Bő egy hónapja jelentkeztünk utoljára kalózhírekkel. Mint azt akkor meg is írtuk a tavalyi évhez képest a menetközben szépen kiépült nemzetközi hajóhad alaposan megnyirbálta a kalózok esélyeit az Ádeni-öböl térségében. Az utóbbi napokban azonban megint, az utóbbi időben szokatlanul erős aktivitást mutattak a kalózok: szűk 5 nap alatt 6 hajót raboltak el.
A sikeres akciók mögött az állhat, hogy úgy tűnik taktikát váltanak és az erősen ellenőrzött Ádeni-öböl térségétől délebbre, az Indiai-óceán Mozambiki-csatorna néven ismert területének északi körzetébe helyezik portyáik legalább egy részét. A Mozambiki-csatorna az Indiai-óceán Mozambik és Madagaszkár közt elhelyezkedő területe. A csatorna északi vége Szomália déli partjaitól 1 000 – 1 100 kilométerre kezdődik, így kissé kiesik a korábbi támadásokhoz képest, de úgy tűnik kifelé tolódik a veszélyes zóna határa errefelé.
A Mozambiki-csatorna
Kalózék kihasználva, hogy ez a terület jóval kevésbé ellenőrzött, valamint az időjárás is kedvezővé vált a térségben, portyára indultak. Sajnos igen hatékonyra.
A hadihajók által leginkább az Ádeni-öböl védett.
A sikeres támadások listáján ugyanis többek között szerepel német valamint angol teherhajó, egy kis jemeni hajó és egy francia vitorlás.
Az elmúlt napok kalóztámadásai szempontjából lényeges elemek a térképen megjelölve (Nagyítható)
Utóbbival kezdenénk, lévén úgymond kiharcolta magának sorsát. Egy francia vitorlásról van szó, melyen 5 francia állampolgár tartózkodott a támadás időpontjában. A Tanit nevű vitorlást szombaton támadták meg a kalózok mintegy 340 tengeri mérföldre Bandar-Beyla-tól.
A Tanit
A pontos koordináták publikusan nem ismertek, a francia illetékesek természetesen tudják, de nem hozzák nyilvánosságra.
Megjegyezzük, hogy 1 év leforgása alatt ez a harmadik francia vitorlás, mely áldozatul esik és eddig mindkét esetben fegyveres közbeavatkozásra került sor. A sort a tavaly áprilisban nagy sajtóvisszhangot kapott és a jelenlegi haditengerészeti jelenléthez nagyban hozzájárult Le Ponant luxusyacht elrablása nyitotta. Ugyan Párizs váltig állította, hogy a hajó tulajdonosa kifizette a váltságdíjat, de a személyzet elengedése után már a szárazföldön menekülő kalózokra francia különleges erők csaptak le a levegőből. A másik esetre tavaly szeptemberben került sor, mikor is kommandósok szabadítottak ki egy francia párt a kalózok által elrabolt yachtjukról.
A 12,5 méteres vitorlás, fedélzetén a Lemaçon házaspárral és akkor 2 éves kisfiukkal tavaly júliusban hagyta el Franciaország atlanti partján fekvő Vannes kikötőjét Zanzibár felé. Útközben egy másik párral bővült a hajón tartózkodók száma. És miért mondtuk, hogy úgymond kiharcolták maguknak?
Nos, a francia hatóságok többször is figyelmeztették őket a veszélyre: március 20-án a francia haditengerészet térségben tartózkodó fregattjának, a Floréal-nak a személyzete nyomatékosan azt tanácsolta nekik, hogy ne folytassák az útjukat Kenya felé, még a szomáliai partoktól nagy távolságban hajózva sem.
Ugyanakkor a házaspár blogjában található egyik bejegyzésben az olvasható, hogy a hadihajó csak arra kérte őket, hogy kerüljék a kereskedelmi útvonalakat.
