|

Moszkva nem engedi területére az amerikai rakétavédelmi rendszert

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön szóvivőn keresztül kommunikálta, hogy Moszkvának nem áll szándékában az amerikai rakétavédelmi rendszer európai terveinek előmozdítása, ahogy saját területére sem engedi az alapvetően ellenük irányulónak tekintett rendszer komponenseit.

A Moszkva véleményét kommunikáló szóvivő elmondta, hogy Oroszország nem kíván partner lenni Washington azon javaslatában, miszerint az Egyesült Államok hajlandó lenne akár orosz földre is telepíteni az Európába tervezett védelmi rendszer egyes komponenseit – radart, adatközpont. (Emlékezzünk csak, a Bush adminisztráció igen hűvösen fogadta a Moszkva által anno felajánlott ex-szovjet radarbázist…)

A szóvívő kifejtette, hogy Oroszország nem lehet partner egy alapvetően a saját elrettentő ereje ellen irányulónak tekintett rendszer orosz földre telepítésében és hogy Moszkva nem ilyen amerikai lépésben bízott. Mint elmondta Oroszország mindkét fél számára kölcsönösen elfogadható, közös problémakezelésen alapuló megoldásban bizakodott. Ugyanakkor jelenleg a két fél álláspontja úgy tűnik nem esik egybe.

Hangsúlyozta, hogy a két fél kapcsolatának az egyenlőségen kell alapulnia, mely többek között magába foglalja az amerikai rakétavédelmi rendszer Európába telepítendő részének törlését is. A terv elvetését, mellyel kapcsolatban Washingtonnak egyelőre teljesen más tervei vannak. A Szenátus előtti meghallgatásán Robert Gates a napokban teljesen más fejleményeket vizionált.

Robert Gates egy Szenátusi meghallgatáson idén májusban

Robert Gates egy Szenátusi meghallgatáson idén májusban ,

Történetesen úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a júliusban esedékes orosz-amerikai csúcs során Obama elnök fokozott orosz érdeklődéssel találkozik majd az Európát megvédeni hivatott rakétavédelmi rendszerben történő együttműködéssel kapcsolatban. Hogy mire alapozta ezen vágyálmát?

Nos, állítása szerint a Putyin elnökkel történ első találkozója óta az oroszok felülbírálták saját álláspontjukat az iráni rakétaveszéllyel kapcsolatban és korábbi, hibás elemzésüket be is ismerték Washington felé.

“Putyin elnökkel történt első találkozóm és a kérdés megvitatása során alapvetően ignorálta az elképzelést, miszerint Irán rakétáival képes lesz elérni Nyugat-Európát és Oroszország jelentős részét 2020 előtt.” – mesélte Gates. “Mutatott nekem egy térképet, melyet a titkosszolgálatuk állított össze. Azt mondtam neki, hogy új titkosszolgálatra van szükségük.”

Moszkva heves ellenállása a Közép-Európába telepítendő radar és elfogórakétákkal szemben nem új keletű, egy időben mindenkinek már-már a könyökén jönnek ki az ezzel kapcsolatos fenyegetőzések. Az iráni rakétaveszélyt nevetséges kamu álcának titulálták, a rendszert az orosz stratégiai elrettentő arzenál ellen irányuló lépésnek minősítették. A Bush adminisztráció alatt az egyeztetések totálisan zátonyra futottak, pedig Moszkva még egy ex-szovjet radarbázist is javasolt, mely közelebb található az Iránhoz, mint csehek. Washington akkor hűvösen fogadta ezt az elképzelést.

