India rengeteg pénzt fordít katonai beszerzésekre, ám rendszerint a különféle megrendelt kütyü vagy jármű átalakítása/kifejlesztése mindig valami problémába ütközik, különösen igaz ez a haditengerészeti és a légi járművek rendszeresítése terén.
A „sokat akar a szarka” elv alapján különféle (izraeli, francia, dél-afrikai, stb.) elektronikai berendezésekkel telepakolt orosz repülőgépek olcsóbb megoldást jelentenek nyugati társaiknál. ELVILEG. Ugyanis általában Ivánék egy idő után közlik velük, hogy ennek meg annak a berendezésnek/fegyvernek az integrációja még több pénzt igényel, így a végösszeg jócskán meghaladja az ésszerű határokat, sőt gyakran egy saját fejlesztésű típus költségeit is.
Ilyen buktatóba szaladtak bele korábban a MiG-29K Fulcrum-D esetében is, és amikor ez a probléma megoldódni látszott jött az Admiral Gorskov körüli árvita.
2004-ben az orosz repülőgép-hordozóval egyetemben vásároltak MiG-29K és KUB típusú vadászbombázókat. A 12 együléses és 4 kétüléses (+ 30 opció) gép miatt az oroszok újraindították a típus fejlesztését, India új elektronikai eszközök és fegyverzet integrációját kívánta, ami ahogy korábban említettük, komoly fejfájást okozott az orosz szakembereknek. Több éves késést követően végre apránként szolgálatba állnak, csak egy probléma van. A repülőgép-hordozó, melyen szolgálniuk kellene majd egyelőre még felújítás alatt áll és nem várható a közeljövőben szolgálatba állása. A gépek az indiai Goa melletti haditengerészeti támaszponton állomásoznak majd ideiglenesen, itt folynak ugyanis a kiképzőrepülések.
Ejtsünk pár szót az ex-Gorskovról is. A szovjet/ orosz tengeri masina megvásárlására és felújítására eredetileg 1.6 milliárd dollárt szántak az indiaiai, azonban az összeg kissé megszaladt és 3 milliárd zöldhasú környékén stagnál mostanság. Ezt – érthető módon – kissé nehezen tudják lenyomni a vásárló torkán, így a felújítás akadozott, az átadási határidő pedig egyre inkább tolódott. Most úgy tűnik, hogy végre sikerül megegyezniük, a legújabb hírek szerint október közepére tető alá hozzák az új szerződést, új összeggel és új határidőkkel. Indiát egyik oldalról a pénzösszeg, a másik oldalról pedig az INS Viraat kivonásának napjának közeledte szorítja, de mindenképpen dönteniük kell, ha a tengeri próbák elvégeztével 2012 decemberéig hadrendbe akarják állítani.
Az oroszok ugy szivatják az indiaiakat, ahogy csak akarják. Szerintem itt már sokkal többről van szó, mint az ár. Ennek a hajónak a hadrendbe állása katonai,stratégiai na és persze politikai kérdéseket is felvet. Jó néhány indiát körülvevő országnak nem érdeke, hogy india korszerü, erős haditengerészettel rendelkezzen. Igy bizony az oroszok elég keményen zsarolhatják indiát.
Önnél a „két pont” kedves Arnie977!
Az igazság ugyanis az, ha van pénz fejlesztésekre, akkor azért a műszaki problémák többnyire megoldhatóak – a pénz mellett csak akarat kérdése.
(Lásd például a román MiG-21 Lancer kérdését, de kismillió példa lehetne. India Szu-30 gépeibe is a francia Thales elektronikai rendszere van, annak integrálása távolról sem jelentett ekkora cécót.)
A Gorskov átadásának akadozása, a Nyerpa „balesete”, stb. ez mind valóban úgy tűnik, mintha nagyon-nagyon nem akarózna elsietni India tengeri felfegyverzését. India hagyományos ellenfele Pakisztán, akinek viszont a legnagyobb szövetségese és támogatója Kína.
És körülbelül itt zárul be a kör.
Igen valószínű, hogy Moszkvának előbb-utóbb döntenie kell, hogy ki mellett teszi le a voksát. Bár évek óta igen ügyesen játszák ezt a hintapolitikát, mert egy kicsit fegyverzik Kínát, utána mindig jön India is.
Kínával közösen létrehozták az SCO szerveztét, de ugyanakkor a Pak-Fa és a Brahmos fejlesztése már Indiával közös projekt.
Arra azért vigyáznak, hogy egyik fél se rágjon be nagyon a másik fél vélt vagy valós pillanatnyi előnye miatt, de az örökkévalóságig ez sem fog menni. Addig is viszont a világ két legnépesebb országát hozzásegítik némileg fejlettebb katonai technológiához, így nem mellékesen az USA kénytelen a „fél szemét” rajtuk is tartani. Nem kispályás játszma zajlik, az tény.
Érdekes fejleményeknek lehetünk még tanúi előbb-utóbb…
Üdv: M
Ja. Politikai okból fojtottak meg 20 tengerészt.
Csak kapóra jött a baleset….