„Tapasztalt hajósok és semmiképpen sem felelőtlenek.” – nyilatkozta Lemaçon apja. „Megfogadták a tanácsot és a lehető legveszélytelenebb útvonalat követték és menetközben kapcsoilatban álltak a francia erőkkel” – teszi hozzá. A blogbejegyzések egyike alapján a veszélyes térségbe érkezés óta elsötétítéssel hajóztak, a veszély minimalizálása végett.
Március 27-én állítólag egy email is érkezett a hajóra, hogy a közelmúltban megugrott kalóz aktivitás miatt a hátralévő út „nagyon veszélyes”. Mint látható, mindezek süket fülekre találtak. A francia külügyminisztérium szóvivőjén keresztül kommunikálta, hogy a két párt több alkalommal is figyelmeztették, így nehezen érthető, hogy ez miért talált süket fülekre.
A Lemaçon házaspár egyébként a fogyasztói társadalom elől menekíti fiúkat Zanzibár felé. Természetesen tisztában voltak azzal, hogy milyen veszélyes területen kell áthajózniuk, de minimálisnak tekintették öreg hajójukra leselkedő veszélyt. „A veszély valós, de minimális egy olyen hajóra nézve, mint a miénk” – nyilatkozták korábban. A Szuezi-csatornánál találkoztak egyébként a szeptemberben kiszabadított idősebb párral, akik szintén nem bátorították őket.
Florent Lemaçon és fia Colin még valamikor a támadás előtt
Ők egyébkánt tavaly ősszel Ausztrália felől tartottak hazafelé, mikor is az Ádeni-öbölben támadás érte őket. A támadás után nem sokkal, már mozgásba is lendült a francia gépezet az afrikai Djibutiban. Eleinte csak szemmel tartva a 7 kalóz fogáságban lévő hajót, majd Sárközy elnök parancsára az egyik éjszaka leple alatt megindultak a különleges erők is, hogy mintegy 10 perc leforgása alatt pontot tegyenek az ügy végére. A haditengerészet különleges alakulatának harci búvárjai (ők alkotják a Commando Hubert nevezetű elit formációt) a yachtot követő fregatt fedélzetéről induló helikopterből ugrottak a hajótól messzebb, majd éjjellátó készülékek segítségével közelítették meg a vitorlást, hogy aztán hangtalanul a fedélzetre mászva meglepjék a kalózokat. Ebben nem is csúszott semmi baki, a szomáliaiakat teljesen váratlanul érte a támadás. Egyikük azonban elkövette azt a hibát, hogy a fegyvere után nyúlt, így csak 6 fő került francia fogságba.
A Commando Hubert képekben
Mindezeket csak azért említjük meg, mert esetleg elképzelhető, hogy Párizs a mostani esetben is megpróbálkozik ilyesmivel. Persze ha a kalózoknak van egy kis eszük akkor az eddigiek alapján erősen számítanak erre. Reméljük a legjobbakat!
Ahogy mások is remélik a legjobbakat, lévén ahogy a bevezetőben szerepelt, nem csak a francia yacht esett áldozatul. A hétvégén a vitorlással együtt három, míg hétfőn újabb két hajóval bővült a lista.
Az említett német teherhajó, a konténerszállótó Hansa Stavanger a francia vitorláshoz hasonlóan szintén szombaton esett áldozatul a kalózoknak, a dél-szomáliai Kismayo és a Seychelle-szigetek között, az afrikai partoktól mintegy 450 tengeri mérföldnyire (~750 km). A 20 000 tonnás teherhajhót minden bizonnyal a szokott módon a szomáliai partokhoz viszik és ott várják a váltságdíj megérkezését, ami után sértetlenül elengedik mind a személyzetet, mind a hajót. A sajtóértesülések szerint a Hansa Stavanger 24 fős személyzetéből 5 német állampolgárságú. Orosz, ukrán és fülöp-szigeteki állampolgárok szintén megtalálhatóak a legénység soraiban. Így elképzelhető, hogy az orosz romboló, az Admiral Panteleyev nagyobb sebességre kapcsol, hogy mihamarabb a régióba érkezhessen. Mint korábban többször megírtuk épp őrségváltás van orosz részről a térségben, így éppen nem tartózkodik hadihajójuk errefelé.
