A friss hírek szerint az F-22 programon, konkrétan a radar keresztmetszetet csökkentő technológiákon dolgozó egyik ex-Lockheed mérnök a cég beperlésére készül a Raptor radarelnyelő borításának állítólagos hiányosságai miatt.

A folyamatban lévő per azzal vádolja a Lockheed-ot, hogy tudatosan defektes borítással látta el a gépet, amit azonban eltitkolt a légierő elől és a borítás hiányosságainak orvoslása helyett extra mennyiségű anyag felvitelével próbálta kompenzálni azt.

A Lockheed-tól a kereset szerint „az utasítások követésének hiánya” miatt 1999-ben elbocsátott Darrol Olsen, fordult a közelmúltban egykori munkaadója ellen.

Olsen korábbi státuszának visszaállítását és visszamenőleges fizetését követeli a a Lockheed-től, továbbá azt is, hogy az gépenként fizessen vissza 50 millió Dollárt a kormánynak. Miért pont 50 milliót? Mert elvileg ez nagyjából az az összeg, melyet az állítólagosan problémás stealth bevonat kóstál 1-1 Raptor esetében. A Lockheed illetékesei vélhetően beestek az asztal alá és az eredeti hír felröppenésekor nem kommentálták még a dolgot.

Olsen-ről címszavakban annyit lehet tudni, hogy Lockheed-es karrierjét 1979-ben kezdte a legendás Skunk Works csapatában, ahol az F-117 kompozit anyagainak fejlesztésében segédkezett. A bírósági dokumentumok alapján aztán a 80-as évek során a Lockheed F-117 és a Northrop B-2 programja között váltogatott, míg végül 1990-ben visszatért a B-2 repülési tesztjeinek támogatását végző csapatba. 1995 azonban már ismét a Lockheed anyagfejlesztői csapatában találja, ahol az F-22 alacsony észlelhetőségét biztosítani hivatott rendszereken dolgozott.

És ezzel kapcsolatos a keresete a cég ellen. A bírósági anyagban kitér arra, hogy a Raptor borítása alapvetően három rétegből áll össze: az elsődleges réteg közvetlenül a sárkényszerkezetre kerül és segíti a további rétegek felvitelét, rögzítését. A középső, poliuretánba ágyazott ezüstlemezkéket is tartalmazó réteg felelős a radarhullámok visszaverődésének torzításáért, míg a legkülső, különböző fémeket is tartalmazó réteg a gép felmelegedésének csökkentésére, ezáltal észlelhetőségének további csökkentésére hivatott. (Értelemszerűen ezek így önmagukban használhatatlan, csak általános információk.)

„Ha ezen borítások nem hatékonyak, a többi észlelhetőséget csökkentő megoldás hatását negálják” – áll a per szövegében.

És Olsen szerint nem tökéletesek. Állítása szerint ugyanis első kézből tapasztalta, hogy a Lockheed hogyan vezette meg a Légierőt ezen borítások minőségével kapcsolatban. Ugyanakkor erről céges utasításra nem beszélhetett a Légierő képviselőivel történt találkozások során. A Lockheed-et ezen felül azzal is vádolja a bírósági keresetben, hogy trükközésekkel a borításra használt anyagok kormányzati ellenőrzését is kikerülte.

A fejlesztőcsapat, melynek Olsen is tagja volt 1998-ban állítása szerint hamis elismerésben részesült a problémák megoldása miatt, hiszen azok állítólag továbbra is léteztek. Mint írtuk Olsen-től 1999-ben vett búcsút a Lockheed. A mérnök azonban úgy véli, hogy az akkori problémákat azóta sem orvosolták teljes mértékben.

Tény, hogy a ragasztóanyag problémája miatt 2008 márciusában az egyik Raptor hajtómű beömlőjében felszállás közben levált a radarelnyelő borítás egy darabkája, mely mintegy 1,2 millió Dolláros kárt okozott a hajtóműben. A vizsgálat egyértelműen a silány ragasztóanyagot jelölte meg a probléma elsődleges okának. Az akkori információk alapján az elsőnek leszállított 30 Raptort érinti a probléma.

Egy másik nyilatkozat is utal arra, hogy a jelenleg egyértelműen a legpotensebb égi ragadozónak tekinthető F-22A Raptor Superman ruhája körül esetleg tényleg nincs minden 100 százalékosan rendben.

Pozíciójából idén májusban távozó John Young, azaz a védelmi beszerzések korábbi miniszterhelyettese 2008 novemberében úgy nyilatkozott, hogy vannak aggályai a Raptorok alacsony észlelhetőségével illetve a karbantartási igényeivel kapcsolatban.

„Szeretném kihangsúlyozni, hogy a karbantartási igény túl magas.” – nyilatkozta akkor. „Vannak problémák az alacsony észlelhetőséggel és egyéb problémák is adódtak. Egyértelműen további munkára van szükség, hogy a gépek egyaránt legyenek potensek és gazdaságosan üzemeltethetőek.”

httpv://www.youtube.com/watch?v=19N9T5v8qQo