A napokban írtunk róla, hogy a még február elején Honolulu közelében zátonyra futott USS Port Royal a közelmúltban elhagyhatta a szárazdokkot. Mint közben kiderült, a Ticonderoga-k közül elsőként új bevonatot is kapott a potyautasok hatékonyabb távol tartása érdekében.

Potyautasok alatt természetesen a tengerészeknek (is) állandó gondot jelentő, a hajó vízvonal alatti részén megtelepedő tengeri állatkákat – főképp kagylókat és mindenféle gerincteleneket kell érteni, mely még algákkal is kiegészül persze. A hívatlan vendégsereglet túlzott elszaporodása egyrészt növeli a hajó súlyát, másrészt azáltal is komoly hatással lehet a teljesítményre, hogy negatív hatással van a hajótörzs áramvonalas, sima felületű kialakítására, növelve ezáltal annak hidrodinamikai ellenállását.

Az így megnövekedett üzemanyagigény, illetve a hajótörzs rendszeres ellenőrzése, tisztogatása és új bevonat felvitele (melyet csak szárazdokkban lehet megoldani) igen komoly összegekbe fáj a U.S. Navy-nek (is). Így a Navy is folytat kutatásokat az újabb és hatékonyabb, lerakódást gátló bevonatok fejlesztésére. Mostanság terítéken van például a cápák bőrének mintázatát imitáló burkolat fejlesztgetése is, mely eddig igen kiváló eredményeket hozott.

Az üzemeltetési költségek csökkentéséért is felelős NAVSEA berkein belül mindenesetre a közelmúltban valami szilikon alapú, rendkívül sima felületű anyagot alkottak meg, melyet – ha már épp szárazdokkban lustálkodott – szeptember folyamán felvittek a Port Royal-ra is. A Ticonderoga-osztályú cirkálók közül a CG 73 kapta meg elsőként ezen új, nem toxikus, azaz a korábban használt, gyakran toxikus megoldásokhoz képest ráadásul még környezetbarátnak is számító megoldást, de a U.S. Navy hadihajói közül is csak az Arleigh Burke-osztályú romboló, a USS Cole (DDG 67) előzte meg. Utóbbi idén júliusban esett át a műveleten. Ezen új típusú burkolaton elvileg legrosszabb esetben is csak felületesen tudnak megtapadni a tengeri állatkák, melyeket vagy a hajó mozgása közben keletkező áramlatok söpörnek le, vagy a kikötőkben végzett tisztítási folyamat során lesznek a korábbiakhoz képest könnyebben eltávolíthatóak.

A Navy tervei szerint az összes Ticonderoga (22) és Arleigh Burke (55) megkapja idővel az új bevonatot, melytől azt várják, hogy éves szinten (100 Dolláros hordónkénti olajárral számolva) akár 12,6 millió Dollárt is sikerülhet lefaragni a jelenlegi az üzemanyagköltségekből. Ez kis matekozással cirka 160 000 zöldhasút ad ki egységenként, de a Navy sajtóanyagában 180 000+ érték szerepel. Bár persze a tényleges megtakarítás mértéke az említett két egység hajókázása során mérhető fel majd pontosabban. A bejelentés szerint az elkövetkező 12 – 18 hónap során alapos monitorozás alatt áll majd ezen új bevonat. Ha genyók lennénk, most itt hozzáfűznénk, hogy: „Már ha nem dörgölőzi le magáról a Port Royal valami zátonyon…” De mivel nem vagyunk azok, így ismételten szerencsésebb utat kívánunk neki a februárinál!