Sokkal inkább a csehelhez telepített radar + a lengyelekhez telepített elfogórakéták felállást favorizálták

Sokkal inkább a csehelhez telepített radar + a lengyelekhez telepített elfogórakéták felállást favorizálták ,

A rakétavédelmi rendszer egyik heves szószólója a Bush adminisztráció alatt is védelmi miniszter szerepben tevékenykedő Gates az utóbbi időben visszafogta magát a kérdésben, hiszen a rendszer megvalósítása egyelőre kérdéses, az Obama adminisztráció vizsgálja annak technikai és anyagi vonatkozásait. A döntés még nem ismert, ugyanakkor Gates elképzelhetőnek tartja a program folytatását, lévén Irán tevékenysége egyre jobban aggasztja Washingtont.

Gates szerint ráadásul az utóbbi időben az oroszok megváltoztatták álláspontjukat az iráni veszéllyel kapcsolatban.

“Az oroszok elismerték, hogy nekünk volt igazunk az iráni veszély közelségének megbecslésében és ők tévedtek. És így a reményeim szerint az elnöki csúcstalálkozón Medvegyev elnök talán tesz lépéseket a velünk történő együttműködés terén.” – mondta Gates.

Nos az orosz külügy nyilatkozata nem éppen erre enged következtetni, de majd kiderül mi sül ki a dologból. Ugyanakkor nem tűnik túl valószínűnek, hogy egy hirtelen fordulattal Moszkva és Washington egymás nyakába borul a kérdésben.

httpv://www.youtube.com/watch?v=5ZViavFMW0U

15 hozzászólás “Moszkva nem engedi területére az amerikai rakétavédelmi rendszert”

  1. Megértem az oroszokat, hogy nem endeik, de ilyen álszent dumával, hogy ellenük irányul… Az Északi-sark és Távol-Keletről indított SLBM és ICBM ellen tehetetlen a rendszer. Vagy ezzel ismertik be, hogy ilyen rozzant már a startégiai csapásmérő képesséük? Mert pusztán a számok alapján a rendszer kapacitása – már elnézést – fing a szélben erősségű elvileg.

  2. A ciki az, hogy az amerikai indok bűzlik, három okból alapvetően: ha valóban iráni rakétákat akarnának vele lelövöldözni, jobb helyet is találhattak volna a rendszer elemeinek egyrészt, másrészt mi van, ha felépítik, majd két hét/hónap/év múlva Irán “letolja a gatyáját” és megadja magát (lemond a rakétákról és az atomfegyverről)? Mr. Gates kiáll az ami választók elé, hogy “Kidobtunk az ablakon X milliárd dollárt a semmire, bocsi… de higgyék el, megérte!”; harmadrészt pedig a rakétaelhárításra vannak más, létező lehetőségek is, ráadásul olcsóbban.
    Az tény ugyanakkor, hogy a hivatalosan közölt tíz rakétával egy komoly orosz támadást (van komolytalan atomtámadás is? :D) nem lehet kivédeni – de az oroszok sem most sétáltak le a falvédőről, nyilván tudnak valamit, ami miatt zavarja őket a dolog (ha így van, akkor az információforrásuk védelmében ezt nem fogják közölni senkivel).

  3. Miért is rossz hely? Google Earth-tel nézd meg, hogy merre repülne egy rakéta az USA felé. Pont erre.

    Milyen létező lehetőség és olcsóbban? Az AEGIS cirkálók a jelenlegi SM rakéttákkal a Földközi és Északi tengeren még nem igazán jó helyen vannak.

  4. Az iráni rakétákkal max. Bulgária-Románia vonaláig lehet ellőni jelenleg (amcsi vélemények szerint is) – már ha nem csődöl be a rakéta, ugye. Az irániak elméletben így aztán sok országot veszélyeztethetnek, de az USA nincs köztük.
    Mi a baj az US Navynél? Mozgásképtelenek a hajóik vagy csak ezt a két tengert ismerik? :)

  5. Jelenleg! Ez a kulcsa a dolognak…

    Mi a baj? Az, hogy egy szemből közeledő rakétára előnyösebb indítani. A két tengerrő az AEGIS cirkálóknak nem szembeől kellene a célt leküzdeni és talán így még hatótávolság gondok is lehetnek. Nézd meg, hogy mekkora zónában tudnak célt leküzdeni és, hogy célponttól függően merre tartana a röppálya. Vannak olyan pontok amit nem ér el az AEGIS.

