véletlenül Irán lebegett a Légierő szemei előtt? talán felesleges is megemlítenünk, hogy kvázi kényszerképzetnek lett minősítve a kérdés, miszerint ez kiemelten Irán ellen készül:
„Nem hiszem, hogy bárki megjósolhatná a potenciális célpontokat … Ez mindössze egy olyan képesség, amiről úgy véljük, hogy muszáj meglegyen a mai világban … A realitás az, hogy a világ amiben élünk olyan, amiben egyesek tömegpusztító fegyverek fejlesztésével próbálkoznak és teszik ezt titkos, alattomos módon.” – állt a válaszban.
