Az áthaladó gépeket fotózva (contrailspotting) néha „horogra akad” egy-egy Boeing 747 Jumbo Jet, ami főleg méretei miatt még így, néhány kilóméteres magasságból is lenyűgöző látvány. Ilyenkor mindig kicsit irigykedve gondolok azokra, akik pont akkor a Jombóval száguldonak céljuk felé és képzeletben én is beülök közéjük a Jumbó egyik ülésére. A vágyam bizonyos értelemben teljesült a nyáron.

Igaz, nem volt lehetőségem beleülni ez egyik ülésébe, de megtekinthettem a pilótakabint, jártam a raktérben, a nyomásálló kúpnál, sőt még a szárnyon is. Nem, nem repülőgép-szerelőnek csaptam fel, hanem meglátogattam a Speyeri technikai múzeumot, melynek egyik fő látványossága a néhány tíz méter magas állványon kiállított Boeing 747-230, amely aktív pályafutása alatt a német Lufthansa utasait szállította a világ különböző pontjaira.

A speyeri technika múzeum a Rajna parti város délkeleti részén terül el, az A9-es autópályától mintegy 5 kilométerrel keletre. Az 1991-ben a sinsheimi Auto & Technik múzeum „leánymúzeumaként” megalapított intézet minden technikaszeretőnek kínál valamit. A repülők mellett tekintélyes gépkocsi és egyéb „szárazföldi” jármű gyűjteménnyel rendelkezik, emellett az egyik melléképületben berendeztek egy tengerészeti részleget, a 2-es számú csarnok egy részét pedig az űrhajózásnak szentelték. Mindemellett néhány éve kiépítettek egy 24 méter átmérőjű kupolával rendelkező ú. IMAX Dome-ot, melyben a közönség különböző 3D vetítéseket tekinthet meg.

Megérkezve a múzeumhoz csupán néhány méterrel a bejárat előtt parkoltunk le – forgalmasabb napokon ugyan nem lett volna ekkora szerencsénk és az egyik távolabb eső parkolóhelyet kellett volna igénybe vennünk. A bejárat fölött egy-egy DC-3-as, Noratlas és VFW-Fokker 614-es köszönti a látogatókat. Jegyvásárláskor (egy felnőtt jegy ára 13 Euró) érdemes megvenni a múzeum kalauzát (amely egyben a sinsheimi múzeumé is), hiszen rengeteg hasznos információval és érdekességgel szolgál német és angol nyelven.

Belépve az 1-es számú csarnokba annyi látványosság zúdul az ember nyakába hogy kell egy kis idő hogy magához térjen. A számtalan klasszikus gépkocsi, a mennyezetről lelógó repülőgépek, és egy velünk farkasszemet néző F-104 Starfighter miatt az ember azt se tudja hol is kezdjen nézelődni illetve fotózni. Az itt kiállított repülőgépek közt a Starfighter mellett megtalálható többek közt a kanadai királyi légierő F-86 Sabre gépe, egy MiG-15UTI, egy meglehetősen feltűnő svájci Venom, egy Mirage III-as és egy meglepő módon a Red Arrows bemutatócsoport színeiben pompázó Alpha Jet.

A rengeteg látnivaló ellenére hamar elhagytuk a csarnokot, egyrészt a rettenetes forróság (sikerült kifognunk az idei nyár legmelegebb napját), másrészt pedig a repülőrajongók számára kecsegtetőbb kinti felhozatal miatt. Az északi udvart kétségtelenül az Antonov An-22 uralja hatalmas méreteivel. Az Anteuzs belülről is megtekinthető, ami ezen a napon a hőség miatt nem is volt annyira egyszerű, hiszen a kinti 39°C miatt a napon lévő gép belseje alaposan felhevült és inkább egy szaunára emlékeztetett. Az gépbe vezető lépcsőről viszont kitűnően lehetett fotózni az udvaron kiállított gépeket.

Az An-22 előtt a kilencvenes években népszerű Kelly Family O’Kelley elnevezésű hajója tekinthető meg. Amennyiben valakinek nem tartozott a kedvencei közé az említett zenekar, akkor is ajánlatos legalább a lépcső legfelső fokáig felmenni a hajóhoz, hiszen onnét kiválóan fotózható az An-22-es.

Az udvaron egyébként testközelből megcsodálható egy Szu-22-es, melyre látszólag épp rácsapást végez egy Fairey Gannet. Mellettük a levegőbe emelkedik egy meglehetősen furcsa festésű indiai felségjelű MiG-21.

A merevszárnyú gépek sorát egy-egy Starfighter, Hunter, An-2-es, Aero Commander 680F Commander és egy Dornier csonka törzse gazdagítja. A forgószárnyasok rajongói sem maradnak ritkaság nélkül, a Mi-8-as és a Mi-24P mellet ugyanis egy tengeralattjáró-vadász Mi-14 is ki van állítva.

