Adták ki az utasítást India fejesei, akiknek elegük volt a folyamatos gépveszteségből, valamint a magas üzembentartási költségekből.

A következő két év során a majdnem 250 darab MiG-21-es 60%-tól megszabadul az Indiai Légierő. A szörnyű baleseti statisztikával rendelkező típusból 450 darabot szerzett be 1963 óta India, 1996-ban ezek közül 125-öt modernizáltak az oroszok és az izraeliek segítségével. A nem túl hízelgő „Repülő koporsó” elnevezést annak köszönheti, hogy az indiai felségjelű 21-esek fele, azaz több mint 200(!) darab lezuhant, a balesetek során 110 ember vesztette életét.

A rémes statisztika hátterében két fő dolog áll. Az egyik a MiG-21-es megbízhatatlansága, mely nagyrészt a nem megfelelő karbantartás, és a nem megfelelő minőségű cserealkatrészek miatti következmény, a másik pedig az elégtelen hajózóképzés. Általános volt a 70-es, 80-as években Indiában (nem csak itt), hogy a pilóták a légcsavaros kiképzőgépekről egyből hangsebesség feletti típusra kerültek, ráadásul a 21-es néhány változata nem volt kiváltképp pilótabarát, nem tűrte a hibákat.

A kivonásra szánt Fishbedek (valamint MiG-27-esek és SEPECAT Jaguarok) helyére csigalassúsággal érkezik az indiai fejlesztésű Tejas, illetve a az MMRCA-tender győztesének 126 (vagy több) darab klónja. Azonban a 125 darab (illetve, ami azokból még megmaradt) 1996-ban felújított MiG-21 Bison továbbra is szolgálja Indiát, nyugdíjazásuk jövő évtizedben várható.