A Hansa Stavanger
Vasárnapra egy kis jemeni hajó jutott, amit valahol az Indiai-óceánon kaptak el a jemeni belügyminisztérium nyilatkozata alapján. Az ilyen kis hajókat nem mindig a váltságdíj miatt rabolják el, hanem mert jól hasznosítani tudják őket úgymond „anyahajókként” a támadást végrehajtó motorcsónakok számára.
A hét kezdete megint csak zsíros volt kalózéknak, hiszen egyrészt az Ádeni-öbölben sikerült megkaparintaniuk egy 32 000 tonnás angol tulajdonú, de olasz üzemeltetésű, ezen felül panamai zászló alatt hajózó teherhajót, másrészt messze kint az Indiai-óceánon, 630 tengeri mérföldre a szomáliai partoktól, a Seychelle-szigetektől mintegy 300 kilométernyire északra karjaikba szaladt egy tajvani halászhajó is.
Az angol Malaspina Castle
Utóbbi fedélzetén a tajvaniak mellett kínaiak is tartózkodnak, így esetleg a kínai hadihajókat is érdekelheti a dolog. Mint korábban írtuk ők elsősorban a saját és tajvani hajók védelmére érkeztek (bár Tajvan kijelentette, hogy köszöni nem kér a kínai segítségből). A tajvani haditengerészet, bár rendelkezik a képességgel, hogy elkísérje halászhajhóit az Indiai-óceánra egyelőre hazai vizeken marad. Tajpej egyébként diplomáciai okokra hivatkozik ez ügyben.
És végül írásunkat egy „breaking news”-zal zárjuk, hiszen míg faragtuk ezen írást a kalózok nem tétlenkedtek és elraboltak egy végső soron dán tulajdonú, de amerikai leányvállalat és amerikai legénység által üzemeltetett teherhajót, nevezetesen a 17 000 tonnás Maersk Alabama-t. Az esetre ma hajnalban, valahol 400 tengeri mérföldnyire az afrikai partoktól került sor. A Mombasa felé tartó Maersk Alabama 21 fős személyzettel hajózott.
Nos, perpillanat ezek az aktuális kalózhírek, ha fejlemények történnek bármilyen téren, jelezzük.
A kalózokra 1 megoldás létezik! Szomáliát meg kell szállnia egy nemzetközi béketeremtő és fenntartó erőnek és minden fegyvert el kell kobozniuk.
Ez hogy üldözik őket 30 -40 hajóval csak tűzoltás mert ha a északon vannak a hajók akkor délre mennek portyázni. Egyszerre nem lehetnek mindenhol. És mi a farncért nem küldenek oda tengerészeti járőr gépeket? A P-3asok nem ilyen feladatok ellátására lennének jók?
Hát az amerikai kapitány elrablása nem biztos hogy jó ötlet volt. Ma, és a holnapi napon még több amerikai hadihajó érkezik a térségbe (ezek számát eddig nem közölték). A haditengerészet munkáját az FBI túszszabadításokban igen csak járatos csapata fogja segíteni.
Igen, ezt a haditengerészek is szokták szajkózni (jogosan), hogy az nem fog magában megoldani semmit, hogy ott hajókáznak. mert akkor a végítélket napjáig őírizheti flotta a térséget.
Viszont az amerikai kapitány elrablása, és a túszcsere szabályainak megszegése balfék 5let volt. Ez most épp kiegészülőben van azzal, hogy a napokban elrabolt hajók a kalózok felé tartanak – tehát nem csak az amik vittek erősítést – hogy állítólag pajzsként használva kimentség a ladikból a pirátokat.
Az amcsik tuti, de a nemzetközi közösség is nagyon be fog pipulni ezekután, itt „partraszállás” lesz előbb-utóbb…
„ha fejlemények történnek bármilyen téren, jelezzük.”
S, ha, lekésitek a világháborút?
Homályos történelememlékeimben, mintha az első nagyobb világégés előtti években is javában flottademonstráltak volna a nagyok—