Mindezek mellett még az U-9 jelzésű Type 205 tengeralattjáró is itt található, amely hasonlóan az Anteuszhoz és a Mi-14-eshez belülről is megtekinthető. Ehhez ugyan le kell mászni egy létrán, és bent is meglehetősen szűkös a hely, de mindenképp megéri. A haditengerészet rajongói mindenképpen látogassák meg az itt található „Marine Museum-ot“.

Továbbsétálva az 1-es számú csarnok mellett az amerikai vadászgépeké a terep: két F-4 Phantom (az egyik a Blue Angels színeiben) és egy-egy F-15 Eagle és az Európában meglehetősen ritka madárnak számító F-101 Voodoo. Kissé távolabb egy Canadair CL-215 látható, az udvar szó szerint legnagyobb látványossága – a Boeing 747-es Jumbo viszont néhány emelet magasságban található. Mindenképpen érdemes felmenni a Jumbóba vezető rengeteg lépcsőn, hiszen a gép szinte minden porcikája megtekinthető, igaz az üléseket és a pilótafülkét plexiüveg választja el a kíváncsiskodóktól.

Nem messze a Jumbótól található a 2-es számú csarnok, mely az űrrepülésnek van szentelve, bár gépkocsik, merevszárnyú gépek és egy helikopter is található itt. A csarnok fő látványossága viszont az OK-GLI jelzésű Buran ürsikló, mely ugyan nem járt a világűrben, de számos hagyományos felszállást végzett. A Buran mellett kiállított BOR-5 (amely tulajdonképpen egy tesztekhez haszált 1:8 léptékü Buran modell) viszont egy K65M-RB5 rakéta segítségével megjárta a világűrt.

Maga a Buran lenyűgöző látvány, melyet csak fokoz a nyitott raktér és a megtekinthető pilótafülke (igaz csak plexiüvegen keresztül). A csarnok fala mellet húzódó emeleti szintek egy részét az űrhajózásnak szentelték, számos kiállított űrhajósruha és egyéb űrhajózással kapcsolatos tárgy található itt. Emellett itt található egy motorkerékpár-gyüjtemény is, valamint a mennyezetről lelóg egy-egy Junkers Ju-52, Draken és egy felderítő Mirage valamint egy Mi-2-es helikopter.

Elhagyva a 2-es csarnokot érdemes végigsétálni az 1-es csarnok mellett húzódó területen, melyen egy díszfestésű MiG-23BN mellett egy eléggé szétszerelt állapotban lévő F-104 Starfighter áll. Mivel a Csillagvadásztól nem választ el bennünket kerítés, meggyőződhetünk arról, hogy a szárnyai tényleg pengeélesek. A csarnok melletti sort egy An-26-os valamint egy Dassault Mercure utasszállító zárja. Mindkettőt érdemes belülről is szemügyre venni, hiszen a Mercure utastere kitűnő állapotban van, az An-26 belseje pedig tartogat jónéhány meglepetést (hogy mit, az maradjon titok).

A kerítésen kívül található egy „karóra húzott“ MiG-23BN valamint egy Frecce Tricolori G.92 Gina. Visszaérve az 1-es csarnokba érdemes ott még egyszer körülnézni, hátha akad valami, ami elkerülte a figyelmünket, ami egyébként ennyi látnivaló mellett könnyen előfordulhat.

Aki nem csak nézelődni szeretne, hanem a látottakat meg is örökíteni, gondoskodjon egy megfelelő kapacitású memóriakártyáról, hiszen nem csak érdemes képeket készíteni a kiállított gépekről, hanem szinte kötelező. Az udvaron kiállított gépek mind körüljárhatóak, illetve az állványon lévők alá be is lehet állani, így nagyszerű képeket készíthetünk a gépek minden külső porcikájáról. A két csarnok közül az elsőben valamivel jobbak a fényviszonyok, viszont a zsúfoltság miatt valamivel nehezebb a kívánt tárgyat megfelelően lencsevégre kapni.

A múzeum területén található étterem illetve falatozó is, így a többórás nézelődés közben megszomjazott illetve megéhezett látogatókról is gondoskodnak. Emellett úgy a csarnokokban mint az udvaron számos pad található, melyeken az idősebb látogatók, illetve fáradtabbak megpihenhetnek.

Összességében egy nagyon érdekes, gazdag gyűjteménnyel rendelkező múzeum a speyeri, melyet mindenképpen érdemes meglátogatni úgy a gépkocsik mint a repülők kedvelőinek. Ha valaki most felsóhajtott, hogy „Hát egy múzeumért azért nem utazok ilyen messzire!“ az jól gondoljon bele még egyszer, ugyanis mindössze 25 perecnyire a speyeri múzeumtól található a sinzheimi, ahol olyan csemegék várnak a látogatókra mint egy BAC Camberra, Il-14, Il-18 és egy Malév Tu-134-es. Nem győztem meg? Akkor folytatnám a sort: Concorde, Tu-144, mindkettő belülről is megtekinthető. Na ugye! A sinzheimi múzeumről egyébként hamarosan bővebb beszámolóval jelentkezünk.

[nggallery id=3]