  6. Egy egyszerű kérdés Irán mért felénk lőné ki az atom fegyverét. Ez a rakéta pajzs valami mutyi hogy ide hozzák a cionista fegyvereket. Akkor Irán szempontjából jogos védelmi lépés az hogy térségünkre atomot akar dobni.
    Ha ez nem áll fent az hogy Iránt EU területről fenyegetik akkor mért támadna?
    Azért hogy Izrael röhögjön a markába. Oroszok meg joggal teszik mit tesznek tudtommal ott van nekik S-400 légvédelmi rendszer ami rakéták ellen is remek vagy a Mig-31 ami remek képességekkel rendelkezik föld közeli rakéta elhárításba.
    Itt is írtátok a szerkesztők hogy Szíria Mi-31-eket akar beszerezni.
    Másik az arabok kiket akarnak kisöpörni Ciszjordániából akinek atom fegyvere is van?

  7. Még két dolog:

    Ha Észak-Koreával jönnek az is nagy hazugság. Ész.K előbb dob atomot japánra. Ész.K. elleni támadás vissza verése szempontjából értelmetlen atomot pocsékolni EU-ra. Mit érnének el vele a feltehető ellenséges erők japán, déli testvérik, USA nem zavarná. NATO szinten történő támadás meg mennyire kivitelezhető? Melyik EU tagállam érzi úgy hogy Ész.K. most az ő vérét akarja.

    Ezen kis pajzsocskának nagyobb értelme van ,ha azért telepítik hogy későbbi támadó fegyverzet oltalmazza. Ilyen fegyverzet cseh vagy lengyel földre netalántán mi szerettet hazánk területére való telepítése.Természet szerüleg Iráni fenyegetséget vonna maga után.

    Én ilyen aspektusból közelítem meg.
    Mit?, Miért?,Mi célból?, Ki ellenében?

  8. Az oroszoknak nyílván sokmindent kell mérlegelniük. Többek közt példul annak a lehetőségét, hogy esetleg a jövőben komolyabb képességű, esetleg több célpont egyidejű támadására képes rakáták költözhetnek abba a 10 indítóba. Bár ha jól tudom a több célpont támadását lehetővé tévő program (Multiple Kill Vehicle) fejlesztését idén leállították az amik.

    Nyílván figyelembe kell(ett) venniük, hogy esetleg tovább romlik a viszony Moszkva és Washington között. Mondjuk az elnökváltással az utóbbi évekre jellemző durvuló retorika talán megáll, megfordul. De számolni attól még kell vele.

    Mérlegeslés szintjén az oroszokban az ABM szerződés Washington általi felrugása után esetleg felmerülhetett az is, hogy esetleg a közepes hatósugarú ballisztikus rakétákat tiltó INF szerződés is erre a sorsra juthat és ilyen létesítményeket is védhet a szóban forgó rendszer. (Emlékezzünk az amik által feladott Safeguard program, mely a Minuteman silókat védte volna). Hozzáteszem egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy bármelyik fél ismét MRBM-eket akarna rendszersíteni :)

    Szóval nem hiszem, hogy offenzív rendszer védelme húzódik meg a háttérben. A térségben, célponttól függetlenül pl. a Tomahawk teljesen megfelelne és még védelemre se szorul :)

  9. Tomahawk egy kicsit már nem koros rendszer? Az S-300 és 400 rendszerek és ezeknek kínai megfelelőik nem lennének képes leszedni. Nem beszélve a Mig-31-esekről.
    Nekem ezzel a rakéta védelemmel az bajom hogy Irán mért támadnak EU tagállamra.
    Másik dolog jelenleg nem rendelkezik olyan rakétával amellyel USA elérhetné.
    Ha a csehek és lengyelek burkoltan ezzel akartak keresztbe tenni az oroszoknak csak egy jókor céltáblát csináltak magukból.
    Irán kapcsán egy súlyos érv közel keleti olaj szállításokat kézben tartja.
    Kinek az érdeke lenne a világgazdaságot még jobban megrendíteni?

