|

Nyugdíjban az utolsó KC-135E

Míg az USAF továbbra is a KC-X tenderrel viaskodik, a tender keretén belül nyugdíjazandó vén csatalovak szép sorban elköszönnek. Nem, azért még nem a KC-135R-eket kell temetni, de az arizonai Davis-Monthan légibázison a közelmúltban akárhogy is vesszük egy, a Stratotankerhez kapcsolható történelmi esemény zajlott le.

Szeptember 23-án, utolsó repülését megejtve megérkezett a Maine Légi Nemzeti Gárda KC-135E gépe, hogy besoroljon a Boneyard néven elhíresült géptemetőben fellelhető vasmadarak közé. Mi ebben egy éra vége? Nos, az 56-3630 farokkódú tanker az utolsó aktív E-változatú KC-135-ös volt.

Az 56-3630-as farokkúdú KC-135 taxizik a Davis- Monthan-i betonon

Az 56-3630-as farokkúdú KC-135 taxizik a Davis- Monthan-i betonon ,

Az 1958-ban hadrendbe állított, tehát bő fél évszázadot a háta mögött tudó „nagyvas” szolgálatának utóbbi pár évtizedét a Maine-i Légi Nemzeti Gárda kötelékében húzta le.

„Büszkék vagyunk ennek a gépnek a hagyatékára” – nyilatkozta a többek között ennek a gépnek is a karbantartásáért felelős csoport parancsnoka John Thomas ezredes. „Ez a gép 1958-ban kerül aktív szolgálatba, végigszolgálta a Hidegháborút, megjárta párszor Vietnamot és a közelmúltbeli kontingensekben is megtalálható volt.” A géphez ezen felül köthető még egy sebességrekord is még 1950-es évekből, amit a New York – London – New York útvonal 12 óra alatti megtételével ért el.

A KC-135E egyébként az eredeti KC-135A változat hajtóműcserén átesett változata. A Légi Nemzeti Gárdák és a tartalékos haderő által repült KC-135E gépekre a Boeing 707-esekről vagy például katonai vonalon a B-52-esekről illetve C-141-esekről anno visszaköszönő Pratt & Whitney TF-33-PW-102 került. A KC-135E-flotta kivonását azonban már nem lehetett halogatni, mivel a hajtóművek üzemideje lejárt és túl költséges lett volna egy újabb hajtóműcserét végrehajtani a gépeken. Az eddig nyugállományba került E változatokból 10 gépet állítottak ki különböző helyeken, míg további 3 gépet földi kiképzésre hasznosítanak. Az 56-3630-asra azonban más sors vár. A gépet lekonzerválják és szükség esetén kannibalizálják, hogy segítsen a KC-135R flottát a lehető leghosszabb ideig repképes állapotban tartani.

Szebb napokat is megélt nagyvasak várják sorsuk beteljesedését

Szebb napokat is megélt nagyvasak várják sorsuk beteljesedését ,

„Akár további 15-20 évet is itt lehet még, miközben alkatrészeket nyerünk ki belőle” – nyilatkozta az AMRAG parancsnoka, Tom Schneider ezredes. „Jó célt fog szolgálni. Tárolásra kerül, ami azt jelenti, hogy alkalmas lesz arra, hogy alkatrészeket nyerjünk ki belőle, hogy a flotta aktív része repképes maradhasson.”

Egy, a Boneyard munkásai által már megnyírbált KC-135

Egy, a Boneyard munkásai által már megnyírbált KC-135 ,

Az ezredes elmondása szerint egyébként pont a gép jó állapota miatt született a döntés a gép ilyetén sorsáról.

„Több generáció vonult háborúba ezzel a géppel. Lenyűgöző, hogy a karbantartók ilyen sokáig a levegőbe emelhető állapotban tudják tartani ezeket a gépeket.”

5 hozzászólás “Nyugdíjban az utolsó KC-135E”

  1. Tényleg elképesztő. Abban a korban mikot megalkották az első vonalas vadászgépek kb. 5-7 évig voltak azok. Ez a gép lehet, hogy nem vadász, de 50 év az ötven év. Az meg még meredekebb, hogy ilyen kapacitású tanker még mindig hány ország képes gyártani? Hát nem sok…

  2. Azért ez sem olyan csúnya vég, múzeumba került több példány is, ez pedig a maga módján szolgálja tovább a még repképes példányokat. Szerintem reális és helyes döntés, ne hasonlítsuk a magyar példához, ahol több a donor mint a repképes repülőgép.Ja a MiG-ekre gondolok..