  10. Ez az akkor mi a fennért dobnak ki dollár százmiliokat egy rakéta védelmi rendszere. Ami nem is igazán szükséges?
    Mi itt a hátsószándék hogy Telavi érdekeit nézik a biztos úgy mint Iraki háború.
    Csehek meg a lengyel vezetők vagy tájékozatlanok vagy haza árulok.
    Hazájukba területére telepítenek egy ilyen rendszert mai inkább tényleges biztonságukat csökkenti.
    Oroszok ha úgy érzik hogy nincs tovább taktikai atom fegyverek könnyű célpontja lesznek a rakétavédelmi bázisok. Úgyszintén Irán esetében is.

    Remélem a honi bölcs politikusok tudják mi a józan ész és nemet mondanak minden hasonló kérésre.

  11. Nem hiszem, hogy izraeli érdekeket segít a csehekhez telepített radar. Tavaly úgyis voltak pletykák arról, hogy X-band radart vinnének Izrael területére. Minek akkor a közép-európai? Plusz támogatják az Arrow elfogó rakéta fejlesztését. Illetve most már inkább az SM-3 javaslattal áltak elő. Támogatják ők nylítan Izraelt nem kellenek ilyen csavarok.

    Ha azt a semmire sem elég 10 elfogórakétát elszámítjuk akkor meg lenne egy radaruk az orosz határ közelében. Mondjuk ez sem érne meg szerintem ennyi hercehurcát, Ha a meglévő korai előrejelző rendszer eddig elég volt, eztán is az lesz :) Úgyis ráncfelvarráson esett át az összes BMEWS bázis.

    Az oroszok meg fenyegetőztek nukleáris csapással, de az úgyis csak kamu. A beígérgetett, esetleg Kalinyingrádba telepített SS-26 Iskanderekkel csak ki tudnák füstölni azt a radart meg a rakétabázist nuke nélkül is. Azzal egyébként egyetértek, hogy a lengyelek és a cseh politikusok saját országukból csinálnak céltáblát ha megvalósul a dolog.

    A lengyelek egyébként épp a napokban noszogatták Washingtont, hogy ugyan már legyen olyan kedves adjon már egyértelmű választ nekik, hogy belevágnak-e a dologba és ha igen akkor szállítják-e a beígért Patriot ütegeket is.

  12. “Oroszok meg joggal teszik mit tesznek tudtommal ott van nekik S-400 légvédelmi rendszer ami rakéták ellen is remek”

    Igen korlátozott mennyiségben van belőle és egy üteg nagyonis korlátozott zónát képes lefedni.

    —-

    “vagy a Mig-31 ami remek képességekkel rendelkezik föld közeli rakéta elhárításba.”

    Ne keverd az ICBM-et a ‘cruise missile’ kategóriájú fegyverekkel. Azok szubszónikusak és alacsonyan repülnek. ICBM ellen semmit sem tud tenni, max. nagyon nagyon az emelkedő fázisban elkapni, de ez azt feltételezi, hogy 24/7 járőrben kelle lennei a kilövőállás cirka 40 km-es körzetében. Ez abszurdum.

  13. “Mérlegeslés szintjén az oroszokban az ABM szerződés Washington általi felrugása után”

    Ha már felrúgott szerződésekről van szó akkor a Hidegháború utáni egyik egyezményben benne volt, hogy x nagyság felett be kell jelenteni, hogy mit és hova mozgat Oroszország. Ők meg ezt rúgták fel. (Vagy csak lejárt a szerződés?)

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.